Válás - Vagyonmegosztás - per


Fiedlerzs # 2008.07.30. 21:45

Szeretném, ha megnyugtatnának, hogy nincs mitől félnem.
Párommal 12 évvel ezelőtt (1996-ban) ismerkedtem meg. 1998-ban vásároltam munkáltatói kölcsönből egy ingatlant (1/1 saját tulajdon).
2000-ben összeköltöztünk.
2003-ban ismét kölcsönből (édesanyámék háza a hitel fedezete) vásároltam egy másik ingatlant (szintén 1/1 saját tulajdon).
2004-ben 3 hónapot külön költöztünk a párommal.Megszakadt az életközösségünk, igaz csak 3 hónapra.
2005-ben vásároltam egy autót (hitelből).
2006-ban házasságot kötöttünk.
2007-ben vásároltunk egy másik autót is, ami az én nevemre került - de ő is hozzájárult 50 %-ban. Tavaly megszületett a kislányunk és
idén 2008. májusban elköltözött itthonról, megromlott a viszonyunk (házasságtörést követett el).
Azóta a gyerek felé sem néz, semmit nem fizet.
A minap mikor megkérdeztem, hogy mikor fizet a gyerekére, tekintettel arra, hogy már nem él velünk és 1 millió forint további adóssággal hagyott el minket, a válasza az volt, hogy mivel ő mindent itthagyott nekem és semmit nem követelt, ezért én milyen jogon merek tőle gyerektartást kérni. Majd közölte, hogy beadja a válópert és amit tud azt mindent elperel tőlem.

2000 óta, amióta közös háztartásban élünk (kivéve a 2004-ben történt 3 hónap megszakítást) a férjemnek bejelentett állása és igazolható jövedelme nem volt (nem igazolt jövedelme volt, de az az én jövedelmem töredéke).
Az ingatlanok törlesztései igazolhatóan a saját bankszámlámról kerültek levonásra - bár a 2006. óta történt törlesztő részletek megfizetésekor már házassági közösségben éltünk.

Mi az ami a fentiek alapján neki ítélhető, abban az esetben, amennyiben perre kerül a sor?

Nagyon várnám a választ, mert rendkívül elkeserít a helyzet.

Goodwitch # 2008.07.30. 22:15

Fiedlerzs!

A házasságotokat megelőzően tehát az életközösség 2004-ben kezdődött. Elvileg innentől számít a szerzés közös szerzésnek, függetlenül attól, hogy kinek mennyi volt a jövedelme.

Az ingatlan tehát 1/1 tulajdoni hámyada a tiéd, a férjednek megtérítési igénye lehet az életközösség alatt fizetett törlesztőrészletek felének mértékéig.

A 2005-ben vett autó már közös tulajdonba került, ahogyan a hitel is közös. Ugyanez áll a másik autóra is.

Az együtt szerzett ingóságok is közös tulajdonban vannak, amennyiben azt az újraösszeköltözésetek után vettétek. Ha jándék volt, akkor nem.

A gyermeke után tartásdíj fizetési kötelezettségét nem érinti, hogy mit hagyott ott nektek. A tartásdíjat 6 hónapra visszamenőleg követelheted tőle.

Tekintettel arra, hogy házasságot kötöttetek, nincsen jelentősége annak, hogy kinek mennyi volt ezalatt a jövedelme.


Goodwitch

Fiedlerzs # 2008.07.31. 04:17

Nagyon köszönöm a választ.
Ha jól értelmezem az életközösség azért 2004-től számít, mert, hogy korábban megszakadt? Tehát az előtte 2000-2004 tartó időszakban szerzett dolgokhoz semmi köze?

Köszönöm.

Goodwitch # 2008.07.31. 08:25

Fiedlerzs

Igen. Bár ez a csjt-ben nincs így kimondva, de a töretlen bírói gyakorlat az, hogy a házassági életközösség kiterjed a házasságkötést megelőző élettársi közösségre is. Persze ha azt az autót 2005-ben bizonyíthatóan olyan pénzből vetted, ami a te különvagyonodnak számítana, akkor ott is eltérő lehet a tulajdoni hányad.


