Öröklés

Darkhill,

„valamint oldalági rokonok vannak”

Ez így kevés, számítana milyen oldalági rokonok.

Ha nem volt leszármazója és házastársa sem az elhunytnak, akkor a szülei örökölnének, illetve, a helyettesítés elve szerint a szülők leszármazói, illetve azok leszármazói. Ha itt van örökös, akkor a nagyszülő leszármazói felé már nem kell nézni (az már másik, ún. "parentélia" lenne)

Neked ki a többi örökös? Unokatestvér, másodunokatestvér?

Tisztelt Fórumozók!
Nagyon nem értek ehhez az öröklés, köteles rész és egyéb dolgokhoz, ezért szeretnék egy kis iránymutatást.
Meghalt a nagynéni (elhalálozott apa testvére), végrendelet nincs. Egy ingatlan maradt, 12.m értékben határozták meg. Nagynéni másik testvére, valamint oldalági rokonok vannak, összesen 5-en vagyunk beadva örökösként. Annyit szeretnék kérdezni, hogy körülbelül milyen arányban szokták szétosztani az örökséget, mire lehet számítani? Soha nem örököltünk, nem tudom hogy van ez.
Köszönöm a választ!
Szép estét mindenkinek!

zümi2021,

„morális szempontból kérdezem, hogy milyen élettársi kapcsolat az”

Ez jogi fórum, de magánvéleményem szerint : okos. Gondol a jövőre. Ami gyakran nem olyan napsugaras lesz, mint amikor az elején elgondolják. Tudod : mint a házassági szerződés. Kár, hogy nálunk nemigen van kultúrája, pedig annyi mindent megoldana. Cserébe jönnek ilyenkor a moralizálgatók.

„ megtehetik-e az élettárs és a rokonok, hogy az ingatlanon található, értékes, mozdítható dolgokat elvigyék”

Ez már érdekesebb kérdés. Többször ki lett már itt fejtve az örökléses topikokban : lényegében de jure nem tehetnék meg, ugyanakkor de facto megteszik, és igen keveset kockáztatnak.

A helyzet az, hogy a hagyatéki leltárt - a pénzszámlákat és nyilvántartott értékeket kivéve - általában bejelentésre veszik fel. Az lesz benne, ami bemondanak.

Az olyan ingóságok, amelyek nyilvátartottak, azok esetében lehet és érdemes is akár póthagyatéki eljárást is indítani, hiszen azok létezése is, és tualjdonosuk személye is igazolható a nyilvántartásból.

Ez a baj az összes többi ingóság (pénz, ékszer, berendezési tárgyak, bármi) esetén : gyakran a létezésük sem bizonyítható, de ha mégis esetleg, akkor a valódi tulajdonos személye akkor sem igen.

Ezek általában az aki kapja marja alapon megy. Aki előbb hozzájut és elviszi, azé lesz. Rendkívül nehéz ezek esetén jogot érvényesíteni, egyszerűen a fentiek miatt : nem nagyon tudod igazolni általában a létezésüket sem ha már elvitték, de hogy az pont az örökhagyóé volt - és nem ajándékozta már oda az élettársnak/rokonnak/szomszédnak - azt végképp nemigen.

Az, hogy te tudod, az sajnos kevés. Nagyon. Van bármiről bármilyen okiratod, igazolásod? Elvileg más bizonyíték (fénykép, tanú) és elég lehet a létezés igazolásához. De hogy az az örökhagyóé volt... nemigen.

Ez sajnos egy ilyen dolog.

Azt senki nem vitatja, hogy a hitel+ kamat visszajár az élettársnak. Nem ezzel van a baj, egyszerűen morális szempontból kérdezem, hogy milyen élettársi kapcsolat az, ahol így ad valaki kölcsönt annak az embernek, akit szeret? Ez alapján a szerződés alapján kisemmizhette volna őt az ingatlanából.
A következő kérdésem az, hogy megtehetik-e az élettárs és a rokonok, hogy az ingatlanon található, értékes, mozdítható dolgokat elvigyék? A hagyatéki leltárban sok olyan tárgy, gép hiányzik, amiről tudjuk, hogy volt, de nincs benne, ahogyan a két személyautó sincs felvéve.

