Üdvözletem!
2010 –ben elváltunk a férjemmel akivel az életközösség csak 2016. decemberben szűnt meg. A közös tulajdonunkat képező ingatlanból a bírósági végzés szerint neki ki kellett volna fizetnie, de ezt nem tette meg. Ellenben, segített a egy új lakás önerejének befizetésekor hitelt vett föl 2011-ben, aminek én adóstársa voltam és közösen fizettünk. Az új lakás vételárát képezte még a szocpol, és a saját nevemen lévő hitel, ami az ár nagyobb részét képezte. A lakás hivatalosan 2015 be került a nevemre, de a közös lakáshasználat, együttélés még nem szakadt meg a gyermekeink taníttatása, és a közös hitelek miatt.
Kérdésem az volna, hogy a megszerzett új ingatlanomból követelhet e tulajdon részt a volt házastársam, és az időközben felnőtté vált gyerekeim, akik a jelenleg a velem maradt kiskorú testvérük érdekeivel nem törődve, tulajdonszerzési igénnyel élnek a volt párommal együtt, a szocpol jogán, valamint az önerő befizetésének a jogán.
Jelenleg még a régi közös családi házban élek a gyerekkel, a munkám miatt nem tudok másik városba költözni, és az exem amúgy is elköltözött, a nagykorú gyerekeim a vele vannak, de élik a saját életüket. A nehezen megszerzett és még sok évig törlesztendő hitel miatt meg akarom tartani az újabb ingatlanomat, s majd ha a kiskorú gyermek is befejezte tanulmányait, akkor értékesíteni a lakást, és kielégíteni a gyermekek igényeit.
Válás - Vagyonmegosztás - per
A telket tulajdonjogi szempontból csak akkor lehet elválasztani a felépítménytol, ha külön helyrajzi számon van. De még ha így is lenne, akkor is ésszerűtlen döntés lenne a bíróságtól a telket és a házat elválasztva átadni.
A kölcsön hova fordításának igazolása esetleg tanúkkal lehet elkepzelheto, de esélye így első ránézésre nem sok.
Üdv!
A családban válás zajlik, ahol az egyik fél - aki a kezdeményező, esetleges felperes - kevésbé hajlik a békés úton, közös megegyezéssel való vagyonmegosztásra.
Így figyelembe véve, hogy vagyonmegosztási perre is sor kerülhet, van egy részlet amely megértéséhez segítséget szeretnék kérni:
Egy közös tulajdonú családi házban lakik a család (5 fő), ahonnan a feleség el fog/akar költözni. Mivel van közös tulajdonban egy másik családi ház, így kézenfekvő módon oda költözne. Eddig nem is lenne probléma. Azonban két ház forgalmi értéke eltér egymástól, ha 50-50%-ból indulunk ki, akkor is kb. 15 millió forinttal többet ér a jelenleg lakott családi ház értéke a másikétól, így ezt pénzben szükséges lehet a férjnek megtéríteni.
Erre jelenleg semmilyen lehetősége nincsen sajnos, maximum 2-3 millió forint erejéig.
Ugyanakkor a második, jelenleg nem a család által lakott (bérlő lakik benne) családi ház bár közös tulajdonban van, azonban a telek amelyre épült a férj különvagyonaként, a házasság előtt már megvolt.
Azzal tisztában vagyok/vagyunk, hogy egy ház forgalmi értéke nem egyenlő a telek+ház árával. Azt a helyzetet is ismerjük, ha az egyik fél a különvagyonnak minősülő ingatlanát a házasság ideje alatt bérbe adja, akkor a bérleti díjből befolyó összeg már közös vagyonnak minősül. Illetve egyéb eseteket, ahol a különvagyon részben közös vagyonná "alakul". Azonban nem tudjuk, hogy a mi esetünkre milyen szabályt kell/szoktak alkalmazni, mert nem igazán találtam erre vonatkozó tapasztalatot, vagy olyan értelmezést ami ezzel a helyzettel analóg lenne.
Nem titkolt módon a cél az lenne, hogy a telek értéke "külön" megjelenjen a családi ház értékénél, amellyel csökkenteni szeretné a férj a pénzbeni kárpótlás összegét, ami a két ingatlan 50%-os hányadának értékegyeztetéséből fakad. Mert (legalábbis nekem) nyilvánvaló, hogy a családi házat telek nélkül átadni nem igazán lehetséges fizikailag (de jogilag? nem tudjuk...).
