Válás és vagyon megosztás

Inkább telekadó lesz az szerintem. De mindegy is, ha a helyi rendelet szerint fizetni kell, akkor fizetni kell.

(Gratulálok, Ön dobogós helyezést ért el A Hét Legjobban Eltévedt Kérdésfeltevése" versenyen! Ez itt ugyanis a Válás és vagyonmegosztás című rovat.)

Kedves Kovács Béla Sándor!

Igen eltévedtem, mert sajna nem találtam azt a fórumot ahova kérdésemet intézhettem volna.

Lehet, hogy van de lehet, hogy nincs Na ezért nem vagyok dobogós.

Köszönöm a válaszát, további szép napot kívánok Önnek.

fokker70

Vagy az "ingatlanügyek" vagy a "segítségkérés" rovat valamelyik topicját kellene átböngészni - mások is dilémában vannak az önkormányzat által kivetett ilyen-olyan adóval kapcsolatban.

Valamint itt balra található a kereső, ott is érdemes böngészgetni.

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt ügyvéd urak!

Segítséget szeretnék kérni.Épp végrendeletet készülök írni, mivel a válás után gyermekem nálam helyezték el én vagyok jogosult nevezett gyámot jelölni ha nem tévedek. A volt férjem évek óta nem is keresi gyermekünk nem is akarja tartani a kapcsolatot vele. Az apa igen zűrös életet él ezért ki is zárnám a gyámság alól, mert nagyon meg viselné a fiam ha hozzá kerülne.
Rengeteg hitelt halmozott fel a válás óta és van ahol adóstárs is.Ha vele valami történik a gyerekem tudom az adóságát az örökölt vagyon erejéig örökli. Mi van viszont az adóstársi résszel, azt is épp úgy örökli mintha az apa lett volna az adós?
A váláskor a teljes vagyon megosztás nem történt meg mert van egy közös telkünk még. Van-e lehetőség arra, ha velem bármi történne, hogy a gyermek gyámja kérje ennek a vagyonnak a megosztását?

Nagy tévedésben vagy. A szülő nem lehet gyám, de amíg van szülő, akinek a szülői felügyeleti joga nincs megszüntetve, addig nem lehet gyámot rendelni. Így ahhoz, hogy halálod esetén ne az apához kerüljön a gyerek, a bíróságon meg kellene nyerned ellene egy szülői felügyeleti jog megszüntetési pert.
Adóstársi rész alatt mit értesz? Az adóstársak a teljes tartozásért egyetemlegesen felelnek.

Üdvözletem!

Kérdésem a következő lenne.

Az APEH honlapján található kalkulátor segítségével kiszámoltattam én is, hogy mennyit ér az ingatlanom ára.

Mint két esetben más a végeredmény, de nagy eltérés nincs közötte.

Vagyonmegosztásnál ezt figyelembe veszi a bíró?

Ha kirendeli az Ig. Ingatlan Szak. lehet nagyobb az ára az ingatlannak?
És ha ingen azt lehet tudni, hogy esetleg mi alapján számolnak?

Köszönettel

Vessen meg mindenki vagy járjak úgy mint Kőműves Kelemen asszonya ha a keresőbe vagy a topicba találtam olyat amihez most szükségem lenne.

Ezért mindenkitől elnézést kérek, hogy a kérdésemet rossz helyen tettem fel.

Egy barátomnak segítenék a ti segítségetekkel.

2009 január 26-án, lassan egy éve a család beadta a helyi Önkormányzathoz a kérelmet a magyar állampolgárságra. A kedves kisasszony amikor átnézte az iratokat, helyesnek találta annak kitöltését rá bólintott arra, hogy akkor Ő továbbítja a BM felé hiszen ez az Önkormányzat dolga.

Most jön a turpisság.

Barátom tegnap felhívta a BM-t 20 percig keresték az anyagot kétségbeesetten nem találták. Bement az Önkormányzathoz és láss csodát a dosszié a fiók aljba lapul 1 éve.

Közben persze lejárt minden irat ( földhivatali stb).
Egy hét múlva megszületik a 2 baba, márciusban lejár a tartózkodási engedély, Ők meg egy önkormányzati buta liba miatt aki nem tette a dolgát lógnak a levegőbe mint a négyen.

