Öröklés

Tisztelt Obudafan!
Azt alábbiakban kérem a segítségét: van egy néni, akinek van ugyan egy testvére, de nem tartja vele a akpcsolatot. A vagyona egy lakás, korábban kétszer kötött eltartási szerződést, amelyet mindig felbontott. Ismét abba a helyzetbe került, hogy be szeretné biztosítani a jövőjét, de sem végrendeletet, sem eltartási szerződést nem akar kötni. Még egyszer nem kívánja a tulajdoni lapot leterhelni más nevével. Halála utáni ajándékozásra gondol,- nem rokonnal - van egy kiszemeltje, de ezzel is gondja van,itt halála után lesz az ajándékozotté a tulajdona,de szeretne ellátást is kapni akkortól, ha beteggondozásra szorulna. A kérdés az,hogyan, milyen formában, néven lehetne ezt a vegyes egyveleget rögzíeni? Köszönöm: Katalin

A halál esetére szóló ajándékozás esetén éppen ő nem lesz különösebben bebiztosítva arra nézve, hogy el is fogják tartani. Leginkább az öröklési szerződés felel meg ezeknek az igényeknek, bár az elidegenítési és terhelési tilalmat abban az esetben is érdemes bejegyeztetni a tulajdoni lapra.

Szeretném megtudni,hogy érvényesnek mondható-e az a tartási szerződés,amely a felek között 40 km távolságot ölel fel? Vagyis az eltartónak és az eltartottnak nem kell egy háztartásban élnie?
Valamint,ha a tartási szerződést a "hátam mögött" kötik meg és az ingatlanban nekem is van 1/4 részem,arról nekem nem kellene értesítést küldeni?
Köszi a választ!

Igen, nem, nem.

Kedves Obudafan!
A következő öröklési ügyben kérem a tanácsát. Nagypapám két hónappal ezelőtt elhunyt. Két lánya volt, az egyik az én édesanyám, aki már jópár évvel ezelőtt elhunyt, a másik a nagynéném, aki együtt élt nagyapámmal. Így nagyapám örökösei a nagynéném és én vagyunk.
Nagyapám egyszerű ember volt, mivel a vasútnál dolgozott, tisztes nyugdíjat kapott, és azt mindig odaadta a lányának, nagynénémnek, magának pár ezer forintot tartott csak meg. Tehát nem volt bankban számlája.
Az igaz, hogy ezért cserébe nagynéném ellátta. Nagyapám nem volt beteg, jellemző rá, hogy körteszedés közben érte a halál, azaz nem voltak különösebb költségei, annyi semmiképpen, amennyi az egész nyugdíját elvitte volna.
A kérdésem az, hogy abból a sok pénzből, amit nagynéném megkapott nagypapám nyugdíjából, jár-e nekem is valami, vagy bele kell nyugodnom, hogy ha a hagyatéki leltárba nem került be, akkor számomra elveszett?
Nem kis összegről van szó, mert nagyapám mindig is dolgozott, tehát volt jövedelme, és utána 25 évig kapta a tisztes nyugdíjat.
Várom megtisztelő válaszát.

Ha semmilyen megállapodás nem volt köztük, tudod igazolni ennek az ajándéknak a mértékét, és az meghaladja a szokásos mértékű ajándékot, akkor kötelesrészi igény lehetséges. De csak az utolsó 15 év vonatkozásában.

Nem, igen.

Nem az ajándék mértékének a bizonyításával lesz gond, Kolléga. Már a tényét sem fogja tudni bizonyítani.

Itt nem ajándékról volt szó, hanem a napi megélhetési költségekről, amit a nagynéni osztott be. Innentől kezdve olyan sok keresnivalója nem lehet, még akkor sem, ha bizonyítani tudná, hogy a nagyapa nem került annyiba.

Ha lényegesen meghaladta a nagypapa személyes költségeit a juttatott összeg, az ajándék szerintem. Hogy bizonyítani nem lehet, az persze elképzelhető.

Tisztelt Fórumozók!
Először is köszönöm mindenkinek a hozzászólást.
Még egy kérdésem volna. Tegyük fel, hogy a nagynéném elismeri, hogy ő kapta meg a nyugdíj 95%-át, elismeri, hogy közel sem költött ennyit a nagyapám ellátására, akkor megállja a helyét az igényem?
Köszönöm a válaszokat előre is.

Szerintem ebben az esetben lehet szó kötelesrészi igényről.

kérdésem: ha bíróság a köteles részt megítélte, de a hagyaték szinte elúszott (szándékos időhúzás volt) + nav behajtás is van az ingatlanon, miből és ki fog engem kifizetni? nyugdíj letíltásból kb. 100 év alatt jutnék a pénzhez.

Inkább közös háztartásban élők vagyoni viszonya lesz ez, mint ajándék. Én azt utóbbit nem is erőltetném. Az előbbit is legfeljebb akkor, ha felmutatható valami közösen szerzett vagyon, pl. a nagynéni számlaegyenlege.

Mondjuk, ha semmi vagyon sem a hagyatékban, sem a nagynéninél, akkor ez elméleti kérdés marad. (Hacsak nem volt fedezetelvonó ügylet.)

Tisztelt Ügyvéd úr!
Kb. 2 hete írtam Önnek, és azt bemásolom, hogy ne kelljen visszakeresni: Nagymamám testvére a napokban meghalt, nincsenek gyermekei, de nagy értékű vagyona van. A kérdésem az lenne, hogy ki nézheti meg a végrendeletet?
Ezután még kérdeztem, hogy lehetséges-e, hogy csak a keresztanyám örököljön.

Most az lenne a kérdésem, hogy nem volt hagyatéki tárgyalás, de keresztanyámék adtak a szüleimnek 1 bútort onnan ahol élt a nagymamám testvére, és, hogy ez hogyan lehetséges, hogy nem volt hagyatéki és ők adnak a vagyonból? Ez így jogilag rendben van? Hozzáteszem, hogy nagy volt a vagyon, ez pedig 1 régi nem túl jó állapotban lévő bútor. Jogilag helyén van, hogy ezzel akarják kiszúrni a szüleim szemét?

Ha nagy az az érték, lesz hagyatéki eljárás.

Én úgy tudom, hogy amíg nem volt hagyatéki, addig nem nyúlhat senki semmihez, vagy rosszul tudom?

Rosszul.

Akkor ők mi alapján osztogatnak?

Talán a tulajdonos jogán.

Akkor ez azt jelenti, hogy időközben átírták a házat a nevükre?

Az nem megy a hagyatékátadó végzés nélkül. De öröklés esetén magához a tulajdon megszerzéséhez nem is szükséges.

Aki osztogat, az nem közvetlen örökös, hanem a halott testvérének(a két még élő testvérből az egyiknek) a gyermeke. Aki meghalt, annak nincsenek gyermekei. Így is jogos az osztogatás?

Ha élő házastársa és szülője sincs, akkor a testvérei az örökösei.