Az "osztozkodás" további részei eléggé tiszták számunkra, kivéve még egy részletet:
A feleség a család tudtán kívül több személyi kölcsönt is felvett, amelyett törlesztett/nem törlesztett, visszafizetett/nem fizetett vissza. Kettő ilyen élő szerződésről indirekt módon már tud a család (a feleség továbbra is tagad), körülbelül 2,5 millió forint értékben. De könnyen lehet, hogy még 2-3 pénzintézettel szemben is van élő tartozása. Sajnos azt tudjuk, hogy egy per során a tartozás is közösnek minősül, nem csak a vagyon. Azt, hogy ezt a pénzt mire költötte, nem tudjuk, ugyanakkor a bíró előtt várt módon azt mondaná, hogy amikor a férje kórházban tartózkodott pár hónapig, akkor kényszerült a kölcsön felvételére, hogy a számlákat és a bevásárlást intézze. A valóságban ekkor is a férj fizette a számlákat (amik sok esetben nagyobb tételt jelentettek, mint az étkezés, főleg télen), a fizetésének így pedig bőven elégnek kellett volna lennie a fennmaradó rész finanszírozására. Ilyen esetben hogy lehet azt hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a család tudtán kívül, szükségtelenül, egészen másra (azóta sem tudjuk...) költötte ezt a pénzt? Hiszen az, hogy megvannak a számlák abból az időszakból és be lettek fizetve, az világos, de hogy lehet bizonyítani, hogy tényleg nem abból a pénzből volt ez? 4 tanú ezt tudja bizonyítani (férj + 3 gyerek), sőt az egyikőjük konkrétan az volt, aki az apjától kapott pénzből fizikailag befizette a számlákat, illetve az orvosoknak szánt (és az apjától származó) hálapénzt is ő rakta a borítékba, amit aztán az anyja nyújtott át az orvosnak és a nővéreknek. Mi szükséges ahhoz, hogy ez a tartozás/tartozások a feleséget terheljék kizárólag?
Elnézést a hosszú levelemért, de még egy "apró" dologról a tapasztalt Ügyvéd Urak véleményét szeretném megtudni: az együttműködés legrosszabb pontjain a feleség azzal "fenyegetőzik", hogy a közös tulajdonukban álló mindkét ingatlan legyen eladva és azt a pénzt felezzék meg. Ez mennyire életszerű egy per során? A bíró mit mérlegel, mik a tapasztalatok? Ugyanis az egyik házban deklaráltan maradni szeretne férj + 3 gyerek (a férj nevelné tovább őket), raádásul a férj jövedelemtermelő képessége is múlik a házon, hiszen a műhely, szerelőakna kiemelt fontosságú a tevékenységéhez, ugyanakkor a másik ház megléte mellett (amely szintén egy kétszintes, több szobás, nappalis, udvarral, garázzsal rendelkező ingatlan, nem kutyaól) a feleség lakhatása is meg lenne oldva, amely ingatlant ő amúgy is "jobban kedveli".
Köszönöm, hogy elolvasták a hosszúra nyílt írásomat, illetve minden segítséget köszönünk a család nevében!
„Tehát akár a 300.000Ft felét követelheti annak ellenére hogy Gyámhatóság és a Családsegítő is tanúsíthatja hogy a felhalmozást Mária okozta?”
Nem feltétlenül, ezt írtam is, hogy nem elég világos a tényállás.
„Illetve a 2 adósságát a bank és a telefon szolgáltató felé köteles lenne fizetni?”
Az együttélés alatt keletkezett tartozások közös tartozások, a megszakadást követően keletkezett tartozások főszabály szerint nem. Persze a közös tulajdon terhei például megintcsak közös tartozások, viszont a tulajdoni hányadok arányában.
„Mert akkor a párom is be nyújthatná a számlát 2 banki hitel amit évek óta fizet.?”
Itt megint jóval pontosabb tényállás kellene. Ha az együttélés alatt vették fel a hitelt és a párod az együttélés megszakadását követően egyedül fizette, akkor van megtérítési igénye.
„Előfordulhat hogy csak azért mert házasok valóban jogtalanul adta el?”
Sajnos igen. Ráadásul nem az számít, hogy mennyiért adta el, hanem mennyi volt a forgalmi értéke.
A banki hiteltartozás is közös. Követelheti a párod a megfizetett hitel felét.
Ui: Köszönöm a válaszokat!
Igen sajnos elég bonyolult az ügy, mivel a felsorolásában alapvetőlég olyan tárgyak is szerepelnek amiért nem kellett fizetni ő még is hasára csapott és el döntötte mi mennyi.
Viszont az bizonyított (tulajdon lapon) hogy a ház 1/1 ben a párom tulajdonát képezték! Előfordulhat hogy csak azért mert házasok valóban jogtalanul adta el?
