Válás - Vagyonmegosztás - per


ObudaFan # 2011.04.15. 10:02

zsub

Főszabály szerint 50-50%-ban. HA viszont esetleg kizárólag vagy nagyrészt ebből a hitelből vásároltátok az ingatlant, és mégis így határoztátok meg a tulajdoni hányadokat, akkor már vélelmezhető, hogy egymás között a hitel visszafizetését is ilyen arányban gondoltátok.

ObudaFan # 2011.04.15. 10:03

méhész

És mi a kérdésed ezzel kapcsolatban?

méhész # 2011.04.15. 10:15

Tisztelt ObudaFan!

Elnézést valószínűleg nem sikerült mindent átmásolni ide. A kérdésem az lenne, hogy a tárgyaláson én nekem nincs jogom kifejteni az ellen véleményemet, vagy csak az általa kritizált pontokban mondhatom el a véleményem ill. az ellenvéleményem? A másik kérdésem, hogy ha semmilyen körülmény nem támasztja alá a lakás újbóli közös megosztását akkor minek a szakértő?

méhész # 2011.04.15. 10:18

Egy konkrét eset. Az egyezségben általa kifizetett 901 ezer forint helyett bizonyítani tudom, hogy csak 543 ezret fizetett ki. Erre mondta a bírónő, hogy el kell fogadnom a 901 ezret mert ez szerepel az egyezségben.

méhész # 2011.04.15. 10:29

Az előbbi esethez még annyit, hogy azt is mondta a bírónő, hogy csak akkor változtathatom meg a 901 ezret, ha én adok be kérelmet az egyezség megváltoztatása miatt, most nem.

ObudaFan # 2011.04.15. 13:25

Kifejtheted a véleményed, de ahhoz, hogy a tárgyalás ne csak a másik fél keresetéről és a te azzal kapcsolatos ellenérveidről szóljon, viszontkeresetet kell előterjesztened. Nem derül ki a kérdésedből, hogy mire akar kirendelni szakértőt a bíróság. Ha azét akar szakértőt kirendelni, mert a felperes feltűnő értékaránytalanságra hivatkozik, akkor pl. ki is kell rendelni.

méhész # 2011.04.15. 13:54

ObudaFan!

Köszi a választ! A szakértőnek a következő kérdésekre kell válaszolnia:
1.- Mennyi a lakás forgalmi értéke?
2.- Hogyan lehet megosztani a közös használat során?
3.- Mennyi a havi használati díja a lakásnak?

méhész # 2011.04.15. 13:57

Bocsi! Még annyit hozzá tennék, hogy a felperes által benyújtott adósság rendezés egyik tétele az a bizonyos 901 ezres tétel is és ebben nem fogadta el a bírónő a bizonyítékomat.

méhész # 2011.04.15. 14:44

ObudaFan!

Azt szeretném még megkérdezni, hogy általam a bíróságra benyújtott ellen kérelem megfelel-e az általad írt viszont keresettel, vagy a viszont kereset egy teljesen másik írat?

zsub # 2011.04.15. 16:11

Obudafan, köszi.
Ehhez kapcsolódó kérdésem, hogy ha nem sikerül a vagyonmegosztásban megegyezni, s a közös tulajdon peres úton való megszűntetésére kerül sor, mire számíthatok. Két kiskorú gyermekünk nálam kerül elhelyezésre, viszont
valószínűleg a hitel visszafizetése után a rám eső összeg nem elég egy lakásra. A ház egyébként két szintes, kis átalakítással a szuterénben külön bejáratú lakás alakítható ki. Férjem viszont az én tulajdonrészemet magához kívánja váltani, csak sajnos a megegyezés nem megy, hiszen nem fizetne annyit, amiből a gyerekekkel tovább tudnék lépni.

méhész # 2011.04.15. 19:00

ObudaFan!

