kizárás - törvényes öröklés

Kitagadás esetén csak a kötelesrésztől fosztja meg a végrendelkező a kitagadottat vagy a leszármazói sem örökölik meg a kitagadott örökrészét ?

Nem mindegy az már neked? Egyébként de.

dömpi,

„Jelenleg az 1/2-ed tulajdoni hányadon özvegyi haszonélvezeti jog áll fent.
Többlethasználati díjat akkor kérhetnek, ha szeretnék használni az ingatlant, csak felszólítás ellenére nem engedik, ugye?”
Nem világos, hogy a haszonélvezet az unokák tulajdoni hányadán van-e, vagy nem.
Ha nem, akkor a többi tulajdonost/haszonélvezőt az unokák felszólítják, és ők nem engedik nekik az ingatlant használni, akkor kérhetnek többlethasználati díjat.
Ha igen, akkor HA a haszonélvező beleegyezett az unokák általi használatba, DE a többi tulajdonos felszólítás után sem engedi nekik az ingatlant használni, akkor kérhetnek th díjat.

„Használat rendjéről szóló szerződés a jelenlegi használati rendről nem jöhet szóba ?”
Ezt akkor szoktak kötni, ha a használat megosztható fizikailag (pl. két lakrész) vagy időben (pl. üdülő). Ha megoldható, miért ne?

„Kitagadás esetén csak a kötelesrésztől fosztja meg a végrendelkező a kitagadottat vagy a leszármazói sem örökölik meg a kitagadott örökrészét ?”
Amint KBS írta. Ha a leszármazók nincsenek külön kitagadva, akkor jár nekik az örökrész. De kitagadni nehéz (ellentétben a kizárással), ezek az "örökhagyó életére tör" esetek.

Az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányada az özvegyé, a másik 1/2-ed tulajdoni hányad volt az örökhagyóé, amit örököltek a második házasságból született gyerekek és az első házasságból származó gyerek unokái. Az örökhagyó volt tulajdoni hányadán áll fent az özvegyi haszonélvezeti jog. Az özvegy nem engedné az unokáknak a használatot, hiszen a házban ő él a két gyerekével és a többi örökös idegen, soha nem találkoztak, az unokákról nem is tudtak. Ha jól értem ebben az esetben nem kérhetnek túlhasználati díjat.

A használat rendezését úgy értettem, hogy a házat mindig is az örökhagyó családja használta, tehát ez lenne a használati szerződésben.

KBS, egyáltalán nem mindegy nekem és a családnak sem, hogy ki kell-e fizetni a második házasságból született gyerekeknek az örökös unokáknak a 8 millió forintot, az nem kevés pénz, nem állnak jól. Gondolhatod, hogy nem foglalkoznék és ők sem ezzel, ha mindegy lenne. Nagy teher ez most számunkra az egyéb problémák mellett.

A kitagadásra azért kérdeztem rá, mert az örökhagyó szándéka ténylegesen az volt, hogy a második házasságból származó gyerekei örököljenek kizárólag, csak sajnos nem fogalmazta meg jól a végakaratát. Egy laikus számára szerintem az tűnik egyértelműnek, hogy ha valakit kizárok az öröklésből, akkor sem ő, sem pedig a leszármazói nem örökölnek semmit. Az örökhagyó második családjának a munkája fekszik az ingatlanban. A végrendeletben szerepel, hogy a kizárás oka az, hogy amikor az örökhagyó sztrókot kapott, erről értesítette az első házasságból született fiát és annak ellenére, hogy 15 évig 24 órás felügyeletre, gondozásra, ápolásra szorult, mert önálló életre nem volt képes, nem látogatta meg, nem segített a gondozásában, orvoshoz vitelében. Ezért gondoltam a kitagadásra, mert a Ptk. 7:78. § (1) bekezdés d) vagy g) pontja vagy a (2) bekezdés alapján lehetne esetleg pert indítani, de ha jól értem, nincs értelme, mert ha a kitagadás is csak a kitagadottra terjed ki, az csak az ő kötelesrész iránti igényét érinti, a leszármazók örökségét nem, mivel rájuk nem terjed ki a kitagadás.

dömpi,

„Ha jól értem ebben az esetben nem kérhetnek túlhasználati díjat.”
Amíg az özvegy él.

„A használat rendezését úgy értettem, hogy a házat mindig is az örökhagyó családja használta, tehát ez lenne a használati szerződésben.”
Ha tudtok érte valamit ajánlani cserébe, akkor lehet, hogy belemennek. De ez akkor lesz releváns, ha az özvegy már nem él.

Még egy dolog: A tulajdonosok tulajdoni hányada nyilván kevesebbet ér haszonélvezettel terhelten, mint anélkül. Ennek két következménye van: 1. Érdemes addig kifizetnetek az unokákat, amíg az özvegy él, és minél előbb - ahogy öregszik, a haszonélvezet piaci értéke csökken. 2. A 25 millió a tehermentes 1/2 tulajdoni hányad értéke? Ha igen, akkor az unokák tulajdoni hányada kevesebbet ér, mint 8 millió. A haszonélvezeti jog értékére az Illetéktörvény 72. § ad egy képletet. Ettől függetlenül a felek - vagy közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben a bíróság - szabadon értékelik azt, általában a piaci viszonyok alapján. Nem véletlenül: a képlet alapján a 66 éves és a 96 éves haszonélvező haszonélvezeti joga ugyanannyit érne.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Néha a kivásárló fél jelzáloghitelt vesz fel az ingatlanra, hogy ki tudja fizetni a másik tulajdonost. Esetleg érdemes meggondolni.

