Öröklés

Csak sajnos nem gerinces ennyire hogy felajánlja!Pedig soha életében nem foglalkozott a családjának ezzel a felével.Csak akkor találkoztunk vele hosszú idő után amikor megtudta hogy mamámnak mellrákja van de akkor is csak azért jött mert lehet örökölni fog!Tehát egy szarházi!Köszönöm mindenkinek az észrevételteleket.További szép húsvétot.

Amikor a lakás adásvételi szerződését aláírjátok és egyidejűleg a pénzt megkapjátok, akkor említsd meg az unokatestvérednek, hogy így utólag elismerhetné/honorálhatná mindazt a törődést és gondoskodást, amit a közös nagymamátokért tettél. Hátha...

Sziasztok !
Az alábbi kérdésem lenne:

Nagymamám 14 éve meghalt. Volt neki egy lakása, amiben a férjével (nem vészerinti nagyapám, hanem az x.id férj)fele-fele arányban tulajdonos volt. A hagyatéki tárgyaláson édesanyám, aki az x.ik férjnek nem gyermeke, de viszont jó a kapcsolat köztük, lemondott a férj javára az őt illető örökségről a lakás felét illetően, mert jó kapcsolatban akart maradni és nem akarta kitenni az öreget. Van viszont a nagymamának egy végrendelete, amit 14 éve a halála előtt közjegyzői letétben helyezett el, de ahhoz még senki nem nyúlt. ennek tartalma az, hogy a lakás felét mindenképpen édesanyám örökli. Sajnos a bácsi (az x.ik férj) megbetegedett és úgy néz ki hogy hamarosan meg fog halni. Kérdés, hogy lehet-e a nagymama 14 éves, de fel nem nyitott végrendeletét a bácsi halála után annak gyermekeivel szemben érvényesíteni, tehát hogy a lakás fele mégis édesanyámé legyen. Egyáltalán ennyi idő után meg lehet még egy végrendelet, vagy az a halál után automatikusan érvényét veszti, ha nem használták fel? Esetleg lehet-e valamire hivatkozni még az ügyben?

Segítségeteket előre is köszönöm.
üdv.:molnarzita

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék az alábbi témában:

Öröklés (anyai ágon). Anyukám apukája korán meghalt, így az apai örökséget (ház) annak idején elosztottuk, az anyai pedig ugyebár a még élő mamáé volt. Anyu is meghalt, így tesóm és én vagyunk/voltunk az örökösök illetve anyu testvére.

Akkor a mama pénzét értékpapírokba fektetve anyu tesója kezelte. Mivel a nyáron a mama is meghalt, így a mama része anyu tesójánál van. Ő meg elherdálta a pénzt a tudtunk és az informálásunk nélkül.

A közjegyzőnél azt írattuk a jegyzőkönyvbe, hogy nincs semmi örökség, hogy ne kelljen a közjegyzőnek ezért is még fizetni. Ezt az ügyvédnél gondoljuk elintézni.

Kérdésem: joggal mehetünk-e feljelenteni anyu testvérét, hogy fizesse ki a mi örökségünket vagy sem? Van-e rá mód, hogy megkapjuk tőle törvényes úton a pénzünket? Szóban kért haladékot ez év március végéig, de az óta sincs semmi előrelépés, értesítés. Ügyvédnél annak idején készült papír a ház felének kifizetéséről.

molnarzita

Az attól függ, hogy pontosan milyen megállapodás köttetett a hagyatéki eljárásban, de ha a végrendelet már akkor ismert volt, akkor valószínűleg reménytelen a dolog.

31525602

Polgári pert indíthattok.

