Válás - Vagyonmegosztás - per

Ha te inditottad a pert, akkor is vitás, hogy a vagyonjogi pertől is el lehet-e állni alperesi hozzájárulás nélkül. De mindegy is, o is bármikor kérheti a kozos tulajdon megszüntetését.

Van, de olyan mint ha nem is lenne. Volt hogy a felére ért be és tőlem érdeklődött mi történt. el is küldtem, az újat már érdekelté tettem, 10%-ban egyeztünk meg. De ezt a kérdést még az előzőnek se tettem fel.

Hajaj. Ugye, nincs ügyvéded?

Üdv!
A következő lenne a kérdésem. Elváltunk 2012-ben, majd 2013-ban elkezdődött egy vagyonmegosztási per. Egy házról van szó. Jelen pillanatban másodfokon van az ügy, mert méltánytalanul kis összeget ítélt meg a bíróság, annak ellenére, hogy bizonyítottan hamisított ajándékozási levelekkel operál a volt feleségem és hogy 50-50% tulajdonrészünk van. A ház közösen épített, de a vita azon van, ki mennyit hozott bele az építkezés során. Én se nagyon értem a bírósági felfogást, nagyon nőpárti a bírónő, mindent lesöpör amivel bizonyítom hogy a volt feleségem hazudik. De nem is ez a lényeg. Ha bizonyítások ellenére, újra valami bagatell összeget ítélnének meg, a per végén elállhatok az eladási szándékomtól? Ugye a volt feleségem szeretné megváltani a nekem ítélt tulajdonrészt és használati jogot. Jelzem, a válás óta nem élek ott és én fizetem a ház törlesztőrészletét. (a bírónőt ez se nagyon foglalkoztatta).

Az utolsó közös lakóhellyül szolgáló ingatlan osztott használatára jogosította őket a bíróság. Aki ezzel önként felhagy, az nyilván nem követelhet semmit.

Hát azt, hogy ez vajon milyen jog? TUlajdnojoguk szerintem egyiknek sem volt, mert szolgálati lakás volt. De mégis a Bíróság úgy ítélkezett, hogy fele Édesanyámé, fele pedig Édesapámé.

Hát azt, hogy mi történt és mit szeretnél kérdezni ezzel kapcsolatban, azt neked kell tudni.

Kicsit átgondoltam azóta, ez kicsit bonyolultabb helyzet valószinű.
Szóval tulajdonjoga szerintem nincsen, nem is volt, nem is tudom, ez milyen jog vajon, hogy a bíróság úgy ítélte, hogy a lakás felét Édesanyám használhatja. Szerintem ez annak idején valamiféle szolgálati lakás volt. Akkor egyikük sem volt a tulajdonosa, gondolom...

Attól, hogy kiköltözött, még a tulajdonjoga nem szűnt meg.

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a szüleim elváltak és annak idején a Bíróság úgy ítélkezett, hogy a lakás fele Édesanyámé, de Ő akkor kiköltözött a lakásból és nem kért/kapott egy fillért sem, akkor később még lehet ilyen követelése?
Köszönöm a választ.

Lehet, hogy elég.

Lehet, hogy elég.

És ezt hogy tudom bizonyítani? Mert email-ben csak annyit írt, hogy a levélből tudott meg dolgokat. Ez elég? Mert öcsém hozza le mindig, ha jön hozzánk, legtöbbször felbontva. Nem hinném, hogy ő bontja fel, mert azt is mondta, hogy ne oda menjenek a leveleink.

„A kérdéseim a következők: vagyonmegosztásnál a mostani ház értékét és kocsik értékét nézik?”

A ház értékét a vagyonmegosztás idején, az autó értékét az életközösség megszűnésének idején.

„Tehát nem azt, amiért vették?”

Nem.

„Öcsém egyébként 16 éves.”

Akkor nagy valószínűséggel az lesz, amit ő dönt.

„Illetve a válás kimondása és a másik fél kifizetése közötti időre lehet kérni albérleti díjat a negyed házra?”

Többlethasználati díjat akkor lehet csak kérni, ha igazolható, hogy ő nem engedi a tulajdonostársát ott lakni, holott az szeretne. Tehát igazolni kell, hogy miért nem bírt már ott élni.

