hagyatéki tárgyalás

Ha végrendelet nincs, akkor örökös vagy. De kötelesrész még akkor is megillet, ha kizárt téged egy esetleges végrendeletben.

Tisztelt szakértők!

Apám meghalt a múlt héten.
Én házasságon kívüli kapcsolatából születtem.Viselem a nevét,fizetett utánam valami jelentéktelen összeget sok éven át,de azt nem bíróság álltal megállapítva hanem úgymond megegyezés alapján.
A kapcsolatot nem tartotta velem,egyszer találkoztam vele a középiskolai ballagásomon.
A kérdésem a következő:Jogosult vagyok valamiféle örökségre?Mi a teendőm most?Autómatikusan mennek a dolgok,vagy fogadjak ügyvédet esetleg?
Köszönöm előre is választ,és elnézést ha hosszu voltam..

Ők abba szólhatnak bele, hogy elismerik-e érvényesnek a végrendeletet, vagy sem.

Igen ezt akartam kérdezni.Csak azért kérdezem mert ha nem lettek volna ott csak az örökösök akkor velük talán könnyebben meg lehetett volna majd egyezni pár dologban mert a testvérek belefognak szólni sok mindenbe a végrendelettel kapcsolatban amikor nekik semmi közük sem lesz hozzá.

Niki, a kérdésnek nincs sok értelme. Az lesz jelen, aki elmegy.

Ha viszont azt akartad kérdezni, hogy meg kell-e idézni a törvényes örökösöket akkor is, ha van végrendelet, és abban őket kizárták az öröklésből, annak már van értelme, és a válasz az, hogy igen.

De nekem is van egy kérdésem: "Nem mindegy?"

„most márciusban küldött fizetési felhívást ”
Nem fizetési meghagyást?

Hagyatéki tárgyaláson csak a végrendeletben megjelölt örökösök lesznek ott vagy az elhunyt testvérei is mivel nem élnek már a szülei és felesége gyereke nincs.Úgy hallottam ott lesznek mert el kell ismerniük,hogy rokoni kapcsolatban álltak.

Lehet, hogy jogos, de nyilvánvalóan elévült, ezt írd meg nekik.

Tisztelt Szakértők!

Szeretném megkérdezni, hogy édesanyám halála miatt a nővéremmel örököltünk egy ingatlant. A hagyatéki tárgyalás a hó végén lesz. Sajnos én illetve a feleségem is munkanélküliek vagyunk. Így a közjegyzői díj ránk eső részét nem tudjuk kifizetni. A nővérem pedig nem tudja (akarja) kifizetni. Sajnos ott is van munkanélküli a családban. Ilyen esetekben mit tudunk tenni? Én azt is olvastam valahol, hogy a hagyatéki eljárás díját rá lehet terheltetni a házra. Lehet rosszul értelmeztem. A nővérem annyit írt, hogy el lehet halasztatni a hagyatéki tárgyalást, de addig ugye az ingatlant sem tudjuk eladni. Sőt hírdetni sem. Vagy a közjegyző annyit mondott neki hogy ha kifizetjük a közjegyzői díj 1/3-át a többit ráérünk kifizetni 2-3 hónap múlva. Ilyen elképzelhető?
Köszönöm a segítséget.

Hitelezői igénnyel kapcsolatosan érdeklődnék. Édesanyánk 2007. júliusában meghalt. A hagyatéki eljárás során a közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy milyen bankokkal állt kapcsolatban édesanyánk. Ennek alapján felszólította a bankokat az igényük bejelentésére, amit azok meg is tettek, amit mi elismertünk, s ki is fizettünk. A hagyatéki végzés 2008. januárban lett jogerős, amit a bank is megkapott. Azonban az egyik követeléskezelő most márciusban küldött fizetési felhívást egy olyan banki tartozásról, amelyet nem jelzett a bank az igény benyújtásakor. Én nem tartom jogosnak a követelést, bár a cég szerint attól függetlenül követelhető, hogy annak idején nem jelezték. De véleményem szerint el is évült, habár ugyanazon a lakcímen tartózkodom, nem kaptam semmilyen felszólítást az eltelt hat és fél év alatt.
Jogos lehet-e a követelés, illetve elévült-e már.
Köszönöm

„Kérdésem, hogy ez igaz? ”

Igen.

