Öröklés

83. § (1) A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és

1. a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekű meghagyás jogcímén igénye nincs, vagy
2. a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - másodlagos öröklési vita.

(2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig - az érkeztetett keresetlevél egy példányával - igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - az érkeztetett keresetlevél egy példányával - nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

A hagyatéki hitelezői igény legfeljebb másodlagos öröklési vitát gerjeszthet.

Nem vagyok kolléga, csak kibic, én is kérdezni jöttem ide először. És pont ebben a témában, és pont így folyt-folyik az ügy, ezért bátorkodtam az alábbiakat írni.
Természetesen egy esetből nem illik extrapolálni, de nekem ez elég logikusnak tűnt.

A közjegyző átadhatja az örökösöknek teljes hatállyal a hagyatékot, ha arra valaki hitelezői igényt jelent be?
Például mikor nem kötelező idiglenesen átadnia?

Kolléga úr, ne haragudj, de szerintem az, hogy valaki hagyatéki hitelezői igényt jelentette be egyáltalán nem akadálya annak, hogy a közjegyző teljes hatállyal adja át a hagyatékot.

javítás : "osztja meg az örökséget az örökösök között"
Bocs.

Csillag74,

Első körben érdemes egyeztetni a két félnek. Ha a másik elismeri, akkor felvetethetik a hagyatéki terhek közé, és akkor a közjegyző annak figyelembevételével osztja meg az örökséget az örökhagyók között.

Ha nincs egyezség, akkor a felújítást végző fél hagyatéki hitelezői igényt jelenthet be a hagyatéki tárgyaláson (vagy írásban a közjegyzőnek akár előtte is, ha biztos nincs lehetőség a megegyezésre). Ekkor a tárgyaláson a másik fél még mindig elismerheti, és ennek figyelembevételével folyik le az eljárás.

Ha nem ismeri el, akkor a hagyatékot idegilenesen fogja átadni a közjegyző azzal, hogy a követelő félnek bíróságon pert kell indítania, és ezt az elindítást igazolnia kell neki X napon belül. Ha igazolja, akkor további teendő nincs, majd jön a per. Ha nem igazolja a per elindítását a határidőn belül, akkor a követelés figyelembevétele nélkül teljes hatállyal átadja a közjegyző a hagyatékot az örökösöknek, vagyis bukja a követelését.

A perben meg mindent lehet, veszíteni is, mindenesetre sokáig tart és sok költsége van. Érdemes kompromisszumot kötni, ha van rá lehetőség...

Abban semmiképpen. Legfeljebb hagyatéki hitelezői igénye lehet.

Tisztelt Fórumozók!

Abban az esetben, ha a majdani örökhagyó nem ír végrendeletet és a tulajdonában lévő ingatlan felújítását a két leendő örökös közül csak az egyik végzi - amit számlákkal tud igazolni -, akkor ezt a hagyatéki tárgyaláson figyelembe veszik az örökrész megállapításakor?

A válaszokat előre is köszönöm!

A haszonélvezetet nem lehet átruházni, az a haszonélvező halálával megszűnik.
A leírtak alapján vélhetően csak a fél ingatlanra van haszonélvezete.

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm a választ.Sajnos nem nagy értékű az ingatlan,épp ezért szóba sem jön az,hogy mi kifizessük a haszonélvezeti jogát,ő mindenképpen ott szeretne élni,ami nekünk nem gond,de természetesen mi is szeretnénk a tulajdonunk értékéhez jutni,hogy saját lakást tudjunk venni.Elnézést,hogy ismét megkérdezem,de még mindig nem egyértelmű számomra,hogy az egész lakásra van-e haszonélvezeti joga vagy csak a fél lakásra,mivel édesapám a fél lakás tulajdonosa volt,mi a testvéremmel vagyunk a másik felének a tulajdonosai édesanyám halála óta.A haszonélvezeti jogot átruházhatja-e a gyermekeire(féltestvéreimre)?Mert akkor tulajdonképpen soha nem jutunk-még a gyermekeim sem az örökségemhez.
Válaszát köszönöm! D.

dorca,

a haszonélvezetnek pont ez a lényege. Az özvegy lakhat benne élete végéig - vagy ameddig le ne mond róla. Sőt, ha elköltözik, akkor ő adhatja bérbe a lakást, mert a haszonélvezet ezt is jelenti.

Viszont Te (ti) eladhatod a saját tulajdonrészedet bármikor. Természetesen ez nem érinti a haszonélvezetet, tehát nem tehermentes az ingatlanrészed, ennek megfelelően lényegesen alacsonyabb áron fogják valószínűleg megvenni. Vagy ez, vagy megvárod, míg tehermentes lesz. Ehhez az eladáshoz egyáltalán nem kell a haszonélvező beleegyezése, viszont a testvéreidnek, mint tulajdonostársaknak elővásárlási joguk lesz ha találnál vevőt.

A haszonélvezetnek van értéke, ami több dologtól, elsősorban az ingatlan értékétől és a haszonélvező életkorától függ, ezzel megpróbálhatjátok megváltani, de ha ez kevés ahhoz, hogy egy másik lakásba költözzön, akkor feltehetőleg nem fogja elfogadni.

Erre már válaszoltam.

Mit kérnék rajta? Pl.az árát, hiszen ő lakik benne és használja,sokra megyek vele, hogy az enyém....

Mit kérnél rajta? A tied.

Ettől tartottam. Ő ott szeretne maradni. Akkor az anyai részt sem kérhetjük? Válaszát, köszönöm!

Jól értelmezed, és nem tudod pénzfizetésre perelni. Sőt, ő követelheti tőletek, hogy váltsátok meg a haszonélvezetét.

