Öröklés

Tud segíteni, de egyébként tényleg osztályos egyezség formájában tudtok ilyen megállapodást kötni.

Az osztályos egyezséget a közjegyző nem jóváhagyja hanem - az osztályos egyezség alapján - hagyatékátadó végzést hoz. Tehát a vagyonszerzési jogcím ilyen esetekben öröklés.

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem a következő lenne.Édesapám előző házasságából van két féltestvérünk a húgommal,akikre még a mi születésünk előtt otthagyta az akkori nagy értékű lakásukat.Most eladták édesanyámmal közös ingatlanukat,és két lakást szeretnének belőle venni,egyet a húgom egyet édesanyám nevére,ami később az enyém lenne.Ha édesanyám nevén lesz a nekem szánt lakás, és a húgom lemond a saját részéről,akkor abból örökölhetnek a féltestvéremék,ha édesanyám halálozik el előbb?Vagy egyáltalán hogy kerülhetnénk ki hogy ők már ne örököljenek ezekből a lakásokból,természetesen a többi vagyonukból ugyanúgy örökölni fognak,csak ezekből nem szeretnénk.Végrendelkezni mindenképpen kell édesanyámnak?A nevemre sajnos nem szeretném íratni,mert az előző kapcsolatomban a párommal közösen hitelt vettünk fel egy ingatlanra,amiben ő maradt bent,és ha esetleg később nem fizetné nem szeretném ha esetlegesen ezt a lakást is beterhelnék miatta.Köszönöm:Gabi

Ha az ő házastársi közös vagyonuk marad itt bármi is, akkor édesapád részéből ök örökölnek, ha végrendelet nem lesz. De még ha lesz is végrendelet, vagy ajándékozás folytán nem lesz semmi a szüleidé, akkor is lehet probléma, a kötelesrésszel. Kötelesrész ugyanis jár nekik, de ebbe persze az általuk kapott vagyont be kell tudni. Nem kell azonban betudni, ha a nekik történt ajándékozás és édesapád halála között több, mint 15 év telik el. Ebben az esetben tehát a kötelesrészbe nem kell betudni azt, amit megkaptak, kötelesrész márpedig lesz, ha bármilyen vagyont végrendelettel juttat édesapád, vagy halála előtti 15 évben ajándékoz.

Férjem nagynénje a napokban hunyt el, hosszú betegség után. Több éven keresztül mi hordtuk orvosi kezelésekre. Fia már több mint 10 éve meghalt. A fia amikor megnősült nevére vette a felesége gyermekét. A gyerekkel a nagyszülők s fiúk sem tartották a kapcsolatot válásuk után, nem is találkoztak több mint 15 éven keresztül.Az apa után nem volt mit örökölni. Arra lennék kíváncsi, hogy a nagyszülők halálakor, mivel más örökös nincs örökölhet-e az örökbe fogadott gyerek, ha egyáltalán nem tartják a kapcsolatot?

Köszönettel: Éva

Az öröklésnek nem feltétele a kapcsolattartás.

Tisztelt Fórumozók!

A segítségüket szeretném kérni a következő ügyben:

Két testvéremmel együtt örököltünk a szüleinktől egy ingatlant. A földhivataltól kapott egyszerűsített határozat - szemle alapján két banktól is van rajta terhelés végrehajtási joggal, amely valószínűleg az öcsémnek köszönhető. Érdekelne, hogy a terhelés az egész ingatlanra vonatkozik-e vagy csak az öcsém részére, mert ez a földhivatal szemléjéből nem derül ki. S egyáltalán a terhelés miért erre az ingatlanra került, amikor az öcsém tulajdonában is van egy ház? Ezzel a terheléssel együtt el tudjuk-e adni vajon az ingatlant, ha évekig nem sikerül eladnunk és a terhelés összege folyamatosan növekszik elárverezhetik e a házat emiatt?

Köszönettel:

Juli

Segítséget szeretnék kérni. Édesanyám nekem ajándékozta az ingatlanát, mely még nem került a nevemre, folyamatban van. Közben sajnos kiderült, hogy rákos és van nem kevés személyi hitele. Amennyiben az ingatlan a nevemre kerül és más nincs amit örökölhetnék, úgy a bank követelheti rajtam a személyi hitel összegét? Előre is köszönöm a választ.

