Öröklés

Az, hogy mennyit utaltak oda, az jól bizonyítható. De hogy abból, amit odautaltak, mennyit adtak át neki... Márpedig vita esetén ez lesz bizonyítandó.

Ha bárki fel is veti, amíg csak nyugdíja van, az azért elég jól igazolható, hogy az mennyi volt.

Ha valamelyik örökös fel nem veti...

Valóban nem kell es nem lehet halaleseti rendelkezést tenni, ebben az esetben nincs tennivaló.

„ha eltartási szerződést kötött azzal a testvérrel”
Kötött?

Másrészt nem ártana tisztázni, mit jelent nálad az, hogy "mostohatestvér"? Mert ha azt, amit a szótárban, akkor még az állam is előbb örököl utána, mint anyádék. Szerződés ide-vagy oda. (Ráadásul a testvér se jogosult kötelesrészre.)

„célszerű lenne halaleseti rendelkezést tenni a számlára.”
Nincs rendelkezési joga a számla felett. Egyszerűen csak kérte, hogy erre utalják a nyugdíját.

Édesanyámék hárman voltak testvérek. A mostohatestvérük, akinek nem volt leszármazottja, meghalt.Az egyik testvér magához vette, de két év múlva szociális otthonba vitte. Utolsó éveit ott töltötte. Saját nyugdíjából fedezte az ellátását. Kérdésem, hogy ebben az esetben, ha eltartási szerződést kötött azzal a testvérrel, aki magához vette, de nem költött rá, nem gondozta, akkor a másik testvér teljesen ki van zárva az öröklésből? Köteles részt sem örököl? Nem ingatlanról van szó, hanem bank betétről?
Köszönöm a segítséget

Illetéket a férjed meg az utan sem fog fizetni, amit ténylegesen örököl az édesapja utan, de hogy ne kelljen a számlához való hozzáférésert megvárni a hagyatéki eljárást, célszerű lenne halaleseti rendelkezést tenni a számlára.

Miért, nincs se házastársa, se élő leszármazója?

:)

Ezt mondtad, csak azt nehezebb megfejteni annak, aki nincs szokva hozzad.

Én nem ezt mondtam?

Elevulesi idon belul a jogosultak akkor is fellephetnek az igenyukkel, ha a hagyatéki eljárásban nem jelentettek be.
Az oroklest visszautasítani nem lehet meghatározott személy javára, hanem visszautasítás esetén a sorban következő örököl. Az oroklest elfogadni es meghatározott személynek ajándékozni azt lehet, de Annak nagyon masok a joghatasai.

Az Ügyvéd Úr vicces kedvében van! A Munkajog topikban is!

Igen. Vagy. Vagy. Nem. Igen. De. Vagy. Szívesen.

Tisztelt Fórumozók!
Olyan problémám lenne, hogy jövő hónapban lesz a nagybátyám hagyatéki tárgyalása, akiről kiderült, hogy halála előtt nem túl jó társaságba keveredett. A közmű szolgáltatók felé volt elmaradása, amit rendeztem, mivel nem szerettem volna, ha az ingatlanon bármit is kikössenek. Viszont arról nincs tudomásom, hogy bárhol lenne hitele, vagy ilyesmi. Kérdésem az, hogy a hagyatéki után bárki elő állhat pl egy papírral, amit esetleg aláírattak vele, hogy tartozik? Vagy ezt a hagyatékin be szokták jelenteni, ha van tartozása? Vagy ez hogy derül ki? Csak akkor, ha rákerül az örökös nevére az ingatlan? Illetve ha az unoka testvérem lemond a részéről az én javamra, ezt megteheti? (attól tart, hogy tartozás is lehet, amit ő nem szeretne megkapni, így lemondana a részéről) Mivel vannak gyerekei, nem ők ilyenkor az öröklésben a következők? Vagy ez hogyan működik? Előre is köszönöm a segítséget!

A személyi igazolvány sám még fontos lehe, mert maából z okiratból kell bezonosíthatónak lennie a tanúnak.

Egyébként jó azt hiszem, sumákság tuti nem volt- az egyik tanú neve nem olvasható ki az aláírásából és a neve nem szerepel külön kiírva (-viszont beazonosítható a személyigazolvány számából, és nyilatkozni is kész ) - ezért támadták meg.

Nem eljárásjogilag kell a pereket megnyerni. Ha jó a szerződés és nincs sumákság, akkor nyugodtan támadhatja bárki.

Köszi a válaszokat mindenkinek! Sajnos laikusként egyértelműnek érzem, hogy óbudafan bejegyzése a Ptk. 7:37. § (2)-vel kapcsolatban valóban jogalapot szolgáltat a Magyar Államnak.

Bocs, csb; visszavontam. Azt gondoltam, ez csak a laikusnak lehet kérdés, de a jelek szerint van jogász is, aki nem érti.

Pontosan az a keresnivalója a hagyatéki eljárásban, mint minden törvényes örökösnek ilyen helyzetben: joga van támadni a végintézkedést. Ezt is tette.

A Hetv. egyértelműen fogalmaz:
53. § (3) Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, vagy valamelyik törvényes örökös - az örökhagyó végintézkedése ellenére is - örökösként igényt jelentett be a hagyatékra, akkor a hagyatéki tárgyalásra valamennyi törvényes örököst is meg kell idézni.

Ez nem így van álláspontom szerint. Az Állam csak akkor lesz örökös, ha nincs más. Azért van a sor végén és azért szükségképpeni. Jelen ügyben keresni valója sem volt a hagyatéki eljárásban, mert van szerződéses örökös.

cs.b

Csakhogy itt a Ptk. 7:37. § (2)-nek van jelentősége, ami szerint megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Ez pedig igaz a Magyar Államra.

Biztos van neked rendes szakmád, amihez jól értesz. Javaslom, maradj annál.