Válás és vagyon megosztás

edoka222

Ha a szüleid nem tudnak megegyezni, vagyis a papád nem hajlandó megválni a saját részétől, akkor mamádnak bírósághoz kell fordulnia a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ez jó esetben 1-2 év pereskedés + perköltség + ügyvédi díj.

Általában árverezés a vége a dolognak de nem baj, mert mamád esetleges más vevőjelölt hiányában a végrehajtási ár 80%-a körüli összegért is hozzájuthat a másik tulajdonrészhez - ha sehogy másként esetleg hitelt felvéve. (Fél házrészért nemigen jelentkezik "külső" egy árverezésen.)

Tudom hogy semmi közöm hozzá de anyukátoknak ideje lenne már beadni a válópert... (A válóper 12.000 Ft illetékkel jár.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tisztelt ügyvéd urak , forumozók!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy a férjemtől szeretnék elválni a tulajdonunkban van egy 1/2-1/2 arányban lakás.
Nekem volt egy saját tulajdonu lakásom amit eladtunk és annak az összegéből vettük meg a közös tulajdonu lakást az eladási és vételi ár azonos összegű volt de a felújitás miatt vettünk fel 2,5 millió forint kölcsönt a férjem nevére, ezért is íratódott rá a fél tulajdon rész.
Kérdésem az lenne hogyha eladásra kerülne az ingatlan akkor van- e rá valami esélyem hogy miután az eladott ingatlanból kifizetem a felvett hitelt a fenmaradó összegből saját tulajdonu lakást vegyek esetleg ha nem tudnánk megeggyezni van-e lehetőségem visszaperelni azt az összeget ami a saját tulajdonu lakásomból származott.
A másik kérdésem ezt a lakást 2008.08.-ban vettük mennyi illetéket kell fizetni ebben az esetben az apeh felé,kell- e fizetni egyálltalán?
Válaszaikat előre is köszönöm.

Sok esetben a földhivatali bejegyzés nem a felek adott ingatlannal kapcsolatos tényleges tulajdoni helyzetét mutatja.

Ha az előző lakás egyértelműen különvagyonod volt, és annak árából lett a jelenlegi lakás vásárolva, akkor 100%-ban te vagy a tulajdonosa a lakásnak. (Ha a férjed ezt vitatná igazolja honnan/miből volt neki a fél lakásra pénze...)

A felújításra felvett hitel közös tartozástok, esetleges váláskor mindenki viszi magával a még hátralévő fele-fele adósságát.

Egy ingatlan vásárlását követő 5 éven belüli eladás esetén jövedelemadót kell fizetni, évenként csökkenő sávos összegben.

Az eladás éve és a rákövetkező év a vételár mint 100% adóalap és ennek 25%-a a fizetendő adó.
A második évben 90% az adóalap és ennek 25%-a az adó.
A harmadik évben 60% az adóalap, 25% az adó.
A negyedik évben 30% az adóalap, 25% az adó.
Az ötödik évben 0% az adóalap, azaz már nem kell jövedelemadót fizetni.

Az egyes évek "adóéknál" nem január-december számítású hanem tárgy év május 21-től a következő év 20-ig az adóév. (Egyben a bevallás és a befizetés is ekként.)

Tehát pl. 2010-ben történő eladáskor a vételár mint 90% adóalap, és ennek 25%-a a fizetendő adó.

Javaslom fordulj ügyvédhez, egyrészt egyértelműen tisztázni kell a lakás tulajdoni viszonyát - függetlenül a földhivatali bejegyzéstől -, másrészt a számítást is elvégzi ill. pontosítja.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Amikor megjön az APEH-től a fizetési meghagyás vagyis hogy mennyit is kell fizetni, indokolt esetben lehet kérni mérséklést vagy részeletfizetést, egyben a kérelem x hónap külön elbírálásáig kamatmentességet kell kérni.

monalisa1

Nagyon köszönöm a megnyugtató válaszodat.

csivo

Tisztelt "Obudafan"!
Köszönöm a választ, de Kft-ről van szó. A férjem ma írja alá a szerződést egy kft 50%-os tulajdonrészének megvásárlásáról, de nem nagyon enged az ügy közelébe, de nem is akarok vitatkozni, ha úgyis mindegy, csak akkor ragaszkodnék a nevemre iratáshoz, ha van jelentősége.

Más is válaszolhat.

Süni74: ha nem a különvagyonából veszi meg az üzletrészt, akkor nincs jelentősége számodra, csak az esetleges vagyonmegosztáskor ne feledkezz el róla.

Tisztelt Fórumozók!

A feleségemmel 2 éve húzódik már a válásunk.

