Öröklés

Mint örökös, az apja utáni x milliós vagyoni értékét elvihetné ha egy autót ketté lehetne fürészelni, (...) azonban az özvegy x millió forintjával a kölök ne autókázzon...

Én nem adnám ki a kocsit.

Ha kell, sürgős esetben csak lehet találni ügyvédet Pécsett.

„gépkocsi közösen szerzett vagyon, emiatt kérdem én, jogában állt-e elvinni mindenféle átvételi elismervény nélkül, vagy amíg a hagyatéki tárgyaláson neki nem ítélik, addig nem viheti el a lakásból”

így van, nem viheti el átvételi elismervény nélkül

azt, hogy kinek a tulajdona az autó, majd a közjegyző hagyatékátadó végzése rendezi

majd bizonyítani kell (nektek), hogy valóban közösen szerzett vagyontárgy az a gépkocsi

„fiú soha nem lakott velük 1 háztartásban, anyja már 16 éve elvált apjától”

nincs érdemi jelentősége - jogilag legalábbis

„
engedély nélkül elviheti, vagy kell papírt írni, hogy a lakáson belüli garázsból elviszi az autót, amely szerintem ugyanúgy a hagyaték tárgyát képezi, mint a lakás. Annak fele az övé, de akkor az autónak is csak a fele az övé, akkor a testvérem engedélye kell, hogy elviheti.”

így van, úgy tűnik, megáll a fele-fele a ház és az autó tekintetében is

írjon átvételi elismervényt a fiú (mármint aki vinné az autót most)

pontosan leírva autó típusa (pl. VW Passat CC 1,6 diesel, fekete), rendszám, alvázszám

elismervényt kézzel írja és ne számítógéppel (ha olvashatóan tud írni) - így hitelesebb és így megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat kritériumának

(ha géppel írjátok és ő csak aláírja, akkor két tanú is kell a bizonyító erőhöz - és ti nem lehettek tanúk)

a döntő motívum a kérdésben a következő jogszabályhely:

Polgári Törvénykönyv
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

3. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai

578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak és a bejegyzett élettársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.

Köszi.
A ház fele-fele tulajdonú, ezt nem vitathatja.
Itt a kocsi a lényeg abból a szempontból, h a temetés után elmegy, és ha nincs papír, ami kellett volna, akkor gáz. Ha viheti, mert jog szerint mindenképp az övé, akkor nem emlegetünk neki semmit. De ismétlem, ezt tisztázni akarom, még mielőtt eltűnik a képből.
És még1x köszi a válaszokat Tőled.
BÚÉK!

Javaslom várj türelemmel, jogász a hétvégén bizonyára hozzászól a felvetett problémáidhoz.

Tehát az élettársi kapcsolatban közösen épített -és még hiteles- ház további sorsa, valamint a közös tulajdonú tehermentes gépkocsi.

(Azzal nem vagyok tisztában, hogy ingatlan esetében az élettársra is kiterjed-e az özvegyi haszonélvezeti jog, netán értékes ingóság esetében is.)

Én magam csak annyit, hogy a kocsit semmiképp nem adnám oda, hiszen a befektetett x millió forintomat senki ne vigye el "autókázni". (Közösen eladni aztán a felezett pénzből ki-ki azt vesz magának amit tud.)

Ha mégis odaadja -ami szerintem nagy meggondolatlanság lenne- akkor legalább írasson vele egy elismervényt, miszerint mostantól x millió forinttal tartozik (!) melyet ha semmi másból a lakása eladásá árából megad legkésőbb egy éven belül. (Ha nem adja a pénzt a lakása árvereztethető lesz a tartozási elismerés miatt.)

"Mona"
laikus hozzászóló

Mármint a fiú nem teheti ki a testvéremet, mondván, övé a ház másik fele, mert a srác nem lakott soha velük,

Köszi a választ, de lehet félreérthető voltam.
Az autó hitelmentes, és sajnos nem voltak törvényesen összeházasodva. Ebből a kever-kavar-állapot.
Tehát, a fiú, mint egyetlen vérszerinti örökös szemben a testvéremmel, aki élettársi viszonyban, közös gyerek nélkül,DE közösen, kisebb részben hitellel épített házban laktak.
A házból ki NEM teheti, de megtilthatja-e a fiónak, hogy onnan bármit is elvigyen az ő engedélye nélkül.
A fiú önálló lakással rendelkezik más városban.

Én csak egy laikus hozzászóló vagyok, jogász a továbbiakban ha kell kijavít vagy pontosít ha kell.

