Öröklés

Tehát válaszolva az eredeti kérdéseidre, ezek fényében :

Nem, a férjed és testvére beleegyezése nem kell az ingatlan eladásához, anyósod az 1/1 tulajdonosa, azt csinál vele amit akar, a gyermekeinek nincs semmi köze az ingatlanhoz. Az esetleges árkülönbözettel is azt csinál, amit akar. Az is az övé.

Anyósod lesz alapesetben 1/1 tulajdonosa az új ingatlannak is természetesen. Persze, ha akarja, és a férjed meg a testvére is, ajándékozhat nekik tulajdonrészt belőle, bármilyen arányban szerezhetik közösen is az új ingatlant. De hát miért tenné?

Vikoka,

Az osztályos egyezséget mindig az örökösök kötik. Feltehetőleg anyósod meggyőzte a gyermekeit ott a közjegyző előtt a hagyatéki tárgyaláson, hogy adják neki a gyermekei a férje által hagyott ingatlanrészeket. Ez teljsen szabályos, teljesen szokásos is, hogy esetetekben mi az indok, azt neked kell megkérdezned a férjedet meg a sógorodat. Bizonyosan nem vezette meg őket senki, ezt direkt csinálták, akarattal, mert a közjegyző világosan elmagyarázza nekik ilyenkor mi történik.
Nincs itt teendő. A férjed és a testvére nem örökölt az ingatlanból, azt anyósod arra hagyja végrendeletében, akire csak akarja.

Köszönöm.a hozzászólásokat.
A megtalált hagyatéki végzés szerint, egy osztalyos egyeszségre hivatkozik, mely szerint apósom része anyósomra szállt halála után.
Ezt az egyeszséget nem láttuk, nem tudjuk ki között köttetett. Emiatt lett öröklés címén anyósom nevén apósom része.
Anyósom végrendelkezett, 5 huszad-5 huszad rész a két fiáé, a maradék 10 huszad rész pedig ferjem testvérének 5 gyerekéé.

„akkor a gyerekeknek nincs jogalapjuk arra, hogy ezeket az iratokat kikérjék.”
De, de. Kell abban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban lenni valami jognyilatkozatnak tőlük is, másképp nem lehetséges ez a bejegyzés. És akkor már érdekeltek, felek, akik kérhetnek iratmásolatot.
(A legvalószínűbb lehetőség az, hogy a gyerekek átengedték osztályos egyezséggel az ingatlant az anyjuknak, csak ezt nem merték bevalloni az asszonyoknak. Amit a kérdező a hagyatéki végzésben olvashatott, hogy ti. 1/4-1/4 a gyerekeké, az talán nem az átadott örökrész, hanem csak a törvényes öröklés rendje szerinti jutójuk rögzítése. Egyfajta tényállás - és nem a rendelkezés.)

Vikoka,

És ebben a jogerős végzésben az szerepel, hogy 1/4-1/4 arányban a két gyerek örökli az elhunyt részét?
Nem mondtak le az anyjuk javára a tulajdonjogukról a hagyatéki eljárásban?

A bejegyzés alapját szolgáló iratok megtalálhatóak a földhivatalban. Ha most az anya az 1/1 tulajdonos, akkor a gyerekeknek nincs jogalapjuk arra, hogy ezeket az iratokat kikérjék. Kivéve persze, ha pert indítanak.

Nyilván az első kör a legegyszerűbb, ha van rá lehetőség : ugyan kérdezzék meg az édesanyjukat, hogy ezt miért, hogyan?

Ha vele nem vergődnek zöldágra, én felvenném a kapcsolatot azzal a közjegyzővel, aki a jogerős hagyatéki végzést kiállította. Neki meg kell tudni mondania, hogy miért nem jegyeztette be a végzés alapján az örökösök tulajdonjogát. Aztán kiderül talán, hogy mi történt.

De itt valami nagyon nem kerek.

drbjozsef
Nem volt az elhunytnak végrendelete, es a tulajdoni lapon öröklés címén szerepel anyósom a másik 50%-ra.
Jogerős hagyatéki végzés van a ket testvér öröklésére.

Vikoka,

Ilyen nincs.
Jogerős hagyatéki végzése van az elhunyt gyerekeinek?
Én a helyükben megkeresném a közjegyzőt, aki azt kiadta, ők szokták intézni a tulajdonjog bejegyzését is a jogerős végzés alapján.