Goodwitch

tildi # 2008.07.31. 10:48

Üdvözlet Mindenkinek!

A következő kérdésemre kérek szépen választ.
Válás estén, milyen dokumentumokkal kell lemondani egy gépjárműről, hogy a másik fél át tudja iratni a nevére?? Köszönöm a választ.

ObudaFan # 2008.07.31. 18:22

Tulajdonképpen elég két tanúval kötni erről egy szerződést, de a legtutibb, ha a bírósági egyezségbe foglaljátok, akkor erről később nem lesz vita.

a_kerdezo # 2008.08.01. 10:34

Üdv! Röviden, tőmondatokban leírnám a helyzetünket: Válás folyamatban, várjuk a 2. tárgyalás; eddigi szándékain szerint én kifizetem az ingatlan ráeső 50%-os részét; gyermekek vele maradnának; neki ki kellene költözni, de gyerekek maradhatnának, ha gondot okoz az elhelyezés. Ő nem fogadja el azt az összeget amit ügyvédeink közösen kiszámoltak, hanem többet szeretne. Ha lejár a gondolkodási idő a vagyonmegosztási pert megindítjuk. Kérdéseim: Szerintetek meddig tartana az ügy? Mennyibe kerülne ill. milyen költségeket lehet számolni erre? Létezik, hogy mivel vele maradnak a gyerekek a bíróság több pénz ítél meg, mint amennyi járna? Ha kifizetem köteles kiköltözni? A gyermekek elhelyezését meg tudná oldani akár nálam, akár szüleinél, akár barátjánál. Előre is köszönöm! (Fontos lenne, mert holnap leülök vele tárgyalni)

Goodwitch # 2008.08.01. 10:56

gyermekek vele maradnának; neki ki kellene költözni, de gyerekek maradhatnának, ha gondot okoz az elhelyezés.

Ezt mégis hogyan? Akkor most nála lesznek a gyerekek, vagy nem?

Egyébként ha a gyermekek nála lesznek elhelyezve, a bíróság simán megítélhet neki egy lakáshasználati jogot, még akkor is, ha tiéd a lakás, tehát nem biztos, hogy ki kellene neki költözni.


Goodwitch

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.01. 10:57

Ha egy csepp esze van, akkor kéri, hogy ítéljék neki a lakáshasználatot. Erre a gyerekek miatt akkor is jú esélye van, ha egyébként a lakás a vagyonmegosztás során a te kizárólagos tulajdonodba kerül.

De azt mondod, van ügyvéded. Miért nem őt kérdezed?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.01. 10:58

Célfotóval :)

a_kerdezo # 2008.08.01. 11:02

Értem! És, ha én szeretném kifizetni az ő részét és ez sikerül is akár vagyoni per előtt akár után, akkor neki mennie kell? Amúgy eddig közös használatot ítélt meg a bíróság.

a_kerdezo # 2008.08.01. 11:06

"De azt mondod, van ügyvéded. Miért nem őt kérdezed?" Eddig őt kérdeztem, de elment szabira. Eddig simán ment a dolog, nem volt gond, de most kitalálta, hogy nem fogadja el a pénzt, hanem többet akar. Ezért estem pánikba.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.01. 11:55

Szerintem a bíróság által megítélt használati jogot nem érinti a tulajdonjog megszűnése.

Lárma # 2008.08.06. 17:47

Kedves Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy vagyonmegosztásnál a háztartási munka megállapításának a pénzbeni kifejezésére van e valamilyen szabály??? Tehát ha azzal védekezik a másik fél, hogy neki azért jár még pénz mert ő háztartási munkát végzett, akkor a bíró csak a hasára csap vagy van valami amihez tartani vagy viszonyítani kell? És mivel és hogyan lehet bizonyítani a háztartási munka végzésének a tényét? Kellenek tanuk vagy elhiszi a bíróság azt amit mond az illető hölgy? Na és a férfi által végzett házkörüli munkák minek számítanak? Különösen akkor ha élettársak voltak és a ház amiben laktak a nő tulajdona 1:1 arányban de a párja rengeteget dolgozott rajta, rendben tartotta, amit a nő el is ismert.. Valószínűleg ezt már bánja…

Várom a véleményeiteket!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.06. 17:53

Különösen akkor ha élettársak voltak
Annyira különösen, hogy egyébként nem is számít.

