Öröklés

ligetszepe

Az ő részét árverezhetik, az egy más kérdés, hogy kell-e így valakinek. Közös értékesítésben ha meg lehet állapodni, az a legjobb. Ha nem, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert lehet indítani.

Veronika21

Az örökösök éppen eladhatták, de attól még az a hagyaték tárgya.

gladius

Ha van ingatlan, akkor kellett volna, hogy legyen hagyatéki tárgyalás. Ha mégsem volt, akkor még visszautasíthatod az öröklést, csak arra kell figyelemmel lenni, hogy a gyámhatóság hozzájárulása is kell ahhoz, hogy a gyerekek nevében is visszautasítsd. Így fel kellene venni a kapcsolatot először a közjegyzővel, aztán a gyámhatósággal.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben!

Édesanyám idén tavasszal elhunyt. A helyi közjegyző egy másik megyébe adta át az ügyet mivel ott édesanyámnak volt valamilyen öröksége testvérével együtt. A lakhelyemen nem örököltem tőle semmit.

Néhány napja hívott a testvére, hogy kaptak egy levelet közjegyzőtől, hogy tárgyalás nélkül én örököltem 2/16 részben valami földet. (Ezt még édesanyám is úgy örökölte, de nem tudták bejegyzeni a halála miatt) A gondom az, hogy az édesanyámnak van egy bank felé 500.000 Ft tartozása. Mivel én nem szeretném ezt a tartozást magamra venni, ezért ma beszéltem a közjegyzővel. Ő elmondta, hogy én ELVILEG az örökségem részéig (7500 Ft) tartozok édesanyám halála után, de a bank megkereshet és kérheti rajtam a többi pénzt. Ha én lemondok az öröklésről, akkor automatikusan a gyerekemen hajthatják be a gyámhivatalon keresztül.

Tud valaki tanácsot adni? Én nem szeretném ezt az adósságot a nyakamba, ezért keresek megoldást.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni,hogy 2010.szeptemberében a bátyám elhunyt.A hagyatéki tárgyalás 2011. juniusában volt. mardt utána ház, és autó is. de az autót eladták még 2011. januárában szabályos adásvételivel amit a bátyám már nem írhatott alá mivel hamarább elhunyt ezt az örökösök megtehették??? És nem is szerepelt a hagyatékjai között.

Akkor ez megint nekem szívás,hisz,mint tudjuk egy peres eljárás nem ingyen van...

Kedves Fórumozók!
Most találtam ide, szeretnék kérdezni Tőletek: hárman vagyunk testvérek, édesanyánk halála után egyik öcsém
lemondott a másik javára, így ő 2/3-ad, én 1/3-ad részt
örököltem, vagyonmegosztást nem kértünk, úgy volt, hogy
engem kifizet egy éven belül,én nem mondtam le, de ez bekerült a közjegyzői papírba is/ azóta tudom, nem ér semmit/ Most, amit kérdeznék: az öcsém részét folyamatosan terhelik a tartozásaival, nem tudom elárverezik-e, ő nem akarja jószántából eladni, se engem
kifizetni, nincs pénze, ezért is nem perelem, azt a tanácsot kaptam valamikor, és hogy elveszíteném a pert, nekem erre nincs pénzem...Nem tudom, hogy elárverezik, mi lesz vele, én megkapom valamikor az 1/3-ad részem?
Egyszer azt hallottam, hogy nem árverezhetik el, mert nem egyedüli tulajdonosa, igaz ez?
Jó lenne,ha hozzájuthatnék a pénzemhez, mert nagyon rosszul állunk anyagilag, hogyan tudnám megkapni a járandóságomat?
Üdv: Marika

Polgári pert indíthatsz.

Köszi,ezt értem. De mi van akkor,ha ők nem biztosítják ezt számomra? Törjek be önhatalmúlag egy rendőr jelenlétében? Oké,tudom ez nem olyan vicces,de megpróbálnak mindenhol keresztbe tenni.Szóval,ha nem hajlandóak együttműködni velem,hogyan tudok bejutni az én "kis szobámba", az 1/4 részembe,amit az apukám után örököltem, úgy,hogy ne sértsek törvényt?

Ha édesanyád meghal, akkor meg lehet próbálni majd színleltségre alapozva megtámadni a szerződést és kötelesrészt kérhetsz. A saját 1/4 részedet eladhatod, testvéred elővásárlási jogával. Az ingatlan 1/4 mértékű használatát követelheted.

