Válás és vagyon megosztás


ObudaFan # 2008.09.03. 18:26

Majd a kereset benyújtásakor kell ezen elgondolkodni, jelenleg ugyanis nem szakítottátok meg a gazdasági kapcsolatotokat, és teljesen mindegy, ki mit fizet, mert az a közös vagyonból megy.

jelszo # 2008.09.03. 16:51

Sziasztok! Még mindig én vagyok aki meditál a váláson az alkoholista férjével.
A jelenlegi helyezet, hogy - mint általában- balhé kellős közepén állok. Ő kiakadt, hogy az összes számlán lévő pénzt elköltöttem - tudni kell hogy mindig minuszban vagyunk, tehát nem volt nehéz- a két gyerekre iskolakezdéskor. Balhé lett.
Most közlte, hogy a számlájáról és a fizetéséből egyetlen fillért sem ad, azt csinálok a számláimmal amit akarok. Lakáshitelünk rezsink minden van, amit általában az én számlámról fognak.

Kérdésem, hogy hogyan kell bizonyítanom esetleg majd a bíróságon, hogy a közös költségekbe egyetlen fillért sem adott, mit tudok ilyenkor tenni.
Amúgy a levonások és számlák után valószínüleg kenyeret sem tudok venni a gyerekeknek, mert nem lesz miből, ha ő egy fillért sem ad.

Még akkor is lesz valahogy, de nem akarom hogy szórakozzon velem, tűrtem már neki 18 évig éppen elege. Ittasan egyáltalán nem lehet vele tárgyalmi, s a nap 16 órájában ittas. A többin alszik. És kapja a nyugdíjat.
És gondolhatjátok hogy még mindig meditálok a váláson. Pusztán a 11 és 16 éves fiunk miatt, és az adósságok miatt amit el sem tudnánk osztani.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.01. 12:49

A fedhetetlen eljárás az, hogy benyújtja a bontás iránti keresetet a bíróságon, és abban kéri, hogy ideiglenes intézkedéssel önnél helyezzék el a gyermekeket, illetve - ugyancsak ideiglenes intézkedésként - a lakáshasználatra Önt jogosítsák fel. Kedvező döntés esetén a férjének kell költöznie.
Sajnos, az ideiglenes intézkedés is elég hosszú időt vesz igénybe.

Egyebekben erősen ajánlom egy ügyvéd megbízását. A jelek szerint szükség lesz rá.

riti76 # 2008.09.01. 12:42

Tisztel ObudaFan!

Az én esetem a következő:A házasságomat 7 hónapja
egy házban de külön szobában éljük,mióta kiderült a férjem 5 éves viszonya.Azóta ők nyilvánosan felvállalják a kapcsolatukat,de a válásról és a költözésről
hallani sem akar.Azóta is megköveteli,hogy főzzek
és mossak rá.mint az előtt.Mondván ő a családfenntartó.
Van három közös gyermekünk,akikkel én főállású anyaként
vagyok itthon.
Három hónapja megismerkedtem valakivel,aki maximálisan elfogad a gyerekekkel együtt,sőt ők is már jobban kötődnek hozá,mint az apjukhoz.Tervezzük a közös jövőt,
szeretnénk összeköltözni,de a férjem hallani sem akar erről.Mikor a válást megemlitettem,fenyegetőzött,
hogy elveszi a gyerekeket.És nemengedi el őket a közeléből.Én teljesen tanácstalan vagyok.
Belefoghatok a válásba az ő beleegyezése nélkül?
Elköltözhetünk a gyerekekkel,ha ő nem engedi?
Én nem akarom kizárni őt az életükből,hétvégén nála lehetnének,de ő ezt nem fogadja el.
De ez a helyzet már elviselhetetlen és a gyerekek is szivesen költöznének.Én nemtudom,meddig tudom elviselni ezt a helyzetet.A ház közös tulajdon amin hitel van,de tudom hogy a felét nekem kell vállalnom,
ez nem is lenne probléma.Egyszerüen csak szeretnék innen elmenni,de nem tudom,mehetek-e.

ObudaFan # 2008.09.01. 11:56

Szóval az 1/4-ed tulajdoni rész egyidejű gyermekekre íratásával lehet akkor szabadulni a hitelfizetés alól, illetve a csökkentett tartásdíjat fizetni?

Ha a másik féllel erről meg lehet állapodni, akkor igen.