Egyébként nem akarta eladni viszont azt sem merte meg kockáztatni hogy az adósságot a fizetéséből kezdjék el vonni. Tehát akár a 300.000Ft felét követelheti annak ellenére hogy Gyámhatóság és a Családsegítő is tanúsíthatja hogy a felhalmozást Mária okozta?
Illetve a 2 adósságát a bank és a telefon szolgáltató felé köteles lenne fizetni?
Azért mert házasok? Mert akkor a párom is be nyújthatná a számlát 2 banki hitel amit évek óta fizet.?
„Kérdés: Mennyi esély van arra, hogy a bíróság ezeket Máriának megítélje?”
A leírtakból ez nem nagyo nítélhető meg. Meg kell nézni, milyen vagyontárgyakról igazolható, hogy egyáltalán megvoltak. Aztán, hogy ezekkel kapcsolatban mi a közös és mi a különvagyon. Aztán egyenként meg kell nézni, hogy mi az, amivel kapcsolatban igazolható, hogy ő elvitte.
„Másik kérdés: A vagyon megosztás nem történt meg azzal, hogy hivatalos személy jelenlétében elpakolt?”
Nem feltétlenül, még az ingó vagyon vonatkozásában sem egyértelmű, hogy ő minden további követeléséről lemondott volna, csak ha kifejezetten és igazolhatóan ilyen tartalmú nyilatkozatot tett.
Tisztelt Fórumozók!
Élettársam most készül válni feleségétől.
3 gyermekük született a házasságukból ebből a 2 kisebb gyermek bírósági úton kizárólagos felügyeleti jogot ítélt páromnak (édesapa).
A házasságuk ideje alatt vásárolt ház 1/1-ben a páromé (volt) viszont mivel a gyerekek eleinte az anyuknál nevelkedtek így a házban maradtak és a párom költözött ki.
A gyerekeket a gyermekjóléti szakszolgálat kiemelte Feri (17 éves) Bűncselekmény elkövetése miatt, Zoltán (15 éves) iskolai tanulmányai 100 meghaladott igazolatlan hiányzás miatt, Zsolt (11 éves) a közmű kikapcsolása következményében kiskorú veszélyeztetése miatt.
Mária (édesanya) a családfő elköltözését követően folyamatosan nem fizetett rezsi számlát a gyermekek kiemelését következően többször el költözött majd vissza.
A lakásban felhalmozott tartozást pedig az édesapától vonták számláról.
A családsegítő tanácsára a ház értékesítésre került és a tartozás fejében elkelt (ez szóban Máriával is közölte)
Miután a ház elkelt az új tulajdonos felszólította a feleket a lakás kiürítésére.
Mária természetesen a megadott időponton nem jelent meg, majd hetekkel később feljelentést tett az új tulaj ellen, miszerint az nem adja ki neki az ingóságokat. Ekkor bevonták az önkormányzatot. A polgár örök rendőri közreműködéssel leltározták Mária holmiát és levélben ismét felszólították. Erre a felszólításra ismét nem reagált, nem jelent meg. Így az új tulaj hozzánk szállította Mária ingóságait. Mivel az önkormányzati levélre sem reagált meg próbáltam telefonon szöveges üzenettel felkérni hogy 3 napon belül szállítsa el vagy hulladékként fogom kezelni erre az önkormányzat is rá bólintott ezen felül Mária 2 napot kért közösségi oldalon. Természetesen 3 nap (csütörtökig) múlva is az udvaromon állt ezért engem a közterület felügyelő fel szólított, mivel a szomszédokat is zavarta a bűz ami a ruhakupacokból áradt. Ezért elkezdtük a takarítást, majd 4. napon (pénteken) délelőtt megjelent a házunk előtt kíséretével és követelni kezdte hogy adjam ki neki a cuccait. Mivel nem egyedül jött és fenyegetőzött rendőrt hívtam, közben megjelent a közterület felügyelő és azt ígérte, hogy ha hagyom Máriának az elpakolást az ingóságai miatt nem zaklat minket többet ezért ajtót nyitottam elpakolt amire szüksége volt a szemetet otthagyta de ez már akkor annyira nem is zavart a közterület felügyelő fényképeket készített az elhordott tárgyakról. Jeleztem hogy hamarosan ide érhet a rendőr is de ő azt már nem várta meg mivel Mária ki jelentette hogy mindene meg van. Mária is elment a rendőr érkezése előtt. Én elmondtam a kiérkező rendőröknek dió héjban hogy mi történt.