Biztosan nem volt az elhunytnak végrendelete, amivel a feleségére hagyta az ingatlant?

Köszönöm az eddigieket
Le lett kérve a tulajdoni lap, és megdöbbentünk.
Az egész ingatlan anyósom nevén van, apósom halála utan öröklés címén az ő nevére került a másik 50%.
Hogy történhet ez? Hagyatéki végzés van, amiben a két testvér örökli az 50%.
A hagyatéki után egy alkalommal anyósom volt közjegyzőnél, lehet ott intezett valamit?
Őrület.

A kérdés valószínűleg arra is vonatkozott, hogy mi a helyzet a végrendelettel? (Mert különben miért állította volna be a tényállásba?)
Nos, annak azzal, ha az örökhagyó eladja azt a vagyontárgyat, amiről rendelkezett, annyi. Egyébként sem alapíthat a várományos igényt a javára szóló végrendeletre, az még csak nem is ígéret.

Vikoka,

„Kérdésem , hogy férjem és sógorom aláírása kell az eladáshoz”
Az anyósod a gyerekei beleegyezése nélkül (elővásárlási joguk mellett) eladhatja a SAJÁT 1/2 tulajdonrészét bármikor, bárkinek. Ugyanígy tehet a férjed és a testvére is a saját 1/4-1/4 részével.
Ha az egész lakást 1/1-ben akarják eladni, akkor természetesen mindenkinek az aláírása kell, hiszen mindenki eladja a tulajdonrészét.
A férjed és sógorod beleegyezése nélkül így csak anyósod nem tudja eladni az egész lakást.

„illetve ha olcsóbban vesz lakást, mint amennyiért eladja a mostanit, a fennmaradó összeggel mi az eljárás?”
Csodálkoznék, hogy a lakás 1/2 részéből akár egy kisebbet is tudna venni 1/1-ben. De persze nem lehetetlen, egy drágai budai villából persze sok nyírségi falusi romot lehet venni.
Természetesen ha eladják a lakást, akkor az eladási ár fele illeti meg anyósodat, és negyede-negyede a testvéredet és a sógorodat. Mert az a két negyedrész már az ő tulajdonuk.

„Ha új lakást vesz, abban már nem lesz tulajdonjoga a testvéreknek?”
Ez teljes egészében az ő megegyezésük. Ahogy akarják. Akár az anyjuknak is ajándékozhatják a részüket (ez illetékmentes is).

Ha a férjed és a sógorod támogatni akarják az anyjukat, és nekik megfelel, hogy eladják a mostani lakást és kisebbet vesznek belőle, akkor a korrekt eljárás az, hogy közösen fizetnek tulajdonrész arányosan minden költséget, ugyanúgy 1/2-1/4-1/4 marad az új lakásban is a tulajdoni hányadok, és a maradék pénzt, ha van, elosztják egymás között ugyanilyen arányban. De bárhogy dönthetnek, egyenes ági rokonok és testvérek között az ajándékozás illetékmentes.

Megjegyzem, ha az apa halálától, illetve anyósod esetében a saját 1/2 részének szerzésétől nem telt el öt év, akkor az eladás után valamennyi adót fizetni kell. (függetlenül attól, hogy másik lakást vesznek, az az adónál már nem számít. A vagyonszerzési illetéknél viszont igen.)

Üdvözlök mindenkit!
Kérdésem a következő:
Férjem édesapja elhunyt, 25-25%-ban a férjem és testvére örökölte meg az apai részt.
Férjem édesanyja a saját 50%-át végrendeletben a sógorom 4 gyerekére hagyta.
Anyósom most azt gondolta ki, hogy eladja a lakást és egy kisebbet vesz.
Kérdésem , hogy férjem és sógorom aláírása kell az eladáshoz, illetve ha olcsóbban vesz lakást, mint amennyiért eladja a mostanit, a fennmaradó összeggel mi az eljárás? Ha új lakást vesz, abban már nem lesz tulajdonjoga a testvéreknek?
Köszönöm

KBS

„Örökös, te mi vagy? Hitelező?”

Szerintem így indítottam: „Meghalt nem olyan régen egy rokon...” Nos, szóval ő az én rokonom volt, egészen konkrétan a testvérem.
Nem volt egyszerű élete, így a hagyatéki tárgyalás se lesz piskóta, ha lesz. Nyilván a gyerekeinek szeretnék segíteni jogi vonalon, pontosabban egy részüknek, azért kérdeztem.