Tisztelt Fórumozók!
Sokat olvasgattam, mégsem tudom pontosan mi a megoldás a helyzetemre.Édesanyám 27 éve meghalt, akkor mi öcsémmel még kiskorúak voltunk, a fél lakás a nevünkre került.Én elköltöztem,apám megházasodott, született két gyermeke,már ők is felnőttek. Három éve apám meghalt, a hagyatéki végzésben az ő tulajdonában lévő fél lakás szerepel, 3,3 millió Ft értékben, melyet mi, a négy gyermeke örököltünk egyenlő arányban, a felesége pedig az özvegyi jogot. Jól értelmezem, hogy a feleségnek csak az apai részre van özvegyi joga?Szeretném ha kifizetné a rám eső részt, ahogy testvérem is szeretné,de természetesen nem hajlandó, merthogy ő azóta költött a lakásra és szerinte nekem -nekünk csak egy kis összeg jár, mert annak idején 1,2millió volt ez a lakás.Szeretnék peren kívül megegyezni, de ha nem megy, milyen lehetőségem van? Mi alapján tudom beperelni? Hiszen neki nincs tulajdonrésze, így nem kérhetem a közös tulajdon megszűntetését.Válaszukat köszönöm!

ObudaFan

Köszönöm válaszát.

Eszti apukája

Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

Tehát ha se gyermeke, se házastársa, se szülője nem él, a testvérek örökölnek. HA mind teljes (nem fél) testvérek, akkor egyenlő arányban. A kisesett testvér helyén leszármazója.

A következőkben szeretném a segítséget kérni. Édesanyám egyedülálló testvére (keresztanyám)halála esetén esetén kik örökölnek az általános szabályok szerint? Ők egyébként összesen négyen vannak testvérek. Mindegyikőjük él. Továbbá ha az édesanyám nem éli túl a keresztanyámat, akkor én számíthatok-e valamilyen örökségre a keresztanyám után? Megtisztelő segítségét mindenkinek köszönöm.

Örökös16-nak még: a több részből (pl. egy épületben 2 db lakás) álló ingatlan fizikai leválasztása (külön bejárat, mérőórák, stb.), írásos vagy szóbeli "megállapodással" való elkülönítése nem szünteti meg a közös tulajdont!

ObudaFan - köszönöm a választ! :)

Örökösnek megpróbálok én segíteni... (kigúnyolás helyett)

A közös tulajdon megszüntetése az, amikor pl. 3 x 1/3 arányban tulajdonos mondjuk 3 testvér. A tesók nem akarnak közösködni, ezért a saját részüket felajánlják megvásárlásra annak, aki pl. benne lakik az ingatlanban vagy neki van a legtöbb pénze és képes magához váltani a maradék 2/3-ot. Ha ez szerződéssel megtörténik, akkor lényegében véve az egyik tesó "kivásárolja" a többit. A közös tulajdon megszűnik.

A másik eset az, amikor egyik tesónak sincs elég pénze, így közösen árulják az ingatlant, jön egy vevő, fizet és felosztják egymás közt a vételárat. Ez csak a "köznyelvben" tulajdonközösség megszüntetése, jogi értelemben szimpla adásvétel. Itt van az, hogy formálisan a tesóknak egymásnak fel kell ajánlaniuk a részüket, mert elővásárlási joguk van. Ha arról lemondanak, akkor veheti meg "külső" személy.
Ha van haszonélvező, akkor az ő vagyoni értékű jogát is ki kell fizetni eladáskor.

Temető - sírhely ügyintézés: Ahogy én emlékszem, annak a nevén van a jogosultság, aki az örökhagyó halála előtt legutóbb intézte a temetkezést. Ha pl. 5 éve meghalt a nagypapa és a temetést annak a Józsi fia intézte anno, akkor a nagymama halálakor nem mehet oda Pisti, a másik fiú, csak meghatalmazással. Esetleg a hagyatékátadó végzést lehet lobogtatni, hogy ő is törvényes örökös, eljárhat. Ugyanez a sírhely bérlet meghosszabbításával. Olyat is lehet, hogy a családból menet közben átvállalja valaki, ekkor a többiek adnak neki meghatalmazást, amit be kell vinni. (Nálunk a családban hasonló eset zajlott le kb. 2 éve.)

gazfickó

Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

Kötelesrészre csak leszármazó, házastárs és szülő lehet jogosult, unokatestvér nem.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Nem hiszem, hogy abban, amit leírtam, bármi problémás lenne. Úgy értem, hogy senkinek nem akarok rosszat (a nickemet poénból választottam), senkit nem akarok "kisemmizni" vagy ilyesmi.

Szeretnék tehát választ kapni a kérdésemre. Most az 1-es pontban leírt helyzet van.
De arra is kíváncsi vagyok, hogy hogy (érvényes végrendelet esetén) jár-e köteles rész az elhunyt szülők, nagyszülők ágán pl. az unokatestvéreknek akkor, ha az örökhagyónak nem volt házastársa, gyereke, testvére és a szülei sem élnek már?

Nyilván, ha járatos lennék a jogban, nem tennék fel "buta" kérdéseket. Hisz' akkor tudnám a pontos választ. :)

Sajnos tényleg nem vagyok tisztában a jogi fogalmakkal. Szerencsére ezidáig nem is kerültem hasonló helyzetbe, így nem volt rá szükségem.
Akkor ezek szerint ne nagyon törjem a fejem, inkább keressek egy ügyvédet - azért reménykedem, hogy nem jutunk el odáig -.

Köszönöm a válaszokat!