Öröklés

Egyébként érdemes is, mert az egyes vagyonelemek hiába vannak egyikőtök vagy másikotok nevén, ha az a házastársi közös vagyonba tartozik, akkor arra hivatkozhatnak a felek (a túlélő házastárs, hogy csak a fele tartozik az elhunyt hagyatékába, és az örökös, hogy a túlélő házastárs nevén lévő vagyon fele beletartozik).
Ezen el lehet vitatkozni, pláne, hogy az örökös nem a túlélő házastárs gyermeke.

Érdemes ügyvéddel csináltatni, mert több fontos alaki kelléke van, amit ha elront az ember otthon, akkor érvénytelenné válik az egész. Plusz bejegyeztetni a nyilvántartásba.

Köszönöm a gyors választ, igen én is ettől tartok, hogy macerás lehet a dolog, csak jó lenne úgy ügyvédhez menni hogy már ne csak azt tudjuk mit szeretnénk, hanem azt is hogy mit lehet és mit nem. Talán a számlák esetén megoldható hogy a befektetéseket megszüntetjük, koncentráljuk a (kb50M) vagyont egy számlába ( vagy kettőbe) és egymás haláleseti meghatalmazottjai leszünk, így az nem számít bele a hagyatékba - ha jól gondolom.

• Kérdés az autók, ez (kb15M) és legrosszabb esetben osztozkodni kell a másik fél gyerekével . Elvileg egy gyerek rész hagyatékba megy, így elvileg a túlélőnek lesz két fél autója ami "közös vagyon része" volt és lesz két negyed autója ami "1 gyerek rész a hagyatékból " tehát "elvileg csak kettő darab negyed autót kell átadnia a leszármazott örökösnek. - jól gondolom ?
• Az ingatlan esetében (kb70M) meg majd osztozkodás lesz, végül is kié legyen, nem kisemmizni akarjuk őket csak a magunk anyagi függetlenségét bebiztosítani. Az ingatlan esetben a másik fél csak haszonélvezetet kap a hagyatéki részre ? - vagy itt is kap egy gyerek részt is ? ( amiről nyilván le is mondhat)

„ így az nem számít bele a hagyatékba - ha jól gondolom.”
Igen. Haláleseti rendelkezés alatti számla nem kerül be a hagyatéki leltárba, zárolni sem kell.

„Elvileg egy gyerek rész hagyatékba megy, így elvileg a túlélőnek lesz két fél autója ami "közös vagyon része" volt és lesz két negyed autója ami "1 gyerek rész a hagyatékból " tehát "elvileg csak kettő darab negyed autót kell átadnia a leszármazott örökösnek. - jól gondolom ?”
Akinek a nevén van, az teljesen a hagyatékba megy, ebből egy gyerekrészt örököl a házastárs, vagyis fele-fele.
De ha hivatkoznak rá (tegyük fel, ilyenkor mindketten), hogy ez is, és a másik autó is közös vagyon, tehát mindkettőnek csak a fele-fele kerüljön a hagyatékba, akkor az örökös gyerek mindkét autó negyedét örökli. (ha elismerik egymás követelését. Ha nem, akkor per, de ha tényleg közös vagyon, akkor nincs értelme a pernek)

„Az ingatlan esetében (kb70M) meg majd osztozkodás lesz”
Az utolsó közösen lakott lakásból a túlélő házastárs nem örököl, de haszonélvezetet kap az örökölt részre, és ugyanígy a felszerelési, berendezési tárgyaira is.

De végrendelettel - a kötelesrészen kívül - bárhogyan rendelkezhettek a vagyonotokról.

Ezen kívül az örökösök a hagyaték tárgyait osztályos egyezség keretében tetszőlegesen rendezhetik egymás között a hagyatéki eljárásban. Például az autókat, hogy a felét kapja meg a gyerek az egyikben, de ne kapjon semennyit a másikban.

