Öröklés

Ha nyílt örökbefogadás volt (márpedig ha titkos volt, akkor amúgy sem örökölnél), akkor erről elvileg tudhatnak családtagok. Ha valaki meghal, akkor a hagyatéki eljárásban részt vevők jelentik be az örökösöket, no meg nyilván az örökösök saját magukat. Külön nyilvántartás erre nincs és nem is fognak örökösök után kutatni a hatóságok. Úgyhogy figyelni kell...

Tudna-e válaszolni arra, hogy ez esetben a vér szerinti apa külföldön él és meghal, akkor honnan fogják tudni, hogy én örököltem, ha a nevem közben megváltozott még három éves koromban, az örökbefogadás miatt.
Kinek kell ezt figyelemmel kísérni, illetve hogyan lehet ennek utána járni?

köszönöm szépen!

Attól függ, hogy titkos vagy nyílt örökbefogadás volt. Ezt az akkori papírokból lehet megállapítani. Ha nyílt volt (tehát a vér szerinti apa kifejezetten egy adott személy általi örökbefogadáshoz hozzájárult), akkor igen, örökölhet a vér szerinti szülőtől is.

Szeretnék kérdezni: Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy ha rólam kb. 3 éves koromban a vér szerinti apám lemondott, és egy másik örökbefogadott, akkor a vér szerintitől örökölni lehet-e?

„Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?”

Ezt most komoly? Tényleg ezt kérdezed? Tőlünk?

Nekem is segítségre lenne szükségem.

Adott két testvér, egy anya és egy nagymama. Ezentúl nevezzük a két testvért A unokának és B unokának.
A nagymama már öreg és gondolkozik hogy öröklési szerzodést csináltasson a házáról (ami a belvárosban van tehát valószínuleg az értéke folyamatosan megy fel). A nagymama nem hagyhatja a házat az egyetlen lányára (a két testvér anyjára) mert tartozásai vannak és elvinné a bank a házat ha megörökölné azt, tehát ésszeru döntés hogy a két unokára hagyná.
És most jön a csavar a történetbe. B unoka beszél a nagymamával telefonon amikor is a nagymama közli vele hogy A unoka megkereste ot hogy eltartási szerzodést köt vele ha az egyik fiára hagyja az egész házat.
Ekkor B unoka felhívja A unokát hogy mégis hogy gondolja ezt, mire A unoka közli vele hogy nem o kereste meg a nagymamát hanem a nagymama kereste meg ot és felajánlotta hogy rá iratná a házát. Ekkor megegyeztek hogy nem orá hagyja a házat hanem az egyik fiára avval az érvvel hogy o egy vállalkozó és hitelekbol él, valószínuleg rossz idokben a bank rátenné a kezét a házra. Azt is közölte hogy neki amúgy sincs szüksége házra van neki egy szép nagy.
Annyit még tudni kell hogy a nagymama és A unoka ugyanabban a városban élnek tehát emiatt szorosabb kapcsolatban vannak egymással mint B unoka aki csak
telefonon képes a nyagymamával kapcsolatot tartani mivel messze lakik tole.

Kérdések:

Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?

Ha a nagymama "érzelmi alapon" csak az A unokara (vagy az o fiára) hagyja a házat akkor a B unoka megtámadhatja-e az örörökösödési szerzodést és ha igen, mekkora sikerrel? Mekkora jelentosége van a megtámadáskor hogy az A unoka vagy a fia örököl?

Lehetséges-e hogy a két unoka nem csak fele-fele arányban örökölje a házat hanem példának okáért 30-70 %-ban?

A válaszokat elore is köszönöm.

Mondtam, hogy félrevezető lehet.
Hiszen kérdezte a végrendeletet, abban pedig tetszés szerint el lehet térni a törvényes öröklés arányaitól, és például az élettársnak is lehet benne haszonélvezetet juttatni.
Özvegyi joga valóban nincs a túlélő élettársnak, de ebben az esetben a kiskorú gyermeke 1/2 arányban örököse lenne a másik élettársnak, ezért mint a kiskorú törvényes képviselője és gondozója közel olyan jogokkal bírna az ingatlanon, mint a haszonélvező.

T. ObudaFan!
Köszönöm a segítséget

stargirl

Mindenki után a saját gyermekei egyenlő arányban örökölnek. Az örökrészére mindenki csak az örökhagyó halála után tarthat igényt. Élettársnak nincs özvegyi joga.

nosferat6

A közjegyző közvetlenül keresi meg a bankokat. Az ingatlan vonatkozásában ha nem lesz megegyezés, a közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani.

Pontosítani kellene ezeket a kérdéseket. Egyedül a harmadikra lehetne úgy ahogy válaszolni, de még az is félrevezető lenne.

Haldoklik a kedves "párod"?