Édesapám halála után,édesanyám, nővérem és én 1/2, 1/4, 1/4
részben örököltünk. Tavaly tudtomon kívül édesanyám tartási
szerződést kötött nővéremmel.Így az Ő 1/2 része nővéremé
lett. Édesanyám nővéremtől 40 km-re lakik.Vagyis
nevezhetjük "távtartásnak" a dolgot. A tartási szerződést nem
hajlandóak megmutatni,így nem tudom mi szerepel benne. Édesanyám a házban lakik. Most a bejárati ajtón lecserélték a zárat.Kérdésem az
lenne,van-e esélyem megtámadni a szerződést? Illetve az anyai
részből követelhetek-e? Valamint az én 1/4 részemmel milyen jogok
illetnek meg? pl:eladhatom-e az Ő beleegyezésük nélkül? biztosítaniuk kell-e részemre a szabad bejárást a házba,ha édesanyám éppen nem tartózkodik otthon,ilyenre gondolok: pl: kulcs a lakáshoz?
Előre is köszönöm a válaszát
!

Nem tud valaki segíteni?

Üdv.:
Attila

Tisztelt fórumozók.

A nagyapámék 3-an voltak testvérek, közülük csak a nagyapám halt meg 1988-ben. Most kiderült, hogy a nevén van egy "kertrész", ami az akkori hagyatéki eljárásból kimaradt. Nem tudom hogy jött ki , de azt mondják hogy 1/12 és 3/12-ed van a nevén, ezért póthagyatékit kell indítani. Mivel apukám is meghalt, elvileg én meg a nővérem az örökös, azaz kettőnk örököl 4/12-et.
Azt mondják a rokonok, hogy nekünk kell elindítani ezt az ügyet. Azt is kérik, hogy mondjunk le a részünkről, mert, hogy anno a nagypapám a két testvérével megegyezett papíron is, hogy lemond arról a "kertrészről"(a papír nincs meg). Azt is mondják, hogy minden költséget állnak.
Az lenne a kérdésem, illetve azt nem értem, hogy miért nekünk kell elindítani ezt a póthagyatéki eljárást? Azt olvastam valahol, hogy aki kezdeményezi az eljárást, az is fizeti.
Milyen költségekre számítsunk a testvéremmel egy ilyen eljáráskor ha lemondunk az öröklött földrészről?
Mi van akkor ha nem hiszünk a rokonoknak és nem akarunk lemondani a részünkről?

Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel:
Attila

ObudaFan

Nem az apaságot ismerte el, hanem a nevére vette a mostohalányát magyarul...Másként nem tudom leírni.
(Azonos lett a vezetéknevünk)

„"vette" a nevére”

De ugye nem az történt, hogy az apaságot ismerte el? Ha nem, akkor nem örököl.

De.

Szép estét !

Kérdésem az volna, hogy örököl-e mostoha testvérem édesapám után, aki nem a vér szerinti apja?
Édesapám mostoha testvéremet 18 éves korában "vette" a nevére, de örökbefogadás nem történt. Testvérem úgy mondja, csak névátírás történt.
Az örökbefogadás léte, avagy nem léte nem is döntő ebben a kérdésben?

Éppen lehet kérni póthagyatéki eljárást, sőt, ez a bizonyításban is segíthet, de a dolgok, vagy az értékük kiadása érdekében polgári perre lesz szükség, ha nem sikerül megegyezni. Pl. tanúkkal lehet igazolni, hogy megvett olyan ingóságot, ami nem szerepel közhiteles nyilvántartásban.

Tiszteletem!

Érdeklődnék, hogy mit és milyen módon léphetünk a következő esetben:

Az édesapám, aki soha nem látott, 2 éve meghalt.
Új családja van,akik eléggé ellenségesek. Örököltem kb.4 millió forintot, de az APEH felülvizsgálata szerint még fog megilletni pénz, mert az adóbevallása nem volt teljes, s az utólagos adóellenőrzés még a javamra szolgált.
De a gyanú miatt nyomozni kezdtünk, kutakodtunk, s megtudtuk, hogy szerepel még néhány dolog, ami nem szerepelt a hagyatéki végzésben. Szerintünk a feleség nem vallott be néhány nagy értékű tárgyat.
Az apán egyéni vállalkozó volt, elismert volt a megyében, jól menő vállalkozása volt és hatalmas gépparkja, mezőgazdasági gépek többnyire, régi motorok, gyűjtemények, pl. Erich Honecker régi autója stb. Ez utóbbit pl. egy régi újságban olvastuk, hogy az övé, de a hagyatéki végzésen nem szerepelt.