Az egyiknek annyira nem igazán, mert miatta jöttem anno ide, ha még emlékeztek, a nevem is innen ered. Ő szívta akkoriban folyamatosan a véremet, de később már felemelt fejjel hagytam ott. Ma meg már simán átnézek rajta, mint egy ablaküvegen.
Viszont vannak még több másik testvére is, akiket azonban szeretek és nem akarom, hogy bajba kerüljenek a zűrös szülő miatt.

KBS, drbjozsef, hálásan köszönöm a válaszaitokat!

„meg megpróbálhatja a saját vagyonukat is bevonni az eljárásba”
Nem. A végrehajtási lap (záradék) vagy a jogutódlást megállapító végzés úgy fog szólni, hogy "a hagyaték tárgyaira korlátozottan"

Örökös, te mi vagy? Hitelező?

Szomorú örökös,

„ Ilyen esetben is igaz, hogy az örökösök ezért is csakis az örökség erejéig felelnek?”
Természetesen.

„Ők is a közjegyzőnél felmerülnek, mint lehetséges örökösök?”
Természetesen igen. Minden leszármazó örökös, aki nem esik ki az öröklésből. Az hogy el kellett venni az anyától, nem számít.

„Mi lesz, ha esetleg ez a két gyermek szimplán nem megy el a hagyatéki tárgyalásra szimplán érdektelenség miatt?”
Semmi. Nem kötelező senkinek megjelenni személyesen a hagyatéki tárgyaláson - ha egyáltalán tartanak.

„Akkor esetleg ha a csakis tartozásból álló hagyaték a nyakukba kerülhet, amennyiben ezt nem utasítják vissza a közjegyző előtt és szimplán kopogtathat náluk emiatt a végrehajtó?”
Igen.
Visszautasíthatják a hagyatékot elvileg levélben is például, ha egyáltalán a tudomásukra jut, megtalálja őket a közjegyző, és foglalkoznak a dologgal.
De ha nem utasítják vissza az öröklést, akkor is lesz egy végzésük, amelyben benne van, hogy nem örököltek hagyatéki vagyont.
A végrehajtó "kopogtathat", meg megpróbálhatja a saját vagyonukat is bevonni az eljárásba, de ha igazolják, hogy az örökölt tartozás mellett nem volt örökölt vagyon, elsősorban ezzel a végzéssel, akkor elvileg a saját vagyonukkal nem felelnek, az nem vonható be a végrehajtásba. Ez néha macera, utánjárást, akár igénypert is jelenthet.

Üdv!
Lenne egy fontos kérdésem hagyatékot illetően. Meghalt nem olyan régen egy rokon, akinek több gyermeke is született. Ezek közül kettőt hivatalosan a gyámhivatal nevelőszülőhöz helyezett el, azaz konkrétan az anyától elvették őket. Jó eséllyel az elhunyt rokon után csakis tartozás maradt. Ilyen esetben is igaz, hogy az örökösök ezért is csakis az örökség erejéig felelnek? És persze az is érdekelne, hogy mi a helyzet a két, gyámügyileg elvett gyermek esetében? Ők is a közjegyzőnél felmerülnek, mint lehetséges örökösök? Mi lesz, ha esetleg ez a két gyermek szimplán nem megy el a hagyatéki tárgyalásra szimplán érdektelenség miatt? Akkor esetleg ha a csakis tartozásból álló hagyaték a nyakukba kerülhet, amennyiben ezt nem utasítják vissza a közjegyző előtt és szimplán kopogtathat náluk emiatt a végrehajtó?
Előre is tisztelettel köszönöm a válaszaitokat!

Nagyon szépen köszönöm drbjozsef úr!

Ferenc1,

Ha az örökhagyónak nem élnek felmenői, testvérei, nincsenek egyenes ági leszármazói, és csak az egyik (elhunyt) testvérének a gyereke (te), és egy másik (elhunyt) testvérének az unokája (a leány) él, akkor az elhunyt testvérek helyén azok leszármazói örökölnek, esetetekben valóban 1/2-1/2 arányban fogsz örökölni a leánnyal (mert mindenki más kiesett az öröklésből).
Feltéve persze, ha az örökhagyónak nem volt végintézkedése, és a törvényes öröklés alapján adják át a hagyatékot.

Köszönöm szépen a válaszát!

