Öröklés

monikakomlo

Nem számítotok egyenesági rokonnak.

Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

Tehát: az örökhagyó után édesanyja és édesapja 1/2-1/2 arányban örökölt volna. Mindketten kiestek. Az örökhagyó édesanyjának az egyedüli örököse ti vagytok, ezt az 1/2-et megkapjátok ti egymás között egyenlő arányban a nővéreddel. Az apuka 1/2 részét örökli a két mostohatestvér 1/3-1/3, és édesapátok helyén ti a nővéreddel 1/6-1/6 arányban.

Tisztelt Szakértők,
Segítségüket szeretném kérni egy örökösödési üggyel kapcsolatban.
Próbálom röviden leírni, de sajnos nem lesz egyszerű. Nemrég kaptam egy papírt egy közjegyzőtől hogy jelenjek meg egy hagyatéki tárgyaláson ugyanis mint kiderült sajnos meghalt a nagynéném (édesapám édes testvére) Sajnos családi okok miatt nem tartottuk a kapcsolatot velük. A nagynéném az édesanyukájával (aki nekem nagymamám) és a nevelő apukájával élt viszont az idők során Ők is meghaltak már, előbb mint a nagynéném. Sajnos már az egyetlen édes testvére (édesapám) sem él már... így kerültünk mi a nővéremmel a "képbe". Viszont mint kiderült a nagynéném apukája (nekem a papám) újra családot alapított, viszont ő sem él már sajnos, de onnan született 2 mostohatestvére. Azt szeretném tudni hogy mi a nővéremmel egyenes ági rokonnak számítunk-e az öröklés szabályai szerint, illetve a mostohatestvérek milyen arányban örökölhetnek? Van arra vonatkozóan valami szabály, hogy ilyen esetben mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is. Szép napot kívánok. Üdv: MÓnika

A közjegyző felé jelezhetitek, hogy szerintetek melyik bankban lehetett megtakarítása, és akkor meg fogja keresni ezt a bankot.
Ha most nektek adja át a hagyatékot a közjegyző és később felmerül, hogy voltak más örökösök is, akkor ők követelhetik majd a részüket.

Akkor így jártunk :(

Más: ugyanebben az esetben, ha az ügyben eljáróknak nem sikerül felkutatni a másik, apai ágról rokont, akkor mi van? Mi annyit nyilatkoztunk, hogy vélelmezzük, hogy volt az örökhagyó apjának testvére, de mivel sose tartottuk a kapcsolatot, sem nevüket, sem elérhetőségüket nem tudjuk, ill. arról sincs információnk, hogy élnek-e egyáltalán, van-e ott leszármazott, ilyesmi. Az utolsó információnk szerint az ügyintéző nem talált információt, szerinte kevés adatot adtunk meg. Ezt nem is értem, hisz az örökhagyó adatai ismertek, innentől kezdve az ő dolguk és nekik van lehetőségük, hogy ezt kiderítsék, nem?
Ekkor hogy jár el a közjegyző?

Ja, és még valami. Feltételezzük, hogy az örökhagyónak volt nagyobb összegű megtakarítása valahol bankban. De nem tudjuk, melyikben. És míg nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás, az elhunyt lakásában sem akartunk kutatni, és így nincsen esetleges folyószámla kivonat, semmi papír erről a birtokunkban. Akkor ezt ki tudja kideríteni? Nekünk - gondolom - nem adnak ki a bankok infót erről. Az ügyintézőnek ezt is jeleztük, neki kötelessége ezt kideríteni?

napsugár58

Bocs, most olvastam vissza. A helyedben megpróbálnám.

Kékség

Ptk. 7:68. § [Ági örökösök]
(1) A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.
(2) Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Tehát a nagyszülő leszármazója nem ági örökös.

„Az örökhagyó elvált szülője váláskor tett egy nyilatkozatot, amiben kijelentette, hogy nincs közösen szerzett vagyon.”

Ennek mondjuk semmi köze az öröklésről lemondáshoz.

napsugár58

Rendben, de a bíróság vizsgálni fogja ennek a pontos okait is.

A kiskorú 16 éves volt. A kapcsolatunk pedig 24 éves korában romlott meg, felnőtt emberként döntött úgy, hogy nincs rám szüksége.

ObudaFan:
ÉS a törvény nem tarja ági örökösnek a nagyszülő leszármazottjait, ha jól értem?

És pl. ebbe sem lehet belekapaszkodnunk?

1. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

Az örökhagyó elvált szülője váláskor tett egy nyilatkozatot, amiben kijelentette, hogy nincs közösen szerzett vagyon.