Zara7777

Ha az ő vagyonából/a hagyatékból nem lehet végrehajtani, akkor a bank az ingatlanból végrehajthatja. Mert ez így fedezetelvonó ügylet.

cirkus

Ha a tulajdoni lapból nem az derül ki, hogy csak az egyik tulajdoni hányadot terheli, akkor valószínűleg az egészet. De hát látatlanban nem fogja ezt senki megmondani, a tul. lapot meg te látod. A földhivatalban meg tudod nézni, milyen iratok alapján jegyezték be ezeket, illetve végrehajtási jog esetén az önálló bírósági végrehajtó neve és az ügyszám is látszik, így nála is tudsz érdeklődni.
Eladni el lehet így is, nyilván akkor találsz vevőt, ha a vételárból először a teher lesz rendezve.
Elárverezhetik.

Kedves fórumozók!
Édesapám hagyatéki tárgyalásán derült ki hogy a végrendelete nem érvényes mert nem jelölte meg hogy a tulajdonát képező ház melyik felét hagyta rám és melyiket a feleségére, aki nem az édesanyám. A közjegyző szerint ha meg tudunk állapodni hogy szerintünk melyik félre gondolt a két esetben akkor rendben, ha nem akkor a törvényes öröklés lép életbe, a feleségnek perelni kell ha meg szeretné kapni az 1/2 házrészt. /azért nem mindegy melyik házrészt kire hagyta apukám mert a tulajdoni lapon fel van tüntetve hogy az egyik fél részt elvált feleségétől vásárolta vissza/. Kérdésem az lenne a hozzáértőkhöz hogy ilyen esetben mi alapján dönt a bíróság, egyáltalán számíthat e arra a feleség hogy megkaphatja az 1/2 részt.

Üdvözletem!

Van egy barátom, aki sajnos autóbalesetben elhunyt. A szülei vettek a nevére egy lakást, ami hitelmentes, teljesen ki volt fizetve. A kérdés, hogy ilyenkor ki kapja meg a lakást? Természetesen végrendelet nem volt. A választ előre is köszönöm.

A gyerekei. A kiesett gyerekek helyén azok gyerekei és így tovább. Ha nincs leszármazottja, akkor a házastársa - de vele szemben lehet hivatkozni ági vagyonra. Ha házastársa sincs, akkor a szülei. Tovább nem folytatom.

„hogy a tulajdonát képező ház melyik felét hagyta rám és melyiket a feleségére, aki nem az édesanyám.”
Nem is kell, sőt nem is lehet azt megjelölni. Amikor az örökhagyó megvásárolta a második 1/2, hányadot, akkor 1/1 tulajdonossá vált. Ha úgy rendelkezik, hogy ezt az ingatlant egymás között egyenlő arányban két emberre hagyja, akkor azok 1/2-1/2 hányadot örökölnek ugyan, de ezek a hányadok nem azonosíthatók a korábban nyilvántartott hányadokkal. (A sorszám csak egy telekkönyvi adat, a tulajdoni hányadok ettől nem lesznek egyedileg azonosítható dolgok.)

Bízz meg egy ügyvédet, aki ezt elmagyarázza a közjegyzőnek. Ha nem érti meg, akkor marad a fellebbezés.

Üdvözletem!
Édesanyám 1 hónapja hunyt el.Megkaptam a felhívás nyilatkozattételre megnevezésű iratot és lenne pár kérdésem.
Édesanyám személyi igazolványában lakcímként egy olyan cím volt,ami már nem az ő tulajdona,eladta majdnem 20 éve.(Sajnos azt sem tudom önkormányzati vagy saját volt.)Nem tudom az új bérlő,tulajdonos kijelentette-e őt onnan.Utána nálam lakott,de nem jelentkezett át.Most le kellene írnom,az utolsó bejelentett lakcímét a nyilatkozatra,de nem tudom mit csináljak,hagyjam üresen?
A másik kérdésem,hogy semmilyen örökséget nem hagyott maga után,de le szeretnék mondani az örökségről,mert OTP hitele viszont volt.Berendeltek hétfőre ennek a papírnak a leadására,akkor leadhatnám a lemondási nyilatkozatot is?Ha nem,akkor a tartozás miatt megtartanák a hagyatéki tárgyalást?
Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Segítséget szeretnék kérni. Édesanyám 2012. őszén hunyt el. Élettársi kapcsolatban élt 46 évet. Én édesanyám házasságából, ami 6 évig tartott született gyermeke vagyok. Majd élettársi kapcsolatban élt haláláig, 46 évig, amelyből egy közös gyermek született. 46 év alatt az élettárssal közösen vásároltak telket, -majd házat építettek rá-, termőföldeket is.
Ez mind az élettárs nevére lett bejegyezve. Édesanyám dolgozott, önálló fizetése, később nyugdíja volt. Emellett otthon közös gazdaságot vittek, nagyjószágokkal foglalkoztak.
Az lenne a kérésem, hogy mivel minden az élettárs nevén van, örökölhetek-e édesanyám 46 évi munkája után?
Ha igen, mi a teendőm?
Próbáltam az élettárssal beszélni ez ügyben, de mereven elzárkózik mindentől.

