zöldövezeti11: Póthagyatéki?
"Volt rá esély, hogy elmagyarázzam neked. Érted: volt."
Majd pont tőled fogok választ várni, ezek után....de kb jól sejtettem, hogy egy cinikus szaron kívül másra tőled nem telik, visszanézegetve az itteni "munkásságodat"
floren123,
Póthagyatéki eljárást akkor tartanak, ha új vagyonelem kerül elő.
Tartozásra nem. Az anélkül is megfizetendő, hiszen a jogutód már megvan.
Ha lezárult, akkor a testvéred fizetési meghagyással, vagy perrel követelheti a - szerinte - neki jogosan járó összegeket.
Ha nem tudtok megegyezni.
A hagyaték már el van osztva a végzéssel, azon a testvéred nem változtathat. Persze, te azt ajándékozol neki, amit akarsz.
Első kérdés, hogy jogos-e az igénye. Én azt gondolom, nem. Ha azt akarta volna, hogy járulj hozzá, kérni kellett volna már rég, még az örökhagyó életében. Vagy, eleve az örökhagyóval megegyezhetett volna, öröklési szerződéssel, vagy végrendelettel juttasson neki többet az örökségből. Szerintem ez még csak nem is hagyatéki teher. Valszeg nem véletletlenül nem került bele a leltárba.
Második, hogy ha jogos, akkor meddig kérheti : érvényesíteni, végrehajtással, legfeljebb 5 éven belül tudja, a többi már elévült.
Kiegészítés : az, hogy talán a jog szerint nem követelheti, attól még lehet "jogos", értsd, "etikus" az igénye, ha tényleg ő tartásba is fizetett az örökhagyónak, te pedig nem. Jobb lenne, ha megegyeznétek. Pereskedni marha drága dolog ám (pláne, ha az ügyvéd nem katázhat...).
drbjozsef, nagyon köszönöm!
Most még csak a hagyatékátadó végzés jött ki, amiben írják, hogy kérhetjük a hagyatéki tárgyalás megtartását, amennyiben felmerül hagyatéki hitelezői követelés. Erre 15 nap van. A testvér ilyet nem akar, ő bemondásos alapon döntötte el a 2/3 -as1/3-ad részt. Állítólag tudja bizonyítani számlákkal a befizetéseit.
Ez egy 95 milliós Bp-i ház, most kerülne sor egy ingatlanos megbízására, amire ugye két aláírás kellene, de így ő nem fogja aláírni, hogy nem egyezek bele a 2/3 1/3-ba.
Végén csak egy közös tulajdon megszüntetése perrel lehet erre pontot tenni?
És igen, kerek-perec írják a hagyatékátadó végzésben, hogy egyenlő arányban örökölnek a felek.
Én külföldön élek, de erről nem tudtam, hogy nem apánk fizette a számláit, kérdésemre sosem panaszkodott az anyagiakról.
„Szerintem ez még csak nem is hagyatéki teher.”
Az örökhagyó tartozása hagyatéki teher. (Hogy valóban tartozott-e az örökhagyó, az egy másik kérdés.)
„Az egyik örökös testvér most találta ki, hogy ő igényt tartana az általa eddig fizetett rezsiköltségre”
Ha tudná is bizonyítani, hogy ez hagyatéki tartozás, akkor is csak a rezsiköltség fele járna neki Tőled. Mert ő ugyanúgy felesben örökös.
„kérhetjük a hagyatéki tárgyalás megtartását”
A helyedben nem kérnék hagyatéki tárgyalást. A mostani végzésnél kedvezőbbet nem kaphatsz. Másrészt, minél később próbálja a testvér FMH-val/perben érvényesíteni a követelését, annál kevesebb lesz az, ami még nem évült el belőle.
Végül, még ha a bíróság ki is mondaná egy hagyatéki perben, hogy ez a követelés nem hagytéki tartozás, és Te nem vagy érte felelős, akkor sem tudod megakadályozni, hogy utána a testvér ne 95x0.5, hanem 95x0.67 milliót kérjen a házon levő 1/2 tulajdoni hányadáért egy eladásnál. Mert mindenki annyit kért a tulajdonáért, amennyit akar. Ahhoz, hogy eladjátok a házat ÉS 50-50% osztozzatok az árán, közös tulajdon megszüntetése iránti per kell. Már ha nem tudtok megegyezni.
