Gyámság alá helyezés

Azt teljességgel kizárt, hogy olyan ítéletet tudna hozni. Ez nem az az ügy, amiben születhet olyan határozat, ami mindenkinek tetszik.

Még annyit kérdeznék, hogy érdemes e a gyámhivatal hoz forduljak ideiglenes gyámért vagy segítségért? Bírósághoz, vagy családsegitőhöz? Köszönöm az eddigi segítő válaszokat.

Ideiglenes gondnokért, helyesen.

Családsegítőhöz ne forduljon, mert ilyen ügyekkel Ők nem tudnak mit kezdeni. Gyámhatósághoz akkor célszerű fordulni, ha egyik hozzátartozó sem kíván pert indítani nagy valószínűség szerint. Egyébként forduljon a bírósághoz.

Már folyik a per. Nem gondnokot akar ő igazából, hanem gondozót. De az egy másik téma.

Senkinek nem kívánom ezt a helyzetet, főleg terhesen... Persze, hogy nem én akarom gondozni, főleg úgy hogy ránk is veszélyes. Itt az a legnagyobb baj, hogy túl sok jog van adva az ilyen betegeknek. Így is ha sikerül valami hivatalos papírom, pénz nélkül sehova nem tudom helyezni. Nyugtom legyen, hitelt kell felvegyek, mert pár száz ezer félretett pénzzel nem tudok kezdeni semmit. Szorisatok, hogy sikerüljön valamit intézni...köszi

Átérzem és szorítok. Én 2017-ben 500 ezer forintot tettem le egy lakóotthon asztalára. Adományként könyvelték. A legtöbb pszichiátriai intézmény működési szabályzatában kizárják az ön- és közveszélyes betegek fogadását.

Én is a pénzadáson gondolkodom. ???? Papír munkát elintéztem a bíróságon és köszönöm a segitséget.

Szép estét!
Szeretném megkérdezni hogy lehetek-e a nagymamám törvényes képviselője vagy gyámja ha úgy látom hogy a fia nem a nagymamám érdekeit tartja szem elött a rehabilitációval kapcsolatban. Magyarul Ő elfekvőbe akarja bedugni még Én egy fizetős szociális otthont javasoltam a mama sporolt pénzéből. Azt tudni kell hogy a mama öregkori demenciától szenved.

Gondnoka.

Üdv.!
Édesanyám 96 éves, súlyos demenciában szenved. Én a lánya vagyok, 61 éves, pszichiátriai beteg (skizofrénia, depresszió). Nálunk lakik az Édesanyám tavaly július óta. Hárman lakunk együtt, az Édesanyám, a férjem és én. Én ápolom az Édesanyámat, aki 24 órás felügyeletet igényel. Kérdésem az, hogy gyámság alá lehet-e venni az Édesanyámat, és én lehetek-e a gyámja? (vagy esetleg a férjem?)Ha igen, akkor ez milyen módon tehető meg, ha nem, akkor annak mi a kizáró oka? Csak mi tudjuk ápolni az Édesanyámat, más megoldás nincs.
Előre is köszönöm a választ!

A gondnokság alá helyezésről bíróság dönt, perben. Annak a pernek a megindítására jogosult vagy.
A gondnokot, ha kell, majd a gyámhatóság fogja kirendelni, ott már lehet, hogy téged nem fognak alkalmasnak találni a mentális zavar miatt.

(Az ápolásnak, gondozásnak nincs túl sok köze a gondnoksághoz. Még ha hasonlóan hangzanak is.)

Miért kellene valakit gonnokság alá helyezni azért, mert ápolásra szorul?? A gondnokság alá helyezés nem erre való.

Egy 99 éves embernek nem igen szükséges jognyilatkozatot tennie egyébként, egyébként meg, az, hogy ápolásra szorul, még nem feltételezi azt, hogy a szükséges jognyilatkozatot ne tudná megtenni, ahhoz hiányozna szükséges belátása.

Merthogy a gondnokság alá helyezés arra való (lenne), hogy a z ügyei viteléhez mentális zavara folytán szükséges belátással nem bíró személyt, ebből fakadó károsodástól megóvása érdekében egy gondnokhoz, egy törvényes képviselőhöz, illetve annak a jóváhagyásához kösse akarata és szándéka érvényes kialakításában.

A gondnokság alá helyezés iránti pert - ahogy KBS topiktárs, tapasztalt ügyvéd rá is mutatott az alább - a gondnokság alá helyezni kívánt személlyel együttélő hozzátartozó is megindíthatja, erre irányuló keresete alperes lakóhelye (tartózkodási helye) szerint iletékes járásbíróság - Budapesten kerületi bíróság - részére címzetten, oda történő benyújtásával.