Ez, amit eddig leírtál, pont elég egy ügyvédnek. Legyen összeszedve az összes vagyonelem, amiről rendelkezni akartok, és tudjátok, hogy mit kinek juttatnátok. Aztán az ügyvéd ebből tudni fogja lehet-e, érdemes-e, vagy van más javaslata.

kisvasutas,

Érdemes lehet egy kicsit messzebbről indulni. Ha nincs végrendelet, akkor a Ptk. szerint:
„7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
(a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
(b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.”

Érdemes végiggondolni, hogy nem egyszerre fogsz Te és a feleséged meghalni. A törvényes öröklés fenti szabályai szerint (azaz, ha nincs végrendelet), mindkettőtök halála után az egyik gyerek durván harminc millióval többet vagy kevesebbet örököl a másiknál, attól függően, hogy melyikőtök hal meg előbb. Ennek az oka az özvegyi "egy gyermekrész" a befektetésekből és az autóból, amit a második haláleset után csak a másodjára elhunyt házastárs gyereke örököl. Ezt így akarjátok, vagy inkább azt akarjátok, hogy a két gyerek ugyanannyit örököljön?

Kapcsolódó kérdés, hogy az özvegynek (akármelyikőtök is lesz az), szüksége lesz-e a gyermekrészre? Vagy elég neki öngondoskodásra a saját tulajdona, azaz a befektetések fele és az egyik autó?

Köszönöm a hozzászólásokat, kezd világosodni a dolog hogy mennyi mindenre (is) oda kell figyelni. Statisztikailag kb 10-15 év még, mire osztozkodni kell valamelyik örökössel, de jobb nem meglepődni és papírozni a dolgokat mert belelátni senkibe nem lehet hogy mit tesz majd ha oda kerül az ügy hogy osztozkodni kell a másik gyermekével. Sajna a mai világban ha valami történik pillanatok alatt milliókat lehet költeni orvosra ápolásra gondozásra stb.....
Hálás köszönet mindenkinek, hogy ilyen gyorsan tisztázódtak a felmerült kérdéseim, és remélhetőleg mások is hasznát veszik a leírtaknak.

Tisztelt Szakértők!
Az alábbi üggyel kapcsolatban érdeklődnék: az elhunytnak egy örököse van. Az elhunyt vagyonában szerepel készpénz, melyet ha hagyatéki leltárba felvesznek, egyenesági örökösnél van-e adó vonzata, illetve letétbe kell-e helyezni a hagyatéki tárgyalásig?
A választ előre is köszönöm.

zsuzsanna56,

Nincs semmilyen illetékvonzata, egyenes ági rokonok között minden vagyon öröklése illetékmentes. (Adó eleve szóba sem jön)

Nem kötelező letétbe helyezni, a lényeg, hogy ha bekerül, akkor ahhoz az örökös hozzá is jusson, legkésőbben a hagyatéki eljárás végén. Vagy vita, per lehet belőle.

(Ugyanakkor, ha bekerül a hagyatéki leltárba, akkor a közjegyző díjalapjába ez is bele fog számítani, neki többet kell majd emiatt fizetni.)

Köszönöm szépen a választ.

Folyószámlán lévő, 2023-as adó visszatérítés összege bele számítódik-e az örökségbe?

Hgm,

Nem értem a kérdést.
Maga a folyószámlán lévő pénz (vagy közös számlán az a része, amely az örökhagyót illeti) tartozik a hagyatékba. Teljesen mindegy, hogy annak mi az eredete, jogcíme.
Mi a problémád vele pontosan?

Köszönöm szépen a választ! A férjem folyószámlájára, halála után utalták a 2023 as évre vissza járó adó túlfizetést. A kérdésem az volt hogy ez az összeg most bele számítódik-e az örökségbe?

Miért ne számítana?

Hgm,

Ami az örökhagyót illeti, az jár az örökösnek, aki általános jogutódja az elhunytnak. A "helyére lépett" bizonyos értelemben, és korlátozásokkal.

