Válás - Vagyonmegosztás - per

anno76

A bíróság akkor is kimondja a válást ha csak az egyik fél kéri ezt, csak az eljárás hosszabb lesz...

Mivel kicsi a lakás és nem megosztható, a gyermekek nyugodt fejlődésére tekintettel valószínűleg távozásra szólítják fel az apát., távozáskor külön lakáshasználati díj illeti meg. (Pl. 10 M Ft a lakás beköltözhetően, ezzel szemben lakottan ennek fele, és ezen utóbbi összeg 1/3-a "lelépési" pénz.)

Azt hogy az ingatlan jelen tulajdoni arányát a jövőre nézve egymásközt hogyan osztjátok meg, vagyis ki váltja magához a másik tulajdonrészét -és milyen feltételekkel-, az kettőtök megállapodása szerint - ez vagyonjogi kérdés melyhez szerencsés esetben nem szükséges bírósági eljárás.

Az ingatlanon lévő hitel miatt a bankot feltétlen fel kell keresni, valamint nem biztos, hogy egymagad maradhatsz az adós - lehet hogy előírják: vonj be adóstársat ill. ajánl fel plusz egy ingatlant zálogként.

A t.díjról akkor mondhatsz le ha az apa a tulajdonrészét a gyermekeknek ajándékozza, vagyis vagyoni értéket juttat nekik. (Az eljáráshoz ügyvédre és a gyámhatóságra szükség lesz.)

Javaslom válóperes ügyvédet felkeresni.

Kedves Monalisa1!
Köszönöm válaszod, még semmit nem kapott a barátom, csak a ház eladása után várhat majd kifizetést. Igazán az arányokat vitatom, ha a telek 35mft., akkor a ház hogyan lehet csupán 10m!? Tehát, a ház fele után csak 5 m.-t kapna? Abból mit tud venni?
Nincs ilyenkor méltányosság?
Köszönöm a választ: szega.

Mivel a telek a ráépített ház okán a továbbiakban önállóan már nem forgalomképes, a 25 M Ft kontra 10 M Ft arány valójában nem okés, hanem eladáskor az ingatlan egészét nézik, vagyis annak vagyoni értékét - tegyük fel 45 M Ft.

Ebből mondjuk 70% az ex-et illeti, "a" maradék 30% a párodat.

Köztük minden külön vitát elkerülendő, a konkrét számadatokat az adásvételi okiratot elkészítő ügyvéd úgyis megmondja.

Javítva: 35 M Ft kontra 10 M Ft, ennek alapján az ingatlan mondjuk 50 M Ft-ot ér.

Azt hogy a volt feleség előzőekben eladott egy részt a telekből és ekként külön bevételre tett szert, ahhoz hozzászólni nem tudok.

monaLuis
laikus hozzászóló

Kedves monalisa !
Köszönöm a válaszod!Megfogadom a tanácsod!Gondoltam,hogy ügyvédre lesz szükségem!MÉg annyi,hogy mennyi kb ennek az anyagi vonzata,mert nagyon nem vagyok jártas ilyen téren!köszönöm a választ előre is!

Kedves Monalisa1!
Nagyon köszönöm a válaszod, üdv. szega!

még annyit elfelejtettem,hogy ez akkor is így van,ha fele- fele arányban vagyunk tulajdonosok?

Ha 50-50% a tulajdoni arány, de a lakáshasználat nem megosztható, akkor valószínűleg az marad a lakásban, akinél a gyerekeket a bíróság elhelyezi, a másik félnek pedig valóban meg kell fizetni a lakáshasználati jog ellenértékének (az ingatlan beköltözhető és lakott forgalmi értéke különbözetének) a távozóra eső részét (jelen esetben 1/3-át). Ugyanakkor előbb-utóbb ilyen esetekben célszerű a közös tulajdont is megszüntetni.

