szornyike
2021.05.28. 09:25
Kedves Drbjozsef és Cabron!
Értem, nem több milliós tételről van szó.
Köszönöm szépen a tájékoztatást!
Öröklés
JoKerdesek
#
2021.05.28. 12:54
Tisztelt Fórumtársak,
Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben. Feleségem szüleitől 2012-ben 10m Ft támogatást kaptunk, hogy a párommal lakást tudjunk venni, melyet 24m Ft értékben meg is vettünk abban az évben.
Párom öccsének még nincs lakása, de lassan venne egyet. Úgy gondolja, hogy anno mi kb. egy fél lakás árát kaptuk, úgyhogy neki mai áron jár egy fél lakásnyi támogatás, kb. 30m Ft. Igazából még nincs szó örökségről, hisz hál'Istennek a nagyszülők még élnek, mégis tanácsra lenne szükségem, hogy mi ilyenkor a korrekt elszámolás. Igazságtalannak érzem 8 év különbséggel a 3x-os összeget. Mégis lakáshoz kell jutnia. Van erre bevett gyakorlat?
Szomorú örökös
#
2021.05.28. 14:18
JoKerdesek
„Úgy gondolja, hogy.....neki mai áron jár egy fél lakásnyi támogatás, kb. 30m Ft.”
Furcsán számol az öcsi, ennyiért van, ahol komplett lakást is lehet venni. És hát hogy jár-e neki támogatás? Csak azért, mert a nővére kapott anno? Hmmm...érdekes egy testvér lehet, de leginkább irigy. A törvény szerint nincs olyan, hogy jár. Annyit kap, amennyit adnak neki, mivel a szülők döntésén múlik, az jelenleg még az ő pénzük és nincs joga követelni bármit is. De ez itt leginkább etikai és nem jogi kérdés.
drbjozsef
#
2021.05.29. 16:56
JoKerdesek,
Nektek ehhez mi közötök van? Öcsike miért nem a szüleivel konzultálja meg?
drbjozsef
#
2021.05.29. 16:59
JoKerdesek,
Egyébként azt a pénzt bármire költhettétek volna ennyi erővel. Miért épp lakásban számolnánk?
Én azt mondanám öcsikének, hogy 2012-ben 123 dollár volt az olajár, most csak 69. Vagyis inkább csak a fele jár neki, 5 millió forint.
szornyike
#
2021.06.07. 15:51
Kedves Szakértők!
Szeretném megkérdezni, hogy tud-e Valaki segíteni információval.
A Nagynéném rám hagyott egy bankszámlát, melyhez kapcsolódóan ún. elhalálozási rendelkezés volt megadva. Elvittem az illető pénzintézetbe, ahol is közölték velem, hogy ehhez tartozik egy betétkönyv is, melyről nekem fogalmam sem volt, mert a papírról ez nem derült ki, de nem is tudom megkeresni. Arról tájékoztattak a bankban, hogy mivel nincs meg a betétkönyv közjegyzőtől kell kérnem egy határozatot, mellyel el kell mennem a bankba majd és az elhalálozási rendelkezéssel, s ezt követően kifizetik részemre a számlán lévő összeget, mely nem kerül hagyatékba.
Felhívtam egy közjegyzőt, ahol az asszisztense elmondta, hogy előbb egy eljárást kell lefolytatni, vmi megsemmisítési eljárás, ami 1-1,5 hónap, meg a banknak kell adnia egy igazolást a betétkönyv számáról, a benne lévő összegről, s akkor hoznak határozatot.
Kérdésem:
- ha nekem nem mondják meg az összeget a bankban, akkor a közjegyzőnek megmondhatják? Banktitok itt nem játszik?
- mennyibe kerülhet egy ilyen eljárás, mivel fogalmam sincs, hogy mennyi pénz lehet a számlán, (szerintem nem túl sok), lehet, hogy többe kerül a közjegyző, mint a számlán lévő összeg... itt is százalékos a tiszteletdíj, mint a hagyatéki eljáráson, vagy szabott ár van?
- rendben lehet ez így, amit a közjegyző asszisztense mondott, mert a bankos ügyintéző által elmondottak sokkal egyszerűbben hangzottak.
Mi a valódi menete egy ilyen ügynek?
Nagyon köszönöm előre is a segítséget!
GaborL123
#
2021.06.07. 16:05
Kedves szakértők!
Nemzetközi öröklés ügyében szeretnék segítséget kérni. Szigorúan a tényekre koncentrálva:
Elhunyt: Magyarországon élő magyar állampolgár
Örökös: Finnországban élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, az elhunyt lánya.
Magyarországról azt a tájékoztatás kaptam, hogy mivel az örökös magyar állampolgár és van állandó lakcíme Magyarországon az öröklés a magyar jogrend alapján történik és a finn adóhatóság nem követelhet örökösödési adót.
A finn adóhatóság honlapja ezzel szemben azt állítja, hogy az örökösnek öröklési adót kell fizetni a finn államnak.