Ha előkerül évek múlva egy tartozás (mondjuk az 5 éves elévülésen belül biztos, bár annak nyugvása akár még azt is kitolhatja), akkor azért is felel az örökös ( főszabályként legfeljebb az örökölt vagyon erejéig, a sajátjával nem).
Ha évek múlva előkerül vagyon, akkor persze az is, de ahhoz póthagyatéki eljárás is kell.

Mikor derült ki ez az utalás? Már jogerős a hagyatéki végzés? Létezik meg az elhunyt számlája, amire utalták neki ezek szerint.

Köszönöm szépen a választ, értem a lényeget.

Üdv,
Kérem segítségüket az alábbi ügyünkben:
A nagymamám testvére elhunyt. Hagyatéki eljárásban - vagy miben - derült ki számomra, hogy örökös vagyok még másik 12 rokonommal együtt. Mivel anyám elhagyott már gyerekkoromban nem ismerek a "rokonok" közül senkit. Közjegyző írt, hogy örökös vagyok én is. Nem kívántam ezzel foglalkozni, a megfelelő nyilatkozattal lemondtam az örökségről, de a közjegyző valamilyen formai hibára hivatkozva nem fogadta el és adott még 15 napot, hogy reagáljak, de sajnos elfelejtettem és most már visszavonhatatlanul örökös vagyok. Ennek okán sikerült megörökölnöm nagy halom tartozást, amit a hajléktalanná vált anyámnak sikerült felhalmoznia még halála előtt és most ezt rajtam követelik feltételezem így szól a törvény.
Van bármilyen lehetőségem, hogy elkerüljem az örökösödési hercehurcát? Nagyanyám elhunyt testvérének a háza a hagyaték, aminek a 12-ed része sem ér annyit, hogy az anyám felgyülemlett tartozásait kifizessem - nem mintha a 12 örökös meg tudna egyezni...

Köszönettel

Zolika2011,

Esetedben a legfontosabb, hogy az örökhagyó tartozásaiért legfeljebb az örökölt vagyon erejéig felelsz, azon túl nem, és elsősorban a hagyaték tárgyaival.
Ha nem "sikerült" az öröklés visszautasítása (ami nem lemondás, de ez most lényegtelen), akkor utólag sajnos már nincs mit tenni, örökös lettél.

Ha bármelyik hitelező keres, válaszolj neki, hogy a tartozásért a hagyaték erejéig, annak tárgyaival felelsz, az örökölt vagyon, az ingatlan 1/12 részét felajánlod neki, vigye.

Ami neked lényeges, hogy ha valamelyik hitelező fizetési meghagyást bocsáttatna ki ellened, akkor azt vedd át, és az abban leírtak szerint, határidőben, a kibocsátó közjegyzőnél adj be ellentmondást. Ez azért fontos, mert ha ellentmondás hiányában jogerőre fut önhibádból (mert jó címre küldték például, csak nem vetted át, vagy nem foglalkoztál vele), akkor onnantól az végrehajtható lesz rajtad, a saját vagyonodon is.

Szóval önmagában elvileg nem ér hátrány az öröklés miatt, csak jobban kell figyelni. Jobb lett volna a visszautasítás, de hát ez van most már.

A törvény egyébként : Ptk.7:94.§ - 7:100.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

drbjozsef,
köszönöm a gyors választ.
Most a NAVtól kaptam fizetési meghagyást, hogy fizessek be ~16.000.- illetéket, mert örököltem, de azt olvasom a levelükben, hogy csak fellebbezést tehetek (azt is 5.000-ért...). Nekik is írjam azt, hogy terheljék a hagyatékomra?
Ugyanez fog történni a közjegyzővel is, aki hamarosan szintén küldeni fog fizetési meghagyást, mert neki is jár a díja, neki is írjam, hogy terhelje a hagyatékomra?
és még egy kérdés: korábban írta, hogy a kibocsátó közjegyzőnél adjak be ellentmondást. Azt honnan tudom kicsoda?

