„ utóbbi esetben azért ügyvédi díjjal számolni kell.”
Nem feltételül. Az új hagyatéki eljárásról szóló törvény megengedi, hogy az ilyen ajándékozást a közjegyző egyezségbe foglalja és jóváhagyja. [2010. évi XXXVIII. tv. 94. § (2)]
Ha már elfogadta az örökrészét, akkor nem tudja visszautasítani, ha nem fogadta el, vissza tudja. De ha nem utasítja vissza, akkor sem kell illetéket fizetnie, és a lányának illetékmentesen ajándékozhatja, persze utóbbi esetben azért ügyvédi díjjal számolni kell.
Azoktól kérem elsősorban a segítséget akik járatosak ebben a témába. Anyukám 2010 szeptember 22-én elhunyt. Van egy 7 milliós panellakás aminek a fele a bátyámé a másik fele pedig a 3 testvéré báty,hugom és jómagam. Na most én szeretném ha a lányom örökölné az én részememet azaz 1/6 részt A lányom 12 éves kiskorú. Az lenne a kérdésem,hogy kell-e utánna fizetnem valamiféle illetéket vagy egyébb más jogcimen valamit,mert ha nem kell semmit sem fizetnem akkor lemondok az ő javára. Ugyan voltunk már a közjegyzőnél de a hugom még nem engedte,hogy jogerőre emelkedjen mert még gondolkodik,tehát én még a közjegyzőnél megmásíthatom a döntésemet? Most volt május 3-án a hagyatéki tárgyalás. Kérem,hogy akik tudnak minnél elöbb irjanak. Előre is nagyon megköszönöm a segítség nyujtást.
Igen, de valószínűleg tényleg célszerű lesz visszautasítani az öröklést.
Köszönöm a gyors válasz, bár egy cseppet homályos!:)Akkor én, mint első unokatestvér, örökös vagyok mégis?
Ilyenkor a nagyszülők leszármazottai örökölnek, teljesen mindegy, ki melyik nagyszülő leszármazottja. (Az arányok szempontjából az nem mindegy, hogy egy-egy nagyszülőnek hány gyermeke, unokája van.)
Jó napot kívánok!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Édesapám nővérének a fia elhunyt. Unokatestvéremnek nem volt testvére, felesége, gyermeke. A szülei tesvérei sem élnek már.
Ma kaptam levelet a közjegyzőtől hogy én is örökös lettem, és még vagy 35-en.
Próbáltam beszélni a közjegyzővel, de 2 hétre elutazott.
Mivel az ingatlan 300km távolságra van, nem tartok igényt az örökrészemre, lemondanék róla.
Beszéltem az egyik örököstársammal, szeretnék a javára lemondani.
Ő azt a felvilágosítást adta,volt a közjegyzőnél és mivel mi anyaiágon vagyunk örökösök, nem örökölhetünk semmit.
Nem értem hogy akkor miért kaptam ezt a levelet, mely szerint 8 napon belül írásban nyilatkozzam hogy a törvényes örökrészemre igényt tartok-e vagy esetleg lemondok más javára!
Segítséget előre is köszönöm.
Az élettársi jogviszony ideje alatt szerzett vagyon a szerzéshez való hozzájárulás arányában közös. Ha a szerzés arányai nem bizonyíthatóak, akkor 50-50%. Aki különvagyonra hivatkozik, annak kell bizonyítania.
Ha már így alakult, akkor én a helyetekben viszontkeresetet nyújtanék be az elszámolásra (feltéve persze, hogy ti vagytok pluszban), aztán hadd szóljon. A viszontkereset illetéke a követelt összegnek (tehát aminek a megfizetésére köteleztetni szeretnétek a felperest) a 6%-a, de legalább 10 ezer forint.
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, de pernyertesség esetén a másik felet kötelezik a nyertes költségeinek, köztük az ügyvédi költségeknek a megtérítésére is.
Konkrét számítást nyilván a vagyonkataszter ismeretében lehetne végezni; esélyt jósolni pedig akkor, ha tudnánk, mire hivatkozva állít különvagyont a felperes, és milyen bizonyítékai vannak.
Új vagyok a fórumon, a tanácsotokat szeretném kérni.
