Öröklés

Értem, kösz a javítást.
(de hogy miért kell kimondania külön a bíróságnak az érdemtelenséget, azt továbbra sem értem, de elfogadom, ha így van.)

(„de ha erről már van jogerős büntetővégzés,”
Más laikusnak nem szólnék... :) Egy emberölést aligha intéz el a bíróság büntetővégzéssel.)

Szerintem még a bűnösséget megállapító jogerős büntető ítélet(!) esetén is bíróság elé kerülne az ügy, mert a közjegyző az alapján sem döntene az érdemtelenségről, csak ha bíróság határozatában ezt így expressis verbis kimondja.

Igen, jogos, közben belegondoltam.

Ez mondjuk nem vita szerintem, de hivatalból nem állapítható meg, hogy az egyik örökös ölte meg az örökhagyót. Arra mindenképpen hivatkozni kell, de ha erről már van jogerős büntetővégzés, akkor megállapíthatja, nem kellene hozzá bíróság külön.

Mert vitákat nem dönt el.

Kogeza,

Miért ne állapíthatná meg? Hiszen ez explicite benne van a Ptk.-ban - ha a többi rendelkezését az öröklési fejezetnek alkalmazhatja, akkor ezt miért ne?

Ez alapján én még abban se lennék biztos, hogy ezt ne venné hivatalból figyelembe. De nem értek hozzá.

Ptk.7:4.§(2) és 7:6.§(1) 'a' pont.

Vagy a "gyilkos fivér" visszautasíthatja az örökséget. Ez is megoldás, talán egyszerűbb is, mert nem vagyok biztos benne, hogy érdemtelenségét a közjegyző megállapíthat-e, vagy mindenképpen bíróság dönthet-e csak arról. (Szerintem utóbbi.)

Ha nincs leszármazója, akkor a volt férjed is hivatkozhat az érdemtelenségre.

Köszönjük. Nincs leszármazottja, 3 testvér van, akik szomorúan és értetlenül állnak a történtekkel szemben
Ez az öröklés sem az ő eszükbe jutott, hanem a drága gyilkos fivér üzente, hogy neki nem kell az örökség, adják el a házat. Csak így vetődött fel, hogy így, ilyen esetben jogilag viszont jár e a része neki. ????

Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne. Ha van annak a bátynak leszármazója, akkor ez a személy - aki hivatkozhat az érdemtelenségre - nem az Ön volt férje.

Köszönöm szépen a választ. Sajnos ex férjem kért meg, erdeklodjek, a bátyja ezt a tettet követte el.
Esetleg megmondaná mi alapján nyilvanitható akkor érdemtelennek?

Természetesen érdemtelen, és kiesik az öröklésből. De ezt nem hivatalból veszik figyelembe.

Jó napot kívánok. Ha az elhunytat a gyermeke ölte meg, attól az örökségből ugyanúgy részes? Vagy mi az eljárás ilyen esetben?

OFF
Jól látom, kicsipiros nem vállalta a rövidítést? Pedig alighanem könnyebb feladat lett volna, mint begépelni azt a rettenetet.
ON

De jár.
De nem automatikusan, azt kérni kell.

Még annyi, h állítólag kijelentette, h ajándék a tesómnak illetve nem is neki, hanem a gyerekeinek. Valószínű leírva nincs és a tanuk is csak az ő párja, gyerekei (ha akkor épp ott voltak). Ilyen esetben se jár a köteles rész 1/3 része? (vhol ezt olvastam).

Köszönöm a választ. Akkor ezt buktam én és a féltestvér. Lehet én nem egyértelműen írtam, mert a féltestvér most 55 év körüli lehet kb, mivel én 53 vagyok és ez a dolog kb 2 éve derült ki (akkor én 51 voltam), a féltesó pedig 1-2 évvel előttem születhetett. Tehát a féltesó nem lehet 100 éves :) Azért írtam úgy, h 50+év után derült ki. Na mindegy, ez a kormeghatározás amúgy sem volt része a kérdésnek.

Jogos. Ez esetben nemcsak a féltestvér, de a kérdező sincs jó helyzetben a pénzzel kapcsolatban. (kivéve persze, ha ők megegyeznek)

(„ha édesapátok nem jelentette ki kifejezetten, hogy ez ajándék”
Közeli hozzátartozók között az ügylet ingyenességét vélelmezik.)

vagyokén,

„50+ év után derült ki, hogy apánknak van egy korábbi házasságából született gyereke”

vs.