Nos a férj, mint említettem se nem alkoholista, se nem viselkedik agresszívan. A lakás alaprajzáról csak annyit, hogy a nappali és a konyha egy légtérben van, egy közös fürdőszoba van, illetve 2 WC és 4 szoba.

Könnyen lehet, hogy nem lesz megosztható a használat.

ErősPista # 2008.08.30. 18:21

És még egy kérdés:

Amennyiben a vagyonperben az ingatlan kényszerértékesítésére kerül sor, akkor a tulajdonjog megosztásánál ez mit jelent?

  1. eladásból származó összeg felosztva a tulajdoni részek arányával és ebből kell fele-fele arányban a hitelt visszafizetni?
  2. eladási összegből kifizetve a hitel először és ez a maradék összeg oszlik meg 3/4 -1/4 arányban?

Ilyenkor számít-e az életközösség megszakadása?

Megjegyzem, egyik sem szimpatikus megoldás

Köszönettel

ErősPista # 2008.08.30. 17:45

Kedves ObudaFan,

köszönöm a választ. Nos a férj, mint említettem se nem alkoholista, se nem viselkedik agresszívan. A lakás alaprajzáról csak annyit, hogy a nappali és a konyha egy légtérben van, egy közös fürdőszoba van, illetve 2 WC és 4 szoba.
A kipakoláshoz az vezetett, hogy egy baráti buli után a férj nem otthon pihente ki a "fáradalmakat", hanem egy szintén ott résztvevő és a közelben lakó elvált asszonynál, mert nem akarta a feleséget felkelteni hajnalban abban az állapotban, de nem történt semmi olyan, egyszerűen csak lepihent. A férj ezt elmondta, az asszony meg már pakolt is neki, mivel nem hiszi, hogy csak szundi volt. Bár mondjuk a férj már adott alapot a bizalmatlanságra korábban.

Szóval az 1/4-ed tulajdoni rész egyidejű gyermekekre íratásával lehet akkor szabadulni a hitelfizetés alól, illetve a csökkentett tartásdíjat fizetni?

Igen és mi lesz a férj szülei által felvett hitellel?

Köszönettel

ObudaFan # 2008.08.30. 11:07

Amíg nincs bírósági döntés erről, addig önmagában az, hogy a gyermekek kinél lesznek elhelyezve, csak akkor tekinthető rendezettnek, ha - legalább ráutaló magatartással - erről a felek megállapodtak. Ha az anyánál lesznek a gyermekek elhelyezve, akkor sem állapítható meg ennyiből, hogy a gyermektartás összege mennyi lehet, mert ahhoz a gyermekek tényleges szükségleteit, és mindkét fél vagyoni, jövedelmi viszonyait ismerni kellene. Általában agyermektartás gyermekenként a jövedelem 15-25%-a, de az összes gyermekre sem haladhatja meg az 50%-ot. Ha az életközösség megszakadt, akkor a további törlesztőrészleteket a felek egyenlő arányban lesznek kötelesek viselni, a túlfizető fél a másikkal szemben megtérytési igénnyel léphet fel; más kérdés, hogy ez a gyermektartásba nem számítható be. Az életközösség megszakadása előtt fizetett törlesztőrészlet a közös vagyonból volt fizetve, arra senki nem léphet fel igénnyel a másikkal szemben. Amíg nincs bírósági döntés az elhelyezésről sem, addig természetesen a kapcsolattartásról nincs is értelme beszélni: a bíróság döntéséig mindkét szülő a gyermekkel való kapcsolattartás ideje vonatkozásában azonos jogokkal rendelkezik. Ha a másik fél is adta be a keresetet, itt az apának a gyermek elhelyezése és a kapcsolattartás vonatkozásában célszerű lenne ideiglenes intézkedést kérni a bíróságtól. A bíróság az 1/4 tulajdoni arányt ebben a perben nem fogja érinteni, ez egy külön per tárgya lehet a közös tulajdon megszüntetése iránt. A tulajdonjog rendezése és a használati jog rendezése nem ugyanaz, természetesen - ha a gyermekek az anyánál lesznek elhelyezve - elképzelhető lesz, hogy az apa köteles lesz elhagyni az ingatlant, kivéve ha annak használata az ingatlan beosztása és alapterülete folytán megosztható, és az apa magatartása sem indokolja a kiköltözésre kötelezést. A te általad leírtakból még nem derül ki, hogy ez lehetséges-e, az alaprajzot ehhez ismerni kell. Ha ki kell költözni, akkor viszont a közös tulajdon megszüntetése iránti peren az apának kell elgondolkodnia, hogy a tulajdoni hányada helyett pénzhez jusson, vagy meg kell állapodni az anyával abban, hogy az ingatlan 1/4 tulajdoni hányadának a gyermekekre átruházása fejében a tartásdíjat csökkentett összegben fizesse.Kizárt dolognak tartom, hogy a bíróság hozzájáruljon ahhoz, hogy a teljes tartásdíj alól mentesüljön az apa egy 1/4 tulajdoni hányad fejében, a csökkentés a reális. Jelenleg senki nem zárhat ki senkit a házból, de a lakáshasználat vonatkozásában is van lehetősége bármelyik félnek ideiglenes inzézkedést kérni. A lakás visszatéré szándéka nélküli önkéntes elhagyásának megítéléséhez tudni kellene a pontos okokat. A férj korábbi tartozásai a közös vagyon egysége idején keletkeztek, véleményem szerint ott lehet megtérítési igény.