Feleségem édesapja tavaly júniusban elhunyt.
Volt egy élettársa akivel 13 évet éltek együtt.
A hagyatéki tárgyaláson örökölt feleségem egy telket, és 400.000Ft-t. A hagyatéki leltárban a közös szerzemények nem szerepeltek így azokból nem is kapott semmit. A pénzről lemondott az élettárs javára, élettársi vagyonközösség kielégítése címen. Ezután az előzetesen megbeszéltek szerint, próbáltunk az élettárssal megegyezni a közös szerzeményekről, ám ígéreteivel ellentétben ekkor már azt mondta nem jár semmi a feleségemnek. Tudomásunkra jutott azonban hogy van apósom nevén egy traktor (Értéke kb 1.500.000Ft),és kezdeményeztünk egy póthagyatéki éljárást. Ennek tárgyalásán az élettárs jogi képviselő útján tulajdoni igényt jelentett be a traktorra, arra hivatkozva hogy azt teljes egészében ő fizette. A közjegyző ideiglenes hatályú végzésben feleségem tulajdonába adta a traktort, de az élettárs pert indít ellenünk.
Mi úgy gondoljuk hogy mivel az élettárs megkapta a 400.000Ft-t, és egyéb közös szerzeményekből nem kérünk részt, ez a traktor talán jár a feleségemnek.
(Vettek autót is aminek az értéke kb 2.000.000Ft. Ez az élettárs nevén van. A traktor minden papírja apósom nevére szól.)
Nem tudjuk bizonyítani a szerzési arányokat, de az nonszensz hogy mindent az élettárs fizetett.
A kérdésem az lenne hogy milyenek az esélyeink, érdemes e pereskedni, mennyi ilyenkor a perköltség, mennyibe kerül ügyvédet fogadni, nem fog e többe kerülni a leves mint a hús?
A tanácsokat előre is köszönöm!
Üdv mindenkinek
A kizárás nem kitagadás.
„ha házasságunk alatt további ingóságokat vásárolunk, például nagyobb értékű autót, és a férjem lesz a tulajdonos, akkor azt a gyermek örökli-e?”
Persze, de egyrészt hivatkozhatsz közös vagyonra, vagyis hogy az 1/2 hányada a tiéd, másrészt az özvegy haszonélvezetet kap mindazon, amit nem ő örököl.
(Ne urazz, mert visszaasszonyomzlak!)
Kedves Kovács Úr!
Nagyon köszönöm gyors válaszát.
Azért szeretnénk mindezt közjegyzőnél tenni, hogy "nagyon" hivatalos legyen (nehogy valamilyen formai/alaki hibát vétsünk), mert ügyvéd ismerősöm szerint egy magunk de akár még egy ügyvéd általt írt végrendletet is simán megtámadhatnak. Ebben az egész dologban a gyermek anyukája és a nagymamája a prolematikus faktor (neki van jogi végzettsége és már a válásnál sem volt egyszerű férjem helyzete... ezért az elővigyázatosság.)
Én mindenhol azt olvastam, hogy bizony a kitagadást indokolni kell... akkor mégse? Mindegy, végső soron nem akarjuk mi kitagadni a gyereket, férjem csak azt akarja, hogyha egyszer már vele 'gürizem' össze a házat, akkor az ő részét ne egy az egyben a lánya örökölje, hanem én is (velem szemben sem fair talán, hogyha én mindenemet beleteszem a közös házba, és esetleg én halok meg hamarabb, akkor mindent a férjem örököl azt meg majd a lánya, ha meg esetleg fordítva történik, akkor nekem a lányát ki kell fizetni és kezdhetem az életemet újra építeni a ház feléből...)
További kérdésem lenne még: ha házasságunk alatt további ingóságokat vásárolunk, például nagyobb értékű autót, és a férjem lesz a tulajdonos, akkor azt a gyermek örökli-e?
Apukám halálakor ez történt, volt a nevén egy autó és mi örököltük testvéremmel, de lemondtunk anyukánk javára.
Szóval a kérdés, hogyha házasságunk alatt vásárolunk különböző dolgokat, arról mindről írjunk majd papírt, ha azt akarjuk, hogy a továbbiakban majd én használhassam pl. az autót? (azért mindennel kapcsolatban nem akarunk közjegyzőhöz rohangálni, ilyenkor elég egy letanúztatot nyilatkozat, hogy halála esetén feleségemre hagyom az autót)? Ezt támadhatja a gyerek?