Ilyenkor mit lehet tenni?
Ki fizeti ki a kárt?
Az iratok újra beszerzésének az illetékét ki fizeti ki?

Köszönettel,

„Vagyonmegosztásnál ezt figyelembe veszi a bíró?”

Nem. A kirendelt igazságügyi szakértő véleményét veszi figyelembe.

„lyenkor mit lehet tenni?
Ki fizeti ki a kárt?
Az iratok újra beszerzésének az illetékét ki fizeti ki?”

Az iratok új beszerzésének díját esetleg követelni lehet a hatóságtól, ha nem tudják a késedelmet igazolni. Mást szerintem nem, mert abban senki sem lehet biztos, hogy megszerzi-e az állampolgárságot.

„lyenkor mit lehet tenni?
Ki fizeti ki a kárt?
Az iratok újra beszerzésének az illetékét ki fizeti ki?”

Az iratok új beszerzésének díját esetleg követelni lehet a hatóságtól, ha nem tudják a késedelmet igazolni. Mást szerintem nem, mert abban senki sem lehet biztos, hogy megszerzi-e az állampolgárságot.

„lyenkor mit lehet tenni?
Ki fizeti ki a kárt?
Az iratok újra beszerzésének az illetékét ki fizeti ki?”

Az iratok új beszerzésének díját esetleg követelni lehet a hatóságtól, ha nem tudják a késedelmet igazolni. Mást szerintem nem, mert abban senki sem lehet biztos, hogy megszerzi-e az állampolgárságot.

„lyenkor mit lehet tenni?
Ki fizeti ki a kárt?
Az iratok újra beszerzésének az illetékét ki fizeti ki?”

Az iratok új beszerzésének díját esetleg követelni lehet a hatóságtól, ha nem tudják a késedelmet igazolni. Mást szerintem nem, mert abban senki sem lehet biztos, hogy megszerzi-e az állampolgárságot.

Sziasztok!

Az egyik ismerősöm elvált, de amikor még a válóper folyamatban volt, akkor a vagyonmegosztás tekintetében a feleségével kötöttek egy írásos megállapodást.

A vagyonmegosztás tárgyköre egyébként, egyetlen feles tulajdonú családi házra korlátozódott. A 2006-ban kötött megállapodás lényege az, hogy a házat egyedül a feleség használja a továbbiakban, (a férj elköltözött) de köteles 4 éven belül a férjet x összeggel kifizetni.

A megállapodást ügyvéd ellenjegyezte. A kérdésem az, hogy milyen jogi lépéseket tehet a férj (felperes) akkor, ha a feleség (alperes) a megállapodott határidőig nem teljesíti a fizetési kötelezettségét?

Attól függ. Ha bírói egyezségbe van foglalva, akkor valószínűleg elegendő végrehajtási eljárást indítani. Ha nem, akkor pert kell.

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
Keresztszülőm élettársi kapcsolatban élt 5 évig. Most, hogy ez felbomlott a volt élettársa mindennek a felét követeli (pedig kevesebb pénzzel járult hozzá mindenhez.Ezen a házat, kocsit és egyebeket értem.)Közös kölcsönt is felvettek, és az ő általa befizetett összeget is visszaköveteli.Pedig tudtommal ez nem lehetséges.
Azt szeretném kérdezni hogy ezt az összeget (mindennek a felét) köteles-e kifizetni keresztapám, illetve lehetne-e ezt lejjebb vinni és mennyire és milyen módszerekkel?

Előre is köszönöm a segítséget!

Roxy1234

Szerintem élettársak esetében nem olyan egyértelmű a hitelfelvétel, mint házastársaknál, amikor is minden hitelügyletben - függetlenül attól, ki veszi fel a hitelt - a másik fél automatikusan adóstárs.

Tudni kellene, hogy a keresztapád élettársa aláírt-e valahol mint kezes vagy adóstárs. Ha igen, akkor ennek megfelelőek a jogai és a kötelezettségei. Az is kérdés,hogy a kölcsönt egyszerűen felélték vagy valamilyen ingóságra fordították-e és ezen miként osztoznak.

Én úgy tudom, hogy élettársak a bizonyítható hozzájárulásuk arányában részesednek az ingó és ingatlan vagyonból, de a szakemberek kiigazítanak, ha nem így van.

