Válás és vagyon megosztás

Kedves _Wasp_

A kérdező nem írta, hogy élettársi kapcsolatban éltek volna, csak azt, hogy a házasság előtt két héttel személyi kölcsönt vett fel, amit aztán közösen elköltöttek - van ez így...

Sőt megkockáztatom, ha a havi törlesztőrészletek már a közösből lettek fizetve - a válásig, akkor a feleség visszamenőleg kérhetné a befizetések felét, hiszen a hitel nem az övé volt.

Vagyis örüljön a kérdező annak, hogy a mindenkori törlesztőrészletbe a neje irányából rendszeres segítséget kapott. (Bizonyítani valószínűleg nem tudja, hogy a hiteleket egymaga törlesztette valamiféle külső forrásból.)

Kedves Monalisa,

kérlek ne vedd magadra, de ezzel a kérdéssel kapcsolatban azért inkább ObudaFan válaszára lennék kíváncsi.

(De hogy neked is válaszoljak: természetesen láttam, hogy "nem írtak együttélésről", mindazonáltal az előzmények nélküli házasság már csak a kivárási időt tekintve is meglepő lenne. Két hétről volt szó a házasságkötés időpontja előtt, és a tipikus az, hogy ekkor már bőven együtt él a pár. Ennek tudása - pro vagy kontra - nélkül úgy láttam, eldönteni sem lehet a jogi helyzetet.)

Értem, köszönöm.
Bocs, kéretlenül szóltam...

sarigabor,

ugyan laikusként, de én a következőképpen okoskodnék:

1. Jó eséllyel elfogadtatható a bírósággal, hogy az Önök közötti vagyonközösség nem a házasságkötéssel egyidőben, hanem már korábban, az életközöséggel, a házassági szándék kinyilvánításakor létrejött.
2. ez azért fontos, mert ha ez megáll, akkor a házasságkötés előtt 2 héttel felvett hitel közös adósságnak minősül, vagyis a vagyonközösség része lesz.
3. Ha része a vagyonközösségnek és van még fennálló tartozás, akkor azért a felek közösen, a közös vagyonból rájuk jutó rész erejéig kötelesek helytállni. Vagyis ebben az esetben kérhető, hogy a fennmaradt tartozás felét a volt partner fizesse. Ezt jó eséllyel meg is ítéli a bíróság.
4. Előtte azonban érdemes számolni. Egy vagyonmegosztási per nem filléres játék, az illeték mellett elég sok ügyvédi munkaórát és/vagy sikerdíjat is ki kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy akár évekig is húzódhat. Érdemes ezért megfontolni, hogy anyagilag megéri-e perre vinni. Ha nem túl nagy az összeg, akkor tisztán pénzügyi szempontból lehet, hogy kevesebbe kerül veszni hagyni.

Egy vagyon megosztási per esetén melyik fél fizeti a per során felmerült költségeket (pl.: értékbecslés), a felperes vagy az alperes? Illetve milyen költségek merülhetnek fel?

Előlegezni az a fél előlegezi, aki a bizonyításra köteles, viselni meg a pervesztes viseli, kivéve a kifejezetten a közös tulajdon megszüntetési pereket, ahol főszabály szerint a felek valamennyien viselik megosztva a költségeket.

Ha én leszek az alperes, azaz a volt házastársam nyújtja be a pert, akkor kinek kell bizonyítani? Nekem, hogy mennyi az ő része, vagy a felperesnek, hogy mennyivel járult hozzá? Ha emlékszik, én vagyok aki az ajándékozási szerződés szerint 10% illeti meg a volt páromat. Akkor ezek szerint neki kell bizonyítani, hogy mennyit ér az a 10%?
De ha jól sejtem, ez közös tulajdon, tehát akkor végülis majd feleződnek a költségek!
Ilyen perekben, ki számít vesztes félnek?

Aki állít valamit, az köteles bizonyítani.