Lárma # 2008.08.06. 18:25

Kedves kbs!

Megkérnélek,hogy ezt fejtsd ki bővebben, mert nem értem !!!!!!!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.06. 18:34

Most hogy magyarázzam?
Közös háztartásban végzett házimunkáról beszélünk. Ha nincs közös háztartás - vagyis még csak nem is élettársak - akkor ilyen házimunka sincs. Ha viszont házasok, akkor megint csak nem számít a végzett házimunka.
Ergo: csak akkor van jelentősége, hogy ki mennyi házimunkát végzett, ha élettársak vitáznak.

(A közös háztartásban élő egyéb személyektől ezúttal azt hiszem, eltekinthetünk - de rájuk egyébként is az éllettársakra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.)

Lárma # 2008.08.07. 03:49

Ok. Ezt értem. De igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy mi alapján állapítják meg (forintosítják) a házimunkát?? Megnézik, hogy mennyit kap egy házvezetönő havonta??? Na és hogy mivel lehet védekezni a ha aránytalanúl magasnak találom a bíró által meghatározott összeget, mert szubjektíven ítélkezik a bíró. Sajnos erre a gyerekelhelyezésben volt már példa. Nagyon NEM objektív velem szemben a bíró. Azt is tudom már, hogy miért csak nem tudom bizonyítani...

Zsuli # 2008.08.07. 06:49

Kedves Hozzáértők!

Válásunk után a volt feleségem és a gyermekek (19 és 13 évesek - mindketten nappalin tanulnak) a közös 50-50% arányban megosztott lakásunkban maradtak. Szeretnék a bíróságtól megosztást kérni, hogy eddigi "szivességi lakáshasználóból" lakástulajdonossá válhassak. A megosztás utáni összegből egy lakás kezdőrészletét talán ki tudnám fizetni, így nekem is lenne hol laknom, igaz, a gyerekeknek és a volt feleségemnek kisebb lakásban kellene élniük, mint most vagy hitellel költözhetnének hasonlóba.
Az a kérdésem, hogy milyen százalékban várható a bíróság megosztása? Az az utáni lépés a volt feleséggel való közös ármegegyezés után a lakás értékesítése? Ki határozza meg mennyit ér a lakás? Van hatósági értékbecslő? Van lehetőség arra, hogy a volt feleségem hitelt vegyen fel az én tulajdonrészemre, így megtartva a lakást, ahol laknak? Hogy zajlik ez?

Köszönöm válaszaikat!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.07. 06:55
  1. Ha 1/2 arányban tiéd a lakás, akkor most is tulajdonos vagy.
  2. Ha nem te laksz a közös tulajdonú lakásban, akkor nem vagy annak szívességi használója.
  3. Ebben az esetben szerintem - amíg a gyermekek tartásra jogosultak - nem ítéli meg a bíróság a közös tulajdon olyan megosztását, hogy a feleséged váltsa magához a részedet, és a kényszerértékesítést sem.

U.i.: A házasság - pontosabban a válás - már csak ilyen...

Zsuli # 2008.08.07. 07:12

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm gyors válaszát! Pontatlan volt a megfogalmazásom. Egy barátomnál lakom szívességből, mert nem volt hová költöznöm. Valahol régebben azt hallottam, hogy amíg mind a két gyermek kiskorú (mostmár ugyan az egyik nagykorú, de igaza van, tartásra jogosultak - ugye?), addig ha a bíróságtól kérem a megosztást, akkor 30%-ot ítélnek meg az 50% tulajdonrészem fejében. Nem tudom, ezt jól mondták-e nekem akkor, illetve, ha azóta már az egyik gyerek nagykorú, de még tartásra jogosult, akkor ez a százalék még mindig ugyanannyi, vagy esetleg több?

Az Ön megítélése szerint semmi lehetőség nincs a bíróságtól a "kényszerértékesítést" kérni? (Ennek ez a helyes megfogalmazása?)

Köszönöm válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.07. 07:24

Bárki mondta, rosszul mondta. A bíróság nem fogja ítélettel megváltoztatni a tulajdoni arányokat - ez a tulajdonjogba való, alkotmánysértően durva beavatkozás lenne.