Végül: A 8 milliós becslés nem veszi figyelembe azt, hogy az unokák tulajdoni hányada "kisebbségi tulajdon". Ezeket általában diszkonttal értékelik az arányosan számított értékhez képest, mert önállóan a piacon nehezen forgalomképes, és mivel kisebbségi tulajdonosok, a hasznosításról sem dönthetnek önállóan.

Hogyan lesz ebből egy szám? Első körben kérnék egy adó- és értékbizonyítványt a jegyzőtől közös tulajdon megszüntetése céljából az unokák tulajdoni hányadaira (lakottan, haszonélvezettel terhelten), ez gyakorlatilag egy pár ezer forintos értékbecslés. Ajánlom az e-önkormányzati portált. Ha nem adja ki, akkor kis optimizmussal hivatkozhatsz a Vht 140. §-ra (akkor muszáj kiadnia) vagy hogy megkérsz egy értékbecslőt, aki 20-30 ezerért ad egy becslést. Persze, saját kútfőből is tehetsz bármekkora ajánlatot az unokáknak, a fentiek csak azt segítik, hogy legyen némi tényalapja a számnak.

Nagyon köszönöm Oszlap !

1. A hagyatékátadó végzés az 1/2-ed tulajdoni hányad értékénél az adó és értékbizonyítványra hivatkozik. Nincs teher az ingatlanon.
Az adó és értékbizonyítvány mit vesz alapul a tulajdoni hányad értékének a megállapításánál ? Mindazokat, amiket felsoroltál nem tartalmazza ?
2. Az unokák tulajdoni illetőségének az értékét tulajdoni hányaduk arányában csökkenti a temetési és a hagyatéki eljárás költsége ?
3. A hagyatéki végzésben az öröklés törvényes rendje pontban az szerepel, hogy az özvegyet öröklés jogcímén a 7:58. § (1) bekezdés alapján holtig tartó haszonélvezeti jog illeti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A hagyaték átadása pontban az szerepel, hogy az ingatlan 1/2-ed részére megállapítja a tulajdonjog öröklését, majd a holtig tartó haszonélvezeti jogát az örökhagyó túlélő házastársának adja át a törvény alapján öröklés jogcímén az örökhagyó végrendeletére is tekintettel.
Ha jól értem, az özvegy tulajdoni hányadát meghaladó tulajdoni hányadon fennáll a haszonélvezeti jog.
4. A kitagadást jól gondolom, hogy csak a kitagadott kötelesrészére vonatkozna, az unokák örökrészére nem, mert rájuk nem terjed ki a kitagadás a végrendeletben ?

Ha jól számolom 25.000.000.- Ft : 20 = 1.200.000.- Ft x 4 (mert 65 év feletti az özvegy) = 5.000.000.- Ft és ennek 2/6-od részével, 1.666.666.- Ft-al csökken a hagyatékátadó végzés szerinti 8.000.000.- Ft unokák tulajdoni hányadának értéke az özvegyi haszonélvezeti jog által.

dömpi,

„1. A hagyatékátadó végzés az 1/2-ed tulajdoni hányad értékénél az adó és értékbizonyítványra hivatkozik. Nincs teher az ingatlanon.
Az adó és értékbizonyítvány mit vesz alapul a tulajdoni hányad értékének a megállapításánál ? Mindazokat, amiket felsoroltál nem tartalmazza ? ”
Nem tartalmazhatja. A jegyző a tulajdoni lapból dolgozik. Amikor azt megkapta, akkor ő egy tehermentes 1/2 tulajdoni hányadot látott rajta - ez volt az örökhagyóé. Most kettő, haszonélvezettel terhelt, egyenként 1/12 tulajdoni hányadot kell értékelnie. (A nyomtatványon meg kell mondanod, hogy melyik tulajdonos tulajdoni hányadáról kéred a bizonyítványt.)

„2. Az unokák tulajdoni illetőségének az értékét tulajdoni hányaduk arányában csökkenti a temetési és a hagyatéki eljárás költsége ?”
Ha tulajdoni illetőség alatt örökrészre gondoltál, akkor igen. Az eltemetés és a hagyatéki eljárás költségei valamennyi örököst terhelnek. Ptk. 7:94-98. § De ez - gondolom - nagyságrenddel kisebb összeg, mint az örökség értéke.

„3. Ha jól értem, az özvegy tulajdoni hányadát meghaladó tulajdoni hányadon fennáll a haszonélvezeti jog. ”
Egyetértek. De ne spekuláljunk, kérd le a friss tul lapot a Földhivatal Online-on, amin már be vannak jegyezve az örökösök!

„4. A kitagadást jól gondolom, hogy csak a kitagadott kötelesrészére vonatkozna, az unokák örökrészére nem, mert rájuk nem terjed ki a kitagadás a végrendeletben ? ”
Jól gondolod.

„Ha jól számolom 25.000.000.- Ft : 20 = 1.200.000.- Ft x 4 (mert 65 év feletti az özvegy) = 5.000.000.- Ft és ennek 2/6-od részével, 1.666.666.- Ft-al csökken a hagyatékátadó végzés szerinti 8.000.000.- Ft unokák tulajdoni hányadának értéke az özvegyi haszonélvezeti jog által.”
A számítással egyetértek, azzal, hogy az unokák tulajdoni hányadának értéke 25/3 = 8.333.333 Ft. De amint írtam, a felek szabad megállapodásának tárgya, hogy mennyire értékelik a haszonélvezeti jogot. A képlet egy támpont, nem szentírás.

Nagy tudomány a matematika....

Volt kapcsolatfelvétel az unokákkal???
Van esély a megegyezésre?

Még nem történt meg a kapcsolat felvétel az unokákkal.