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Párommal (nem vagyunk házastársak, sem bejegyzett élettársak) közös gyermekünk fog születni jövő év elején. Neki az előző házasságából van egy nagykorú gyermeke. Páromnak jelenleg van egy 1/1 tulajdoni hányadú ingatlan a nevén, illetve 2 db gépjármű, amelyből egyiknek én vagyok az üzembentartója. Kérdéseim:

• Végrendelet hiányában (illetve ha van), hogy alakul az öröklés aránya?
• Akár azonnal igényt tarthat a nagykorú gyermek mint örökös az ö részére? Mik a jogai neki, milyen eljárási módok léteznek ebben az esetben?
• Nekem mint a kiskorú gyermek édesanyjának van-e haszonélvezeti joga az ö része felett?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Fórumozók!
Két kérdésre szeretnék választ kapni:

1. Melyik az a szerv/szervezet, amelyiken keresztül a közjegyző hagyatéki ügy esetén megkeresteti a bankokat, hogy az elhunytnak hol voltak számlái?
2. A hagyaték tárgya egy fél ház , mert a másik felét már a testvéremmel együtt anyai örökségként megkaptuk.

Az apám a tulajdonát képező házrészről úgy rendelkezett, hogy azt teljes egészében az öcsém kapja meg, és ezzel egyidejűleg az öcsém vegye meg az én már meglévő 1/4 tulajdonrészemet, mert úgy állapodtak meg, hogy az öcsém fog beköltözik a házba. Az ügyvédem azt állítja, hogy a végrendelet azon akaratának jogilag nem lehet érvényt szerezni,hogy az öcsém vásárolja meg az 1/4 tulajdonrészemet, mert ez nem jogi, hanem erkölcsi kérdés. A kérdésem az, hogy ez valóban így van-e?

Előre is köszönöm a segítséget.

Bárki kizárható bármilyen örökségből, a kötelesrészét nem számítva. A tartási szerződéssel elidegenített vagyon azonban nem is a hagyaték része, így az után kötelesrész sem jár. Már persze, ha érvényes a tartási szerződés.

Tisztelt Hölgyem / Uram!
Kérdésem a következő: édesapám halála után örököltem az ingatlanuk 1/4-ét.Másik 1/4 nővéremé,a 1/2 házrész édesanyámé. Nővérem édesanyámmal eltartási szerződést kötött.
Édesanyám halála után kizárható vagyok-e az anyai örökségből?
Köszönöm a válaszát.

Épkézláb módon le kellene írni a tényállást.

Nem volt időkiesés azonnal még az árverés napján fellebbeztünk aztán a fellebbezést szintén. Igaz a biroság 6 havonta válaszolt szinte semmit. Az utolsó levél a szintén semmivel ma jőtt.

Zavaros. Nagyon zavaros. És attól tartok, egy kicsit elkésett is.

Kérem ha valaki tud választ a problémámra ossza meg velem. Apai ágon örökölt (3-an őrőkőltük gserekek)családi házat, földeket. a nővérem tartozás cimen végrehajtást kért és az egészet elárvereztette. Melyet saját maga vett meg az árverésen. A nagy családi házat pl:350 ezer ft-ért. De előtte még a ház felét magára irattatta anyánkal melyet csak most az árverés után tudtunk meg. És milyen érdekes az árverésen befolyt HATALMAS ősszeg sorsárol sem tudunk semmit pedig 2009 szept 8-án volt az árverés. Fellebbeztünk de a fellebbezésre is csak a fellebbezés elutasitása jőtt vissza indoklás nem Valójában ugy érezzük vannak akiknek mindent lehet vannak akiket megfolytanak.

Koszonom a valaszt. Most mar kristaly tiszta.
Udv. V.

A törvényes örökösök első soron az örökhagyó gyermekei egymás között egyenlő arányban. (Itt fele-fele.) A kiesett gyermek helyén annak gyermekei örökölnek. (Ha vannak, de itt vannak.)

Tisztelt forumozok!
A nagypapam nemregiben hunyt el, neki verszerinti leagazasban 1 lanya, es annak csaladja, unokaja el (akikrol 20 eve nem hallott); valamint az edesapam (aki tavaly elhunyt) utan 3 unokaja, es dedunokai elnek.
Az elmult 8 evben szuleim viseltek gondjat.
Az a kerdesunk, hogy valojaban ki is orokol es milyen aranyban, annak tudataban, hogy a verszerinti lanya nem tamogatta, de a fia/menye gondozta ot halalaig. De mivel sajnos a fia mar nem el, igy orokolhetunk-e utana mi is, unokak, valamint menye, vagy minden az eletben levo lanyara, es annak csaladjara szall?
Elnezest, ha nem voltam ertheto. Elore is koszonom a valaszokat.
V.

Szívesen.

A nagypapa remélve felgyógyúl majd, de hosszú a lábadozás, sok türelem a családtól.

"Mona"

Köszönöm szépen a segítséget