Kérem ne vegye pénzsóváságnak vagy haszonlesésnek kérdéseimet, nem vagyok olyan, csak tisztán szeretnélkátni. Ha férjemnek nem lenne gyereke, akkor ezek a kérdések fel sem merülnének!
Köszönöm...
Az örökhagyó szabadon végrendelkezhet a vagyonáról akár egészben, akár egyes tárgyairól külön-külön. Sem az örökségből kizárást, sem egyes vagyontárgyak meghatározott személynek juttatását nem kell indokolni.
A végrendelet nem csak közokirat formájában készülhet.
Tisztelt Kovács úr!
Csak most regisztráltam ide, remélem segíteni tud nekem is...néztem a régebbi hozzászólásokat, de erre a kérdésre nem igazán találtam a választ.
A kérdésem a következő: leendő férjemnek egy nagyon rövid és nagyon rosszul sikeredett előző házasságából már van egy 8 éves gyermeke. A gyermek az anyukájával a fővárosban, míg mi a párommal vidéken élünk. A láthatás törvény szerint minden második hétvége. Gyerektartást és az esetleges iskolai különórai költségeket fizeti a párom. A gyermek és édesapa kapcsolata nagyon jó, sőt a kislány mind engem, mind az én családomat elfogadta, szereti. (Nekem ez az első házasságom lesz, gyermekem nincs). A gyermek anyukájával a kapcsolat nem túl jó (nekem nincs is vele kapcsolatom, férjem pedig csak a kislánnyal kapcsolatos ügyekben beszél vele, ha szükséges).
A kérdés: tavaly vásároltunk egy családi házat párommal, 1/2, 1/2 tulajdoni arányban, holtig tartó haszonélvezettel. A problémám az, hogy ha párommal történik valami, akkor én abban a vidéki városban biztosan nem maradok (egyedül), hisz az én családom a fővárosban lakik. Azaz akkor valószínűleg el fogom majd adni a házat, hogy visszaköltözzek a fővárosba. Mivel a férjem tulajdoni részét ez esetben a kislány örökli, én maximum a férjem részén lévő haszonélvezetemet tudom érvényesíteni (mivel ez ugye vagyoni értékkel bíró jog, tehát ez úgymond levonható a kislány részéből.) Kérdésem az lenne, hogy férjem közjegyző előtt végrendeletet tehet-e arra vonatkozóan, hogy az ő részét a családi házból ki örökölje. Azt hallottam, hogy a köteles részből a kislányt "kitúrni" nem lehet - NEM is akarom (nem akarom kitagadtatni!). De az lehetséges-e, hogy a kislány és én egyenlő arányban örököljük a férjem részét.
Egy ügyvéd azt mondta, hogy ez természetesen megoldható, el kell menni közjegyzőhöz és végrendeletben kell férjemnek nyilatkoznia erről és ezt így nem is lesz támadható, hisz a gyereknek jár a köteles rész. Míg egy másik jogi végzettségel rendeklező ismerősöm óvainetett ezen megoldástól, mert véleménye szerint a kislány (a nagymamája ügyvéd) megtámadhatja ezen végrendeletet és igényelheti a férjem teljes részét a házból (kiváltva az én holtig tartó haszonélvezetemet). Meg egyébként állítólag azt is indokolni kell, hogy miért szorítja a férjem a gyereket a köteles részre... igaz ez?
Érdemes-e most akkor elmenni közjegyzőhöz vagy nem? Férjem elmenne, mert szeretné rendezni ezt a kérdést (főleg miattam, mert az én édesapám nemrég halt meg, és bizony minden ingó dolgot mi örölköltünk a testvéremmel, habár mi lemondtunk ezekről a dolgokról anyu javára, meg az ingatlannal sincs gond mert nem rakjuk ki anyut természetesen, de én abban a házban, amit a párommal vettünk biztosan nem akarok majd maradni...). Én most elég sok pénzt fordítok erre a házra, hisz most újítjuk fel, férjem is úgy gondolja, hogy halála esetén mindkettőnkről egyformán szeretne gondoskodni, tehát az ő részét örököljük a lányával egyenlő részben, így kevesebbet kell majd neki fizetnem.