Tisztelt Forumozók!
Egy nagy problémával fordulok most hozzátok.
Anyósom 83éves.Van 2fia.Az egyik él vele,vagyis viseli gondját.A másik fia egy évbe ha kétszer felhívja.Kb,februárban lett neki egy agyérelzáródása,ami erős demenciát váltott ki.Tehát agresszív nagyon,meg minden félével gyanusítgat.A lényeg hogy már nem beszámítható(szerintem).Az lenne a kérdésem,hogyan lehet gyámság alá helyeztetni,ha lehet ez mit jelent.
A másik kérdésem az öröklés.
A háznak a fele az anyosomé,a másik fele a fiáé aki gondozza.Ha nem írnak papírt akkor hogyan lehet kikerülni hogy az a fia ne kapjon semmit aki rá se néz!
Előre is köszönöm megtisztelő válaszotokat!

A fia indíthat pert a gondnokság alá helyezés iránt, de szerintem célszerűbb lenne a gyámhatóságtól kérni a per megindítását.
Végrendelettel lehet a másik testvért kizárni az örökségből, illetve, ha ez a testvér eltartja az édesanyját, akkor öröklési szerződéssel a kötelesrészből is ki lehet zárni a másikat. De ehhez meg pont nem jó, ha cselekvőképtelen az anyuka.

Először is köszöm válaszát!

Ha gyámság alá akarja helyeztetni kell az anyósom hozzá?Vagy elég az orvosi szakvélemény,mivel elég labilis az állapota.Ha gyámság alatt van az pontosan mit jelent nekünk?
Ha ilyen állapotban van nem tudunk papírt aláirattatni vele tehát az eltartásról le is mondhatunk.
Ha a testvér követel és mi nem akarunk adni,akkor perrel nyerhetünk?

Üdvözlet, 2 dolgoban szertnék tanácsot kérni:

• megkaptam a jogerős hagyatéki végzést, abban nem szerepel, hogy az elhunytnak banki-tartozása lenne (tudom felelek ettől függetlenül érte)

kaptam egy ügyvédi irodátol egy sima ajánlott levelet, melyben közlik, egy "behajtó" cég megbízásából írnak hogy ennyi volt a tartozás, ennyi meg a kamat, és 2 héten belül fizessek, mert ha nem automatikusan bírósági végrehajtásra adják az ügyet. ez így lehetséges? nem kell igazolják, hogy mikor keletkezett, a kamat miből áll, mettől meddig....???? lehet kérni részletfizetést, és van remény hogy megadják....mi a teendő?

*örököltem egy osztatlan közös tuljadonu ingatlan részt. valahogy el szeretném adni, de fizikailag nem megoldható a megosztás.
ha jól tudom első körben fel kell ajánlani a másik 2 tulajdonos társnak megvételre, ez mit kell tartalmazzon?

a segítséget előre is köszönöm

toobee

Gondnokság alá helyezni perben lehet valakit, ahol ő is részt fog venni alperesként. Amint arra utaltam, végrendelet, tartási, öröklési szerződés híján a másik gyereke is örökölni fog.

petymeg

Ha közjegyzői okiratba van foglalva ez a kötelezettség - ami banki tartozásnál igen valószínű - akkor az per nélkül végrehajtható. Célszerű lenne először ezt az ügyvédi irodát megkeresni a részletfizetési kérelemmel, ha nem lehet egyezkedni velük, akkor a végrehajtótól lehet kérni. Ha a végrehajtani kívánt követeléssel a közjegyzői okirat ellenére bármilyen jogi probléma van, pert lehet indítani.
A közös tulajdon vonatkozásában nem kötelező először megkísérelni az egyezséget, de természetesen érdemes. Viszont mivel nem kötelező, így formai szabályai sincsenek.

Üdv mindenkinek.Régebben kérdeztem édesanyám szóbeli végrendeletével kapcsolatosan,nos új tényállás került elő,bátyám bejelntette(13 hónappal édesanyám halála után,és nemsokára jön a bírósági tárgyalás a szóbeli végrendelet érvényesítése ügyében) hogy nála van egy végrendelet,géppel írt,két tanú aláírta,és az elhunyt is.Egyértelmű kamu szerintem az egész,biztosan hamis!Mit lehet ilyenkor tenni?Ha bizonyítom(bárhogyan) hogy hamis a végrendelete ki tudom tagadtatni az összvagyonból?Igencsak érdekes hogy mindez "csak" most derült ki.