„ Még annyi, hogy jelenleg nem az albérlet a bejelentett lakcímünk, ugyanis ide nem lehet bejelentkezni, tehát a régi címre mennek a levelek. Ezeket úgy kapjuk meg, hogy fel vannak bontva. Ezt email-ben be is ismerte. Attól, hogy közös a bejelentett lakcím és övé a több rész a házból, ezt megteheti? Nem működik a levéltitok?”

Nem teheti meg, levéltitok megsértése miatt feljelentést lehet tenni ellene.

Hosszú.

Annyit még hozzáfűznék, hogy nevelőapámnak van egy megörökölt háza, amit most vendégháznak van megcsinálva, és vannak is vendégek. A bevétel nem minősül közös bevételnek? Illetve nyugdíjas, 190.000 forintot kap és ugye a házból is jön be szépen összeg. Ellenben a mi 120 és 140.000 forintos fizetésünkkel, nem nagyon tudnánk bevállalni semmilyen lejárt hitel visszafizetését. (bár nem igazán fogja érdekelni a bíróságot ez szerintem) Ki lehet ebből az egészből hozni többet mint 500.000 forint, plusz anyum autója?

Tisztelt Fórumozók!

Segítségre lenne szükségem.

Anyum és a mostohaapám válnak 15 és fél év után. Kezdem a legelején. 1998-ban a nevelőapámhoz költöztünk. Anyum, nővérem, én. A nevelőapámnak, volt a tulajdonában egy lakást. 2001-ben volt a házasság, 2000-ben született meg öcsém. 2004-ben vettek házat egy faluban. Akkor az ingatlan értéke 19 millió forint volt. Ez úgy jött össze, hogy a nevelőapám eladta a saját tulajdonában lévő lakását 11 millióért, illetve a házasság után lett 5 garázs építve, amit 5,5 millióért adtak el összesen. Ehhez hozzájött a 3 milliós kölcsön, amiből ki tudták fizetni a házat. Éltük az életünket, majd nevelőapám elkezdett inni, fenyegetőzni (van fegyvere önvédelemre) stb. Ezt annyira nem részletezem. Mivel ezek egyre sűrűbben fordultak elő, rendőrségi ügy is volt belőle. (ez kikérhető a rendőrségen, ha van jegyzőkönyv, vagy a bíróság intézkedik ez ügyebn, esetleg az ügyvéd?) Nővérem elköltözött mert nem bírta. Aztán nyugalom volt egy ideig, majd az idén újra kezdődött minden. Nyugdíjas, egész nap otthon volt, nem csinált semmit, mi csináltunk mindent anyummal, plusz egész nap dolgoztunk szinte. Nem bírtuk, így kénytelen voltunk elköltözni, mintsem rettegésben élni. (főleg a fegyvere miatt) Jelenleg albérletben lakunk. Most a nevelőapám beadta a válópert. Azt tudni kell, hogy a 19 milliós ház negyed anyum nevén van, a többi a nevelőapám nevén. A keresetében azt írta, hogy szerinte a negyed rész 4.750.000 forint. Ez a 12 évvel ezelőtti vételárral számolva. Ebből a 4.750.000 forintból levonja a kétszer 1.500.000 millió forint hitelt. Mindkettőt ő vette fel, anyum adóstárs volt. Egy lejárt hitelt, ami vissza lett fizetve, utólag már nem követelhet, igaz? Illetve anyum különvagyonába tartozó házra lett terhelve az egyik hitel, amit megörökölt az édesanyja után. Tavaly júniusban ez a ház el lett adva, amiből ki lett fizetve a fennálló tartozás, illetve nevelőapám személyi kölcsöne. Összesen kb. 1.700.000 forint. Ez 1 hónapon belül megtörtént a ház eladása után. Az adás-vételivel és a banktól kikért papírral tudjuk bizonyítani, hogy anyum fizette ki? Ha a két dolog között eltelt időt nézzük. Visszatérve, a 4.750... forintból lejön az állítólagos 3.000.000 forint. A maradék 1.750.000 forintot úgy kívánja rendezni, hogy lemond a gyerektartásról (ugyanis öcsém felügyeleti jogát ő szeretné és havi 20.000 forint gyerektartást anyumtól), illetve anyum az autóját megtarthatja, ami 400.000 forint volt és felajánlott 500.000 forintot, amit készpénzben kifizet. Ha ezt anyum nem fogadja el, akkor különféle banki papírokkal (hiteles papírok), illetve úgymond "szennyes" kiteregetésével fog élni a vagyontárgyaláson. A kérdéseim a következők: vagyonmegosztásnál a mostani ház értékét és kocsik értékét nézik? Tehát nem azt, amiért vették? Mert nevelőapámnak is van kocsija, 1.300.000 forintért vette. Gyerekelhelyezésnél figyelembe veszik azt, hogy öcsémet az apja éjszaka egyedül hagyja, meg azzal fenyegeti, hogy kizárja az örökségből? Mert öcsém eljönne tőle, de nem mer lépni ez miatt. Öcsém egyébként 16 éves. De próbálta már elzavarni a háztól többször is, illetve szinte semmit nem vesz a saját fiának, anyum meg én fizetjük neki azt amit kell. Így hogy követelheti a szülői felügyeletet? És mint írtam albérletben lakunk, a bérleti díjat is le kell vonnunk a fizuból és akkor még rezsi, bevásárlás. Nem szűkölködünk, de jó lenne, ha kicsit több mindent venne a fiának, mert így kicsit nehéz. Illetve a válás kimondása és a másik fél kifizetése közötti időre lehet kérni albérleti díjat a negyed házra? Még annyi, hogy jelenleg nem az albérlet a bejelentett lakcímünk, ugyanis ide nem lehet bejelentkezni, tehát a régi címre mennek a levelek. Ezeket úgy kapjuk meg, hogy fel vannak bontva. Ezt email-ben be is ismerte. Attól, hogy közös a bejelentett lakcím és övé a több rész a házból, ezt megteheti? Nem működik a levéltitok? Mert egy sima levélnél mindegy. De egy banktól kapott levél, vagy munkahelyről, vagy esetleg más, személyes adatokat tartalmazó leveleket felbonthat következmények nélkül?

