Tanácsot szeretnék kérni!A Nagybátyám és a Nagymamám együtt éltek egy lakásban.Nagyi januárban meghalt,a lakást még életében Lacinak ajándékozta.Nem volt gyereke a Nagybátyámnak,szóban többször közölte velem,hogy én fogok örökölni tőle.Még Nagyim halála előtt agyvérzést kapott,a későbbiekben még valószínűleg még többet is,nem igazán volt magánálAz unokanővérem eltartási szerződést kötött vele.Én több alkalommal kijelentettem,hogy a Nagybátyámat magamhoz kívánom venni.Ezt konkrétan közöltem is velük,az unokatesómmal,az apjával és a Nagybátyámmal isEzt már Nagyim halála után is mondtam,amikor Laci a kórházba került.Minden alkalommal amikor ezt szóbahoztam azt a válasz kaptam,hogy nem bírnám fizikailag az ellátását,és'mert az apádról is gondoskodnod kell...'-felkiáltással elnapolták a választ.Apu egyébként mozgáskorlátozott,de részben lellátja magát csak kissebb segítségre van szüksége.Én közben igényeltem hitelt,azért hogy kibővíttetem a házamat,és odaveszem Lackót.Ezt Ők is tudták!Egy árva szóval se jelezték számomra a szerződés létrejöttét,titkolták előttem.Tehát ez csak elkenése volt a dolognak,hogy ne feszegessem tovább a dolgot.Ja én pedig rokkant nyugíjas vagyok,tehát lényegében csak a boltba járok el,otthon vagyok.A hitelt közben megkaptam,de már sajnos oka fogyott lett a dolog,így felújítás lett a vége,nem kibővítés.A hagyatéki leltár felvevőjét se tájékoztatták rólam.Ezt onnan tudom,mert rákérdeztem a hagyatéki ügyek előadójára,hogy mikor lesz a leltár felvétele.Ő küldött tovább a közjegyzőhöz,ahol rákérdeztem a dologra,azt a választ kaptam,hogy nem adhat nekem tájékoztatást,mert nem vagyok rá jogosult rá.Így jutott a dolog a tudomásomra. Mit tehetnék azért,hogy hozzá juthassak az örökségemhez?
Örökség - csavarral
A dolgok jelen állása szerint nincs örökséged. Nagybátyád egyrészt nem végrendelkezett a javadra, másrészt nem maradt utána hagyaték, a vagyonát még életében elidegenítette.
Meg lehet támadni az eltartási szerződést - minden szerződést meg lehet - de az költséges és bizonytalan kimenetelű. (Ha esetleg nyernél, akkor még mindig nem te lennél az egyedüli örökös, ha jól értem, mások is állnak veled egy sorban.)
Tanácsot szeretnék kérni.
Após 1992-ben történő halála után
- saját lakása és új felesége tulajdonát képező-
- vidéki ház, melyet apósom felújított korszerűsített és bővített
lett a hagyatéki eljárás tárgya.
Az örökös az új feleség és Apósom két felnőtt fia lett volna, de közben kiderült, hogy volt még egy gyerek a nevén, akiről nem tudtunk nem láttunk soha, valamint az apja temetésén nem vett részt /a temetőbe azóta, soha ki sem ment a sírt gondozni/ de a hagyatéki tárgyaláson részt vett.
Az örökség haszonélvezet megváltással történt, mert követelte a jussát, Így férjem és sógorom is részesültek a haszonélvezet egyszerre történő megváltásából, és nem maradt fenn jó kapcsolat a volt feleséggel és az előkerült új felnőtt fiával sem.
1998-ban, mivel Anyósom és Apósom Tsz-ben dolgoztak a földosztáskor részükre is járt telekrész, melyet halála után is a nevére írtak nem nagy 300-300 nöles telket fejenként. Tulajdonképpen férjem közreműködése révén kaptuk csak meg Apósom halála után. Az Anyai részt már átírták édesanyja halála után. A két telek egymás mellett van.Férjem minden évben gondozza a telekrészt, kaszáltatja, összeszedi és a szénát elszállíttatja, melynek anyagi költségei vannak. A telek mivel a hagyatéki tárgyalás után 6 évvel került Apósom nevére és új feleségével közös régi címére, jogilag még az eredeti állapotában van az Apósom nevén és címén.