Én csak annyiban, hogy a hozzájárulások százalékos aranyában a részesedes a közös ingó és ingatlan vagyonból. (Aki ezt vitatja bizonyítania kell hogy ő mennyivel is szált be a közösbe.)

"Mona"
laikus hozzászóló

„Én úgy tudom, hogy élettársak a bizonyítható hozzájárulásuk arányában részesednek az ingó és ingatlan vagyonból, ”
Jól tudod, csahogy ebbe a vagyonba beleértendők a tartozások is.

Vagyis összegezve Roxy 1234-nek azt mondhatjuk, hogy az ingó és ingatlan vagyonból a hölgy a hozzájárulásának százalékos mértéke alapján részesedhet (ha tudják bizonyítani), a közös kölcsön bizonyos része viszont őt terheli,tehát ha az általa befizetet összeg ezt a határt nem lépi át, akkor semmit nem követelhet vissza?

Nem egészen. El kell egymással számolni, ami sok esetben messze nem ilyen egyszerű.

Véleményeket szeretnék kérni a következő ügyben:
2 ingatlan megosztásáról van szó, amit különvagyon értékén (meglévő családi ház eladása) vásároltunk. Adásvételi szerződésekkel, és szoros időbeliséggel igazolhatóan. Házassági szerződés csak terv maradt (sajnos), de a szándékot egyik fél sem tagadta. Ingatlan nyilvántartásba 1/2-1/2 arány került bejegyzésre. Viszont a vételárhoz sem közös, sem különvagyoni hozzájárulása nem volt a másik félnek. Az ingatlanokat közösen használtuk (közös cég, 2 üzlethelyiség).
Elsőfokú ítélet szerint "ráutaló magatartással" a megtérítés igénye nélkül utaltam a 2 ingatlant a közös vagyonba. A másodfok új eljárásra kötelezte elsőfokot, így 1,5 év után kezdődik minden elölről. :(

Lehet-e "ráutaló magatartással" ingatlannal kapcsolatos bármilyen tranzakciót végezni? Tudomásom szerint ezt fogalmat a jog, csak kis értékű ügyleteknél alkalmazza.
Keletkeztet-e tulajdonjogot az ingatlanbejegyzés, ha bizonyíthatóan nem volt az illetőnek anyagi hozzájárulása?

let; elsődlegesen csak az keletkezteti a tulajdonjogot.

Kedves Archenius!

A lényeg, hogy a Családjogi Törvény a házastársi közös vagyon vélelméből indul ki. A különvagyoni szerzést annak kell bizonyítania, aki hivatkozik rá. Ez azonban lehetséges az ingatlan-nyilvántartással szemben is. Ez fog történni a megismételt eljárásban, ha nem rontják el, de gondolom ezt a jogi képviselője majd részletesebben is elmagyarázza. A ráutaló magatartás ingatlanszerzés esetében nem igazán elképzelhető megoldás, ugyanis a bíróságnak nem a felek magatartását, hanem a vagyon eredetét kell vizsgálnia, ami viszont nem mérlegelés, hanem tény kérdése. Ha különvagyonból volt az ingatlan, akkor az különvagyon lesz. Üdvözlettel:

Ráutaló magatartással nem lehet semilyen jogot ingatlan vonatkozásában szerezni. Nem véletlen, hogy a másodfok hatályon kívül helyezett és új eljárást rendelt el. Az ingatlan tulajdon jogának megszerzéséhez fő szabály szerint a felek konszenzusa( melyet írásba is kell foglalni), az átadás és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges.
Ezen szabályok miatt kizárt a ráutaló magatartás.

Ejnye. A házastárs természetesen nem ráutaló magatartással szerzett jogot, hanem szerződéssel és az ingatlan-nyilvántartása történt bejegyzéssel.
Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a kérdező másodfokon is vesztene, szerintem is a közös vagyonba utalta a kölönvagyona értékét.

Az igaz, hogy a házastárs az ingatlan-nyilvántartáson kívül is tulajdonos, ha az ingatlan a közös vagyonba tartozott. De ezt nem lehet megfordítani, és azt mondani, hogy hiába van bejegyezve, mégsem tulajdonos, mert nem járult hozzá a vételárhoz.