Válás és vagyon megosztás

Másodfokon helyett a megismételt eljárásban értendő.

Egyébként ilyen esetben az nem merülhet fel megoldásként, hogy ha a feleség/férj pénzt nem adott, akkor ajándékozás történt. Az ajándékot a másik nyílván azzal a feltevéssel kapta, hogy a (szerelmük :) és)házasságuk örök életű lesz. A feltételezés meghiúsult, házasság borul, az ajándék megvan, kérem vissza. Hüjjjeség?

Nem, egyáltalán nem hülyeség. De a bíróság a keresethez kötve van.
Egyébként, ha jól látom, a konkrét tényállás ennél bonyolultabb, lehet, hogy azok az ingatlanok nem is a házasfelek tulajdonában állnak már, hanem aportálták valami gazdasági társaságba.

Családtagom azon tipródik, hogy bár van, de a 20 évvel ezelőtti hvjogi szerződése (több szempontból) kalap hogyishívjákot sem ér. Beleírták pl., hogy van különvagyona, ami a házba beépítésre kerül. Beleírták azt is, hogy az ingatlan nyilvántartásba mindkettőjüket a tényleges hozzájárulás alapján jegyzik majd be. Ezek után, végül semmit sem vettek figyelembe, hanem egyforma hányadokkal történt a bejegyzés.
Vajon ilyenkor is az ajándékozásra érdemes inkább hivatkozni, mert a hvjogi szerződés ellenére sem számolták ki, hogy kinek mennyi jár, és erre is érvényes lehet, hogy ráutaló magatartással utalta a közös vagyonba a többletet egyikük?

Archenius !
Én vitatkoznék azzal,hogy a házassági vagyonjogi szerződés kalap sz.t sem ér !
Mint a jogászok lentebb kifejtették a fő szabály a felek akarata.
A szerződés pedig ezt tükrözi ! Az uj eljárásban alapdokumentumként kell becsatolni,s hivatkozni a lángoló szerelemre,amiért kvázi ajándékként lett a fél ház a másik fél nevére iratva. Feltételezem hogy a ,,másik fél,, a hölgy a párból.
Legalábbis tipikus esetnek tűnik.

Mint a sugdosós játékban, a végére egészen másról lesz szó. :)
Szerződése nem Archeniusnak van, sőt, ő írta, h. neki nincs. Továbbá, nem a szerződés ér általában kalap vmit, hanem bizonyos esetekben. Pl., ha évek múltán már teljesíthetetlen kötelezettséget vállaltat valakivel.
(Nem mindegy, hogy mi van benne, ugyebár, sőt, továbbmegyek, mire elő kell venni, hiába derül ki, hogy az ügyvéd finoman szólva elügyetlenkedte, ha a házasság csak 15-20 év múlva bomlik, és a rossz munkát végző ügyvéd nem is él. Stb., stb.)

Köszönöm az eddigi segítséget!
Azt szeretném kérdezni még, hogy akkor összevetve ez lenne a lényeg?:

Hogy az élettársa (1 milliót vett fel) és keresztapám által felvett (kb. 1.200.000) adósságon közösen osztoznak? De ha mondjuk a ház ér olyan 5 milliót az is fele-fele, még akkor is ha keresztapám élettársa és annak családja nem segített semmit az építkezési munkában,csak némi anyagi támogatást nyújtott (ezt megtette keresztapám is), és a többi a kölcsönökből történt.
És ilyenkor vissza kell adni azt az összeget amit az élettársa adott, abban az esetben ha azt szeretnénk hogy a ház keresztapámé maradjon?
Vagy ez úgy történik, hogy a hozott pénz levonódik
a ház árából lejönnek azok az összegek amiket a felek anyagi támogatásként kaptak szüleiktől(élettársi kapcsolat alatt)?

Illetve a közös autó vásáslásánál sem egyező arányban adták bele a pénzt, és abba is kapott szülői segítséget. Akkor abból is az levonódik teljesen(mert úgy értettem.hogy az nem számít közös vagyonnak)? És az a kocsi vétel árából vagy pedig a jelenlegi árából?