Véleményem szerint az érdemtelenség fogalmába, a Ptk. 602. § (1) b) alá érthető, így kiesik az öröklésből, kötelesrészből is.

Viszont a Nagykommentár szerint az öröklés megnyílta utáni magatartás nem lehet érdemtelenség alapja, így az örökhagyó halála után hamisított végrendelet ezen álláspont szerint nem okoz érdemtelenséget.

Kap-e értesítést az elhunyt gyermeke a hagyatéki eljárásról ha esetleg az elhunyt az unokájával kötött eltartási szerződést ?
Történet: úgy tudni hogy az elhunyt eltartási szerződést kötött az unokájával de voltak évek alatt viták egymás közt - nem lehet tudni hogy létezik -e eltartási szerződés vagy sem ! Az elhunyt lakásába beköltözött az unoka és minden értesítés nélkül úgy hogy senki nem tudott róla eladta az elhunyt lakását !
Esetleg hol lehet érdeklődni hogy volt-e hagyatéki !
Ha igen akkor miért nem hívták meg a gyerekeket - mert kettő van !
Előre is köszönöm a választ !

Érvényesnek kellett lenni annak a tartási szerződésnek, mert különben sajátjaként nem adhatta volna el a lakást az unoka.

Az hogy "a" tartás miatt vita volt kettőjük közt, azt csak az eltartott kifogásolhatta volna, sem közben sem utólag senki más.

Mivel vélem a lakás jogos tulajdona volt/lett az unokának, így a nagyszülő nagy valószínűséggel mint vagyontalan halt meg, ergo nem volt miről hagyatékit tartani.

Persze a lakáson kívül esetleg lehettek más értékei, ezt neked kell tudni.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt szakértő!

Az alábbi üggyel kapcsolatban szeretném kérni segítségét.
Édesanyám után örököltem 3 ingatlanban 50%-os tulajdonjogot. A másik 50% tulajdonosa a volt élettársa.
A 3 ingatlanból 2 Budapesten, 1 pedig külföldön található. A tulajdonközösséget szeretnénk megszüntetni, de több kérdésben nem tudunk megegyezni. Az élettárs az egyik ( a kisebb értékű) ingatlant szeretné magához váltani, lényegesen a piaci értéke alatt (kb 20%-al)amit avval indokol, hogy nem kötelezhető arra, hogy rendes piaci áron vegye meg annak az ingatlannak a másik felét aminek az egyik fele már amúgy is az övé.
Az én javaslatom az volt, hogy lemondok a nagyobb értékű ingatlanban meglévő 50 % tulajdonrészemről, cserébe a kisebbik értékű ingatlanról mondjon le ő és fizesse ki az értékkülönbözetet (természetesen korrekt piaci áron értékelve. Javaslatomat avval indokoltam,hogy így legalább mindkét Bp-i ingatlanunkban 1/1 tiszta tulajdonhányad keletkezik, minden további vita és ütközési felületet kizárva a jövőre nézve.Ezt ő nem fogadja el és bírósággal fenyegetőzik ha nem megyek bele az ő javaslatába.
Az is a kérdésem lenne, hogy a 3. ingatlanunk is bevonható-e az egyezségbe, mert nem EU-s országban van, ahol teljesen mások az illeték és adózási törvények, nem tudom egy esetleges cserébe egy külföldi ingatlan hogyan illeszthető. Én a magyarországi ingatlanok külön kezelését és a külföldi ingatlan közös értékesítése utáni külön kettéosztást javasoltam neki, de ezt sem fogadja el.
Előre is köszönöm a segítséget.

Van valódi kérdés is?
(Az költői kérdés, hogy bevonható-e a külföldi ingatlan az egyezség körébe, ha egyszer a másik fél egyáltalán nem akar egyezkedni.)