Kedves JogiFórum.
Lehet, hogy nem voltam pontos.(sőt biztos félreérthető voltam)

Arról van szó hogy a keresztanyám 92 éves. annak az örökségéről (lakás) van szó, ki az örökös, örökösök.
Mint írtam egyenesági örököse nincs (egyedülálló), testvérei se élnek már, azok gyerekei közül már csak én mellékági, vagyis az utolsó unokaöcs maradtam, illetve az egyik elhunyt unokaöcs lánya
De azt nem tudom hogy ő örökösnek tekinthető e?

Üdvözlettel : Feri

Jó napot!
Szeretnék informálódni örökléssel kapcsolatban.
A legfontosabb, hogy közvetlenági hozzátartozó nincs.
Három unokaöcs van, de ezek közül már csak én élek egyedül., mint oldalági rokon. Illetve az egyik unokaöcsnek van egy lánya.

Ilyen esetben mi az öröklési sorrend, illetve annak felosztása?

Köszönettel: Feri

Egyetértek drbjozseffel.
Kiegészíteném, hogy az ajándékozási szerződést az tudná megtámadni aki kötötte, tehát édesanyád, halála esetén a jogutódja, például te. De ennek lehetősége nem áll fenn nálatok.
Ezenkívül ez a mondatod azért némi magyarázatra szorulna: "gyakorlatilag 2 nap alatt úgy, hogy megszerveztem az ügyvédet, és a bátyám el akarta hallgatni az egészet)"
Tehát te azt mondtad, hogy nem kell a fél ház, saját magad megszervezted az ügyvédet nekik a szerződéshez, és ez után mégis mit akart elhallgatni a bátyád?

hannah,

Tehát felajánlotta, te nem éltél a lehetőséggel ("Én mondtam, hogy nem kell nekünk ajándékoznia"), ez után pedig édesanyád a testvérednek ajándékozta.
Van ez így.
Tekintve, hogy ügyvéd közreműködése volt szükséges az ügylethez, ezért ott és akkor vélhetően tiszta és cselekvőképes volt édesanyád.
Ennek ellenkezőjét bizonyítani a gyakorlatban szinte lehetetlen, csak nagyon kivételes esetben nem az.
Nem nagyon van esélyed érvényteleníteni ezt az ajándékozást.

A legtöbb amit tehetsz, hogy a másik lakás felének öröklése mellett ebből a lakásból kéred a testvéredtől a téged megillető kötelesrészt. Majd.

Üdvözletem,

Édesanyánk 2023-ban a testvéremnek ajándékozott egy lakást, amit először a kettőnk nevére akart ajándékozási szerződéssel nekünk adni.Én mondtam, hogy nem kell nekünk ajándékoznia. Mivel én külföldön élek, ezért a bátyám befolyására, csak az ő nevére lett iratva. (gyakorlatilag 2 nap alatt úgy, hogy megszerveztem az ügyvédet, és a bátyám el akarta hallgatni az egészet). Édesanyánktól maradt egy feljegyzés, hogy kettőnk nevére akarta. Másrészről 2021-ben 2x volt pszichiátrián, ahol 26 pontos lett a demencia tesztje. Idén szeptemberben már csak 13 pontot ért el. Jelenleg, az egy hetes CT eredmény alapján, nagyon gyors romlást mutatott a vizsgálat (sajnos már képtelen önállóan bármit is elvégezni, strokot is kapott, és meg sem ismer bennünket). Lehet-e érvénytelenittetni a fenti ajándékozási szerződést? És, ha igen, mikor? A hagyatéki tárgyalás előtt, vagy a hagyatéki tárgyaláskor kell bejelenteni? Mennyi esély van rá, hogy sikerülhet? Van egy ugyanolyan lakása anyánknak, abból is a felét követelné a bátyám.

Meg.

Sziasztok! Egy kérdésem lenne felétek. A bátyám az én ingatlanomban lakik, megállapodás szerint fizetem a rezsijét. A kérdésem az lenne, hogy az ingóságok, amik az ő tulajdonában vannak a lakásban, az örökösöket illeti. Nejétől hivatalosan nem vált el, csak külön élnek, és már nincs közös vagyonuk, valamint van egy felnőtt fia.
Az lenne a kérdésem, hogy megtehetik-e azt, hogy mindössze az eladható, úgymond "értékesebb" dolgokat viszik el? Sajnos bátyám elég sok mindent felhalmozott, kupi van, ruhák, edények, más használati tárgyak. Azt megtehetik, hogy otthagyják, hogy én, mint tulajdonos saját költségen űrítsem ki? Köszönöm a válaszotokat!