Miért nem jelenik meg, ha kérdezni akarok valamit? Tud nekem ebben valaki segíteni?

Jaj de jó! Az előbb írtam vagy fél oldalt, ezek szerint az elszállt. Bezzeg ez a két mondat megjelent! Nem értem...

Ne írj fél oldalat és akkor nem szál el. (10-15 sorban is le lehet írni a lényeget - valószínűleg.)

A reális képhez nem biztos, hogy elegendő a 10-15 sor..., de megpróbáltam lerövidíteni, nem biztos, hogy sikerült...

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Tehát, az alábbi esettel kapcsolatban kérem a segítségüket.

Kétségbe vagyok esve! Lányom tavaly februárban 9 év házasság után elvált. Volt ügyvédje, ennek ellenére elég rosszul jött ki belőle.

Az előzmények: 5 éve vidékre költöztek, mert a férj ott kapott munkát. Lakást béreltek, amit részben a cég fizetett, a Pest melletti közöset pedig kiadták. (Abból ¼ rész csak a lányomé.) Tavaly előtt a házasság zátonyra futott, lányom elhidegült a férjétől, erre a férj ripsz-ropsz beadta a válókeresetet és elindult a bosszú hadjárat. Felmondott neki a munkahelyén (a gyes után nála dolgozott), majd felmondatta a bérelt lakást azzal, hogy lányom mehet ahová akar, a két gyerek nála marad. Mivel a lányomnak elég rosszak voltak a kilátásai a gyerekeket illetően, aláírt egy olyan megállapodást, hogy az egyik gyerek nála, a másik a férjnél marad, a közös lakásból max. 7 Mf-ot-ért vesznek neki ott egy lakást oly módon, hogy a fele a gyerekek nevére kerül a lányom haszonélvezetével, a férj fizeti a törlesztő részleteket mindaddig a közös lakásra, amíg azt el nem adják, a lányom addig albérletbe költözik a gyerekkel, amihez további 30 eFt-tal járul hozzá. Ennek fejében lányom lemond a gyerek-és asszonytartásról és ezután semmiféle követelésük nem lehet egymással szemben. Hozzáteszem, hogy a bankban több millió forintjuk volt, (ezt a férj maga mondta) amit a saját számlájára tett félre évek alatt és amit egy-az egyben letagadott.

Ezt követően lányom elköltözött a nagyobbik gyerekkel egy albérletbe egy fillér nélkül és intenzíven munkát kezdett keresni, de csak közmunkát talált. Pár hónap után úgy döntött, hogy még sem maradnak ott, mert 65 ezer forintból nem lehet megélni és visszaköltöznek Pest mellé, ahol könnyebben talál munkát, kézenfekvő volt, hogy a közös lakásba, amit be is jelentett a volt férjnek, kérve a kulcsot, amit az természetesen nem adott, így júliusban, az iskola befejezése után feltörtük a lakást és visszaköltöztek a közös lakásba. Pár napra rá az ex megjelent, hozott egy ingatlanközvetítőt és aláíratott egy szerződést a lányommal, hogy eladják a lakást, amit a lányom másnap visszavont az én tanácsomra (azóta megbántam) azzal, hogy 7 Mft-ért nem tud itt lakást venni és hitelt sem tud felvenni, mivel nincs még munkahelye. Az ex először megértőnek mutatkozott, majd ügyvéd által felszólította nem hivatalos levélben (bedobta a postaládába, hogy hagyja el a lakást, ill. hogy tartsa be a megállapodásban foglaltakat. Mivel a lányom erre nem reagált, beperelte. A beadvány azt tartalmazza, hogy már a 7 Mft-ot sem adja meg neki, csak a neki járó 1/4 részt, (kb. 2,5 M Ft) de abból levonva a törlesztő részlet rá eső részét, valamint 90 E Ft-ot, a lakáshasználatért, tehát kb. 1,5 Mft-ot.