Üdvözletem Mindenkinek!Ismét egy bonyolult ügyem van.Nagyapám halála után peres úton hatod magammal földet örököltem-nagybátyámmal szemben.Nagymamám azonnal bejelentette az özvegyi jogát a területre.Megkötött nagybátyámmal egy haszonbérleti szerződést2001-ben,mely kimondja,hogy haláláig érvényes.Addig nagybátyám köteles az idősek otthonábani tartózkodását fedezni(nyugdíjon felül),majd köteles őt illő módon eltemetni.Nagymamám tavaly elhunyt.Levetettük a földről az özvegyi jogot,de ekkor hidegzuhanyként ért a hír,miszerint 2009-ben becsatoltak a földhivalhoz egy záradékot nagymamám és nagybátyám aláírásával.Ez azt tartalmazza,hogy a haláláig tartó,meghatározott ideig szóló szerződést módosították és 2014 augusztus 31-ig szól.Az lenne a kérdésem,hogy valóban lehetséges ilyet jogilag megtenni?2000 óta miénk a föld,de hiába halt meg nagymamám,a földünkhöz továbbra sem tudunk hozzájutni!Lehet,hogy most érzéketlennek tűnök,de hogyan lehetséges haszonélvezőként megkötni egy szerződést a tulajdonos kárára és tudta nélkül?Tényleg nem lehet tenni semmit?

Érvénytelen. Nemo plus iuris...

Hálásan köszönöm!

monalisa1
Köszönöm a választ !

Üdv mindenkinek.Régebben kérdeztem édesanyám szóbeli végrendeletével kapcsolatosan,nos új tényállás került elő,bátyám bejelntette(13 hónappal édesanyám halála után,és nemsokára jön a bírósági tárgyalás a szóbeli végrendelet érvényesítése ügyében) hogy nála van egy végrendelet,géppel írt,két tanú aláírta,és az elhunyt is.Egyértelmű kamu szerintem az egész,biztosan hamis!Mit lehet ilyenkor tenni?Ha bizonyítom(bárhogyan) hogy hamis a végrendelete ki tudom tagadtatni az összvagyonból?Igencsak érdekes hogy mindez "csak" most derült ki. Köszönöm ObudaFan a választ,Létezik hogy megússza,és így jut jogtalan vagyonhoz?

meg kell majd alaposan vizsgálni azt az írásbeli végrendeletet, érvényes-e

valóban örökhagyó írta-e alá
(írásszakértő stb. - korábbi kézzel írott levél biztosan van elhunyttól stb.)

ebben az esetben utólag már nem lehet kizárni, kitagadtatni másik felet
ezt csak örökhagyó tehette volna meg

dátum is kérdéses - mi lehet írott végrendeleten
mert ha szóbeli végrendelet tétele előtt íródott,
akkor szóbeli alapján kell hagyatékot átadni

Tisztelt KBS!

Konkrétan megfogalmazva a kérdés: kötelezhető vagyok-e arra bíróságilag, hogy a budapesti ingatlanban való 50 %-os tulajdonrészemről lemondjak ? Kötelezhető vagyok-e arra, hogy cserébe édesanyám volt élettársa nem pénzért magához váltsa, hanem a külföldi ingatlanunkban meglévő 50%-os tulajdonrészével fizessen ki, holott a külföldi ingatlanra nekem nincs szükségem, azt megtartani, használni a jövőben nem tudnám, hanem nekem is tovább kéne értékesítenem. Tehát ez a közbeiktatott vétel csak egy felesleges csomó pénzkiadással ( illetékfizetés, ügyvédi munkadíj ) stb. járna számomra, míg egy közös értékesítésnél és az utána való megosztozásnál semmilyen költségünk nincs. Mérlegeli-e ezt a bíróság vagy ez nem indok? Mert édesanyám volt élettársa szerint ezt el kell fogadnom, ha nem teszem, bírósághoz fordul.Megtagadhatom-e ennek az ingatlannak az elszámolásunkba való beszámítását?
Üdv.
Zigazaga

Elvileg megszüntethető a közös tulajdon ilyen módon. Gyakorlati választ pedig a bíróság ad, ha nincs megegyezés.