Az autót a fiatelember NEM VISZI SEHOVÁ, mert a testvéred 1/2 tulajdoni jogán kívül az ingóságra is kiterjed az özvegyi haszonélvezet, ergo a kocsi használata felett a testvéred rendelkezik.

Gyorsan elvenni tőle a forgalmit és a kulcsokat - ha kell erőszakkal is, mert...

Az autón lévő hitel miatt a bankkal rendezni kell az fiatalember hitelképességét mert mint örökös a törlesztőrészletek felét IS megörökölte a srác - vajon képes lesz-e a továbbaikban ezen terheket fizetni?! (Továbbá a casco-, a kötelező felelősségbiztosítás- valamint a súlyadó mindenkori felét is...)

Ha nem képes, akkor a testvéred EGYMAGA az egészet (...) és ha ezt már ő sem, akkor az autót el kell adni és a vételárból a hitelt rendezni, és nagy szerencse ha a vételár elég lesz a még visszalévő hitelösszegre?!

Szóval fel kell homályosítani a srácot hogy bár az autó felét megörökölte, de vannak kötelezettségek melyek őrá is vonatkoznak.

Arról nem is beszélve: elvinné a kocsit és netán összetörné (...), a roncs meg már semmit sem ér a testvérednek - se, ergo csak a nagy adósság maradna ott neki.

"Mona"

Szép estét.
Szeretnék tisztán látni 1 dologban.
Sógorom szegény 29.-én váratlanul elhunyt. Élettársi viszonyban állt testvéremmel már 15 éve, de mindig voltak egy lakcímen, sógorom édesanyja helyzete miatt. 3 éve építettek közösen 1 házat, ez közös néven, közös hitellel működik.
Van egy többmilliós értékű gépkocsi, amit a sógorom egyedüli fia elvitt. Törvényes örökös, addig ok, de a gépkocsi közösen szerzett vagyon, emiatt kérdem én, jogában állt-e elvinni mindenféle átvételi elismervény nélkül, vagy amíg a hagyatéki tárgyaláson neki nem ítélik, addig nem viheti el a lakásból. A fiú soha nem lakott velük 1 háztartásban, anyja már 16 éve elvált apjától.
Ez a papír kárdés azért lenne most fontos, mert a hétfői temetés után a fiú visszamegy Pestre, és onnantól kezdve nehéz lesz vele személyesen kommunikálni, a kocsit meg visszahozni.
Tehát, engedély nélkül elviheti, vagy kell papírt írni, hogy a lakáson belüli garázsból elviszi az autót, amely szerintem ugyanúgy a hagyaték tárgyát képezi, mint a lakás. Annak fele az övé, de akkor az autónak is csak a fele az övé, akkor a testvérem engedélye kell, hogy elviheti. Kérem válaszoljon, aki tud segíteni.
Köszönöm.
És BÚÉK!

berci11

A jelenlegi szabályok szerint nem.

Kedves Immaculata!

Én az egyik gyermek vagyok... de azért köszi a segítséget.

Üdv.

Tóth László

Sziasztok!

Azt tudom, hogy a bankbetét öröklése illetékmentes.
Az értékpapírszámlán lévő állampapír valamint a pénzpiaci alap is.
A kérdésem az lenne, hogy a tartós befektetési szerződés TBSZ, befolyásolja-e az öröklési illetékmentességet. Pl akciós forintbetétre tervezzük a TBSZ-t. Köszönöm a választ!

Az első két szakasz teljesen rendben van.

A harmadiknál a gyerekeknek jár a kötelesrész.

Negyediknél a külön vagyon soha sem fog beleoldvani.

Meg kell jegyeznem, hogy az ilyen jellegű kérdéseket nagyon nem szeretjük itt. Kifejezetten elutasítjuk és ha csak mód van rá nem is válaszoljuk meg, mert amíg a gyerekek soha sem tehetnek a szülők válásáról, sem arról, hogy megszülettek, sem arról, hogy az élet milyen neveltetést, vagy elhidegülést eredményezett az apával való kapcsolatában, addig a gazdag és kényelmes életet élő feleség még a törvényes részével sem elégszik meg, hanem ingyenes tanácsokat vár a fórumozóktól.

Legalább az ilyen szennyes jellegű kérdésekkel fizetett ügyvédeket kellene bombázni.

Rosszul tudod. Légyszi ne adj hamis válaszokat...

Az első házasságból "hozott" különvagyont a két gyermek egyenlő arányban örökli.

A második házasságból származó közös vagyon 1/2-ed részét (= apai rész) a két gyermek örökli egymásközt 25-25%-ban, míg a feleség a vagyon másik 50%-át egymaga. És mint özvegy a gyermekek által öröklendő ingatlan- és ingo tulajdoni javak fölött haszonélvezeti jogot is örököl. (A haszonélvezet megváltható, de erre nem kötelezhető.)