Mi is igazi kérdésed?
(Ti. ezek nem kérdések, ez csak nettó értetlenkedés.)

Tisztelt Fórumozók!

Nem tudom emlékeztek-e a Meli54 által feltett kérdésre? Töröltem azt a regisztrációt, ezért most csak hivatkozni tudok rá. Megkaptam a szerződés másolatát. Akkor rosszul írtam, mert a hitelt 2011-ben vette fel a volt férjem az élettársától évi 7%-os kamatra. Ez az öt év lejárt 2016-ban, és ekkor módosították a szerződést. Addig nem volt visszafizetés a hitelben és a kamatban. A módosított szerződés szerint a kamat mértéke maradt, a kölcsön törlesztésére és kamat fizetése pontba ez került: "A kölcsön lejártának végső határideje: a kölcsönadó és az adós , mint élettársak között fennálló élettársi életközösség megszűnésének a napja, azzal, hogy az adós a teljes kölcsönösszeget és annak járulékait ezen lejárati időpontig köteles vissza- illetve megfizetni a kölcsönadónak egy összegben, készpénzben átvételi elismervény ellenében."
Számomra ez valahogy nem értelmezhető. Honnan tudható előre, hogy mikor szűnik meg az életközösségük, hogy addig az időpontig kifizesse a tartozását az adós? Ha mondjuk 20 év múlva szakítanak, akkor még talán tudható előre az időpont, de halál esetén? Jelen esetben a volt férjem halt meg, de mi van akkor, ha fordítva történik, és az élettárs hal meg mondjuk 20 év együttélés után? Az örökösök a hitel+ kamatai fejében elvehették volna a férjemtől az ingatlanát? Azért sem értem az egészet, mert 2012-és 2019 között két nagyobb értékű autót is vásároltak, amit az élettárs kihagyott a hagyatéki leltárból.

BokaJ,

Kicsit keversz valamit.

"közjegyzői határozat végrehajtása"? Mire gondolsz? Ugye nem a hagyatéki végzésre? Mert abban alighanem nincs semmi olyasmi, hogy az örököstársadnak ki kellene fizetnie a részedet. Az van benne, hogy örököltél 50%-ot. Az, feltételezem, be is van már jegyezve a tulajdoni lapra. Tehát teljesült.

A hagyatéki végzést akkor kell "végrehajtani", ha olyan van benne, ami nem teljesült.

A testvérednek nem kötelessége megvenni a részedet, sem kiköltöznie.

Amíg bent lakik, felszólíthatod, hogy biztosítsa számodra is az ingatlan használatát. Ha ezt megtagadja, akkor ONNANTÓL követelhetsz jogosan többlethasználati díjat. Visszamenőleg azt sem.

A saját 50% tulajdoni részedet bármikor eladhatod bárkinek, ehhez a tulajdonostársad beleegyezése vagy engedélye nem kell, de elővételi joga lesz a részedre.

Ha olyan áron nem találsz vevőt a te részedre, amennyiért eladnád, akkor kérheted a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.

Ez esetben 99%-ban meg fogják szüntetni azt, vagy egyikőtök megváltja a másik részét, vagy ha ezt semelyikőtök nem akarja vagy tudja, akkor elárverezik az ingatlant.

Ha a bent lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti a kiköltözésre kötelezés, akkor a bíróság neki használati jogot biztosíthat, de ezen jog értékcsökkentő hatását neki kell viselnie. Magyarul az árverési vételár felosztásánál kevesebb pénzt fog kapni. De ez viszonylag ritka, mert a lakottan történő árverés már magában is jelentősen csökkenti általában az elérhető árat.

Olvasd el a Ptk. XIX. fejezetét, főleg a végét, a megszüntetést.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Öröklési eljárás során a jogerős hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett, amelynek értelmében egy ingatlan a két örökös közös tulajdonába kerül. Az ingatlant az egyik örökös ("A" örökös) használja, birtokolja, abban életvitelszerűen lakik évek óta.