Jó Napot mindenkinek!
A Párom problémájával fordulok önökhöz segítségért.
Felvázolnám a helyzetet.
Szóval a párom lassan 1 éve elvált,és a hazasságból született egy gyermek (3,5 éves).
A válás kimondásakor a volt feleség 10,000 forint gyermektartás díjat kért.
Aminek persze örültünk is hiszen a párom fizet minden adósságot amit felhalmoztak együtt melynek értéke eléri a közel 6 millió forintot,és havi szinten pedig a törlesztő 270,000 ezer forintot.
Fel is sorolhatnám önöknek,hogy hol,és mennyi hitel van felhalmozva,de a szemük is belefáradna.
Nem rendelkeznek saját ingatlannal,stb,tehát a pénz elúszott.
Nos a páromnak külföldre kellett mennie dolgozni,hogy eme hiteleket fizetni tudja,de sajnos 2009.12.31-vel megszünik a cégnél a munkaviszonya.
Mivel volt neje megtudta,hogy külföldön dolgozik több gyermektartás díjat követel.
Már régen gondolkozik a párom azon,hogy a volt feleségének is ki kéne vennie a részét a hitelek törlesztőéből,mert ezt ketten herdálták el.
Nem arról van szó,hogy nem akarjuk fizetni a tartásdíjat,sőt mi imádjuk a kicsit,de ez minket anyagilag padlóra küld nem is kicsit.
Mind a ketten dolgozunk,de szinte csak arra elég a pénzünk hogy a hitelek fizetve legyenek.
Milyen esélyünk van arra,hogy bírósági úton ráruházzunk a volt feleségre a hitelekből?
Azt még hozzá fűzném,hogy sajnos az összes hitel a párom nevén van.
Nagyon kéne a segítség,mert kilátástalan így az anyagi helyzetünk,és a volt feleség pedig csak egyre többet követel.
Sajnos erőnk végén vagyunk,és ha nem veszi ki a részét a fizetnivalóból,mi is becsődölünk.
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelettel: N Anna

Jó esély, ha nem volt olyan megállapodás, ami szerint ezeket csak ő viseli.

Köszönöm gyors válaszát!
Ilyen megállapodás nem született,bár a válláskor a hitelek összeg is szóba került,de a bíró közölte,hogy külön perben kell ezt elintézni.
Ezen hitelek nem csak a házasság kötésük alatt jöttek létre,hanem még az együtt élés során is.
Mitől függ,hogy mennyi összeget ruháznak a volt feleségre?
Tehát az nem lényeg,hogy csak a párom nevén vannak a hitelek?

A házassági együttélés alatt felvett hitelek közös tartozások, fele-fele arányban terhelik a házasfeleket.

Tisztelt Fórumozók!

A következő dologban szeretetnék segítséget kérni már nagyon sok tanácsot, ill. ötletet kaptam ezen az oldalon ami sokat segített.

Van egy vagyonjogi per amelynek tárgya egy ingatlanon épült garázs.

Az ingatlan teljes egészében saját tulajdona a felperesnek a házasságkötés előtt már megvolt.

Majd a házasságkötés után épült egy garázs amelynek építése alatta az alperesnek nem volt jövedelme de kapott 3, 000,000 ft ( örökölte ) ebből vett egy kocsit, 1, 5000,000 ft ért majd a maradékot felélte és vásárolt különféle dolgokat szerszámokat stb… Ezeket már elvitte a külön tulajdonban lévő lakásból.

Az alperes igénye több mint 3, 000,000 Ft mert azt állítja hogy kb. ennyit fektetett be csak a garázs építő anyagába, ezeket számlákkal nem tudja igazolni csak állítja hogy ezt az összeget befektette a garázs építésébe az sem érdekli hogy még az első ügyvédje 6 évvel ezelőtt már leírta a bíróságnak hogy az örökségből 1,500,000 Ft kocsira költött az alperes.

Jelenleg már a harmadik ügyvédet kérték fel a per során.

Hozzá kell tennem, hogy az ingatlanon bizonyíthatóan ált egy kicsi garázs aminek az építőanyaga fel lett használva a garázs építésénél.

Itt meg szeretném jegyezni, hogy a garázs 2000 körül épült.

És most jön egy érdekes dolog amire választ szeretnék kapni.

Az alperes szülei 1980 években egy bontásra szánt épület alapanyagát is oda adták a felperesnek (akinek a tulajdonába van az ingatlan)

Amikor az ingatlant a szülök a felperes nevére íratták az alperessel kötött házasság kötés előtt akkor még nem ált a garázs, de a garázs épületének alapanyagához hozzájárultak a szülök.

A végzés, ill. igazolás a mai napig megvan hogy a bontott alapanyag az egyik szülő kizárólagos tulajdonába van.

Egyébként szülői ingatlan és a felperesi ingatlan egymás mellett van.

2000 - ben tehát a garázs építésénél így másnak a tulajdonába lévő építőanyagával épült idegen tulajdonban lévő földön egy garázs.

Ebben az esetben érvényes lehet e a ráépítés ill. a beépítés szabályaira hivatkozni.