Az apa készíthet végrendeletet és abban mindennemű java egyetemleges örökösévé a jelenlegi feleségét nevezheti meg, ebben az esetben /tudtommal/ a kötelesrész sem járna a gyerekeinek.

Jól gondolja át, valamint a végrendeletet készíttesse ügyvéddel és/vagy közjegyzővel - a várható bírósági megtámadás végett...

Külön írom: az első házasságából származó különvagyona vélhetően többé-kevésbé beolvadt a második házassági vagyonközösségbe., innentől kezdve ha majdan per lesz az örökség miatt akkor nem lesz könnyű bizonyítani mi honnan és mire.

"Mona"
laikus hozzászóló

T. Szakértők!

Egy egyszerű kérdésem lenne örökléssel kapcsolatban. Rögtön a lényegre is térnék... A szituáció a következő: adott egy apa, aki igencsak jómódú, és akinek az első házasságából van két gyermeke. Újra megnősült, de ebből a házasságból nem született gyermek. A kérdésem az lenne, hogy az apa halála esetén, milyen arányban oszlik meg az örökség a második feleség, illetve a két gyermeke között? Továbbá van -e arra jogi lehetőség, hogy a gyermekeket valamilyen módon kizárják az örökségből?

Köszönettel:

Tóth László

Ui.: Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Egyáltalán mikor és hogyan szerezte az élettárs a nyaralót?

A földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonlás fogalma alapján a nyaraló valószínűleg kettőjük közös szerzeménye, de az erre vonatkozó igényt - vagyis a szerzés százalékos arányát neked kell bizonyítani. (Havi jövedelmek megoszlása, tanúk stb.)

Javasolt ügyvédi segítség kérése.

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértők!

A következőkkel kapcsolatosan kérném tájékoztatásukat.
Édesapám nemrég elhunyt. Egy lakás volt a tulajdonában, ahol az élettársával élt, több mint 25 éve. Van egy nyaralójuk is, ami az élettársa nevén van, de közösen épjették.

A kérdésem az lenne, hogy az általuk közösen használt nyaralóból is számíthatok-e örökségre?

Segítségüket előre is köszönöm

Valóban, ekként logikus.
Köszönöm a kijavítást.

„Tehát előszőr nekik kell felajánlani a tulajdonrészedet eladásra, és csak a nemleges válasz után kereshetsz külső vevőt.”

Ez tévedé. Először a vevővel a vételárról meg kell állapodni, ezt kell a tulajdonostárssal közölni és nyilatkoztatni, hogy ezen az áron megveszi-e.

én11

Jut még eszembe: az öröklő tulajdonostársaidnak elővásárlási joga van, feltéve ha élni akarnak vele. Tehát előszőr nekik kell felajánlani a tulajdonrészedet eladásra, és csak a nemleges válasz után kereshetsz külső vevőt.

A későbbi esetleges vitákat elkerülendő ajánlott-tértivevényes levélben add meg feléjük a vételi ajánlatodat: konkrét összegben megjelölve a vételárat, melyre 8 napon belül úgyszintén írásban várjad az igen-nem válaszukat.

"Mona"
laikus hozzászóló

El lehet adni addig is, ha van olyan vevő, aki megbízik ennyire benned.

Mivel többen örököltetek többfélét, a hagyatékátadó közjegyző majd kiadja az örökrészedet - az egyik-másik ingatlanra vonatkozó százalékos arányban. Tehát amíg "papír" nincs róla addig sajnos hiába is mondanád: fele és/vagy a negyede a tiéd...

Falu, város, megyei székhely, főváros - vagyis egy ügy elintézésének időigénye mindig attól függ hol is kell hogy foglalkozzanak vele, figyelemmel a hasonló ügyek sorrendiségére.

Amúgy kérdezd az elhalálozás idejekor az elhunyt lakhelye szerinti "ügyeletes" közjegyzőt - a jegyző megmondja xy kit is kell keresned.

Indokolt esetben kérhető részletfizetés., amikor majd megjön az APEH-től a fizetési meghagyás a megállapított illeték összegéről, egy beadványban- tértis levélben EGYBŐL kérni kell a részletfizetés engedélyezését, egyúttal a kérelem elbírálásáig kamatmentességet is kérni - különben egyből kegyegne a kamat...

Külön írom: több ingatlan öröklése esetén az egyiket megpróbálni gyorsan eladni és annak árából részben-egészében lerendezni az öröklési illetékeket.

"Mona"
laikus hozzászóló