„If you live in Finland and receive an inheritance from another country, you must pay inheritance tax to Finland.”
Angol nyelvű link: https://www.vero.fi/…_situations/
Tud valaki konkrét információt azzal kapcsolatban, hogy ilyen esetben mi a mérvadó?
Előre is köszönöm a válasz(oka)t!
Gábor
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.06.07. 16:27
Szerintem vagy közösségi szabály tiltja a kettős adóztatást, vagy van Finnországgal is erről külön egyezményünk.
GaborL123
#
2021.06.07. 21:00
A 66/1981. (XII. 16.) MT rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…) elvileg leír mindent de olyan régi, hogy nem igazán tudom melyik pontokat kellene figyelembe venni.
A 23. cikk alapján nekem az jön le, hogy ha Finnországban 3500€ örökösödési adót kellene fizetni, akkor ezt annyival csökkentik amennyi Magyarországon be lett fizetve.
A 6. cikk alapján (ha jól értelmezem) viszont Finnország nem adóztathatja meg az ingatlan öröklését ha az Magyarországon van.
A finn adóhatóság információ alapján az összes példát átnézve nekem kicsit úgy néz ki, hogy ha Finnországban élsz akkor gyakorlatilag mindegy, hogy a világ mely pontján örökölsz és mit, adózni kell utána.
GaborL123
#
2021.06.08. 19:03
Beszéltem a finn adóhatósággal és valóban adóztatható örökösödési adóval a hagyaték. Csak az összeget veszik figyelembe, ingatlan és ingóság között nem tesznek különbséget.
Eszembe jutott viszont a következő:
A két örökös (elhunyt gyermekei) egyenlő arányban örökölnek. Az egyszerűség kedvéért legyen a hagyaték tárgya egy 100.000€ értékű ingatlan és semmi más amit a Magyarországon élő örökös megvásárolna.
Mi történne ha a hagyatéki tárgyaláson a Finnországban élő örökös az őt megillető 5/10-ed részből 3/10-et átengedne a másik örökösnek 30.000€ ellenérték fejében?
Jól értem, hogy a finnországi örökös ebben az esetben 20.000€ értékben jutna vagyonhoz öröklés és 30.000€ értékben ingatlan eladás jogcímen?
20.000€-ig nem kell örökösödési adót fizetni Finnországban, az ingatlan eladás pedig tudtommal csak abban az országban adóztatható ahol az ingatlan fekszik. Egyenes ági örökösökről és testvérek közötti adásvételről lévén szó illetékfizetési kötelezettsége pedig senkinek sem keletkezne.
Mandika
#
2021.06.08. 19:50
Tisztelt Válaszoló Szakemberek!
Négyen "örököltünk" nagynéninktől. A lakás nem az övé volt. Érték nem maradt (40 éve rokkantnyugdíjas volt). Mivel volt OTP-számlája, le kell folytatni a közjegyzői eljárást. A számlán 3000 Ft van, ennél a közjegyzői eljárás is többe kerül. Az egyik örökös nem hajlandó foglalkozni az üggyel. Nem akar se meghatalmazást adni másnak, se a postáról elhozni a közjegyző levelét, se lemondani az örökségről, semmit. Mondjuk érthető, mert sok értelme az egésznek nincs. Mi ilyenkor az eljárás? Lezárható az ügy nélküle?
drbjozsef
#
2021.06.09. 05:35
„Mi ilyenkor az eljárás? Lezárható az ügy nélküle?”
Persze. A közjegyző majd hoz határozatot, attól, hogy azt sem veszi át, majd vonatkozik rá. Ha nem fizeti ki a közjegyző ráeső díját, majd fizetési meghagyással be lehet hajtani.
Ha nem elég jó fej a közjegyző, akkor lehet az egyszerűbb utat választja, és attól az örököstől követel, akiből kinézi hogy ki tudja fizetni, az örököstársak ugyanis egyetemlegesen felelnek a díjáért, bárkitől behajthatja az egészet. Ha ez történne, akkor az az örökös aki a lógós helyett fizetett, annak kell követelnie a nem fizetőtől, és végső soron fizetési meghagyást indítania a közjegyző helyett.
De egyébként az eljárás lefolyik, nem kötelező egyáltalán megjelenni/részt venni az eljárásban.
drbjozsef
#
2021.06.09. 05:36
(Ha nem veszi át a hivatalos leveleit, fogja még más csúnya meglepetés érni, mondjuk amikor a párezer forintos díj miatt kitűzi árverésre a lakását a végrehajtó...)
Mandika
#
2021.06.09. 06:53
Köszönöm a választ. Nyilván kifizetjük helyette a közjegyzőnél a díjat, le szeretnénk zárni az ügyet. Lakása meg nincs, az albérletet nem fogják elárverezni a feje fölül. Inkább arra voltam kíváncsi, hogy az ügy lezárását ez akadályozhatja-e.
drbjozsef
#
2021.06.09. 07:37
Mandika,
Ja, értem, az nem számít.