Köszönöm

Hiba lenne nekik is azt írni - nem is mondott a doktor semmi ilyesmit.

„a kibocsátó közjegyzőnél adjak be ellentmondást. Azt honnan tudom kicsoda?”
Nem fogod elhinni: rá lesz írva.

Zolika2011,

Sajnos a közjegyző díjára és az illetékre nem vonatkoznak a lentiek.
A közjegyző díjának rád eső részét ki kell fizetned, ráadásul itt van egy még roppantul kellemetlen körülmény : a közjegyző díjának tekintetében az örökösök EGYETEMLEGESEN felelnek, akár az is előfordulhat, hogy a közjegyző tőled követeli a TELJES, mind a 12 örökös díját - jogszerűen. Aztán - ha ez esetleg megtörténne, nem valószínű, de nem is kizárható -, ha megfizetted (akár FMH után), akkor természetesen te követelheted az örököstársaidtól a rájuk eső részt. Akár FMH-val.

Az illetéket szintén ki kell fizetned, az nem hagyatéki teher, az attól független.

De mindkettő a hagyaték megszerzésének költsége, úgyhogy ha egy hitelező keresne, és felajánlanád neki a kielégítésre az ingatlanrészedet, akkor bepróbálkozhatsz, hogy azt a fenti két tétellel csökkentve jár csak neki, ha átveszi az ingatlanrészt, akkor azt fizesse meg neked. Mert amivel felelsz, az a "tiszta" értéke a hagyatéknak.

Jó napot.

Előre is köszönöm a segítséget.
Elhunyt édesanyám apjának a testvérének a fia.
Anyukám első unokatestvére.
Neki semilyen leszaármazottja nincs az unokatestvérein kívül.
Anyai ágról 4 , apai ágról szintén 4 unokatestvére volt az elhunytnak.
Tavaly megtörtént a hagyatéki eljárás.
A napokban tudomásunkra jutott hogy végrendelet nem volt, valamint édesanyámat és 3 unokatestvérét kihagyták az öröklésból.Azzal az indokkal hogy apai ágról az öröklők ismeretlenek.Ezzel le is zárták az ügyet.
Ez hazugság mert közeli kapcsolatban állnak az unokatestvérek egymással.
Kérdésem az lenne hogy ez édesanyámnak van esélye örökölni a ráeső részt ?
Ha igen,milyen módon?
Köszönöm a válaszát

jozsef199999,

Ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el egy év, akkor anyád mint törvényes örökös kérheti a hagyatéki eljárás megismétlését a hagyatéki ügyben eljárt közjegyzőtől. Hetv. 105. § itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ha nem tudod, melyik közjegyző járt el, keress rá itt:
https://start.mokk.hu/…okereso.html#x

Ha az egyéves határidőből már kifutottatok, akkor pert indíthattok az anyai ági örökösök iránt, amit meg fogtok nyerni.

(Csak nehogy ági vagyon legyen az a hagyaték.)

Köszönöm.
Kovacs Béla
Ezt hogy érted?
Ha a hagyaték 50 milliós családi ház és pár millió készpénz.

jozsef199999.

„Öröklés esetén ági vagyonnak nevezzük mindazokat a vagyontárgyakat, amelyeket az örökhagyó valamelyik felmenőjétől örökölt vagy amelyet a felmenőjétől ajándékozás útján szerzett.Ugyancsak ági vagyonnak számít az olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó a testvérétől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott, ha ő korábban az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.”

Ha az ingatlan vagy a készpénzt az örökhagyó a fenti módok valamelyikén szerezte az anyai ágról, akkor ági vagyonként öröklődik, és az apai ág leszármazói ebből nem örökölnek.

Nem lehetetlen, de nem is gyakori eset. Ugyanakkor ha igaz az indoklás, amit írtál, hogy "ismeretlenek", tényleg ez van a hagyatéki végzésben, akkor valószínűtlen, hogy ági vagyonra hivatkozva maradt ki édesanyád, mert akkor az is szerepelne benne.