ErősPista # 2008.08.30. 05:55

A következő helyzet megoldására várom a Tisztelt Fórumozók javaslatait:

Adott egy házaspár, akik 2001 óta élettársi viszonyban, majd 2003- óta házastársi viszonyban éltek.
A házasságkötést követően közösen építési telek vásárlása mellett döntöttek. A családi ház építése 2005-ben kezdődött és 2007-ben fejeződött be. Az építkezéshez a feleség szülei biztosítottak önerőt (17 milliot) és ezt egy házassági szerződésben rögzítették is úgy, hogy ezt ők a feleség részére ajándékba adják,
ami válás esetén úgy rendezi a tulajdonviszonyokat a pénzbeli hozzájárulás összegének megállapítása nélkül, hogy a feleséget az ingatlan 3/4-e, a férjet pedig 1/4-e illeti. Az építkezéshez hitelt is vettek fel, 11,5 milliót szocpollal (gyerekek 4 és 1 évesek) E hitel mellé még egy 1,5 millió Ft-os hitel is felvételre került a férj szülein keresztül, a jelzálog a szülök házára került. A férj szülei is leírattak egy megállapodást a fiatalokkal a pénz megérkezését követően, hogy ez a hitel a fiatalok részére lett felvéve és visszafizetése is az ő kötelezettségük.
Nos a feleség a héten beadta a válópert de ezt megelőzően a férj cuccait összepakolta és kitette a garázsba. A férj pedig szüleihez költözött, mivel hirtelen nem volt hová mennie.
A törlesztőrészleteket a férj számlájáról fizették eddig. A feleség úgy gondolja, hogy mivel már nem laknak együtt, a férjnek tartásdíjat kell fizetnie, és 50000 Ft-ot kér a 2 gyerekre.
Sőt a feleség úgy gondolja, hogy visszafizeti apránként a hitelre befizetett törlesztőrészletek felét a férjnek, így a férje 1/4-ed tulajdonjogát is megszerzi.
A férjnek esze ágában sins válni.
A következő adalék, hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet: A feleség részére az édesapja beindított egy vállalkozást, ami eleinte jól ment, de idővel veszteségessé vált. Alkalmazottat is el kellett küldeni, így csak a férj dolgozott ott bejelentés nélkül (költségtakarékosság), tehát se nyugdíj, se TB, se adó nem lett fizetve utána. A feleség után, mint ev. be lett fizetve minden járulék. Mire sikerült a vállakozástól megszabadulni, addigra hónapról hónapra egyre több veszteség halmozódott fel.
Közben e munka melett a férj is ev. lett, de a vállalkozásból származó jövedelem után nem fizette be a közterheket mag után, mert akkor nem maradt volna pénz a napi megélhetésre, hitelek törlesztésére, rezsire, feleség veszteséges vállakozásának fenntartására.