Ne haragudj, hogy terhellek, de átnéztem az iratokat és kiderült, hogy az a bizonyos 901 ezres kifizetésről semmilyen igazolást nm nyújtott be az ex. Igaz, hogy az egyezségben benne van, de ebben az esetben kérhetem-e, hogy igazolja a kifizetést?

ObudaFan # 2011.04.16. 09:03

méhész

Az az igazság, hogy az érdemi válaszhoz látni kellene az iratokat, mert egyelőre azt sem sikerült ebből kihámozni, hogy mire is alapozza a keresetét a felperes. Egy ellenkérelem lehet egyben viszontkereset is, de nem feltétlenül az.

zsub

A lakáshasználat ellenértékének rád eső részére is igényt tarthatsz. Emellett a gyermektartás mértéke tekintetében is figyelembe kell venni, hogy a közös kiskorú gyermek lakhatását is meg kell teremtened.

zsub # 2011.04.16. 09:42

Köszönöm. A lakáshasználat ellenértékéről annyit, hogy most én lakom a házban a gyerekekkel, a férjem albérletben, de amíg nem egyezünk meg, nem is tudnék elköltözni. Kérném a kizárólagos használatot, (tehát én fizetnék neki többlethasználati díjat), igazából arra voltam kíváncsi, hogy ha ezek után ő kéri a közös tulajdon peres úton történő megszüntetését, akkor engem köteleznek-e a gyerekekkel a kiköltözésre, vagy szóba jöhet-e a természetbeni megosztás külön bejáratú lakás kialakításával.

ObudaFan # 2011.04.16. 09:52

Többlethasználati díjat a közös kiskorú gyermek ott lakására tekintettel nem kell fizetned. Természetbeni megosztás legfeljebb társasházzá alakítással jöhet szóba valószínűleg. Ha az megoldható.

méhész # 2011.04.16. 14:23

ObudaFan!

Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat!!!
A volt nejem arra hivatkozva támadta meg a lakás használatot, hogy a válás óta semmi nem történt a lakás 1/2 részének a részemről történő megvásárlása ügyében. Az egyezségben ez is szerepel mégpedig oly módon, hogy a közös adósságokból én annyival többet vállalok ami a fél ház értéke. Az adósságokból "még a jelentősebb rész hátra van" és az ő tulajdon részén jelenleg is 2 jelzálog bejegyzés szerepel. Ezért nem vagyok hajlandó egy fillért sem fizetni addig amíg az ő része nem tehermentes. Ezt pedig ő sajnos nem fogja fel.

ObudaFan # 2011.04.17. 10:36

Tényleg látni kellene legalább az egyezséget és a keresetlevelét.

bébisárkány # 2011.04.18. 12:36

Tisztelt Ügyvédek!
Barátnőm nevében kérek segítséget.Sajnos ő nagyon össze van törve most az intézkedéshez.
Férje elhagyta a másik nőért és válást akar kezdeményezni.
A helyzet:barátnőm előző házasságából van 2 gyermeke és nevére került a ház amiben jelenleg is laknak,még mielőtt megismerte jelenlegi férjét.

A jelenlegi férjétől született egy 3. gyermeke.
6 és fél éve élnek együtt,azóta a barátnőm házába van állandóra bejelentve a férje.
Azonban csak 3 és fél éve házasok.
Házassági szerződésük nincs.

Az eltelt idő alatt szabadfelhasználású kölcsönt+szoc.pol.-t vettek fel a férje nevére,barátnőm házára terhelve.
A szoc.pol. részt leigazolták számlákkal(szoba hozzáépítés),a kölcsön elköltéséről nincs számla( tatarozás).

Időközben férje örökölt 2 M forintot,amit bútorra és a tatarozás befejezésére költöttek.

A jelenlegi helyzet:adott egy szépen felújított ház hatalmas kölcsönnel,benne lakik barátnőm 3 gyerekkel.Barátnőm szeretné megtartani a házat(ami már a férje megismerése előtt is az övé volt).
Vállalná a kölcsön törlesztését is.