Előkerül küldföldről egy testvér most hogy örökös lett és azon méltatlankodik, hogy a másik aki gondját viselte az elhalt szülőnek most valamennyi kompenzációra igényt tart az örökségből
„ Én külföldön élek, de erről nem tudtam, hogy nem apánk fizette a számláit, kérdésemre sosem panaszkodott az anyagiakról.” Ki a papa vagy a gondviselő ?
Felénk az atestvér aki az idős szülőt istápolja mindig többet kap az örökségből. Nyilván az arányokon lehet filózni, de az el az elv.
József is célzott rá :
„ az, hogy talán a jog szerint nem követelheti, attól még lehet "jogos", értsd, "etikus" az igénye, ha tényleg ő tartásba is fizetett az örökhagyónak, te pedig nem. ”
zöldövezeti11: nem igen írtam részleteket a magánéletünkről, úgy gondolom.
"valamennyi kompenzációra" nem igazán mindegy a 31 millió, vagy a 47.5.
Pláne, ha nem is tudnak ennyiről bizonyítékot bemutatni.
Az utóbbi 2 évben történhetett néhány ilyen befizetés, nővérem a végrendelet hiányát nehezményezi, ezért akadékoskodik most. Egyedül élt apánk, 66 éves volt, teljesen váratlan volt a halála. Én rendszeresen hazalátogattam, sokszor hoztam neki mindenfélét, bevásároltam, ennyi erővel én is akadékoskodhatnék ezeken.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást.
„ nővérem a végrendelet hiányát nehezményezi, ezért akadékoskodik most.”
Nehezményezi? Mi közöd neked ahhoz?
Ha rendszeresen fizetett édesapátok helyett valamit, akkor neki kellett volna ezt VELE megbeszélnie. Vagy tartási, vagy öröklési szerződést kötni (bár egyenesági rokonok között, ahol a tartás törvény szerint is kötelező, ott az sem olyan egyszerű).
Egyezzetek meg valami méltányosban, de ez az ő sara, örüljön, ha hajlasz a jó viszony miatt a kompromisszumra.
Kezdje a bankszámlakivonatai lekérésével, amin meg tudjátok nézni közösen mi alapján járna neki bármi is. Aztán jöhet a Te részed...
Tisztelt tanácsadók. Közjegyző által nem hitelesítve, de több, mint 10 éve együttélő élettársak közül az anyuka tragikus hirtelenséggel elhunyt. Első házasságából egy 26 éves, az élettársi kapcsolatból egy 10 éves gyermek maradt, akinek a képviselője(gyámja) az élettárs apuka. Az elhunyt anyukának él még az édesanyja, édesapja és a nevelőapja. Vagyona nincs, csak tartozásokat hagyott maga után.
Kit idézhetnek be a hagyatéki tárgyalásra és mi történik akkor, ha a két gyermek (érthető módon) visszautasítja a hagyatékot?
Fentieket figyelembe véve kinek kell a közjegyzői díjat megfizetni és milyen összegben?
Köszönöm válaszukat.
„Kit idézhetnek be a hagyatéki tárgyalásra”
Nem lesz hagyatéki tárgyalás.
Tisztelt Kovács Béla Sándor! Köszönöm a választ. De mi lesz a tartozásokkal? (pl. banki tartozások).
Szerinted?
vibcsi,
Az örökhagyó tartozásaiért az örökösök csak a hagyatéki vagyon értékéig felelnek, a saját vagyonukkal nem.
Ha nincs hagyatéki vagyon, nincs mit felosztani az örökösök között, ezért nincs tárgyalás sem - és ugyanezért a tartozásokért sem felel senki. A hitelező vesztesége.
(Persze, ha mondjuk közüzem tartozás is van közötte, akkor előfordul, hogy a fogyasztási hely tartozásának rendezéséig nem kötnek új szerződést senkivel, és annak kell megfizetnie, akinek az érdekében áll, mert mondjuk szeretne szerződést kötni. De ez is leginkább csak a vízközműre vonatkozik.)