Mostanában már tárgyalás sincs feltétlenül, megjelenni sem kell, ha olyan a hagyaték, és olyan az ügy (nincs végrendelet, nincs hagyatéki hitelező, etc), simán hoz végzést a közjegyző az iratok alapján. Aztán ha valakinek nem tetszik, fellebbezhet.
Szóval le lesz zárva, de azért ne csodálkozzatok, ha nem egy-két hét lesz, hanem inkább 6-9 hónap. Nem sietik el.
Mandika
#
2021.06.09. 07:49
Köszönöm, a jövő héten lesz a közjegyzői tárgyalás, januárban halt meg a nagynéném. Most jött az értesítő, a tárgyalásra, nem volt otthon, nem megy a levélért. egyáltalán, semmit sem akar csinálni. Helyette meg szívesen kifizetem a közjegyzői díjat, minden karácsonykor, húsvétkor ő volt a nagynénivel, mert neki nincs családja. Csak ennyire megviselte az eset, hogy egyáltalán nem akar foglalkozni semmivel, ami a nagynénivel kapcsolatos, a temetésre se jött el. De ha le lehet zárni enélkül is, akkor jó. Köszönöm a segítséget.
zsik21
#
2021.06.15. 11:18
Szeretném megkérdezni, hogy a végrendeletbe foglalt haszonélvezeti jog mikortól lép életbe? Én úgy gondolom, hogy a jogerős hagyatékátadó végzés után.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.06.15. 13:53
Rosszul gondolod. És ez talán a legrosszabb tipp; ugyanis lehet érvelni a hagyaték megnyíltának időpontja és a földhivatali bejegyzés időpontja mellett is - de pont a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése mellett nem.
drbjozsef
#
2021.06.16. 06:00
Törvényen alapuló haszonélvezetnél (özvegyi) talán érvelhetőbb a halál időpontjátóli indok, végrendelet estén ez azért kevésbé evidens.
Ez akár még a valódi problémától is függhet talán, és az akadémikus értelmezés nem is feltétlen szükséges...
drbjozsef
#
2021.06.17. 08:56
JogiButus33,
Ha nincs végrendelet, és a törvényes öröklési rend érvényesül, akkor édesapátok kieső helyén igen, ti örököltök.
suszti
#
2021.07.02. 06:37
Létezik olyan - állítólag új- rendelkezés, ami nem teszi lehetővé az örökség visszautasítását? Az egyik rokonom örököstársának ügyvédje - állítólag - szóban ilyen tájékoztatást adott. A választ előre is köszönöm. suszti
Grave7
#
2021.07.02. 06:53
@suszti: Az ügyvéd adja ezt írásba, konkrét jogszabályhely megjelölésével.
Egyébként: https://kozjegyzotkeresek.hu/…szautasitasa
„ Meddig lehet az örökséget visszautasítani?
Az örökség csak az örökhagyó halála után utasítható vissza, és csak addig, amíg az örökös akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott a visszautasításról. Hallgatólagos lemondás például, ha az örökös birtokba veszi az örökölt ingatlant, vagy kiegyenlíti az elhunyt tartozását, mert ez azt jelenti, hogy az örökhagyó utódjaként, örököseként lépett fel.
A visszautasítás joga ugyan nincs határidőhöz kötve, de a közjegyző - bármely érdekelt kérelmére – határidőt tűzhet a visszautasító nyilatkozat megtételére, és ha az örökös e határidő alatt nem teszi meg a visszautasító nyilatkozatot, e jogáról lemondottnak kell tekinteni, tehát ezzel szintén mindenképpen megszerzi az örökséget. ”
Cabron_
#
2021.07.02. 07:10
#Grave7
Csak kíváncsiságból:
Gondolom a hagyaték tárgyát képező dolgokra érvényes ez. Pl. ha magamhoz veszem az elhunyt egy könyvét, vagy valamit, ami kedves volt számára, de az nincs felvéve a hagyatéki leltárba, az nem ráutaló magatartás nem?
drbjozsef
#
2021.07.02. 08:13
Cabron_,
Dehogynem az. Nagyon is. Jogilag az - ha a kérdés az, hogy a gyakorlatban mi történik, akkor persze megint előjön az, hogy ingóságok esetén, amik még leltározva sincsenek, lényegében nem foglalkozik vele senki sem.
Ha egy örökös jól ki akar szúrni veled, és TUDJA bizonyítani, hogy te elvittél bármi kicsi ingóságot is (és azt is, hogy az a hagyatékhoz tartozik), akkor akár bukhatod is a visszautasítást. Ennek az esélye általában azért zérus közeli.
Cabron_
#
2021.07.02. 08:23
#drbjozsef
Köszönöm. Értem, tehát bár jogilag a hagyaték része egy aprócska ingóság is, de gyakorlatilag se azt nem lehet bizonyítani, hogy az egyik örökös magához vette, se azt, hogy egyáltalán volt-e, ha nincs benne a leltárban. :)
