Öröklés

Tisztelt Fórumozók,

Szüleim évekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy rám hagyják az eredeti szülői lakásukat, mivel nőverem pár éve örökölt egyet 1/1-ben anyai nagymamánktól.
A helyzet annyiban változott, hogy a szülők idén elváltak, ebből kifolyólag, a nővéremmel való kapcsolatom megromlott, ezáltal az örökösödés nem oldható meg szimplán egy Lemondó nyilatkozattal az ő részéről.

Kérdés, melyik lehetőséggel nem kapná meg az ő köteles részét a legbiztosabb módon, mivel az eredeti felállás továbbra is változatlan, rám akarják hagyni a lakást teljes egészében:
a. Ajándékozással, viszont ahogy olvastam 15 éven belül megtámadhatja és igényt tarthat a köteles részére, szülők halála esetén. idős szülők révén előfordulhat, h ez 15 éven belül történik meg.
b. Végrendelettel, melyben engem jelölnek meg egyedüli örökösnek, ez esetben viszont a köteles rész mindenképpen megilleti ha jól tudom (25%a a lakásnak)
kérdés: erre igényt tarthat, ha jelzi
vagy a hagyatékin automatikusan megkapja?
c. Eltartási szerződést kössek mindkét szülővel külön-külön? Apát kizárólag én látogatom, ő megszakított vele minden kommunikációt, anyát fele-felesben, viszont őt nemsokára egy általam vásárolt lakásba költöztetem.

Előre is köszönöm válaszukat!

Tisztelt KBS!
Ezek szerint van joghatósága a magyar bíróságnak egy külföldi ingatlan felett rendelkezni és azt egy idegen országban érvényesíteni?
üdv.
zz

Miért ne lenne joghatósága két magyar állampolgár jogvitájára? Sőt, szerintem még az alkalmazandó jog is a magyar lesz. Az más kérdés, hogyan lehet az esetleges ítéletet külföldön végrehajtani.

Szép napot!
Szeretnék segítséget kérni!
Édesanyám elhunyt tavaly nyáron, 2 testvéremmel közösen örököltük az édesanyám házát. Édesanyám halála után egyik testvérem beköltözött, és megbeszéltük, hogy megveszi, de mai napig nem történt előre lépés. Mit tehetek, amivel lépésre lehet bírni?
Előre is köszönöm!

Üdv: Anikko

A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatsz.

Tisztelt KBS!Már válaszolt egyszer a kérdésemre,meg is nyugtatott.Utána is néztem és értem,hogy a nagymamám nem ruházhatott volna át több jogot nagybátyámra,mint amennyi neki volt.Nevezetesen az özvegyi jog a haláláig tart.A gondom a következő:a haszonbérleti szerződésben a 3. pontban leírták,hogy haláláig érvényes.A földhivalhoz becsatolt záradékban pedig ezt a pontot módosították 2014 augusztus 31-re.Ma megnézte a papírokat egy helyi ügyvéd és azt mondta,hogy ő úgy látja,ezzel nincs mit tenni... Keressek másik ügyvédet?Mert ugye így nem fog írni a földhivatalnak,hogy töröljék a földhasználatát nagybátyámnak.Heten nyertük meg a pert ellene és most 13 év után még mindig röhög a markába...

Tisztelt ObudaFan!
Feltételezem, hogy hozzá szólása az én kérdésemre válasz.
Mi történik akkor ha ilyen pert indítok? Az nekem miért jó?
Bocsánat ha értetlennek tűnök, de nem vagyok jártas jogi ügyekben.
Köszönöm!

Anikko

Mimóza, a földhivatalnak valóban hiába írna bárki is.
Szerintem ez a földhivatali bejegyzés nem keletkeztet jogokat, alighanem csak a földhasználó nyilvántartására szolgál.

Tulajdonképpen mi a probléma, mit szeretnétek csinálni, elérni? (Szervusz, szerintem én vagyok az idősebb.)

Anikko

Mert ebben követelheti, hogy vegye meg az Ön részét annak az értékén.

Rendben,szervusz!Egész egyszerűen szeretnénk,ha nem lenne semmi közünk hozzá és mindenki azt csinálhasson a földjével,amit csak akar.A jelen helyzetben úgy tűnik,hogy nincs más választásunk...Ő persze azért tett meg mindent,hogy minél később jussunk a tőle(mellesleg jogosan-apukám után)elperelt földhöz.El akarjuk küldeni melegebb éghajlatra!Arról nem beszélve,hogy amikor felhívtam,hogy mi is van most,azt mondta,hogy minden év október 31-ig fizet 1000ft-ot aranykoronánként,de amikor kértem,hogy szeretném ezt hivatalos formába önteni,nem akarta.A szó elszáll,az írás megmarad!Egy a lényeg:szeretnénk mi eldönteni,hogy kinek adjuk ki a földünket,és az nem ő lenne!

ObudaFan!

Nagyon köszönöm a segítséget!

Üdv: Anikko

Nincs mit.