Szóvak ilyen kérdések merültek fel:

  • köteles-e a férj 50000-et fizetni gyerektartásba, ha a hiteltörlesztőket 100%-ban ő fizeti? Most is azt kérte az asszony, hogy fizesse a hitelt a férj, mert neki nincs pénze jelenleg.
  • Jogosan korlátozza-e a feleség a gyerekek láthatását, ha még nem történt meg a válás? A férj nem alkoholista és nem agresszív.
  • a bíróság a férj 1/4 tulajdonjogát elveheti-e arra hivatkozással a vagyonperben, hogy a feleség fogja fizeti a törlesztőrészleteket 100%-ban?
  • ítélhet-e úgy a bíróság, hogy a férjnek az eddig befizetett törlesztőrészletek fele jár vissza a tul. joga fejében, ha a feleség így kéri?
  • amennyiben kimondják a válást és életbe lép a szerződés (3/4 - 1/4 tul. részek) a közösen felvett

hitel is ilyen arányba fizetendő-e vissza?

  • előfordulhat-e olyan bírói döntés, hogy a férjnek költöznie kell a házból, a tul. joga megmarad és a hitel felét köteles fizetni + a tartásdíjat?
  • a férj lemondhat-e a tartásdíj fejében az 1/4-ed tulajdonjogáról?
  • a feleség kizárhatja-e a jelenleg közös tulajdonú ingatlanból a férjet úgy, hogy pl. zárat

cserél és nem engedi be a házba?

  • a lakáshasználat megosztására milyen lehetőségek vannak (155 m2-es lakás) Alatta teljes pince és galéria is van.
  • Önkényes elhagyásnak minősül-e a férj vonatkozásában, ha a feleség pakolta ki a férjet?
  • a férj követelheti-e az ő közterheinek utólagos befizetése esetén, hogy a feleség is vállaljon ebben részt?
  • amennyiben a bíróság kimondja a válást, akkor egyik félnek szükségképpen költöznie kellene-e a házból, amíg a vagyonper le nem zárul?
ObudaFan # 2008.08.28. 13:55

A jegyzői igazolást erről el szokták fogadni, de akkor még mindig a meghatalmazást alá kell iratni az érintettel.

Hogy mennyi idő, az nagyban függ attól, hogy melyik bíróságon van az ügy. És még akkor sem lehet biztosat mondani.

tildi # 2008.08.28. 13:47

Akkor csak annyit tehetek, hogy várok?? Amúgy,ha be van adva a válókereset, mennyi idő múlva lesz meg a tárgyalás időpontja? Gondolom, most a bírósági szünet is befolyásolhatja.Amúgy köszönöm a válaszod.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.28. 11:33

Meghatalmazottként eljárhatsz - de őszintén szólva, nem tudom, hogy kell igazolnod az élettársi minőségedet. Már ha az vagy. Ha nem, akkor az első állítás sztorno.

tildi # 2008.08.28. 10:57

Szép napot mindenkinek!

A párom külföldön van, és válófélben a feleségétől.
Már volt benn ügyvédnél, mert a felesége vett magának egy lakást és az arról való lemondását kellett aláírnia. Nem beszélnek egymással, és már 2 hónapja semmi levél nem jött a bíróságtól a válás időpontjával kapcsolatban. A kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e tudni, hogy be van-e adva a válókereset? Nekem is megmondják, vagy ezt az információt nem adják ki?

Köszi a választ

ObudaFan # 2008.08.28. 07:51

Közös vagyoni ingatlanról van szó, hiszen már közösen is vették meg az előző ingatlant.

Metella # 2008.08.23. 20:29

Jó Napot/Estét kívánok!

Tanácsukat kérném Édesanyám ügyében. 20 év után a Férje elköltözött otthonról, válás még nem volt mert Anyukám nem tudja mitévő legyen. Van egy lakásuk aminek a tulajdonjoga Édesanyám nevén van, a férjének haszonélvezeti joga van rajta. Az lenne igazából a kérdésem hogy válás esetén hogyan osztódik a lakás. Édesanyám annó egyedül (velem) igényelt önkormányzati lakást, amit megkapott. (ennek ugye van értéke papíron levezetve 1.1millió Ft) Később megismerkedett a férjével, felajánlották nekik hogy megvehetik az önkormányzati lakást, ami egy kisebb összeg volt. (ekkor már házasok voltak) Megvették, ezután is Anyukám nevén volt, hiszen Ő igényelte annó. Ezután eladták és vettek egy másikat ami 300 ezer forinttal drágább volt. Itt, mint fennt írtam Édesanyám lett a tulajdonos, férje pedig a haszonélvező. Azt szeretném megtudni, hogy váláskor hogyan alakul a vagyonmegosztás ebben az esetben?