Arra gondoltam, hogy a szülök ill. szülő ír egy papírt ( kérelmet) a bíróságnak hogy a tulajdonába van még a mai napig is egy papír ( ezt befogják csatolni ) ami igazolja hogy a garázs építőanyaga a kizárólagos tulajdona legalábbis egy része és erre a per végeztével igényt tart.

Menyiben befolyásolja ez a lépés a pert?

Köszönöm a válaszokat:

Üdvözlettel: Géza

Tisztelt Fórumozók!

A következő dologban szeretetnék segítséget kérni már nagyon sok tanácsot, ill. ötletet kaptam ezen az oldalon ami sokat segített.

Van egy vagyonjogi per amelynek tárgya egy ingatlanon épült garázs.

Az ingatlan teljes egészében saját tulajdona a felperesnek a házasságkötés előtt már megvolt.

Majd a házasságkötés után épült egy garázs amelynek építése alatta az alperesnek nem volt jövedelme de kapott 3, 000,000 ft ( örökölte ) ebből vett egy kocsit, 1, 5000,000 ft ért majd a maradékot felélte és vásárolt különféle dolgokat szerszámokat stb… Ezeket már elvitte a külön tulajdonban lévő lakásból.

Az alperes igénye több mint 3, 000,000 Ft mert azt állítja hogy kb. ennyit fektetett be csak a garázs építő anyagába, ezeket számlákkal nem tudja igazolni csak állítja hogy ezt az összeget befektette a garázs építésébe az sem érdekli hogy még az első ügyvédje 6 évvel ezelőtt már leírta a bíróságnak hogy az örökségből 1,500,000 Ft kocsira költött az alperes.

Jelenleg már a harmadik ügyvédet kérték fel a per során.

Hozzá kell tennem, hogy az ingatlanon bizonyíthatóan ált egy kicsi garázs aminek az építőanyaga fel lett használva a garázs építésénél.

Itt meg szeretném jegyezni, hogy a garázs 2000 körül épült.

És most jön egy érdekes dolog amire választ szeretnék kapni.

A FELPERES szülei 1980 években egy bontásra szánt épület alapanyagát is oda adták a felperesnek (akinek a tulajdonába van az ingatlan)

Amikor az ingatlant a szülök a felperes nevére íratták az alperessel kötött házasság kötés előtt akkor még nem ált a garázs, de a garázs épületének alapanyagához hozzájárultak a szülök.

A végzés, ill. igazolás a mai napig megvan hogy a bontott alapanyag az egyik szülő kizárólagos tulajdonába van.

Egyébként szülői ingatlan és a felperesi ingatlan egymás mellett van.

2000 - ben tehát a garázs építésénél így másnak a tulajdonába lévő építőanyagával épült idegen tulajdonban lévő földön egy garázs.

Ebben az esetben érvényes lehet e a ráépítés ill. a beépítés szabályaira hivatkozni.

Arra gondoltam, hogy a szülök ill. szülő ír egy papírt ( kérelmet) a bíróságnak hogy a tulajdonába van még a mai napig is egy papír ( ezt befogjuk csatolni ) ami igazolja hogy a garázs építőanyaga a kizárólagos tulajdona legalábbis egy része és erre a per végeztével igényt tart.

Menyiben befolyásolja ez a lépés a pert?

Köszönöm a válaszokat:

Üdvözlettel: Géza

Azért ha a szülők hagyták a beépítést, abból igencsak arra lehet következtetni, hogy ezt az építőanyagot legalább ráutaló magatartással odaajándékozták. Viszont mivel a vita valószínűleg nem a szülők és a saját gyermekük között van, itt csak az a lényeg, hogy ez nem volt a különvagyon része.

Mármint a közös vagyon része.

Kedves Obudafan!

Előző kérdésemre köszönöm a választ.
Egy újabb kérdést szeretnék feltenni Önöknek.

2007-ben a férjem egy értékes földterületet vásárolt a saját nevére a jövedelméből, a házasságunk ideje alatt. Erről csak véletlenül most szereztem tudomást.Ebben az időben közös háztartásban éltünk. Jelenleg válófélben vagyunk.
A vagyonmegosztásnál igényt tarthatok-e a földterületet 50%-ra.Ilyen esetben ez az ügylet külön vagyona a férjemnek, mivel az ő keresetéből vette?
Köszönöm előre is segítő válaszukat!

