Apatartás

Nincs mit.

Nagyon köszönöm Neked a mindenre kiterjedő segítségedet. Üdvözlettel Péter

A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:

1. az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,
2. olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy
3. nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.

Pp. 114/A. § (1) A fél, a beavatkozó, valamint az eljárásban részt vevő ügyész az ügyben eljáró bíróságnak a (2) bekezdésben meghatározott mulasztása miatt ugyanezen bíróságnál írásban kifogást nyújthat be, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.
(2) Kifogás akkor terjeszthető elő, ha

1. a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
2. a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket,
3. a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban a bíróság ezt nem tette meg.

(3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

(4) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

Kérdésem a következő: az alpereseket illetően is kötelező az igazmondás vagy saját védelmükben valótlan dolgokat is állíthatnak?
Élhetek e panasszal a Bírói eljárást illetően, valamilyen felülvizsgálati kértelem
hiszen 2-3 éve minden bizonyítékot a bíróság rendelkezésére bocsájtottam

Az ügyben eljáró bíróságtól kérhetsz személyes költségmentességet, és ha megkapod, akkor a megyei igazságügyi hivataltól pártfogó ügyvédet.

Pp. 13. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

1. a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
2. az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
3. az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;
4. az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
5. az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

15. § (1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett.
(2) A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett.

16. § (1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy az előző §-ok értelmében kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.
(2) A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi.
(4) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a 13. § (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.

17. § Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

18. § (1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat.
(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz.
(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés előtt be kell szerezni.
(4) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.

19. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de ha a 13. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai alá tartozó kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. §) lehet sújtani.

megkérdőjelezhetem én a Bírónő pártatlanságát ügyemben, van erre lehetőségem valamely fpormában a Ptk.-szerint
esetleg médiák bevonását kezdeményezhetem? Szükséges erre külön engedély a bíróságtól?

úgy érzem hogy a per elhúzása a lényeg hiszen exit esetén okafogyott a további űgymenet és én semmi gyógyszert már kiváltani nem tudok ill. alternatív gyógykezelés közelébe se juthatok az anyagiak miatt

Hol kérthetnék pártfogói ügyvédet, szerintem az egész űgy nem törvényes, újabb és újabb magánéleti bizonyítékokat kér be az alperesek ügyvédje, aminek semmi köze az űgyhöz
ez már adott esetben passzív (v. aktív)eutanázia

Sajnos a leírtakból nem derül ki, hogy miért húzódik az ügyed. Szerintem kérj személyes költségmentességet, és kérj egy pártfogó ügyvvédet, aki végignézi az iratokat.

T. Fórum
Tanácstalan vagyok az előzőekben leírt apatartás éríntettje vagyok.
2 1/2- éve huzódik az ügyem, amit sürgősségi kérelemmel adtam be a XVIII.-ker. bíróságra hogy 2 lányom részéről anyagi támogatást igényelhessek.
67 éves vidéken egyedülélő rákbeteg férfi vagyok 67-
ezer ft nyugdíjjal. 12-éve műtöttek gégerákkal, ezt követően 3 éve tüdőáttétet álapítottak meg.A bíróság
leleteim ellenére igazságügyi szakértők elé rendelt ahol minmden beigazolódott a betegségeimet illetően.
Még élek de gyógyszereimet sem tudom kiváltani, közüzemi díjaimat sem tidom fizetni, gyógtykezelésem így lehetetlen, minden hitelt kimerítettem.
Lányim összevissza hazudoznak, egyik táncosnőként dolgozott külföldönm, jövedelme mill-nagyságrendü
másik lányom ingatlanközvetítéssel foglalkozik.
Én maximálísan elláttam apai kötelességem, tartásdíjat fizettem és gyermekkorukba a kapcsolattartás példaértékü volt részemről, ezt bizonylatokkal bizonyítottam a bníróságon és 3.-éve nem születik itélet
kérdés: mit tehetnék?

Akkor nem ártana beadni egy ellenkérelmet.

Senki nem vette at az idezest, viszont van otthoni bejelentett cimem.

Nyújts be írásos ellenkérelmet. Azért az kérdés, hogy átvette-e valaki az idézést helyetted, be vagy-e itthon jelentve valahova, stb.

Akkor mi a javaslatod? Nem tudok hazautazni a perre, es az idezes nincs nalam. Lepjek kapcsolatba a birosaggal?

Először is: az ítélet meghozatalakor nem azt kell mérlegelni, hogy lesz-e miből végrehajtani. Másodszor: Magyarországnak sok országgal van jogsegélyegyezménye a hasonló ítéletek végrehajtására.

de ha nincs magyarországi jövedelmem és nem is élek magyarországon, akkor hogy kényszeríthetnek fizetésre?

Ha nem veszed át az idézést, és nem jelensz meg, és nem terjesztesz elő érdemi ellenkérelmet, akkor annak ellenére leszel pervesztes, hogy ez a te részedről nyerhető ügy lehet, ha az apa valóban nem teljesítette a tartási kötelezettségét, és ennyire elzárkózott minden kapcsolattól.

Tanácsot kérnék, hogy mi a helyes lépés a következő ügyben. Édesapám beperelt mind engem, mind nővéremet szülőtartás megfizetésére. Én jelenleg külföldön élek, igy a hivatlos birói végzést még csak át sem tudtam venni, a nővérem értesjtett az esetről. Édesapánk havi 20e forint megizetésést kéri tőlünk 6 hónapra visszamenőleg, plussz ameddig él (rákkal diagnosztizálták kb 2 éve)
A dolog azért bonyolult, mert én 15-16 éves voltam, amikor szüleim elváltak, apám nem fizetett semmi gyerektartást azóta (mivel felsőfokó tanulmányokat folytattam, 25 éves koromig kellett volna fizetnie) se nekem, se a 10 évvel fiatalabb öcsémnek. Az összes vagyonát, jövedelmét átiratta másokra, hogy ne kelljen fizetnie. Próbáltunk vele többször kapcsolatba lépni, de ő minding hidegen elutasított minket. Nekem hivatalos magyar jövedelmem nincs, nem is lakom Magyarországon. A problám az számomra, hogy ha kért volna, én boldogan fizettem volna neki havi 20e forintot. De így... kérdésem: mi a legjobb teendő ebben az esetben?

1. mint mondtam, még át se vettem a birosági idézést
2. kapcsolatba lépjek-e édesapámmal a biroságon kivül?
3. mi a következménye, ha elmondom neki, hogy nem lett volna bajom azzal, hogy fizessek neki, de igy...
4. kotelezhetnek-e fizetésre, ha nincs magyarországi jövedelmem?
5. mi lesz a következménye annak, ha nem jelenek meg a birosági tárgyaláson?

koszönöm a tanácsokat.