A másik örökös ("B") a közös tulajdon megszüntetését akarja annak érdekében, hogy annak ellenértékéhez hozzájusson, akár megváltás útján, vagyis hogy a birtokban lévő "A" örökös megvásárolja az ingatlan másik tulajdoni hányadát "B"-től (50%), akár az ingatlan közös értékesítése révén.

Az "A" örökös azonban nem hajlandó semmilyen formában fizetni, nem reagál az erre vonatkozó megkeresésekre, felszólításokra. Arra hivatkozik, hogy nincsen elegendő megtakarítása az ingatlan 50%-nak megváltására, és közös értékesítést sem akar, mivel az az otthona.

Amennyiben bírósági perre kerülne sor a közjegyzői határozat végrehajtása érdekében, módjában áll-e a bíróságnak "A" örökös vagyoni helyzetét vizsgálnia, miszerint valóban nincsen fedezete az ingatlan megváltására?

Egyáltalán figyelembe venné-e a bíróság "A" vagyoni, szociális helyzetét a hagyatéki végzés végrehajtásával kapcsolatban?

berke,

Félreérted.

Ezt nem bizonyítani kell, ez csupán annyit jelent, hogy kell a haszonélvező beleegyezése. Ha nem engedi meg, akkor üresen marad, önkényesen nem veheted birtokba.

Egyébként, ha ellenérték fejében adja harmadik személynek hasznosításra (= bérbeadja), akkor arra ugyanazon áron "előbérleti" jogod van.

Köszönöm a válaszokat!

Kovács Béla Sándor és a Szomorú Örökös válasza egy pontban ellent mondd, abban, ami kiskaput Sándor ír.
Sándor, ezt bizonyítani hogyan lehet, ha nem jelentkezik be új lakcímre?

A tulajdonos annyiban gyakorolhatja az ingatlan használatávalm, birtoklásával kapcsolatos jogokat, amennyiben a haszonélvező nem gyakorolja azokat.

A tulajdonos annyiban gyakorolhatja az ingatlan használatávalm, birtoklásával kapcsolatos jogokat, amennyiben a haszonélvező nem gyakorolja azokat.

berke

„özvegyi jog alapján járó haszonélvezet kapcsán ha a tulajdonos nem tud máshova menni lakni, birtokba veheti a haszonélvezet tárgyát képező ingatlant úgy hogy a haszonélvező nem lakja?”

Az, hogy nincs hol laknod, egy teljesen másodlagos tényező ez esetben. Szerintem tudnia kell erről mindenképpen a haszonélvezőnek. Ha pedig "kiszimatolja" a lehetőséget és használati díjat kér érte, akkor még akár az is befigyelhet, mert ez a jelenleg hatályos jogszabály alapján simán kérhető a részéről és ebben az esetben mint tulajdonos előnyt élvezel egy külső harmadik személlyel szemben.

„Vagy erősebb a haszonélvezeti jog és a tulajdonos mehet az utcára holott van egy üresen álló ingatlana?”

Pontosan úgy írod, ahogy van! Ha az adott ingatlanon haszonélvezet van, akkor az elsődleges használati jog a haszonélvezőé. De mint fentebb írtam, megegyezéses alapon simán lakhatsz benne, csak hát nem árt jóban lenni a haszonélvezővel, mert sajnos bármikor kirakhat az utcára, ha az érdekei úgy kívánják.

Tisztelt Fórumozók!

Az iránt érdeklődnék, hogy az özvegyi jog alapján járó haszonélvezet kapcsán ha a tulajdonos nem tud máshova menni lakni, birtokba veheti a haszonélvezet tárgyát képező ingatlant úgy hogy a haszonélvező nem lakja?
Vagy erősebb a haszonélvezeti jog és a tulajdonos mehet az utcára holott van egy üresen álló ingatlana?

üdv: berke

öcsike2,

Én például nem ismerek olyan törvényt, amelyik zálogkötelezetti szerződés aláírását kényszerítené ki. Nem a törvények, az élet ilyen, aki nem akar zálogkötelezett lenni, az nem lesz az.

Ezt nem kellene, öcsike...