Mimóza, hát akkor tegyetek úgy. Persze, célszerű egy tértivevényes levélben külön közölni is vele, hogy a szerződése érvénytelen, és a következő gazdasági évben már ne tervezzen ott szántást-vetést.

Kedves KBS!Köszönöm a segítséget!Jó éjszakát kívánok!

Üdvözlök mindenkit!

Szeretném kérni a hozzáértők véleményét. Beszéltem egy általunk ismert ügyvéddel, de ö azt mondta, nem tud tanácsot adni, mert nem volt még ilyen jellegű ügye.
Hamarosan lesz a hagyatéki tárgyalásunk. A dolog pikantériája egy korábban közjegyző jelenlétében létrehozott végrendelet, amelyet - ha jól értelmezem az alább leírt soraimban - talán érvényteleníteni lehet:

Az örökhagyó egyik gyermekére szeretné hagyni a házasingatlan részét 100%-ban. Azért rendelkezett így, mivel szerinte a másik gyermeke évekkel ezelött - az örökhagyó házastársának halála után - megkapta a házastárs házasingatlan részének 100%-át.
Így az ingatlan 50-50%-ban lenne az egyik, illetve a másik gyermeké.

Azonban: A testvér - akié már az ingatlan 50%-a - nem megkapta, hanem a teljes ingatlan 1/4 részét örökölte, a másik 1/4-et pedig megvette testvérétől.
A végrendelet értelmében tehát - a teljes ingatlant tekintve az egyik testvér része 1/4 lenne, a másiké pedig 3/4, amiből korábban 1/4-et már eladott.

Kérdés: kérhetem a végrendelet érvénytelenítését a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt, (tévedésben volt az örökhagyó, ill. valami téves feltevése vitte rá a végrendelkezésre), vagy csak a köteles részre tarthatok igényt?

Előre is köszönöm szépen a segítséget!

Tisztelt ObudaFan,
Lenne még egy kérdésem: Mi van akkor, ha perre viszem és nem akar fizetni?

Anikko

Anikko

Akkor bírósági végrehajtást lehet kérni.

papagino

Nem csak a végrendelet pontos szövegét, de a keletkezésének összes körülményeit ismerni és egy perben lehetőleg bizonyítani kell ahhoz, hogy a végrendelkező feltehető akarata kiderüljön. Mindenesetre itt lehet keresnivalód szerintem.

Feltéve, hogy az indoklás expressis verbis szerepel abban a közvégrendeletben.

Szerintem az nem feltétlenül kell, elég, ha bárhogy igazolható. Pl. a Ptk. Nagykommentárból:

"Miként az örökhagyó tévedésénél, úgy a téves feltevésénél is szélesebb körben teszi lehetővé a Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását, mint az élők közti ügyleteknél, mert itt a megtámadás csak akkor vezethet sikerre, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt a szerződéskötéskor [210. § (3) bek.]. Így pl. a Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi határozatának indokolása szerint az egyik tanú vallomásában adat van arra is, hogy amikor a közjegyző a végrendeletet felolvasta, és megkérdezte az örökhagyót, hogy érti-e, ő azt válaszolta: igen, nekem is kell valaki, senki nem nyitja rám az ajtót. Ez a nyilatkozat - a kísérő körülmények mellett - arra utal, hogy az örökhagyó a várható gondozás reményében rendelkezett vagyonáról az I. r. alperes javára. Így vizsgálni kell azt, hogy az I. r. alperes javára szóló végrendelkezésénél nem valamely téves feltevés vagy meghiúsult várakozás vezette-e, következésképpen a Ptk. 649. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem érvénytelen-e e részben a végrendelet (P. törv. II. 20829/1976.)."

Köszönöm!!

Adás-vételi elő-szerződés van az 1/4 rész vásárlásáról, amely a korábbi hagyatéki végzésen ajándékozásként lett föltüntetve.

Bonyolódik...

Tisztelt Kovács úr!

Csak most regisztráltam ide, remélem segíteni tud nekem is...néztem a régebbi hozzászólásokat, de erre a kérdésre nem igazán találtam a választ.

A kérdésem a következő: leendő férjemnek egy nagyon rövid és nagyon rosszul sikeredett előző házasságából már van egy 8 éves gyermeke. A gyermek az anyukájával a fővárosban, míg mi a párommal vidéken élünk. A láthatás törvény szerint minden második hétvége. Gyerektartást és az esetleges iskolai különórai költségeket fizeti a párom. A gyermek és édesapa kapcsolata nagyon jó, sőt a kislány mind engem, mind az én családomat elfogadta, szereti. (Nekem ez az első házasságom lesz, gyermekem nincs). A gyermek anyukájával a kapcsolat nem túl jó (nekem nincs is vele kapcsolatom, férjem pedig csak a kislánnyal kapcsolatos ügyekben beszél vele, ha szükséges).