Üdvözletem!
A kötelesrész bizonyításáról szeretnék kérdezni.
Örököltem egy nagyobb összeget, amit a fiamnak adtam. Ebből és a saját megtakarításából lakást vett magának. A másik gyerekemnek nem adtam az örökségemből, mert ő kapott annak idején az apjától lakásra. Ha 10 éven belül meghalok, a másik gyerekem - aki most nem kapott - perelheti a fiamat a kötelesrészért? Nem tudja - bár sejti - , hogy az örökségemet a fiam (a testvére) kapta meg, ám az összegről még nagyságrendileg sincs tudomása. Ezzel a "sejtem ám Öcsisajt, hogy kaptál anno pénzt az anyánktól, bár nem tudom mennyit" mehet a bíróságra perlekedni a kötelesrészért? (Sajnos nagyon pénzéhes leány, és pont azért nem kapott tőlem semmit, mert a részéről az teljesen rendben volt, hogy ő kapott anno az apjától, az öccse meg nem kapott...) Emiatt haragszom rá, de azt azért nem szeretném, ha perlekednének.
Rozália*,
Perelni mindig lehet. Ellenben a sikerhez kell, hogy majdan a leány által utánad kapott örökség kisebb legyen, mint (a teljes tiszta hagyatékod + halálod előtti 10 évben adott ajándékok értéke) /2 /3, ha csak ők ketten lennének törvényes örökösök. Akkor a különbségre joggal tart igényt a leány az öccsével szemben kötelesrészként. Te ismered a számokat, látod, hogy volna-e alapja a pernek.
Ezt a számítást még néhány dolog árnyalhatja, a részletek a Ptk. 7:80-7:82 §-ban vannak. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Az ajándék összege könnyen kideríthető, ha banki átutalással küldted, mert a banknál meglesznek a folyószámla-kivonatok. Ha készpénz volt, akkor sokkal nehezebb.
Osztap, köszönöm.
Amúgy utalás volt, rögtön az eladó számlájára...
1/6-a
(X/2/3 = X/6)
:D Máskor szólj, hogy a hosszú szöveg a zárójelben X.
Ez már felsőbb matematika. :)
Egyszerű: ne halj meg 10 éven belül!
Kedves Fórumozók!
Adott egy múltbéli hagyatéki tárgyalás mely során aláírtam egy fellebbezésről való lemondó nyilatkozatot, így a végrendeleti örökös örökölt mindent.
Olyan információk kerültek a birtokomba közel 1 év után, mely alkalmassá teheti az ügyet a végrendelet megtámadására.
Érdeklődni szeretnék, hogy indíthatok-e polgári pert az ügyben a végrendelet hatályon kívül helyezése céljából a nyilatkozat függvényében?
Üdv
CN
ChuckN
„Ptk.7:37. §(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.”
Ismerni kellene pontosan azt a fellebbezésről lemondást, ha az csak a hagyatéki végzés jogerősítésére szolgált, akkor attól még megtámadhatnád. De ha a végzésben elismerted a végrendelet érvényességét, akkor nem. De ismerni kellene a körülményeket, mi az, amire hivatkoznál, mi derült ki utólag. Nagyon kevés ilyen esetet tudok elképzelni, ami érvényesnek elismerés után újra megnyitná a megtámadás lehetőségét.
Egyébként indíthatsz polgári pert, ha az a kérdés. Nem tilos azt.
Ha megér pártízezer forintot, keress egy jó hagyatéki ügyekben jártas ügyvédet, és mutass meg neki minden iratot.
Kedves hozzáértők,
Tanácsot kérek, barátnőm a férjével eladott egy közös ingatlant, 50-50% ban voltak tulajdonosok, külön-külön bankszámlára utaltatták a vételárat, a férj elajándékozta a részét, barátnőm értékpapírba fektette,
a férj nemrég elhunyt, a feleség mire számíthat? az eladott ingatlan rá eső fele a sajátja marad, vagy közös vagyonnak számít és a fele öröklődik?
Nagyon köszönöm!