Tisztelt drbjozsef.
Köszönöm szépen a válaszát.Sejtettem,hogy nem tehetünk semmit.Az öcsém elvált felesége azt csinál a családdal amit akar.Ha nem fizet, majd fizethetünk mi helyette, aztán majd pereskedhetünk a saját pénzünkért.Annyira örömteli, hogy ilyen törvényeink vannak.Az öcsém két éve próbál vele megegyezni. Már régen felajánlotta neki, hogy átvállalja a hitelt és megváltja a közös tulajdonukban lévő házukat is, mind hiába.Semmire nem hajlandó.Üdv.További szép napot

öcsike2,

Ha édesanyád tényleg csak zálogkötelezett volt, akkor a jelzálog terheléssel örököltétek az ingatlant, ez a jog ugyanúgy megilleti a bankot, tulajdonostól függetlenül. Ha nincs rajta elidegenítési tilalom, akár el is adhatjátok - természetesen a jelzáloggal terhelten.

A bank ne ugráltasson téged. Tegyen ő ajánlatot a szerződés módosítására, aztán eldöntöd, aláírod-e, vagy sem. Nem kell. Nincs rá ok.

Az ügyben pedig, hogy "nem szeretnétek" hogy elárverezzék a házat, pont nem sokat tehettek. Legfeljebb annyit, hogy fizetitek az adós helyett a törlesztőrészleteket. Ha nem fizet senki, a bank kielégítést kaphat a jelzálogból, ez ellen nem tudtok tenni semmit. Ez sajnos nem "nem szeretem" kérdése.

Na és?

Köszönöm a válaszát, de az Otp. egyértelműen arra szólít fel, hogy adjunk be szerződésmódosítási kérelmet,amit a honlapjukról letölthetünk.Valamint tulajdoni lapot, biztosítási kötvényt és igazolást annak fizetéséről.Mindezt a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés módosításához kéri.

A szerződést nem kell módosítani - de ettől még dologi kötelezettek vagytok. Épp ezért nincs szükség semmiféle szerződés-módosításra.

Tisztelt fórumozók.
Tanácsot szeretnék kérni a következők miatt.Édesanyám jelzálogkötelezett volt egy jelzáloghitelben.Mivel 2019. decemberben elhalálozott, a házrészét egyik testvéremmel együtt megörököltük édesapám haszonélvezeti jogával terhelve.Az otp bank most felszólított bennünket, hogy szerződés módosítás miatt keressük meg őket.Kérdésem a következő: megtagadhatom-e ezt, azzal az indokkal, hogy az adósnak van saját terhelhető ingatlanja, ezért kérjük, hogy az adósságát arra terheljék.Vagy van-e bármi más megoldás, mivel az adós aki egy másik testvérem elvált felesége, a családdal szemben ellenségesen viselkedik és méltánytalan a segítségünkre.Félő, hogy a hitelt sem fogja fizetni, ezzel már több alkalommal fenyegetőzött,mi pedig nem szeretnénk ha emiatt elárvereznék a házat, amiben jelenleg a 81 éves édesapánk él.Minden tanácsot és segítséget szívesen fogadnék.Üdv.

Ha már vetted a fáradságot: össze tudnád foglalni a lényeget, és hogy mi a kérdés?

én elolvastam kicsipiros novelláját, mert érdekelt, ha már lehúztátok. Igen, valóban bő lére eresztette, viszont, ha rövid, kimaradnak a rokoni kapcsolatok, akkor meg az a baj, az lesz a kérdés, hogy kicsoda, micsoda? Vissza kell kérdezni és szétszalad a történet. Abszolút követhető, amit írt. Nem vagyok jogász, és már lehet, vissza se jön, szerintem kell lenni nagyobb városokban ingyenes jogsegélyszolgálat. Ott nézz utána, neten először.

És még egy, felesleges kihangsúlyoznod, hogy a kis sunyi nagynéni mivel foglalkozik, mert nem a foglalkozása a lényeg. Rokon, nagynéni megnevezés bőven elég. Fogorvos sem vagyok.

Azt én nem is állítottam határozottan. Nem zárom ki, hogy ha van jogerős büntető ítélet (nem -végzés :) ) ,és az érdemtelen örökös sem vitatja a tényt, akkor a közjegyző figyelembe veheti.
De ezek minimumfeltételek.