A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó félnek - az elektronikus kapcsolattartás előfeltétele az Ügyfélkapu regisztráció - beadványát, keresetét 3 példányban, okirati tanúk által ellenjegyzetten aláírva kell benyújtani. A kereset papír alapú benyújtása történhet a bíróságnak tértivevényes levélben való megküldésével, ügyfélfogadási időben a bíróság kezelőirodáján történő beadással, avagy a bíróság épületében lévő gyűjtőládában - hivatali időben - történő elhelyezéssel.

A gondnokság alá helyezés keresetben fel kell tüntetni, illetve a keresethez csatolni kell:

• az alperes természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, egyéb elérhetőségét
• azt, hogy ki, milyen jogcímen (gondnokoltnak kicsodája), milyen ügycsoportok tekintetében vagy teljes körűen kéri-e az alperes cselekvőképességét korlátozni, illetve azt, hogy milyen okból
• amennyiben a korlátozás a cselekvőképesség teljes vagy vagyoni jogokat is érintő korlátozására is irányul, alperes bankszámlakivonatait - amennyiben van bankszámlája -, ingatlan tulajdonait igazoló tulajdoni lap másolatokat is csatolni kell
• amennyiben ingatlannal való rendelkezés jogát érintő korlátozásra (is) irányul a kereset, akkor is csatolni kell az alperes

A gondnokság alá helyezés iránti pert a gyámhatóság akkor indíthatja meg, ha az arra jogosult hozzátartozók egyik sem kíván erre irányuló jogával élni, illetve a gyámhatóság felhívásának kézbesítésétől számított 60 napon belül a pert nem indítja meg.

A gyámhatóság a per megindítása előtt közigazgatási hatósági eljárás keretében - hivatalból, illetve bárki, bármely szerv bejelentése, illetve a hozzátartozók vagy az érintett kérelmére - a perindítás szükségességét megvizsgálja.

A perindítást megelőző eljárás során a gyámhatóság köteles az ügyfelet - akinek gondnokság alá helyezése szükségesnek látszódhat - személyesen meghallgatni, bizonyítási eljárásban - lehetőség szerint - az ügyfél állapotára vontakozóan szakorvosi, orvosszakértői véleményt beszerezni.

Ez rendszerint a közvetlen hozzátartozók tanúkénti, személyes meghallgatásával is jár.

A gyámhatóság eljárása során azt is vizsgálja, hogy indokolt-e zárgondnok vagy

Amennyiben a gyámhatóság zárgondnokot vagy ideiglenes gondnokot rendel, erről rendelkező határozata véglegessé válásától számított 8 napon belül keresettel köteles az ügyfél gondnokság alá helyezése iránti pert megindítani

Az ideiglenes gondnokot vagy zárgondnokot rendelő döntés ellen fellebbezésnek vagy más jogorvoslatnak nincs helye.

Az ideiglenes gondnok vagy a zárgondnok rendelésének szükségességét a bíróság a kereset benyújtásától számított 30 napon belül felülvizsgálja. Ha az indokolt és szükséges, azt a per jogerős befejezéséig fenntartja, egyébként megszünteti. A bíróság e körben előzetes bizonyítást folytathat le és elrendelheti az alperes szakorvosi, orvosszakértői vizsgálatát, illetve alperest meghallgathatja.

A bíróság előtti eljárás során is az alperes személyes meghallgatására kerül sor, továbbá a bíróság által - hivatalból, kötelezően - kirendelésre kerülő igazságügyi orvosszakértő által is megvizsgálásra kerül az alperes.

A bíróság az alperest akkor helyzezheti az arra jogosult személy keresete alapján cselekvőképességet érintő gondnokság alá az alperest a keresetben megjelölt ügycsoportokban, részlegesen, ha:

• ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara folytán nagy mértékben csökkent
• károsodástól való megóvása érdekvédelme másként nem biztosítható
• családi-társadalmi, szociális helyzetére is figyelemmel

Teljes körű, általános gondnokság alá helyezésnek az előző bekezdésben írt feltételek fennállása mellett az ügyei viteléhez való belátási képesség állandó, nagy fokú és teljes körű hiánya esetén van helye.

A cselekvőképesség korlátozásának még részlegesen sincs helye, ha az érdekelt jogvédelme bármilyen más, a cselekvőképességet nem érintő módon biztosítható vagy a jogvédelmi szükségesség hiánya teljes hiányzik.