Üdvözlettel: Scaerlett

Érdekes házasságotok lehetett!
Kűlönvagyonról csak a házasság előtt szerzett vagyon esetében beszélhetünk vagy amennyiben ajándékba kapta a szűleitől például.
A házasság alatt vásárolt föld szerintem közös szerzeménynek számit. Más kérdés hogy a biróság a vagyonmegosztás során annak arányában osztja meg a vagyont,hogy milyen arányban járultatok hozzá a megszerzéséhez

Üdvözlet!
Testvérema a férjével kb. 3 éve hitelt vett fel házépítésre, plusz előszocpolt 2 gyermekre.A ház azóta megépült, egy gyermekük született, ő most egy éves.
Úgy néz ki válni fognak.Sógorom el akarja adni a házat,nővérem nem. Ilyenkor a fennálló hitellel mi történik?
Illetve ha nővérem kifizetné a sógoromat, amihez szintén hitelt kéne felvegyen, akkor lehet e 2 jelzáloghitel az ingatlanon?
Mind a két hitelt egészében neki kellene fizetni?
Mi lenne a még egy gyerekere megkapott előszocpollal?
Köszönöm válaszát.

„Más kérdés hogy a biróság a vagyonmegosztás során annak arányában osztja meg a vagyont,hogy milyen arányban járultatok hozzá a megszerzéséhez”

Ha ezen azt értjük, hogy az esetleges és igazolt különvagyont beszámítja. Már, ha erre hivatkozik, és kéri a jóember, mert egyébként fele-fele lesz. Különben, a szerzés arányai nem a házassági, hanem az élettársi vagyonközösség megosztásában játszanak szerepet. Remélem, jól tudom. :)

Tisztelt fórum!

Válás előtt állok, és érdekelne, hogy mire számíthatok. Visszaolvastam jópár oldalt, de nem találtam az enyémre hasonlító helyzetet, így leírnám.

Jelenleg a feleségemmel közösen birtoklunk egy lakást, amit hitelre vásároltunk 3 éve. Én vagyok a hitelfelvevő, feleségem a kezes, a tulajdonjog 50-50%, az önerő megoszlása az adásvételi szerződésben rögzítve van. (A vásárlás időpontjában még nem voltunk házasok)

Viszont a törlesztőrészletet, közüzemi számlákat a hitelfelvétel óta én fizetem (folyószámláról vonják), feleségem egy forinot nem tett hozzá.

Időközben született egy gyermekünk, aki 1 éves.

A bíróság milyen módon veszi figyelembe, hogy a hitelt én törlesztettem, a felújításokat én végeztettem? Utóbbit nem tudom számlával igazolni.

Elképzelhető az, hogy feleségemnek ítélik a lakást, én meg fizethetek tovább, mint a katonatiszt? (Feleségem szüleinek tágas családi háza van, lenne hova mennie..)

Ha a hitel visszafizetése után fennmaradó összeg kisebb, mint az eredeti önerő, akkor az hogyan oszlik meg?

Köszönöm. Misi

Ha a házasságkötést megelőzően is együtt éltetek, és az alatt fizettétek be azt az önerőt, akkor az is közös volt, mint ahogyan az összes eddigi törlesztés is a közös vagyonból történt. Akkor is, ha a Te számládról. Kivéve, ha előzőleg előrelátóan házassági vagyonjogi szerződést kötöttetek, és abban máshogy rendelkeztetek. Gondolom, ilyen nem volt.

Az önerőben esetleg lehetett a külön vagyonotokból is, de azt bizonyítani kell (az együttélés megkezdése előtti bankszámla, ajándék, örökség, stb.). Az módosíthatja a bejegyzett tulajdoni hányadokat. Egyébként igen, megtörténhet, hogy a lakást a gyerek és a feleséged használhatja kizárólagosan, viszont neked törlesztened kell. Sokat és más topic-okban is kell olvasgatnod, de azért találsz nagyon hasznos infokat erről a témáról. Emellett, ügyvéd sem ártana.

Köszönöm a gyors választ, annak ellenére, hogy nem túl bíztató.

Mihály, érdemes a témában sokat keresgélned, mert nagyon sok kérdés fel sem merül, míg más példáiból rá nem bukkansz. Utólag pedig, már késő bánat. Inkább szánd rá az időt az olvasgatásra.

Lemaradt, hogy ne csak a vagyonmegosztásra figyelj. Hasznos lehet a gyermekelhelyezés, a lakáshasználat, stb. Fontos, hogy tudd, sok – ma már nem igaz – hiedelem él a témával kapcsolatban, de hogy esélyed legyen, ahhoz előre készülnöd kell.