Az első alkalommal amikor a bíróságon voltunk azt mondta, hogy nem zárkózik el a közös megegyezéstől.
Bízva abban, hogy meg tudunk egyezni, beadtam a bíróságra az eljárásunk folytatására a kérelmet.
Mondanom sem kell, hogy nem így történt.
Nem tudtam vele felvenni a kapcsolatot mert zárat cserélt a közös lakásunk ajtaján és a telefonhívásokat sem fogadta.
3 hónap után kénytelen voltam beadni az eljárás befejezésére a kérelmet, mivel 6% illeték be nem fizetéséig szóba sem állnak velem a bíróságon.
Van egy közös gyermekünk, aki idén lesz 18 éves.Nem fizettem rá gyermektartást, ameddig nem kaptam kulcsot a lakáshoz.
A kulcshoz úgy jutottam, hogy beadtam egy birtokvédelmi kérelmet a jegyzőnek.Ennek a kérelmemnek helyt adtak.A feleségem fellebbezett a
bíróságon, de elutasították.1 év után kaptam kulcsot a kizárásom után.
Időközben a feleségem beadott egy kérelmet a gyerektartásra.A követelése 20% volt.Mivel a közös gyermekünk napi szinten jár hozzám és többször alszik is nálam ezért 10%-ban állapították meg a gyermektartást.Visszamenőleg sem kellett fizetnem.
Most ott tartok, hogy ismét megpróbálkozok a közös megegyezéssel.

A kérdéseim a következők lennének:

• szeretnék egy olyan összegben megegyezni a feleségemmel a lakás értékében, amit mindketten

  méltányosnak találunk és ezt szeretném ráírni a beadványomra a bíróságon.

Az az elképzelésem, hogy a gyermekünk 18 évének betöltéséig, ha bármelyik fél ki tudja fizetni a másikat
azt a másik félnek kötelessége elfogadni,-természetesen a méltányossági összeg felében,-illetve a feleségem részéről annyival csökkentve,
mint amennyivel többel járultam hozzá a törlesztőrészlet fizetésével.(én fizetem két éve a lakás törlesztőrészletét pedig nem lakok benne)

• Lehet-e a feleségemnek bármilyen követelése a közüzemi számlákkal kapcsolatban, ha nem laktam/lakom ott illetve 1 évig ki voltam zárva.

Az a félelmem, hogy a számlák a nevemre jönnek és bármikor letilthatják a fizetésemből, ha nem fizet valamit.

Azért fordultam önökhöz, mert nincsen pénzem ügyvédi tanácsadásra

Előre is köszönöm válaszukat,

Pazs, köszönöm!

„Lehet-e a feleségemnek bármilyen követelése a közüzemi számlákkal kapcsolatban, ha nem laktam/lakom ott illetve 1 évig ki voltam zárva.”

Ugye, egy közös megegyezés azt feltételezi, hogy az ilyesmikben is megegyeznek a felek. Egyébként megegyezés hiányában nem követelheti.

Üdvözletem a multkor már írtam a problémámról nos írnék hozzá még pár szót.A váláskor a bíróság elött papírra lett írva hogy a kölcsönt fele fele arányban fizetjük ,ilyen egyszerűen fel lehet rúgni ezt a megállapodást?A másik dolog a hitel 6 millió Ft volt két éve vettük fel ha átvállalom akkor gyakorlatilag 3 millióért veszem meg a házat?aztán olvastam valamit nem tudom ez vonatkozik e rám:A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani, ill. ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállal át, és az átvállalt tartozás az értékkülönbözetet kiegyenlíti, úgy illeték kiszabásának nincs helye.

Akkor amikor a kölcsönt felvettük a bank 11millióra értékelte a házat de annyiért nem lehetne eladni mivel ez egy vályog ház.Nem tudom mit tehetnék ebben a helyzetben hogy minél hamarabb végetvessek ennek a helyzetnek.Várom válaszotok köszönöm.

„Az az elképzelésem, hogy a gyermekünk 18 évének betöltéséig, ha bármelyik fél ki tudja fizetni a másikat azt a másik félnek kötelessége elfogadni”

ezzel óvatosan, mert ha később vmelyik fél meggondolja magát, akkor hosszú pereskedésre lehet számítani. Mindenképpen építsetek be erre vonatkozó garanciákat a szerződésbe (pl. az adásvételhez szükséges nyilatkozatokat előre írjátok alá és helyezzétek ügyvédi/közjegyzői letétbe).

Anni11,

„ilyen egyszerűen fel lehet rúgni ezt a megállapodást?”
Minden megállapodást fel lehet rúgni, de számolni kell a következményekkel. Jelen esetben kártérítési pert indíthatsz, amelyet jó eséllyel megnyersz.

Sajnos a bankot nem köti kettőtök megállapodása, erre gondolni kellett volna a szerződés aláírásakor.

Segítséget kérnék vagyonmegosztással kapcsolatban. Holnap megyünk jegyző előtt aláírni a vagyonközösséget megszüntető szerződést, utána szeretnénk beadni a válási papírokat. Azért kértük ezt a szerződést, hogy a bíróságon már kevesebb dolgunk legyen a vagyoni dolgok elintézésével.
Kérdésem a következő: ha ebben a szerződésben a férjem nevén marad a jelenleg közösen lakott lakásunk, kitehető vagyok-e a gyermekemmel a lakásból míg én új lakhatási lehetőséget nem találok. Ha ezt a szerződést aláírom milyen kötelezettségekkel jár ez rám nézve, visszaélhet bárbelyikünk a nevére került tulajdoni résszel.