Január 13-án volt a tárgyalás, ahol lányom kijelentette, hogy elfogadja a 7 Mft-ot, mivel azóta elhelyezkedett és decemberben véglegesítették is a munkahelyén. A bírónő nagyon ellenséges volt vele, szinte kiabált, hogy megszegte a szerződést, önkényesen beköltözött a közös lakásba és már nem jár neki csak a lakás negyede. Majd beszüntette a pert fél évre, hogy addig egyezzenek meg. (Most nem fogadtunk ügyvédet.)

Kérdésem, hogy ha az ex nem adja meg a 7MFt-ot, akkor a megállapodás többi része érvényben marad-e, ill. meg lehet-e támadni a megállapodást? Mit tegyünk, hogy egyezkedjünk a volt férjjel?

Segítségüket előre is köszönöm!

Köszönöm a válaszokat.
Arra hivatkoztunk, hogy a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy megőrzi a különvagyoni jelleget.
Az adásvételi szerződésekkel bizonyítottunk, amelyekben szerepel, hogy a vételárat a korábban eladott családi ház (különvagyon) értékéből egyenlítjük ki. Másik fél részéről nem volt hozzájárulás.
Valóban 1/2-1/2 arányban történt a bejegyzés (én marha), de ez részemről nem a lemondás szándékával történt.
Sem szóban, sem írásban nem tettem ilyen kijelentést. Ő 3 tanúval próbálta ennek ellenkezőjét bizonyítani, akikkel én életemben nem beszéltem erről.
(3 kuncsaftja, akik csak az Ő elmondásából tudhattak bármit is a vétel körülményeiről. Előre megírt vallomást kaptak, ugyan azt mondták, ugyan azokkal a mondatokkal. Állításuk szerint az üzletben olyan általános kijelentéseket tettem, hogy "minden közös".).
Becsatoltunk több Legfelsőbb bírósági állásfoglalást hasonló ügyekből. 1, Nagyértékű ingatlanon ilyen jogcímen nem lehet tulajdon jogot szerezni. 2, Önmagában a tulajdoni lap bejegyzés nem keletkeztet tulajdonjogot. Valamint a részarány bejegyzésből nem megállapítható a lemondás szándéka.
Úgy érzem a bírónő csak menteni próbálta a közös adósságból, ami több mint a közös vagyon. Az "ügyvédje tanácsára" egy fillért sem törleszt, és egyezkedni sem lehet vele.

„Valóban 1/2–1/2 arányban történt a bejegyzés (én marha), de ez részemről nem a lemondás szándékával történt.”
Hanem? Tudod, ha aláírok eladóként egy adásvételi szerződést, nehéz lesz utólag bizonyítanom, hogy én azt nem az elidegenítés szándékával tettem.

Egyébként pedig nem minket kell meggyőznöd, hanem a bíróságot. Azokat a BH-kat szívesen megnézném. Valahogy nem rémlenek.

„Kérdésem, hogy ha az ex nem adja meg a 7MFt-ot, akkor a megállapodás többi része érvényben marad-e, ill. meg lehet-e támadni a megállapodást? Mit tegyünk, hogy egyezkedjünk a volt férjjel?”

1. nem valószínű.
2. igen.
3. IGEN! (vagy fogadjanak ügyvédet, és tartsák be, amit javasol)

„Kérdésem, hogy ha az ex nem adja meg a 7MFt-ot, akkor a megállapodás többi része érvényben marad-e, ill. meg lehet-e támadni a megállapodást? Mit tegyünk, hogy egyezkedjünk a volt férjjel?”

1. nem valószínű.
2. igen.
3. igen! (vagy fogadjanak egy ügyvédet, és tartsák be, amit majd javasol)

„Kérdésem, hogy ha az ex nem adja meg a 7MFt-ot, akkor a megállapodás többi része érvényben marad-e, ill. meg lehet-e támadni a megállapodást? Mit tegyünk, hogy egyezkedjünk a volt férjjel?”