Kérdésem az,hogy jogilag mire számíthat?
Mit követelhet tőle a férj?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.18. 12:44

A ráépítés miatt a férj tulajdonostárs.

bébisárkány # 2011.04.18. 12:48

Akkor is ha szoc.pol.-ból történt és mindhárom gyerek az anyukával marad?
Milyen %-ban?

ObudaFan # 2011.04.18. 13:25

Akkor is. A közös vagyoni rész olyan arányú, amilyen arányú a hozzáépített szoba értéke az ingatlan értékéhez képest. A közös vagyoni rész meg 50-50%-os tulajdona a házastársaknak.

bébisárkány # 2011.04.18. 18:28

köszönöm a válaszokat!

manocs.ka # 2011.04.27. 13:13

Válásunkat közös megegyezéssel, 2010. februárban mondta ki a bíróság. A végzésben szerepel, hogy életközösségünk 2007. novemberében megszűnt. 2010. júniusáig a bíróság által megosztott közös családi házban éltünk, ezt követően én a kiskorú gyermekemmel az exem sorozatos brutalitásai elől menekülve elköltöztem. Exem a 2007.novembere és a 2010. júniusa közötti befizetett rezsiszámlák felét követeli tőlem, aminek nagy részét magam fizettem be, de a csekkek befizetési szelvényeit tőlem elvette. Igazolják-e a nála lévő csekkek a befizető személyét, ha bírósági úton akarja behajtani tőlem?
A váláskor a közös ingatlan kivételével mindenben megegyezés született köztünk, ez szerepel a bírósági ítéletben is. "A felek mindenben megegyeztek, fellebbezési jogukról lemondtak." Kérdésem, ez a "minden" vonatkozik-e a fent említett időszakban befizetett rezsire is, azaz, exem jogosan követelheti-e a válás után egy évvel?
A közös házat, melyben exem lakik, jelzáloghitel is terheli, melyet a felvétele óta egyedül törlesztek. A hitelben ő a főadós, én meg adóstársként szerepelek. Az életközösségünk megszűnése óta általam befizetett törlesztőrészletek felét be tudom-e hajtani rajta? Hogyan? Kihez fordulhatok ezügyben?
Válaszát előre is köszönöm!

ObudaFan # 2011.04.27. 15:22

Az egyezség nyilván nem terjedhet ki az egyezséget követően keletkezett követelésekre, így pl. a rezsitartozásra. Ugyanakkor a bíróság nem lesz könnyű helyzetben, ha az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalnia, ki fizethette itt a rezsit, önmagában az, hogy kinél vannak a csekkek, nyilván nem perdöntő bizonyíték. Az egyezség szól bármit arról, hogy ki fogja fizetni a hitelt?

manocs.ka # 2011.04.27. 15:36

A bírónő a hitelt teljességgel kizárta a válóperből, szerinte az nem tartozott a per tárgyához. Talán azért, mert a a tulajdonközösséget is peren kívül kívántuk megszüntetni, bár ez utólag sikertelennek bizonyult. Az említett rezsikövetelés viszont az életközösség megszünésétől lenne, tehát a válást megelőző, valamivel több mint 2 évre.Tehát 2007.decembertől 2010. júniusig,az elköltözés napjáig. A válást 2010. februárban mondták ki, az egyezségben az azt követő rezsifizetési kötelezettség szerepel, fele-fele arányban kell fizetni, de az azt megelőző időszakra nem, csak annyi, hogy felek mindenben megegyeztek. Véleményem szerint ez a visszamenőleges követelés a megegyezés miatt nem lehetséges,mert ha mindenben megegyeztek a felek, az erre is vonatkozik. De kíváncsi vagyok a hozzáértő véleményre.

ObudaFan # 2011.04.27. 15:39

Ehhez minimum az egyezség pontos szövegét ismerni kellene, de nem ártana a jegyzőkönyveket is látni.