„mi nem tudunk róla 50 valahány éve semmit”

Ezek szerint az illető nem valószínű, hogy él, hiszen több mint 100 éves lenne.

Ha az a kérdés, a közjegyzőnek be kell jelenteni, hogy van féltestvér.

Ha az a kérdés, bekerül-e a hagyatékba a testvéred számláján lévő pénz, az attól függ bejelentitek-e. Ha az, hogy be kell-e jelenteni, akkor arra a leírásod alapján azt mondanám, hogy ha édesapátok nem jelentette ki kifejezetten, hogy ez ajándék, akkor ez nem az, ez egy őt (most: örököseit) megillető pénzösszeg, amely más személy rendelkezése alatt álló számlán volt. Ha az a kérdés, mi van, ha nem jelentitek be, akkor az, hogy semmi, ajándékozni írásbeli szerződés nélkül is lehet pénzt, egyenesági rokonok között bejelentés- és illetékmentesen, tehát ha azt állítjátok, hogy márpedig ez ajándék volt, akkor a féltestvéreteknek (vagy az ő jogutódjainak, ha van) kell pereskednie érte, és bizonyítani nemigen fog tudni.

Szóval, mi a kérdés?

„így bele se fog senki”
Dehogyisnem. Itt nagyok például én: a hetedik sorig simán eljutottam.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Ez egy jogi fórum. Ide az átlag állampolgár segítséget jön kérni.
Ha konzultáció keretében felkeresném Önt, mint jogvégzett szakember, akkor sem én írnám a tényállást. Ha Ön jogot végzett szakember, akkor képes lenne a "novellám" alapján a tényállást megállapítani, majd szakemberként, szakemberhez méltóan válaszolni.

Tisztelettel;
kicsipiros

Kicsipiros, ezt húzd meg kb. a harmadára. (Legalább.) Nem novellát írsz, hanem tényállást.

Szép estét!
50+ év után derült ki, hogy apánknak van egy korábbi házasságából született gyereke. 18 éves koráig fizette is a gyerektartást. Erről mi semmilyen dokumentumot nem láttunk, de nekünk beismerte mikor ez kiderült, viszont azt hogy az övé a gyerek, tagadja nekünk. A tulajdonában levő háza (édesanyánk már korábban meghalt) 1év 1 hónapja eladásra került, ebből rendezte az édesanyánk után járó részünket, a maradék pénz apánk számlájára került.2020 tavaszán a testvérem elvitte egy öregotthonba, számláját megszüntette (apa tudtával) és a pénzét a saját számlájára tette be. Most 2 hete apánk meghalt. Kérdésem, hogy mennyi rész illet így engem, hogy nem az apánk nevén van a pénz (bár tudok róla, hogy a testvérem számlájára került, lehetséges, hogy még apánk utalta a testvérem számlájára). Ez így (okirat nélkül) ajándékozásnak számít? Illetve, hogy féltestvérünkről lesz e tudomása a közjegyzőnek hagyatékoláskor úgy, hogy mi nem tudunk róla 50 valahány éve semmit (se nevet, se címet, se azt, hogy él e még). Köszönöm mielőbbi válaszát!

Tisztelt Jogban jártas Embertársaim!