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel.

Üdvözlöm! Elhunyt rokonom egyedül élt, fia évekkel ezelőtt, férje még régebben halt. Háza fele az övé, másik fele két külföldön élő kiskorú unokáé, haszonélvezeti jog a gyermekek anyjáé. Távolság és nyelvi nehézségek miatt csak minimális volt a kapcsolattartás. Mind fizikai mind anyagi segítségét, a temetés intézését költségeit egyik unokahúga vállalta magára. Kérdésem, van e lehetőség arra , hogy az örökség egy része őt megillese, illetve érdemes-e ez ügyben ügyvédet fogadni. Köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Két kérdésem lenne Önhöz:

• hagyatéki végzés 15 munkanappal, vagy naptári nappal számolva válik-e hatályossá?
• szántó megjelölésű ingatlan eladásakor az adásvételi szerződésen szereplő dátum vagy a földhivatali bejegyzési dátum a mérvadó egy ingatlan értékesítésénél?

Tisztelettel.

Üdvözlöm! Nagynéném felerészben volt tulajdonosa ingatlanjának, másik fele öröklés útján két kiskorú unokáé, anyjuknak özvegyi haszonélvezeti jog van bejegyezve. Külföldön élnek, nyelvi és egyéb okok miatt a kapcsolattartás minimális. A ház öreg rossz állapotú, karbantartáshoz, javításhoz segítséget nem nyújtottak, sőt elutasították. Én mint unokahúg a férjemmel segítettünk nénémnek, tettük rendbe a kertet, javítottuk meg ha elromlott valami, ápoltuk ha rászorult. A temetést is mi intézzük és fizetjük. Miután a nyugdíját már nem tudta felvenni, akkor még élt, nekem nem adják oda, a hátramaradt közüzemi számláit is nekem kell kifizetnem. Mostantól természetesen mindenről kérek számlát. Kérdésem: a hagyatéki tárgyalás során felléphetek-e esetleg valamilyen kompenzációs igénnyel? Elnézést, kicsit hosszú lett. Köszönöm!

Naptári nappal, de ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor csak a következő munkanapon.
Milyen szempontból mi a "mérvadó"?

Morcsi, hagyatéki hitelezőként követelheted a temetés költségét (ha az "intézés" fizetést is jelent), és mindazt, amit az örökhagyó helyett fizettél. (Bár nem világos, miért tetted.)

Az unokák az örökösök?

Tisztelt Ügyvéd úr!

Szabatosabban megfogalmaznám még egyszer a "mérvadó" kifejezést.
Amiatt kérdezem, mert néhai Édesapám halála előtt pár nappal megegyezett a vevővel több szántó eladásáról, amelyről adásvételi szerződést írtak. Mivel ekkor már nagyon beteg volt. A konkrét kérdésem is ezért volt, mert ha a földhivatali bejegyzés kb. egy hónapra rá történt meg, akkor ez akár képezhetné is egyik hagyatéki tételt, amelyet most hagyatéki pérben több más hagyatéki ingósággal együtt szeretnék magam javára beadni. Köszönettel.

Nem lett sokkal érthetőbb.
Kit perelsz, mire? Mi köze a perhez az apád által eladott földnek?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Néhai Édesapám végstádiuma utolsó napjaiban adásvételi szerződésben rögzítve eladott több szántó megjelölésű ingatlant. A pénzt is átvette, ezt követően pár napot kórházba töltve elhunyt. Az ingatlanokat az új tulajdonos nevére két héttel az Ő halála után jegyezte be a földhivatal. Kérdésem az, hogy egy adásvételt a szerződés megírásától vagy a földhivatali bejegyzéstől dátumától kell-e figyelembe venni? Köszönöm

A kérdésnek semmi értelme.

Mit akarsz elérni? Vissza akarod kapni a földeket úgy, hogy visszafizeted a vevőnek az árat késedelmi kamattal?