1. nem valószínű.
2. igen.
3. igen! (vagy fogadjanak egy ügyvédet, és tartsák be, amit majd javasol)

„Kérdésem, hogy ha az ex nem adja meg a 7MFt-ot, akkor a megállapodás többi része érvényben marad-e, ill. meg lehet-e támadni a megállapodást? Mit tegyünk, hogy egyezkedjünk a volt férjjel?”

1. nem valószínű.
2. igen.
3. igen! (vagy fogadjanak egy ügyvédet, és tartsák be, amit majd javasol)

ez igen. adatbázis hibát írt ki a fórum, én meg frissítettem párszor az oldalt... a duplikátumokat kérem törölje egy errefelé járó admin, és szorri

http://www.lb.hu/…p041701.html
Ha jól értem ebben azt írják, a tulajdon részarány bizonyítás oda-vissza működik. A vége felé említik a konkrét lemondás hiányát is.

Nagyon köszönöm! A válasz rövid, de velős.

Tisztelt válaszadó!
Az alábbi kérdésem lenne: esetleges későbbi váláskor a vagyonmegosztásban van -e szerepe annak, hogy a házasság alatt egy cégből vásárolt tulajdonrész csak az egyikünk nevén van-e, vagy pedig vásárláskor már eleve kettőnk között elfelezve jegyeztetnék be.
Köszönöm előre is!

Tisztelt szakértők megpróbálom leírni röviden mi a problémám.Elváltam van egy közös ingatlan a volt férjemmel a váláskor közös megeggyezéssel váltunk.Úgy egyeztünk meg hogy a volt férjem lemondott a lakhatási jogáról az inagatlanon lévő kölcsönt fele fele arányban fizetjük most közölte hogy nem fogja fizetni a hitelt de vállaljam át én és akkor lemond a tulajdonjogáról.Egy nagykorú gyermekem van és egy kiskorú a hitel havi díja 55ezer csak a fiamat tudnám adóstársnak bevinni de őt nem szeretném.Ha mégis átvállalnám alahogy a kölcsönt mennyi illetéket kellene fizetnem és milyen plusz költségekkel járna?Köszönöm.

Süni74

Van Pl. bt. esetében a nem tag házastárs csak megváltást kérhet, de taggá nem válhat az összes tag hozzájárulása nélkül. (Ilyesmiket a cégiratokat elkészítő ügyvédtől kellene kérdezni, azért van.)

Anni11

Mennyi az értéke ennek az ingatlanrésznek? Mert az illeték mértéke is ettől függ. (4 millióig 2%, az afölötti részre 2%, illetve tulajdoni hányad esetén a 4M-t arányosítani kell.)

Tisztelt Ügyvéd Urak!

22 éves lány vagyok.Édesanyám 25 éve él egy nagyon rossz házasságban.Apám alkoholproblémákkal küzd.
Ezen 25 év alatt, édesanyámnak nem volt lehetősége válópert benyújtani, a nővérem és az én taníttatásom miatt.
Azonban ez a mindennapi vita, apám állandó látványa édesanyám egészségét is igénybe veszi, és szeretnénk tenni valamit.
A házunk édesanyám és apám közös tulajdonát képezi 50-50%-ban.
Ez a ház édesanyám életműve, mindene.
Apám azonban nem hajlandó onnan távozni, nem hajlandó a tulajdon másik felét eladni.

Szeretnék segítséget kérni.
Ilyen helyzetben milyen megoldási lehetőségek vannak?
Hogyan tudnánk a házat valahogy édesanyám tulajdonába tudni?

Anni11

Ahhoz hogy vállalhasd a hitel másik felét is a bank vizsgálni fogja a hitelképességedet. Lehet hogy adóstárs és/vagy kezes szükséges lesz.

Ha adásvétellel váltod magadhoz a másik 1/2-ed tulajdont az illeték 4 M Ft-ig 2%, azon felül 6%. Ajándékozás esetén 5% az illeték. Ezen felül még a 2-3% ügyvédi költség.

"Lisa"
laikus hozzászóló