Most viszont a Mária a tárgyalásra újra el kezdett követelőzni tárgyak kiadására.
Ezen kívül a ház értékét 900.000ft-ban jelölte meg ennek a felét kéri (300.000ft volt a tényleges eladási ár melyből Mária felhalmozott tartozására tehermentesítésre fordítottunk).
Ezen kívül mind két félnek van 1-1 hitel kártyája Mária azt is szeretné ha az ő hitelkártyáját is párom fizetné meg.
Még ezen kívül a Magyar Telekom Zrt. közel 1 millió forintos (kamattal felszólítással mindennel együtt) telefon számlát is párommal fizettetné meg.
A felsorolt ingóságok kiadatásáról még annyit hogy a legtöbb tárgy ingyen került hozzájuk mivel a párom édesanyja adta a fiának használatra.
Kérdés: Mennyi esély van arra, hogy a bíróság ezeket Máriának megítélje?
Másik kérdés: A vagyon megosztás nem történt meg azzal, hogy hivatalos személy jelenlétében elpakolt?
Ui: Párommal jelenleg 4 kiskorú gyermeket nevelünk.
Válaszukat előre is köszönöm!
Ha még ügyvéded is van a perben - ami egyébként nagyon helyes - akkor végképp nem adhatok tanácsot.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Sajnos ez a száraz tényállás amit leírtam!
Ez van a Bírósági iratokban is!
Szeretném a segítene nekem.
Ezért kérem, ha megtenné, hogy kérdez, vagy leírja, hogy mi az amit még leírja, hogy tudjon segíteni nagyon megköszönném!
A válási és vagyoni perem immár 6 éve húzódik, és ez nem az én Ügyvédem hibája, hanem az anyósomé, aki eltökélte, hogy minden áron pénzt akar!!
Még úgy is, hogy jelenlegi ingatlanba, amiről a vita folyik, én egy saját nevemen lévő lakást vittem be!!
"Férjem" egy alsógatyába érkezett. aA házasságunk 13 éve alatt, összesen 3 évet dolgozott folyamatosan!!
Ebből fejleszteni nem nagyon lehetett.
Anyósom mindíg egy újabb és újabb ügyvédet fogad, és mindíg egy újabb és újabb kifogást próbálnak kitalálni, vagy hivatkozni, hogy pénzt kapjanak tőlem.
A legutolsó Ügyvéd "ÚR" azt mondta a folyosón, hogy még a gatyámat is odafizetem nekik!!
Én ezt valahogy nem szeretném!
Ezért kérem a segítségét!!
Tisztelettel Németh Renáta
Ez a "tényállás alkalmatlan arra, hogy bármit is mondani lehessen. Bár annyit talán mégis, hogy gyanús, hogy a rezsit egyedül neked kell fizetned.
Tisztelt Fórumozók!
Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy megszeretném tudni meddig köteles az elköltözött, válás alatt lévő házastárs a rezsit fizetni?
Történetem 6 évvel ez elött kezdődött válás és vagyonjogi megosztással.
"Férjem" 2010. decemberében SAJÁT ÖNSZÁNTÁBÓL hagyta el nagy részében az én tulajdonomat képező házunkat.
Tetemes rezsi, és Banki tartozással.
Melyet én családom segítségével rendeztem, (melyről papírjaim is vannak.
Ő azóta sem jelentkezett ki, állandó lakcíme azóta is az ingatlanom.
Bírósági ítéletem van arról, hogy az ingatlan használati joga engem illet meg.
Én azóta már többször végeztem/végeztettem az ingatlanon felújítást illetve állagmegóvást.
A mostanában kézhez kapott értékbecslői szakvélemény szerint fizetnem kellene a "férjemnek" 1.500.000,- ft-ot, az ingatlanon történt felújítások végett.
Nem értem miért?
Minek utána az eltöltött évek alatt, az ingatlanon történt felújítások minimálisak voltak, és kontár munkák. A volt apósom csinálgatta ezeket, és 800.000,- ft-os munkadíjat és anyagköltséget számítottak fel a válásunk során. (A szakértő vélemény ezt most 250.000,- ft-ra hozta ki!)
A nagyobb felújítási munkák 2010 után keletkeztek, ilyenek voltak az ajtó és ablakok, illetve a bejárati ajtó cseréje, a tető javítása és cseréje, garázs építése, gáz konvektorok, cseréje, gázvezeték átnézése, illetve a víz és lefolyók átnézése és cseréje, valamint a szobai padlózat cseréje.
Az lenne a kérdésem, hogy miért is kell nekem 1.500.000,- Ft-ot fizetnem?