Ha vannak ilyen gépjárművek, melyek nem rendelkeznek forgalmival, hogy lehet bizonyítani, hogy az apám vette anno, illetve hogy lehetne, milyen módon, mi a menete az új hagyatéki eljárás kérésének, ki végzi, ki ellenőrzi (mert ugye a feleség bejelentése alapján lettek leadva járművek listája.
De a feleség a helyi Önkormányzatnál befolyásos ember, esetleg az Önkormányzatot ki lehet kerülni?
Egy faluról van szó, ahol az apám élt és dolgozott, de én Budapesten élek.
S léteznek sikerdíjas ügyvédek??? :) Aki előre nem kér pénzt?
Köszönöm előre is ha a sok kérdésemen kiigazodik, s válaszol is!

Üdv.: Hajni

2103i

A közjegyző díját az örökös fizeti. Aki pedig az öröklést visszautasítja, az nem örökös. A gyámhatóság azt mérlegeli, hogy a gyermek érdekében áll-e a visszautasítás. Ha negatív a hagyaték, akkor jó eséllyel igen.

rubikon: azt a testvérnek kell bizonyítania, hogy valóban neki ajándékozta az édesanyjuk a pénzt, egyébként pedig ha 15 éven belül tette volna, akkor pedig hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.

Kedves ObudaFan

Köszönöm a választ. A közjegyző viszont már az első körben odatolt egy 53000-es számlát. Jólesik a válasza, de nehéz elképzelni, hogy a mai világban ingyen lenne ez az egész ügyintézés. A gyámhivatal egyébként mit mérlegel, ill. hozzá szokott járulni a visszautasításhoz?
Köszönettel
Béla

Édesanyám okt.25-én hunyt el.Elhunytakor az egyik testvéremmel találtunk egy pénzintézeti számlat édesanyám megtakarításáról,valamint 180 ezer forint készpénzt.A temetés után a testvérem közölte,hogy édesanyám megtakarítását neki adta.Annyit tudok,hogy édesanyám megtakaritásait a pénzintézetnél ő helyezte el,mivel anyukám 95 éves volt.Állítólag a takarékszövetkezetnél kötöttek egy megállapodást,hogy halála után is leveheti a pénzt.Én a megállapodást nem láttam,hogy valóban miről is szól.
Rajtam kívül a másik elhunyt testvérem gyermeke is örökös.
Az a kérdésem ilyen estben valóban ő örökölt e egyedül? Édesanyám életében említést tett nekem egy takarékbetétkönyvről is amit édesapám 1993.évi halálig együtt tettek félre,és állítása szerint ehhez halálig nem nyúlt hozzá.Ez az OTP fiókban volt elmondása szerint.
Édesanyám után más nem maradt örökrészként.
Még a hagyatéki leltárt sem vették fel.Ezeket a számlákat felvetethetem e a leltárba?Nővérem szerint a takarékszövetkezeti számlán levő pénz-amit édesanyám neki adott-nem is képezi az örökség részét.
Megköszönném ha válaszolnának,segítenének az eligazodásban.
Még csak annyit írnék az ügyhöz,hogy végrendelet nincs,édesanyámmal mind nekem,mind a testvéremnek haláláig napi jó kapcsolatunk volt,közösen gondoztuk.

Azt leginkább ők tudják, hogy miben tudnak megállapodni.

Igazad van Kolléga!
Ha családi viszályt szeretnének nyolc testvér között egy életre, akkor mi akitől csak tanácsot kérnek minek "erőlködnénk" tovább.

De ha egyszer nem ezt szeretnék.

Kedves Szabina!
Miért kéne lemondani? Olyan világosan felvázoltam Önnek a jogi helyzetet, hogy ettől világosabban már nem lehet. Nyilván a párja édesanyja azt szeretné, hogy a húg aki valamilyen ok miatt nem tudott önálló családi otthont alapítani az be legyen biztosítva az élete végéig történő lakhatási lehetőséggel. Ez a testvérek közötti viszályt teremtene. Döntsék el a testvérek, hogy mit cselekszenek. Ön ebbe ne follyon bele. Legfeljebb amit leírtam tárja a testvérek elé és ők majd döntenek.