Köszönöm válaszát.
Bonyolódik...
Köszönöm!!
Adás-vételi elő-szerződés van az 1/4 rész vásárlásáról, amely a korábbi hagyatéki végzésen ajándékozásként lett föltüntetve.
Szerintem az nem feltétlenül kell, elég, ha bárhogy igazolható. Pl. a Ptk. Nagykommentárból:
"Miként az örökhagyó tévedésénél, úgy a téves feltevésénél is szélesebb körben teszi lehetővé a Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását, mint az élők közti ügyleteknél, mert itt a megtámadás csak akkor vezethet sikerre, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt a szerződéskötéskor [210. § (3) bek.]. Így pl. a Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi határozatának indokolása szerint az egyik tanú vallomásában adat van arra is, hogy amikor a közjegyző a végrendeletet felolvasta, és megkérdezte az örökhagyót, hogy érti-e, ő azt válaszolta: igen, nekem is kell valaki, senki nem nyitja rám az ajtót. Ez a nyilatkozat - a kísérő körülmények mellett - arra utal, hogy az örökhagyó a várható gondozás reményében rendelkezett vagyonáról az I. r. alperes javára. Így vizsgálni kell azt, hogy az I. r. alperes javára szóló végrendelkezésénél nem valamely téves feltevés vagy meghiúsult várakozás vezette-e, következésképpen a Ptk. 649. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem érvénytelen-e e részben a végrendelet (P. törv. II. 20829/1976.)."
Feltéve, hogy az indoklás expressis verbis szerepel abban a közvégrendeletben.
papagino
Nem csak a végrendelet pontos szövegét, de a keletkezésének összes körülményeit ismerni és egy perben lehetőleg bizonyítani kell ahhoz, hogy a végrendelkező feltehető akarata kiderüljön. Mindenesetre itt lehet keresnivalód szerintem.
Anikko
Akkor bírósági végrehajtást lehet kérni.
Tisztelt ObudaFan,
Lenne még egy kérdésem: Mi van akkor, ha perre viszem és nem akar fizetni?
Anikko
Üdvözlök mindenkit!
Szeretném kérni a hozzáértők véleményét. Beszéltem egy általunk ismert ügyvéddel, de ö azt mondta, nem tud tanácsot adni, mert nem volt még ilyen jellegű ügye.
Hamarosan lesz a hagyatéki tárgyalásunk. A dolog pikantériája egy korábban közjegyző jelenlétében létrehozott végrendelet, amelyet - ha jól értelmezem az alább leírt soraimban - talán érvényteleníteni lehet:
Az örökhagyó egyik gyermekére szeretné hagyni a házasingatlan részét 100%-ban. Azért rendelkezett így, mivel szerinte a másik gyermeke évekkel ezelött - az örökhagyó házastársának halála után - megkapta a házastárs házasingatlan részének 100%-át.
Így az ingatlan 50-50%-ban lenne az egyik, illetve a másik gyermeké.
Azonban: A testvér - akié már az ingatlan 50%-a - nem megkapta, hanem a teljes ingatlan 1/4 részét örökölte, a másik 1/4-et pedig megvette testvérétől.
A végrendelet értelmében tehát - a teljes ingatlant tekintve az egyik testvér része 1/4 lenne, a másiké pedig 3/4, amiből korábban 1/4-et már eladott.
Kérdés: kérhetem a végrendelet érvénytelenítését a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt, (tévedésben volt az örökhagyó, ill. valami téves feltevése vitte rá a végrendelkezésre), vagy csak a köteles részre tarthatok igényt?
Előre is köszönöm szépen a segítséget!
Kedves KBS!Köszönöm a segítséget!Jó éjszakát kívánok!
Mimóza, hát akkor tegyetek úgy. Persze, célszerű egy tértivevényes levélben külön közölni is vele, hogy a szerződése érvénytelen, és a következő gazdasági évben már ne tervezzen ott szántást-vetést.
Nincs mit.
ObudaFan!
Nagyon köszönöm a segítséget!
Üdv: Anikko