A kérdés: tavaly vásároltunk egy családi házat párommal, 1/2, 1/2 tulajdoni arányban, holtig tartó haszonélvezettel. A problémám az, hogy ha párommal történik valami, akkor én abban a vidéki városban biztosan nem maradok (egyedül), hisz az én családom a fővárosban lakik. Azaz akkor valószínűleg el fogom majd adni a házat, hogy visszaköltözzek a fővárosba. Mivel a férjem tulajdoni részét ez esetben a kislány örökli, én maximum a férjem részén lévő haszonélvezetemet tudom érvényesíteni (mivel ez ugye vagyoni értékkel bíró jog, tehát ez úgymond levonható a kislány részéből.) Kérdésem az lenne, hogy férjem közjegyző előtt végrendeletet tehet-e arra vonatkozóan, hogy az ő részét a családi házból ki örökölje. Azt hallottam, hogy a köteles részből a kislányt "kitúrni" nem lehet - NEM is akarom (nem akarom kitagadtatni!). De az lehetséges-e, hogy a kislány és én egyenlő arányban örököljük a férjem részét.
Egy ügyvéd azt mondta, hogy ez természetesen megoldható, el kell menni közjegyzőhöz és végrendeletben kell férjemnek nyilatkoznia erről és ezt így nem is lesz támadható, hisz a gyereknek jár a köteles rész. Míg egy másik jogi végzettségel rendeklező ismerősöm óvainetett ezen megoldástól, mert véleménye szerint a kislány (a nagymamája ügyvéd) megtámadhatja ezen végrendeletet és igényelheti a férjem teljes részét a házból (kiváltva az én holtig tartó haszonélvezetemet). Meg egyébként állítólag azt is indokolni kell, hogy miért szorítja a férjem a gyereket a köteles részre... igaz ez?

Érdemes-e most akkor elmenni közjegyzőhöz vagy nem? Férjem elmenne, mert szeretné rendezni ezt a kérdést (főleg miattam, mert az én édesapám nemrég halt meg, és bizony minden ingó dolgot mi örölköltünk a testvéremmel, habár mi lemondtunk ezekről a dolgokról anyu javára, meg az ingatlannal sincs gond mert nem rakjuk ki anyut természetesen, de én abban a házban, amit a párommal vettünk biztosan nem akarok majd maradni...). Én most elég sok pénzt fordítok erre a házra, hisz most újítjuk fel, férjem is úgy gondolja, hogy halála esetén mindkettőnkről egyformán szeretne gondoskodni, tehát az ő részét örököljük a lányával egyenlő részben, így kevesebbet kell majd neki fizetnem.

Köszönöm válaszát.

Az örökhagyó szabadon végrendelkezhet a vagyonáról akár egészben, akár egyes tárgyairól külön-külön. Sem az örökségből kizárást, sem egyes vagyontárgyak meghatározott személynek juttatását nem kell indokolni.
A végrendelet nem csak közokirat formájában készülhet.

Kedves Kovács Úr!

Nagyon köszönöm gyors válaszát.

Azért szeretnénk mindezt közjegyzőnél tenni, hogy "nagyon" hivatalos legyen (nehogy valamilyen formai/alaki hibát vétsünk), mert ügyvéd ismerősöm szerint egy magunk de akár még egy ügyvéd általt írt végrendletet is simán megtámadhatnak. Ebben az egész dologban a gyermek anyukája és a nagymamája a prolematikus faktor (neki van jogi végzettsége és már a válásnál sem volt egyszerű férjem helyzete... ezért az elővigyázatosság.)

Én mindenhol azt olvastam, hogy bizony a kitagadást indokolni kell... akkor mégse? Mindegy, végső soron nem akarjuk mi kitagadni a gyereket, férjem csak azt akarja, hogyha egyszer már vele 'gürizem' össze a házat, akkor az ő részét ne egy az egyben a lánya örökölje, hanem én is (velem szemben sem fair talán, hogyha én mindenemet beleteszem a közös házba, és esetleg én halok meg hamarabb, akkor mindent a férjem örököl azt meg majd a lánya, ha meg esetleg fordítva történik, akkor nekem a lányát ki kell fizetni és kezdhetem az életemet újra építeni a ház feléből...)

További kérdésem lenne még: ha házasságunk alatt további ingóságokat vásárolunk, például nagyobb értékű autót, és a férjem lesz a tulajdonos, akkor azt a gyermek örökli-e?

Apukám halálakor ez történt, volt a nevén egy autó és mi örököltük testvéremmel, de lemondtunk anyukánk javára.

Szóval a kérdés, hogyha házasságunk alatt vásárolunk különböző dolgokat, arról mindről írjunk majd papírt, ha azt akarjuk, hogy a továbbiakban majd én használhassam pl. az autót? (azért mindennel kapcsolatban nem akarunk közjegyzőhöz rohangálni, ilyenkor elég egy letanúztatot nyilatkozat, hogy halála esetén feleségemre hagyom az autót)? Ezt támadhatja a gyerek?

Kérem ne vegye pénzsóváságnak vagy haszonlesésnek kérdéseimet, nem vagyok olyan, csak tisztán szeretnélkátni. Ha férjemnek nem lenne gyereke, akkor ezek a kérdések fel sem merülnének!

Köszönöm...