Előre is köszönöm segítségüket!

Metella

monalisa1 # 2008.08.22. 20:19

OK. Addig is tudnám javasolni ezen topic - és a válással-, a gyermek elhelyezéssel- és a t.díjjal kapcsolatos "témaazonos" topicok átolvasását -, mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet hasznosítani.

ladilom # 2008.08.22. 20:07

Köszönöm szépen a segítséget.
Lesz még néhány kérdésem. Mindig jut eszembe újabb és újabb.
Átgondolom a dolgaimat, és jövök még.

Köszi mégegyszer!

monalisa1 # 2008.08.22. 19:04

Az önkéntes távozásod nem azt jelenti, hogy a közös tulajdonú lakásba soha többé nem tehetnéd be a lábad, nem. Távoztadkor "a" szobádat lezárod, az a kizárólagos felségterületed, oda bármikor bármely időtartamra visszatérhetsz, ergo a lakásajtón zárcserét nem eszközölhet - ezt kellően tudatosítsad vele.

Ha mégis megteszi, hívj rendőrt, ő majd intézkedik, hogy bemehess. Birtokháborítás miatt feljelentheted az önkormányzatnál - bírságolják majd. És ha kell újból és újból.

A lakás minden olyan költségét/kiadását fele részben továbbra is fizetned kell mely magával a lakásingatlannak kapcsolatos: pl. közös költség, esetleges liftdíj, kommunális adó (szemétdíj), biztosítás, és a távfűtés - ha az van a lakásban.
A tv díj és az esetleges internet költség.

A víz-, a villany- és a gáz költsége őt illeti,
hiszen ezek mérőóra szerinti fogyasztások.

Amennyiben hitel van még a lakáson, a havi törlesztés fele összege is téged terhel értelemszerűen.

A t.díj dolga nem olyan komplikált., egy eltartott gyermek esetében a kötelezett mindenkori havi összjövedelmének 15-25%-a fizetendő összeg, általában 20%-ot szoktak meghatározni. (Természetesen a feleséged is fizet majd t.díjat, hiszen a másik gyermek meg nálad lesz.)

MINDENRŐL készüljön írásbeli megállapodás: a közös utlajdonú lakás mielőbbi közös értékesítése, addig is az egyik lakószoba kizárólagos használatának joga, aztán a gyermekek "megosztása" és a t.díjak százalékos és/vagy fix összegű meghatározása, valamint az oda-vissza láthatás/kapcsolattartás részletes leszabályozása. Ezen okiratot a bíróságnak adjátok majd át jóváhagyás végett.

A lakás remélt mielőbbi értékesítésére közösen kérjetek fel egy ingatlanos céget, a költség is közös...

Monalisa
laikus hozzászóló

ladilom # 2008.08.22. 11:57

Gyakorlatiag én két dolgot tudok elképzelni.

Az egyik, hogy nem fizti a rezsit maguk után, és a szolgáltatók jelzáloggal terhelik meg a lakást. Mivel úg költözöm el, hogy tartozásunk nincs, egyértelmű, hogy kit terhel majd az esetlegesen felhalmozódott közüzemi díj tartozás. De nem olyan a hangulat, hogy kicseszésből ezt megtegye, illetve a pénzügyi helyzete sem indokol ilyen butaságot.

A másik probléma az lehetne, hogy zárat cserél, és kizár a közös lakásunkból. De ennek eshetősége is kicsi jelenleg.

Ugye azt jól gondolom, hogy attól, hogy elköltözöm a közös lakásunkból, bármikor visszajöhetek, és használhatom a saját, kijelölt szobámat?

A közös megegyezésre törekszem én is. Az ingóság megosztásában nem lesz vita. Az ingatlan eladásával kapcsolatos kérdésekben, költségekben is megegyeztünk már szóban. Az írásba foglalása folyamatban van.

Az egyetlen kardinális kérdés a gyermektartás, amelynek mértékében nagyon messze állnak az elképzeléseink egymástól.
Nem tudom, hogy pusztán "csak" emiatt érdemes -e ügyvédet fogadnom vagy bízhatok a bíróság itélőképességében.
Tapasztalatotok szerint a gyermektartás mértékének megállapításában mennyire van jelentősége egy saját ügyvédnek?

ladilom # 2008.08.22. 10:34

Nem, üldözésről szó sincs.
Köszönöm a gyors és egyértelmű válaszod.