Sürgős!!

Üdv Mindenkinek. Közös megeggyezéssel válunk és úgy megyünk a 2.tárgyalásra hogy én a férj mindenről lemondok a feleségem vagy a gyerekem javára és 55ezer gyerektartásban egyeztünk meg akkor erre rábolint a bíró vagy kéri hogy részletesen mondjam el mi az amiről le akarok mondani? A gyerektartásba beleszólhat hogy magas? A feleségnek kell valamit fizetni illeték stb? Köszönöm előre is.

A bíró örül, hogy nem kell neki döntenie.

baby75

A szerződésbe feltétlen bele kellene foglalni hogy a válás kimondása után még legalább fél évig a lakásban maradhass a gyermekkel, a fele rezsiköltség fizetése mellett.

Mivel az olvasatom szerint a tulajdonrészedet holnap átadod, vélhetően ezért megfelelő anyagi ellentételezésben részesülsz.

Amennyiben a lakáson hitel van a további részletek fizetését rendezni kell - a bank jóváhagyásával.

Külön írom: a közjegyzőnek semeddig sem tart a szerződésbe egy bekezdést még beleszerkesztenie, ezzel ellentétben a férjed lehet hogy ellentétes állásponton lesz...

Félő, ha nincs számodra a fenti garancia később vita támadhat a még egy ideig történő ott lakásod miatt.

Más. Bár nem írtad a válás okát -és nem is tartozik ide-, de nem egy esetben ha a lakáshasználat nem megosztható a bíróság az apát távozásra szólítja fel - a közös gyermek nyugalmát szem előtt tartva.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Hogyan érdemes menni a tárgyalásra. Minden szobaról leltárt késziteni vagy csak összeírmi a tárgyakat amiről lemondok? Mit javasoltok?

A lakásban lévő ingóságok megosztásán nem érdemes elaprózódni - kicsinyes, bár vannak akik az utolsó kiskanálon is képesek vitázni.

Tehát megbecsülni hogy a lakásban lévő dolgok forintosítva mennyit is érhetnek összesen -figyelem, nem az újkori árat venni hanem a jelen avultsági értéket-, aztán értékarányosan osztozkodni.

Én mindenről le akarok mondani a feleségem meg a gyerekek javára. Akkor is kell csinálni ilyen összesitést? Ezután az érték után kell valamit fizetni illeteket vagy valamit?

sunbaluka

Az általad lentebb említett 55.000 Ft/hó t.díjhoz a következőket: egy közös gyermek esetében az apa mindenkori havi jövedelmének 15-25 százaléka a t.díj, általában a középarányos 20%.

És innentől neked kell tudod hogy az 55 ezer forint miként is viszonyul.

Valamint amennyit az apa a sajátjából fizet annyival lehetőség szerint az anyának is hozzá kell járulnia a közös gyermekről való anyagi gondoskodásban.

Külön írva: indulásként nem bölcs dolog "magasról" kezdeni mert a későbbeikben szinte minden nő követelőző lesz - okkal, ok nélkül.

Előfordul hogy az apa csak 25-40 ezer forint t.díjat fizet, ellenben mondjuk negyedévenként még egy bizonyos összeget átad az anyának: költse a gyermekre számla ellenében!

"Lisa"
laikus hozzászóló

Mi önkormányzati lakásban lakunk. Én el fogok költözni valamikor a válás után és azért szeretnék ennyit fizetni hogy ne legyen probléma a rezsivel, iskola stb. Tehát ha én ennyit akarok fizetni akkor a bíró nem szól bele?

1. Ha a lakásrészedet vagyis a vagyoni értékedet át akarod adni a gyermekeknek akkor azt ajándékozás formájában és az illeték 5%. (A gyermekek az anyjukkal tulajdonostársak lesznek, ergo az illetéket őnekik kell megfizetniük., helyettük persze vagy te vagy a feleséged, vagy ketten közösen.)

Előzetes gyámhatósági jóváhagyás szükséges.

2. Ha a tulajdonrészedet a feleséged megveszi -tényleges banki pénzmozgás szükségeltetik különben fiktív az adásvétel-, akkor 4 M Ft-ig 2% az illeték, azon felül 6%.

Mivel a szükséges okiratot úgyis ügyvéd foglalja írásba, mindent kérdezhetsz tőle.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Értem. A felek megállapodását a bíróság nem szokta felülbírálni, kivéve ha valamelyikre rendkívüli aránytalanság "zúdulna".

Bérlakás esetében a lakásbérleti szerződést módosíttatni kell majd, vagyis a továbbiakban a feleség lesz a főbérlő és a gyermekek bérlőtársak. (Isten ne adja történik az édesanyjukkal valami a lakásból ne lehessen őket kiratni.)