„A közjegyző ilyenkor értesíti a megkeresetteket a hagyatéki tárgyalás eredményéről? Mi a menete ennek?”

Aki bejelentette a hagyatéki hitelezői igényét, azt értesíti.
Ha meg valaki mégis követelne tőled, tudod igazolni, hogy nem örököltél semmit.

Üdvözlök Mindenkit! Új fórumozó vagyok, sok kérdéssel és egy rövidke történettel, szeretnék rá válaszokat kapni, de egyenlőre nem tudom hol induljak el ...

Édesapám 2 héttel ezelőtt elhunyt, nagyon jó kapcsolatot ápoltunk, de én már nem ott éltem vele,a báttyám , akivel viszont nem túl jó kapcsolatunk volt, ő vele élt, a házat már édesanyám halálakor a nevére íratták, ez egy lezárt dolog.

Édesapám takarékbetétkönyvében 500 ezer forint volt, amit az OTP kezelt. Erről meg is van a dokumentum és a báttyám tudatta is velem. Az első kérdésem,hogy ketten vagyunk testvérek, 500 ezer forintot örököltünk, lesz a hagyatéki tárgyalás, ez milyen költségekkel fog járni? ..és mennyi adót kell fizetnem ez után ?

A másik : nekem tudomásom volt 4 millió forintról, amit édesapám nap, mint nap emlegetett telefonon, de személyesen is, mikor meglátogattam annyi pénzt takarított meg, senki nem tud róla, hogy ez a pénz hol lehet. A gondolatom, hogy a báttyám tud róla, de hol lehet az összeg??? Már nem is a pénz érdekel, hanem az igazság. Hallottam , hogy a közjegyzővel tudassam, hogy elvileg volt 4 millió forintja édesapámnak és ő lekéri a bankok, illetve takarékoktól, hogy hol van , hova lett.
Rendőrségi ügyet nem szeretnék, de nem tudom mi tévő legyek!!! Legyenek kedvesek segíteni egy-egy válasszal, köszönöm szépen! Üdvözlettel!!!!

Tisztelt Szakerto!

Surgos segitsegre van szuksegem. Elnezest elore is, tobb kerdesem is van.
Kedden lesz a hagyateki targyalas (edesapam tavaly hunyt el).
Harman vagyunk testverek. Egy fel hazat oroklunk utana, a masik fel anyam neven van. A nagyobbik testverem es en szeretnenk lemondani a hazreszunkrol a kisebbik testverunk javara.
Ajandekozas vagy a hagyatek visszautasitasa a jobb megoldas?
Illetve a masik problemam az, hogy csak a nagyobbik testverem tud menni a hagyateki targyalasra. Ebben az esetben en meghatalmazassal lemondhatok a reszemrol a fiatalabb javara? Illetve o elfogadhatja meghatalmazassal az en reszemet?
Targyalas utan a kozjegyzo automatikusan tovabbkuldi a papirokat a foldhivatalba vagy ocsemnek kell ezt szemelyesen inteznie?
A haz kb 8-10M Ft erteku. Anyukamnak van jelzaloghitele a sajat neven, 2M Ft a szobanforgo ingatlara van terhelve. Ha a fele haz a kisebbik testverem nevere kerul, akkor kerheti-e, hogy a 2M Ft-os jelzaloghitel csak az edesanyam fel hazreszere legyen terhelve? Elvaltak szuleink apukam halala elott.

Minden segitseget elore is koszonok!