A közös tulajdon bíróság általi megszüntetése nem is a tulajdoni hányadok megállapítását jelenti - hiszen azok adottak - hanem az osztatlan közös tulajdon tényleges megszüntetését.
Ennek lehetséges módjai:

  • természetbeni megosztás
  • egyik tulajdonos magához váltja a másik hányadát
  • kényszerértékesítés (árverésen eladják az ingatlant, és az árát osztják el).

A természetbeni megosztás feltételei lakásoknál általában nincsenek meg. A másik két mód pedig - véleményem szerint - oly mértékben sérti a volt feleség (és a nála elhelyezett kiskorú illetve a háztartásában élő nagykorú gyermek) jogos érdekeit, hogy emiatt a bíróság nem adna helyt a kérelemnek.

Hangsúlyozom: szerintem.

U.i.: Nem lenne akadálya a közös tulajdon olyan megszüntetésének, hogy Ön váltsa magához a felesége tulajdon részét, de ez nem érintené a feleség használati jogát; vagyis az ÖN problémájára ez végképp nem lenne megoldás.

Zsuli # 2008.08.07. 07:39

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Tehát akkor lehetőségem sincs, hogy a tulajdonomhoz hozzá jussak, míg ezt a volt feleségem nem szeretné, illetve a gyermekeim közül bármelyik is kiskorú vagy nappali tagozaton tanul. Ami mint tudjuk akár még egy évtizedig is eltarthat. Utána pedig vagy közös megegyezéssel adjuk el a lakást vagy gondolom pereskedhetek, amire szintén semmi esélyem sincs, ha még akkor is mind a két gyermek otthon lakik.

Ez tényleg ennyire reménytelen? Ez az élet válás után? Más hogy csinálja? Rögtön a váláskor ki kellett volna raknom a családot a lakásból? Elnézést, ez a keserűség volt.

Ha esetleg van valakinek tapasztalata ilyenben, szívesen olvasnám azt is!

Köszönöm segítségét!

der Alte # 2008.08.07. 13:12

kbs,

biztos vagy benne, hogy ha nem működik a természetbeni megosztás, akkor más lehetőség nincs???

Szerintem nem sérti szükségképpen a kiskorú gyermek érdekét sem az, ha az egyik tulajdonos magához váltja az ingatlant, sem az, ha elárverezik. Szerintem ilyen indokkal nem lehet túl sokáig elhúzni a vagyonmegosztást. A kiskorú lakhatása sokféleképpen megoldható, nem csak és kizárólag a volt közös otthonban. Ennél komolyabb sérelem, hogy a tulajdonos nem férhet hozzá a tulajdonához.

Nyilván a képet árnyalja, hogy ki kapta a lakáshasználati jogot. Ha a feleség, miközben ő csak 50%-ban tulajdonos, akkor jogszerűen neki ki kelett volna fizetnie a lakáshasználat ellenértékét a férjnek. Utobbi a lakott és beköltözhető forgalmi érték különbözete. Tudtommal a lakáshasználat ellenértékébe szokták "belekalkulálni" a lakásban maradó gyermek is. Vagyis emiatt ítélhet meg a bíróság a különbözet 50%-nál kisebb összeget. 33%-nál kisebbet viszont csak különösen indokolt esetben.

Ha ilyen nem volt, akkor vélelmezhető a közös, megosztott használat. Szerintem sok lakás beosztása ezt lehetővé teszi. Nyilván lesznek közös használatú helységek.

Ha a lakáshasználatban egyszer már figyelembe vette a bíróság a gyermekeket, akkor újbóli figyelembe vétele a tulajdoni megosztás során nem indokolt. Ekkor a lakott forgalmi értéket kell megállapítani. Azt vagy egyik fél kifizeti a másiknak, vagy árverés jön.

Persze ez egy hosszú procedúra, saccperkábé min. 2 év.

der Alte # 2008.08.07. 13:13

Kérdés:
házasság alatt egyik fél által szerzet haszonélvezeti jog közös vagyonnak minősül? hogyan történik a megosztása, értékbecslése, stb.