Most akkor megfordítanám a kérdést. Kérlek, segíts abban is.

Milyen hátrányom származhat az elköltözésemből?

ObudaFan # 2008.08.22. 10:11

Ha önként költözöl ki, nem kérhetsz. (Hacsaknem bizonyítod, hogy gyakorlatilag elüldözött, de itt, ha jól értem, nem erről van szó.) Szerintem minél hamarabb próbáljatok megegyezni, mert úgy látom, mindketten szeretnétek hamar külön költözni.

ladilom # 2008.08.22. 10:04

Szervusztok!

A lakáshasználati jog ellenértékével kapcsolatban szeretnék jogi tanácsot kérni.

Férjemmel 20 éve élünk együtt, de most beadta a válópert. Otóberben lesz az első tárgyalás.
Két gyermekünk van, az egyik 15, a másik 19 éves. A gyermekek elhelyezésében már szóban megegyeztünk. A kisebbik marad vele, a nagyobbik jön velem.
Egy közös lakásunk van, aminek fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai. A lakást - a kihült kapcsolatra
tekintettel - szóban történt egyezségünknek megfelelően jelenleg osztottan használjuk. El szeretnénk adni, és mindketten új életet kezdeni, ezért a lakást már most hirdetjük.
Az elmúlt időszak történései teljesen felőrölték valamennyiünk idegeit, ezért úgy döntöttem, hogy a nagyobbik gyerekkel - aki a válást követően nálam lesz
elhelyezve - albérletbe költözünk.

Azt szeretném megtudni, hogy ha önként albérletbe költözöm, és elhagyom a közös lakásunkat, kérhetek -e a férjemtől lakáshasználati díj ellenértéket.

Ha igen, mikor, kitől, milyen formában kell azt kérni, illetve ha most nem élek vele, később meddig kérvényezhetem visszamenőleg?

Ha lakáshasználati díj ellenértéket kapok, bemehetek később a "fele" lakásomba?

A lakáshasználati díj ellenérték személyi jövedelemadó köteles?

Szeretnék jó előre képben lenni, és nem utólag verni a fejem a falba. Nem szándékom vele kitolni, hiszen a kisebbik gyermek vele marad, de tartok tőle, hogy ha fizikailag megszabadul tőlem, ráérősre fogja venni a lakás eladását, hiszen azt hoz ide, és akkor amikor akar, nem kell majd engem kerülgetnie.
Egyébként szándékomban áll az elköltözésem után is hetente legalább egyszer visszajönni, mivel azt gondolom, tulajdonostársként ez jogomban áll.

Közüzemi számla egy sincs a nevemen, így remélem, hogy ezzel kapcsolatban nem lesz baj. Az építményadó, a gázszolgáltatás alapdíjának a felét és az olyan költségeket, amelyek a tulajdonrészemmel összefüggő kiadások, azt gondolom, engem is terhelnek elköltözésem után is.

Ha a kérdéseken túl valami más észrevételetek, tanácsotok is van, örömmel fogadom.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.17. 13:54

Ha szívességi lakáshasználók - úgy tűnik, azok - akkor amúgy sincs lakáshasználati jog megváltás.

ObudaFan # 2008.08.17. 09:56

Ha önként elhagyja az utolsó közös lakást, akkor a lakáshasználati jog ellenértékére nem tarthat majd igényt.

Kérheti a gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, gyermektartás és a lakáshasználat rendezésér ideiglenes intézkedéssel, ha a keresetlevetel már benyújtotta, vagy magában a keresetlevélben.

iwanci # 2008.08.17. 08:07

Sziasztok!
Nővéremék válnak és lenne egy pár kérdésem, amiben tudnátok segíteni. Kb. 1 hónapja adta be a válókeresetet. A férjével még közös háztartásban él(az ingatlan az apósa tulajdona), de külön kasszán vannak. Nővérem fizet minden hitelt és rezsit és a két gyereket is ő látja el. Annyira elmérgesedett köztük a viszony, hogy testvérem úgy döntött elköltözik albérletbe. A kérdésem az lenne, hogy a két gyereket viheti-e magával? Vagy létezik-e válás előtti gyorsított elhelyezési eljárás? Ha az albérletben is zaklatja a férje, tehet-e valamit?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Üdv!
Iván