Válás után a fele fele tulajdonunkat képező házat a megállapodás szerinti összegért -amit értékbecslő állapított meg- árultuk de a mai napig sem tudtuk eladni. A volt feleségem eldöntötte hogy minden eszközt bevet a ház megszerzésére. Igazságügyi értékbecslőt hívott a házba a tudtomon kívűl, újra felértékelteti a házat. Az előző értékbecslés még egy éve sem történt. Kérdésem: amennyiben az új értékbecslő alacsonyabb árat állapít meg köteles vagyok-e az új összeget elfogadni?

Nem. De az asszony végső soron bíróságtól is kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Akkor pedig már el kell fogadnod a kirendelt szakértő által megállapított árat. (Pontosabban azt, amelyet a bíróság a szakvélemény alapján megállapít.)

tarkarongy

Javasolnám, hogy vedd az eddigi két értékbecslés középarányosát és próbálj ehhez ragaszkodni, vagyis már engedtél.

A peres eljárás nincs ingyen valamint elhuzódó, továbbá a bíróság szakértője által becsült érték 80-85%-án történik az árverezés, vagyis lehet, hogy így jár(na) igazán jól a nejed a tulajdonrészed kivásárlásakor...

Tehát inkább próbáljatok valahogy megegyezni, és ha kell esetleg adj neki egy fél év/egy év fizetési kedvezményt, DE az utolsó részlet megkapása előtt a tulajdonrészedről le ne mondj!

Külön: hiába mondják ki hogy egy ingatlan x Ft értéket képvisel - ha vevő sehol a horizonton, ellenben ha a feleséged egyösszegben fizetne, a pénzzel valószínűleg egyből tudnál mit kezdeni.
(Se per, se költség, se idegeskedés...)

Az okiratszerkesztő ügyvédtől meg kell majd kérdezni, hogy te milyen formában jársz a legjobban, hogy ne kelljen sok illetéket fizetni az összeg után, netán egyeáltalán se.

Az hogy az asszony tulajdonrészt akar szerezni, az legyen az ő illetékfizetési gondja.

monaLuis
laikus hozzászóló

mikor lehetséges az, hogy a gyerekek az apánál maradjonak és az anya semmit se kapjon se a házból se sehonnan?

Ha ez egy találós kérdés, akkor én arra tippelnék, hogy ha meghalt.

teljes lemondás, elmebetegség, tartós kómás állapot

Kedves "fru-fru"!
A gyermek (-ek) nem vagyoni tárgyak. Ezért nyilván a vagyon megosztás tárgyát nem képezhetik. Ezért is bontja ketté a bíróság a gyermek elhelyezésére irányuló döntés hozatalt a vagyontárgyak megosztásától.

„elmebetegség, tartós kómás állapot”
Az nem jó, attól még a közös vagyonnak tulajdonosa marad.

Időtlen időkig
A történet röviden: sajnos most már elég hosszú időn keresztül húzódó vagyonmegosztás ahol újabban a tapasztalataim :

• a bírósági értesítések rossz /régi/ címre érkeznek,/az új ismeret volt az eljárásban kezdetektől/
• kirendelt szakértő /szakértési munkájáról, mely időpontban végzi, végezte/ értesítést sem kapok, csak „utólag értesülök” –kész szakértői véleményként /holott nem kevés pénzt emészt fel/.

A per számos elemében van jócskán kivetni való,és a másik peres fél közölte,hogy ott tesz keresztbe ahol tud.
kérdésem: Mit lehet tenni ebben az esetben, vagy ez normális? Érdemi döntés még mindig nem született és ismét itt az ítélkezési szünet.

Írásban jelezd a problémát.

Tisztelt hozzáértő!
A bíróság a vétkesség megállapítása alapján folytatja az eljárást, mert nem tudtunk egyezséget kötni. férjem a felperes. Ezért elsődlegesen neki kell bozonyitékot felmutatni a házasságunk megromlásához. De ha pont ő talált új párt magának, akkor maga ellen nem fog vallani! Én mint alperes beidézhetem tanúnak az élettársa akkori férjét? És mi ennek az értelme? Még ő fog engem vádolni, hogy meg kellett csalnia ?