Vagy esetleg, hogyan tudnám ezt az összeget lecsökkenteni, vagy a saját javamra átfordítani?
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy meddig (ha egyáltalán köteles) köteles a rezsik (alap díjakat) felét fizetni?
Egyáltalán a rezsi alapdíjat kell-e neki fizetni, vagy pedig az aktuális rezsiköltség felét kell-e neki fizetni (az állagmegóvás miatt)?
Válaszukat megköszönve Tisztelettel
Megegyezés nélkül viszont nem sokat, mert ha a volt férj családja adta ajándékba a pénzt erre a házra, akkor ez a volt férj különvagyona.
Egyezséggel bármit lehet.
kedves fórumozók, az alábbi kérdésem lenne:
bontóperben nem kerültek rendezésre a vagyonjogi elemek, így az utolsó közös lakás sorsa sem került rögzítésre.
Kérdés:
1/2 - 1/2 tulajdonosi bejegyzés kivitelezhető-e, mi szükséges ehhez az alábbi esetben:
A tul.-i lapon a volt férj az 1/1-es tulajdonos, jogcím: VÉTEL. A volt feleség így "telekkönyvön kívüli tulajdonos".
A telek a volt férj családja által került megvásárlásra majd a férj nevére, de már a házasságkötés és az első közös gyermek megszületése UTÁN.
Az építkezés során majd annak befejezésével sem került bejegyzésre a feleség tulajdoni hányada.
Az építési dokumentáción közösen szerepeltek mint építtetők, a felépítmény 1/2 - 1/2 tulajdonlása nem kérdés.
Mit lehet tenni, miután a bontóper maga jogerősen lezárult?
Nagyon köszönök bármilyen tippet, ötletet!!!!
„A kérdés a következő: mivel alperes vagyok és mondjuk a másodfokon megállapított összeget is keveslem, visszaléphetek-e az eladástól, azaz nyilatkozhatok-e úgy hogy ilyen összegért nem akarom átadni az 50%-os tulajdonrészem?”
Nem, ő is kérhet végrehajtást.
Mondjuk az is furcsa hogy bizonyítékként benyújtott ajándékozási levél/szerződésről derül ki, hogy egy rossz utólagosan megírt hamisítvány és emellett csak úgy elsikkadnak... Azt hittem hivatalból üldözik a bűnt. Hogy is van a híres ügyvédi mondás, ha győz az igazság, majd fellebbezünk...:)
Bizonyítva lett mert éppen az ajándékot adó tanu szólta el magát, hogy kölcsön volt és megvan a papír amikor vittem a pénzt......ezt jegyzőkönyvezték is. Na mindegy, majd kiderül mi a szitu.
Választ meg már kaptál.
Tudod, az, hogy te azt mondod, ez hazugság, nem jelenti, hogy bizonyítva lenne, hogy hazugság. Akkor se, ha jegyzőkönyvezték.
Üdv!
Akkor megpróbálok konkrét lenni: 2012 novemberében elváltunk. Januárban elköltöztem, annak ellenére, hogy jogerős közös helyiség használatot ítéltek meg, egy szobát és emellett 50% tulajdonrészem van a házban.
A volt feleségem beadta a keresetet hogy szeretné megvásárolni a részem, ennek a vagyonmegosztási tárgyalásnak vagyunk a másodfokán. A bíróság előtt hamis tanukkal, hamis ajándékozási szerződésekkel igyekszik igazolni, hogy mivel ez egy új építésű ház, ő és a családja biztosította hozzá az anyagiak nagy részét. Ezen állítások zöme bizonyítottan hazugság, ezt jegyzőkönyvezték is. Ennek ellenére első fokon töredék összeget állapított meg a részemre a bíró, miközben pl az építésre felvett kölcsönt a mai napig én törlesztem.
A kérdés a következő: mivel alperes vagyok és mondjuk a másodfokon megállapított összeget is keveslem, visszaléphetek-e az eladástól, azaz nyilatkozhatok-e úgy hogy ilyen összegért nem akarom átadni az 50%-os tulajdonrészem?
Szerintem ennyi adat alapján erre lehet értelmes választ adni? Annak, hogy indulatból, konkrétumok nélkül írsz le kérdéseket, semmi értelme.
Egyébként mint mondtam, tőlem akarja megvenni.
És mi módja van ha én tudom, full hazugság az egész ám vagy meg van kenve a bíró, avagy feminista netán nyugdíj előtt áll és még mindig a 80-as években érzi magát ezért gyerek van? minden a nőé hozzáálláshoz tartja magát? Bármilyen megoldás érdekel.