Azért kérdez itt egy jogi kérdésekhez nem értő, mert abban bízik, hogy szakértők válaszolnak a feltett kérdésekre.
Kovács_Béla_Sándor köszönöm, a válasza alapján sikerült utánanéznem a neten és némi segítséggel értelmezni az ott leírtakat.
Dr.Attika, bízok benne, hogy nem jogász dr., mert akkor tudnia kellett volna, hogy: "Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, a.) ha csak egy örökös van;....."

Akkor nekem miért nem kell mennem?

Ingatlan öröklése esetén hagyatéki tárgyalást kell tartani.

Értem... és ebbben az esetben mennyi lehet az ügyérték?

A hagyatéki eljárás díja nem a munkaórához, hanem a tárgyértékhez igazodik.

Tisztelt Szakértő!

Közjegyzői díjjal kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Anyukám halála után egyedüli gyermekként és örökösként örököltem meg a lakótelepi lakását, valamint halálakor a bankszámláján tartozása volt, amihez volt haláleseti kockázati biztosítása. Hagyatéki tárgyalásra nem kell mennem, a fizetendő közjegyzői díjhoz a csekket el is küldték. Mivel elég magas összegű számlát kaptam, ezért azt szeretném megkérdezni, hogy a fentiekben leírtakért körülbelül hány munkaórát lehet elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!

meszimo1

Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.
A vételárból a hagyatéki eljárásban megállapított érték és a közjegyzői díjnak a termőföldre eső része levonandó, az adó az így kapott összeg 16 %-ának a 80%-a, mert a megszerzést követő 13. évben történt az értékesítés.

9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem

a)1069 összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

b)1070 összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

c)1071 összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja;

4. az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás

da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy

db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy

dc) a Nemzeti Földalap javára

történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.

A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eurika1969

Ezt az élettársnak kellene igazolnia, hogy ajándékozás történt. Ha ajándékozás történt, akkor a kötelesrész alapjához hozzászámítandó, és akkor meg kellene nézni, hogy amihez hozzájutottatok, az a kötelesrész iránti igényeteket kielégíti-e.
Ha meg nem történt ajándékozás és más jogcímen sem kapta ezt meg az élettárs, akkor a hagyaték része.

Kedves Fórumozók!

A temetés költségét valóban csak az örökösök fizetik? Az özvegy nem fizet bele (apám 2. házassága), csak mindenen özvegyi haszonélvezeti joga van? Azzal fenyeget, hogy még a halotti tort is kifizetteti velünk, és a legdrágább koporsót választotta. Minderről ma kaptunk tájékoztatást, a temetés kedden lesz.
Ez talán igy van a közjegyzői dijjal is? Ott is mindent az elhunyt gyermekei állnak?

Kedves Béla és többiek,

Visszatérve az eladott termőföldes kérdésemre. Mi van akkor, ha az apám által 5 hónapja eladott termőföld (nem közös tulajdon) árát apám a saját bankszámlájáról egy pár hét után átutalta özvegye (akkor még házastársa) számlájára, az ajándékozásnak számít? Akkor lehetne valamilyen jogon követelésünk rá?

Köszönöm rövid, tömör, és mindig lényegretérő válaszod, Béla. :-)
Megfogadtam a tanácsod is, holnap megyek egy ügyvédhez tanácsadásra.

Tisztelt Jogi Fórum !

Férjem édesapja 2000-ben elhunyt. Férjemmel a kapcsolatot kisgyermek kora óta nem tartották. 2013-ban férjemet rokonai megkeresték, hogy az édesapja után termőföldet örökölt.Megtörtént a hagyatéki tárgyalás és tulajdonjogot 2013. áprilisában bejegyezték. Férjem a földet ez év júniusában el is adta.
Kérdésem az lenne, hogy melyik dátum számít az öröklés dátumának? Az édesapja halála vagy a tulajdonjogi bejegyzés? Milyen költségekkel, vagyoni értékkel csökkenthető a kapott vételár? Termőföld hagyatéki végzésben szereplő értéke, közjegyzői díj, temetési ktg.?

Válaszukat előre is köszönöm !