A választ előre is köszönöm!

Viktor

Amennyire jogosnak tűnik a futamidő elején a befizetéseket alapul venni osztozkodáskor (=nincs még hozam, sőt valószínűleg vaskos veszteség, ezt pedig mindketten állják), annyira nem tűnik annak mondjuk a végén, főleg, ha szerencsés esetben több évtized hozama adódik hozzá. Akkor miért csak a befizetését kaphatná vissza az egyik fél, és miért kapná a teljes hasznot a másik?

Ha törlesztésnek tekinted a biztosítási díjat, ami viszont nem különösebben egyértelmű.

Szerintem meg analóg: egy különvagyonba tartozó, kerülő vagyontárgy, amelynek a megszerzése érdekében a közös vagyonból törlesztettek. Az nem érdemi különbség, hogy az egyik esetben előbb van a szerzés, aztán a törlesztés, a másikban meg fordítva.

Lehet érvelni emellett, de amellett is, hogy ez tévedés, hiszen itt nem egy kölcsöntörlesztésről van szó, hanem egy bizonyos értéktárgyat szerzel meg, aminek az értéke nem feltétlenül azonos a ráfordított értékkel. Mindegy, a gyakorlat egyelőre a visszavásárlási díj felé mutat.

Az én álláspontom az, hogy a befizetések felét kell megtéríteni a házastársnak. A különvagyoni ingatlan megszerzéséhez felhasznált kölcsön közös vagyon terhére történő törlesztése analógiájára.

Van eseti döntés arról, hogy életbiztosítás esetén a visszavásárlási értékből kell kiindulni. Mondjuk szerintem a szerződés első néhány évében ez a gyakorlat módosítandó lenne, mert nem méltányos, de más tartalmú eseti döntést nem ismerek.

„ helyesen gondolom-e, hogy a biztosításokból és pénztárakból nekem időarányosan a hozamokkal számított érték fele jár-e”
Szerintem nem.

Köszönöm szépen a választ!