A Földhivatal minden évben kiküldi a kaszálásra felszólító levelet nekünk is az Anyósom után örökölt telekrészre. A kaszáláskor derül ki, hogy Apósom telke akkor van lekaszálva, ha mi lekaszáltatjuk. Tehát immár 10 éve birtokoljuk, gondozzuk saját költségünkön.
Mi ilyenkor a teendő igazából a sajátunknak érezzük a telket, gondozzuk, birtokoljuk, mert egyébként arra még a madár sem nagyon jár, egy sima szántóföld lévén.
Milyen lehetőség van az elbirtoklásra. Mert ha újabb hagyatéki eljárás alá kerül és több örököse lesz még a ügy költségei sem állnak szemben a telek árával, nem is beszélve az általunk 10 éve fennálló költségviselésre. Mit érdemes csinálni? Érdemes e még 5 évet várni, hogy a telek elbirtokolható legyen?
Ha most állunk közjegyző elé, nemcsak elveszítjük az eddig kifizetett költségeket, de még fizethetjük a közjegyzői díjat is és semmiért, mert gyakorlatilag a telek maga nem ér annyit amennyi a kaszáltatás elszállítás költsége. Kérem segítségüket mitévők legyünk?
Egy elbirtoklási per sem lesz majd olcsó annak idején, annál már egy póthagyatéki eljárás olcsóbb. És az elbirtoklási per kétséges is, mert azért itt felmerülhet a csalárd szerzés, ha egy olyan örököst, akiről tudtok, nem tájékoztattatok erről az ingatlanról.
Dr. Tarczay Úr!
Köszönöm akként fogunk cselekedni. Legalább rendeződik az ügy.
Ügyvéd úr!
Tanácsot szeretnék az alábbi ügyben:
Férjem édesapja augusztusban elhunyt, hagyatéki per októberben lesz, augusztusi bankszámlakivonatot kell vinnünk. Apósom 6 éve különköltözött feleségétől, el nem váltak. Vásárolt egy lakást, a férjem lett a 100%-os tulajdonos, apósom a haszonélvező. Férjemnek és apósomnak közös bankszámlájuk volt, rajta egy közepesen nagy összeggel.
Férjemnek van egy idősebb féltestvére, akivel soha nem volt jó, rendszeres a kapcsolatuk apósommal, évtizedek óta nem is találkoztak, beszéltek.
Abban szeretném kérni a segítségét, hogy mire számíthatunk a hagyatéki tárgyaláson, mi ennek a menete, kinek milyen jogai vannak ebben az esetben, kivel, milyen arányban kell osztozkodnia a férjemnek?
Válaszát előre is megköszönöm.
Kati
Ezt nem fogja tudni neked itt megmondani senki. Honnan tudhatnánk mi azt, hogy a másik örökös mit fog követelni? A többi meg ettől függ.
Azt a részét nem nagyon értem, miért lesz hagyatéki tárgyalás, ha egyszer nincs hagyaték. Valaki kifejezetten kérte?
Köszönöm válaszát!
Akkor a féltestvér és a feleség követelheti a lakás, pénz felét?
(Igazából a feleséggel vannak nézeteltérések, neki milyen jogai vannak? 6év különélés, válás nélkül mennyit jelent?)
És ebben az esetben nem számít "hagyatéknak" a lakás illetve a bankszámlán található összeg?
(Férjem a lakás egyedüli tulajdonosa, apósom haszonélvező volt, közös bankszámlájuk volt.)
Nem automatikus halálesetnél a hagyatéki tárgyalás? Úgy gondoljuk senki nem kérte.
Köszönöm, ha tud nekünk érdemi segítséget adni.
„Akkor a féltestvér és a feleség követelheti a lakás, pénz felét?”
A lakás értékének a negyedét köteles részként. A pénz bizonytalanabb, ott nehéz lenne bizonyítani, kié mennyi volt belőle.
Ha nincs hagyaték, akkor nincs hivatalból hagyatéki tárgyalás. Sőt, ha nincs ingatlan hagyatékban, már akkor se feltétlenül.
Huszti Kati,
Amikor az ember segítséget kér, igyekszik világosan és egyértelműen megfogalmazni a problémáját. Képzeld magad annak a helyébe, aki nem ismer, de meg akarja érteni, amit összehordasz. Komoly fejfájást okozol neki ezzel.
kbs,
csak jelzem: Ptk. 601. § olvasd el :D