A szóban forgó ingatlan az örökhagyó anyai nagyszülőjéé volt, majd 52-ben államosították. Örökhagyó elvált apja 56-ban disszidált, itthagyva családot, odakint léha életmódot folytatott, családot nem támogatta. Valamikor a későbbiekben az ingatlant visszavásárolták. 62-ben az ingatlan örökhagyó anyja és örökhagyó tulajdonába került, 20-80% arányban. Ez a tulajdonváltás igazából ajándékozás volt, de semmilyen irat nem maradt fenn erről, se adásvételi, se ajándékozási. Örökhagyó anyja hivatalosan 72-ben vált el, ekkor született az a nyilatkozat is, amiben örökhagyó apja leírja, nem született közös vagyon.
Örökhagyó apja a későbbiekben sem tartott semmilyen kapcsolatot örökhagyóval.

Tehát ez az ingatlan egyértelműen anyai nagyszülői ági tulajdon. Volt egy léha elvált apa, akitől ráadásul féltek a volt családtagjai, és most az apai ág sosem látott rokonai ugyanolyan részben örökölnének ebből az ingatlanból? Harmadszor is kell fizetnünk, hogy a mienk maradhasson? Ez olyan igazságtalan...

"jogi útra fogom terelni."
Nem mernék fogadni a sikeredre. Kiskorúnak ajándékoztál, ezért vele szemben túl nagy elvárásod nem nagyon lehetett.

Köszönöm a válaszát. Úgy érzem nem vagyok hibás a kapcsolat megromlásáért. Ők (anyám és legkisebb testvérem) vallási okokra hivatkozva szakították meg velem a kapcsolatot. Ők jehova tanui és állítolag a vallásuk nem engedi meg, hogy kapcsolatot tartsanak olyan személlyel, mint én. A hibám az, hogy elváltam az alkoholista férjemtől és 5 év elteltével kapcsolatot létesítettem egy szintén rég elvált férfival. Ez szerintük erkölcstelen és elfogadhatatlan. Én azóta is azzal a férfival élek, nagy szeretetben és boldogságban,immár 12 éve. A két felnőtt gyermekem is mélységesen fel van háborodva ezen és arra bíztatnak ne hagyjam annyiban, mert nem ezt érdemlem tőlük.
A többi testvérem szeret és együtt érez velem, ők is elítélik amit velem tett a testvérem és az anyám, de sajnos ők sem tudják jobb belátásra bírni őket. Ezek után úgy gondolom ha ők annyira becsületesnek és erkölcsösnek tartják magukat, mint ahogy mondják, akkor már rég vissza kellett volna adni azt, amit tőlem kapott a testvérem....

Minden írok egy ajánlott levelet, amiben felszólítom, hogy rendezze felém ezt a "tartozását". Ha nem jogi útra fogom terelni.

Napsugár58

Meghiúsult várakozás címen lehet, hogy lenne esélyed visszakövetelni, ha nem vagy felelős a kapcsolat megromlasaert.

Kekseg!

Ha az orokhagyo legközelebbi rokonai az unokatestvérei, akkor mindegy, hogy az agi orokles szabályai szerint mi hárult volna a szüleiről a szülei leszarmazoira, hiszen a szüleinek ezek szerint nincsenek élő leszarmazoi.

Tisztelt Szakértő!
Segítségét kérem az alábbi kérdésben.
Édesapám 1997-ben meghalt. 4-en vagyunk testvérek. Örökségünk egy családi ház, 1/2 tulajdon része. A ház másik fele édesanyánk nevén volt.
Legkisebb testvérem javára akkor lemondtam a rámeső örökrészről, amit édesanyám mint gyámja (mivel még kiskorú volt) el is fogadott. Jó viszonyban voltam testvéremmel, szerettük egymást. 2004-ben édesanyám megszüntette velem a kapcsolatot, és sajnos közbenjárásával 2005-ben a testvérem is. Ez nagyon fájdalmasan érintett, de nem hajlandő azóta sem szóba állni velem, pedig soha egyetlen szóval nem bántottam, sőt tőlem csak jót, és támogatást kapott.
2006-ban kértem, ha én nem kellek neki, akkor szíveskedjen visszaadni azt az örökrészt, amit neki ajándékoztam. Úgy gondolom, hogy így már nem érdemli meg. A válasz az volt, hogy "majd elfogjuk adni és akkor kifizetlek". Ez 10 évvel ezelőtt volt, azóta sem történt semmi. Sőt tudomásomra jutott, hogy azóta felújította a házat és esze ágában sincs eladni. Kérdésem az, hogy jogomban áll-e visszakövetelni ennyi év után az odaajándékozott részemet. Válaszát köszönöm.