A gondnokság alá helyezést csak már bekövetkezett tények, múltbéli események és fennálló tények, körülmények alapozhatják meg, annak alapjául feltételezések, prejudikációk, jövőbeni feltevések nem alapozhatják meg. A cselekvőképesség intézménye sem retorzióként, szankcionálási jelleggel, sem prevenció céljából nem alkalmazható.

A gondnokság alá helyezés során a szükségesség-arányosság vizsgálata kiemelten hangsúlyos.

A bíróság - a felek bármelyikének kérelmére - a gondnokság alá helyezési per tartama alatt, amennyiben feltételei fennállnak, bármikor ideiglenes gondnokot rendelhet ideiglenes intézkedéssel és idielgnes intézkedés keretében - kérelemre - bármilyen más intékzedést is tehet, így pl. az alperes vagyonára zárgondnok rendelésével zárlatot is rendelhet. A gondnok személyéről ekkor is a gyámhatóság dönt. Az ideiglenes intézkedést elrendelő bírósági döntés - illetve a gyámhatóság által az ideiglenes gondnok kirendelése és zárgondnok rendelése tárgyában hozott határozatot hatályában fenntartó bíróság határozat is - fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

A bíróság gondnokság alá helyezésről csak annyiban dönthet, amennyiben az a keresetben szerepelt, tehát cselekvőképesség részleges korlátozására irányuló keresetben meg nem jelölt ügycsoportban vagy teljes körűen, illetve a cselekvőképesség teljes korlátozására irányuló kereset esetében csak részleges gondnokság alá helyezésről a bíróság nem dönthet.

A gondnokot az alperes lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási (kerületi) kormányhivatal Gyámügyi Osztálya, közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott határozattal rendeli ki.

Az eljárás során a gondnokolt meghallgatása kötelező, illetve a gondnokul rendelhető személyeket is nyilatkozatni szükséges, valamint meg kell hallgatni.

Tisztelt Kriszti1983!

A gondnok személyéről az gondnokság alá helyezett személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság, azaz járási (kerületi) kormányhivatal Gyámügyi Osztálya jogosult és köteles dönteni.

Amennyiben a gondnok felmentése indokolt, akkor e kérdésben is gyámhatóság jön.

A gyámhatóság a gondnokot elsősorban annak kérelmére, illetve akkor menti fel - hivatalból, illetve

A gondnok felmentésének és új gondnok kirendelésének lehet oka többek közt, ha:

• a gdondnok a gondnokolt érdekeit sértő módon jár el
• a gondnokoltra nézve kedvezőbb lenne, ha más lenne a gondnoka

A fenti észrevételét közérdekű bejelentés formájában jelezheti a gyámhatóságnak.

A gyámhatóság azt köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről tájékoztatni.

Arra számítson, hogy a gyámhatóság bejelentése tárgyában - hivatalból - közigazgatási hatósági eljárást fog indítani, mely során Önt tanúként, még a jelenlegi gondnokot és a gondnokoltat pedig ügyfélként meg fogja hallgatni, személyesen.

Jó eséllyel tárgyaláson, egymás jelenlétében.

A gyámhatóság idézése alapján a megjelenés kötelező, a gyámhatóság eljárása során fő sz abály szerint csak személyesen lehet joghatályos jognyilatkozat tenni gondnokság alá helyezéssel összefüggő ügyekben, ezért - bár közérdekű bejelentését benyújkthatja írásba is, akár névtelenül is, ez esetben a hatóságot azonban nem terheli sem válaszadási, sem vizsgálati kötelezettség -, tanúvallomását tehát írásban nem teheti meg.

Ön mint tanú, azonban kérheti - már közérdekű bejelentése kivizsgálása kapcsán is - adatai nevére is kiterjedő zárt kezelését. Ez esetben jó eséllyel nem a többi érintett jelenlétében hallgatja majd ki a közigazgatási hatósági eljárás során a gyámhatóság. Így a bejelentő, azaz az Ön kiléte nem kerül felfedésre a jelenlegi gondnok és a gondnokolt előtt sem. Csak az Ön kivonatos vallomását láthatják majd, ha akarják.

A gyámhatóság határozatát csak akkor küldi meg Önnek, ha az rendelkezést tartalmaz Önre nézve - új gondnokként Önt rendeli ki -, egyébként a hatósági eljárás formáit nélkülöző tájékoztató levélben tájékoztatja annak eredményéről, mint a közérdekű bejelentés alapján tett intézkedésről.