Az esetek túlnyomó többségében nincs jelentősége annak, hogy ki okolható a házasság megromlásáért.

elcamino

Mivel mindketten egyazonos dolgot akartok - elválni, felesleges az esetleges válási církusz, a kölcsönös sárdobálás stb.

Tanácsot kérnék.

Március óta német férjemtől külön élek.
A német jog szerint 1 év különélés szükséges, a válóper beadásáig. Magyarországon az én nevemen van egy ingatlanunk, mindketten azt szeretnénk ha közös gyermekeink örökölnék valamikor a hétvégi házunkat.
Viszont ha válásra kerűl a sor akkor vagyonmegosztás szerint a fele őt illeti.Amihez ő ragaszkodik is.
(Egyszer beleegyezik abba, hogy én kifizetném őt, máskor fenyeget, hogy elvesz tőlem mindent.) Ebben az esetben viszont már nem csak a közös gyermekeink lennének valamikor örökösök, hanem az ő előző házasságából származó gyermekek is.
Kérdésem:- mivel a válásról a közeljővőben még nem beszélhetünk, én mint 1/1 tulajdonos, átruházhatom-e ajándékozási szerződéssel (kiskorú) gyermekeink javára a házat, az ő beleegyezése nélkűl?
Ennek van-e valamilyen illetéke?

Illetve a férjem lakhat-e a hétvégi házban, (jelenleg nem lakik egyikőnk sem ott) amennyiben átruházható az ingatlan ?

Válaszukat várva maradok tisztelettel.

Technikailag éppen át tudod ruházni, csakhogy ez vele szemben hatálytalan fedezetelvonó ügylet, így sok értelme nincs.

Tisztelt szakértők!

Kérdésem, hogy a közös tulajdon megszüntetése esetén (válás miatti vagyonmegosztás) az ingatlanra felvett jelzáloghitel milyen arányban terheli az adósokat? Férjem az adós, én vagyok az adóstárs, a tulajdoni hányad 2/3 – 1/3 a férjem javára.
Ugyanis ügyvédektől és a banktól is más-más információt kaptam. Egyik válasz szerint a hitel egyetemlegesen terheli az adósokat fele-fele arányban, a másik verzió szerint, a tartozás tényleg egyetemleges, de a tulajdoni hányad arányában.
Köszönöm: Zs.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban. A váláskor készült vagyonmegosztási egyezséget a volt feleségen megtámadta a közös adósságok tekintetében. Tegnap volt a tárgyalás és a bírónő több esetben elutasította az ellen kérelmemben lévő igazolásokat amelyekkel szerettem volna bizonyítani, hogy a volt feleségem által bediktált kifizetések összegszerűsége nem fedi a valóságot. A bírónő közölte velem, hogy mivel az egyezségben más szerepel, így azt köteles vagyok elfogadni, csak abban az esetben változtathatom meg ha én nyújtok be keresetet az egyezség megváltoztatásához. Egy másik esetben pedig meg sem hallgatta az általam elmondani kívánt kifogást, amely így be sem került a jegyzőkönyvbe. Ugyanebben a perben a kizárólagos használati jogot szeretné a volt feleségem megváltoztatni oly módon, hogy vagy legyen az ingatlan ismét közös használatú vagy ha nem akkor többlethasználati díjat kér. Evvel az a gondom, hogy az egyezség szerint kizárólagos használati jogot elfogadta és többlet használati díjat nem kért, a helyzetében pedig semmilyen érdemleges változás nem következett be. A bírónő most szakértőt kért fel, hogy állapítsa meg az ingatlan forgalmi értékét, az esetleges megosztás lehetőségét valamint a havi használati díjat.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/20/2957#…