A válasza első mondatát nem értem, mire vonatkozik?
Nem vagyok jogi végzettségű, nézze el nekem értetlenségemet, kérem :)

(A zárójeles mondat kapcsán kérdem, hogy ha a 612.§ paragrafus az ági öröklésről szóló "rész"-ben van, akkor nem arról rendelkezik, mármint az ági örökösödés sorrendjéről?)

Már bocsánat, de a közös szülő leszármazója az örökhagyónak nem unokatestvére, hanem testvére, esetleg unokaöccse, unokahúga.

(És nem az a kérdés, örökös-e az unokatestvér - mert az, hanem hogy ági örökös-e. Ami nem ugyanaz.)

Nem volt.
Ptk. 612. § (1) A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.

E szerint sem örökös?

Testvére se volt az örökhagyónak? Szerintem az unokatestvér már nem ági örökös. Az ági öröklés ugyanis a nagyszülőről már nem indul meg lefelé. (Legfeljebb felfelé, de az meg a gyakorlatban elég ritka lehet. Hogy tudni illik az örökhagyónak nincs leszármazója, se testvére, és se a szülei, se a nagyszülei nem élnek - de a dédszüleje igen.)

Üdv!
A következő hagyatéki ügyben lenne kérdésem:
édesanyám unokatestvére meghalt, leszármazottja nem volt, felmenői nem élnek, csak oldalági rokonok vannak.
Az elhunyt anyai ágán 3 unokatestvér, az apai ágat nem ismerjük, kapcsolatot nem tartottak a mi águnkkal, de vélelmezzük, hogy van ugyanilyen szintű oldalági rokon.
Ha az elhunyt szülei elváltak, és az akkor kapott iratban benne van, hogy a férj nem tart igényt semmire, mert közös vagyon nem keletkezett, akkor az ági vagyon igényének érvényesítésére van-e esélyünk nekünk, anyai ágon?
Az elhunytnak a válás után volt tulajdonszerzése, az édesanyja (tehát aki révén az ági vagyonról beszélünk) házrészét "vette" meg. Igazából csak a nevére lett iratva, ajándék volt, hisz még 2 éve sem dolgozott, és elég nagy értékű ingatlanról beszélünk. Ez valamikor a 70-es éves vége felé volt.
Az anyai ági nagyszülőktől kétszer is államosították ezt az ingatlant és mindannyiszor visszavásárolták. Nem szeretnék, ha ezek után az apai ág (akitől elvált és lemondott mindenről) ebből örökölne.
Nem tudom, érthetően fogalmaztam-e, illetve kell-e még egyéb infó.
Kérdezném továbbá, hogy bár édesanyám a hagyatéki ügyintézőnek ezt vázolta /bár biztos nem használta az "ági vagyon" kifejezést :)/, ha a közjegyzőig ez az infó nem jut el, akkor milyen lehetőségeink lesznek?
Köszönöm előre is a választ.

Sikkasztás. De ez miért nem mindegy neked?

Tisztelt szakértők!

Hagyatéki számláról általános meghatalmazott, aki nem örökös levette a pénzt. Milyen bűncselekményt követett el az illető, ha egyáltalán?

Akkor az örökösök a testvérek gyerekei. Akit ismersz, azt megnevezed, és hozzáteszed, hogy nem biztos, hogy nincs más. Nézzék meg az anyakönyvben.

Van hagyaték, írtam, hogy van egy ház. Az én unokatestvéreimről beszéltem. Az elhunytnak volt 2 testvére, akik már szintén nem élnek, csak mi a gyerekeik.

Kinek az unokatestvéreiről beszélsz?
Az anyai féltestvéred nyilván nem érdekelt az apai nagybátyád hagyatékában.

Továbbá nem nagyon értem, mire a felhajtás, ha úgy sincs hagyaték.

Kedves Fórumozók! Egy kis segítséget kérnék. Édesapám öccse elhunyt februárban. Mivel anyagi javak nem állnak rendelkezésemre, kértem köztemetést. Most megkaptam a nyomtatványt az önkormányzattól, hogy nyilatkozzak a hagyatéki tárgyaláshoz. Én kb 350-400 km-re lakom tőle. Tartottam vele a kapcsolatot, de részletes információkkal nem tudok rendelkezni. Az örökösökről is kell nyilatkoznom, bár csak egy unokatestvérről tudok. Az elhunyt unokatestvérek gyerekeit nem ismerem, azt sem tudom vannak-e. Viszont nekem van egy anyai fél testvérem. Őt is bele kell venni? Vagy ilyenkor én hogy nyilatkozzak? Mi van ha van még örökös, de én nem ismerem, illetve nincs tudomásom róla? Amúgy egy háza van, ami itt az örökséget képezi. Előre is köszönöm a válaszokat! Üdv.