A következő nagyon (és tényleg!!!) nyakatekert hagyatéki ügyben szeretném tanácsaitokat kérni:
2019.03. 20-én hirtelen elhunyt anyósom, aki mozgásában korlátozott 46 éves fiát gondozta, mellette apósomat is, aki akkor már 10 éve sztrókon átesett beszéd- és mozgásában akadályozott volt – jelenleg már cselekvőképtelen hivatalosan, gyámja lánya: sógornőm. Anyósom fia az ő első házasságából született, anyósom özvegyen ment hozzá apósomhoz, de 30 év házasság alatt apósom anyósom fiát soha örökbe nem fogadta. Apósom szintén özvegyen érkezett az anyósommal kötött házasságba, hozva magával férjemet és sógornőmet. Tehát anyós- após jogilag házasok voltak, de soha egyikőjük sem fogadta örökbe a másik gyerekei – 3 gyerek: 1 gyerek anyósom részéről 2 gyerek apósom részéről.
Anyósom a halála pillanatában rendelkezett egy panellakással és egy 2016-ban gyártott szinte új személygépkocsival.
Az ingatlan, amiben anyósom halálakor éltek az anyósom fiáé volt – 2001-ben édesapja után örökölte, szintén egy panellakás. Anyósomnak csak ez az egy fia volt, halála után egy fő személy rokonról tudtunk (akivel anyósom is rendszeres időközönként tartotta a kapcsolatot), egy idősebb fogszakorvosról hölgyről, aki az anyósom első férjének testvére és aki anyósom halála utáni napon felkeresett bennünket (tehát 2019.03.19-én) és háromunk előtt (férjem, sógornőm és előttem) kijelentette, hogy ő nem tud az anyósom fiával mit kezdeni, nem kívánja meggondozni, semmit nem kér semmilyen esetleges örökségből ??? hagyatékból. Tekintettel, hogy hirtelen 2 ember ellátása és gondozása szakadt a nyakunkba nekünk – férjemnek, nekem és a sógornőmnek (mindenki családos így 40 évesen, 4 kiskorú gyerekkel). a dolog nem nagyon tetszett nekünk, de ugye senkit nem lehet semmire sem kötelezni.
Anyósom halála után vártuk, hogy a közjegyzői irodától majd érkezik a hivatalos megkeresés – ami gyanúm szerint sok csúszással, de befutott.
Tekintettel, hogy anyósom fia ott maradt mozgásában korlátozottan havi 57 ezer forintos rokkantnyugdíjjal (és ugye az egy szem rokonnak vélt rokon sem kívánt róla gondoskodni) a férjem és én életjáradékszerzősét kötöttünk vele 2019. júliusában, hiszen a lakást, amiben élt (és apósom is) fent kellett tartani valamiből, de tekintettel, hogy ő jogilag férjemnek nem testvére ezért az láttuk jónak, ha erről valamilyen hivatalos szerződés születik. Gyarlóság ide vagy oda, de ingyen azért senki nem várhatja el, hogy fizetik és eltartják úgy, hogy közben mi egy kiskorú gyermeket is nevelünk.
2019. augusztus 3-án viszont hirtelenül elhunyt anyósom fia is, akivel az életjáradék szerződést kötöttük. De itt most nem is erre szeretnék koncentrálni.
Időközben kiderült, hogy az anyósom fiának (tehát akivel mi szerződést kötöttünk) apai ágról van egy féltestvére, akiről soha, de soha nem tudtunk: 30 év együtt élés alatt sem a sógornőm nem tudta ezt a tényt, sem a férjem – és akár milyen jóban voltam anyósommal, nekem sem említette ezt soha és anyósom halála után fia, sem említette nekünk, hogy neki valahol van egy féltestvére. (mert ugye, akkor más lett volna a felállás, pl. soha nem kötünk vele szerződést és ő is érvényesíteni tudta volna vele szemben a rokontartási kötelezettséget).
A probléma ott van jelen állás szerint, hogy az anyósom utáni hagyatéki tárgyalást a közjegyző (minden adat rendelkezésére állt 2019. májusára) nem folytatta le időben, és most a közjegyző a halott anyósom után a szintén halott fia utáni örökösre, az általunk soha nem tudott féltestvérre kívánja hagyatékozni anyósom nevén lévő ingatlanát úgy, hogy anyósom fia soha értesítést nem kapott a közjegyzőtől, a közjegyzői csúszás miatt anyósom fiának soha nem volt lehetősége nyilatkozni arról, hogy mit szeretne az anyja után neki járó ½ résszel tenni. Kvázi, arról nincs jogerős ítélet, hogy anyósom fiát kimondják örökösnek. Hogyan lehet jogerőre emelkedés nélkül most azt mondani, hogy a féltestvér a jogos utód az anyósom elhunyt fia után? (igen, amúgy ő jogilag az és ezt meg is értjük).
Azt tudtuk, hogy anyósom fia apósom javára kívánt volna lemondani az anyja után járó örökségből, hogy apósomnak is legyen 1/1 hányadban tulajdon a nevén. Ezt többször beszéltük is vele.
Kérdésem, mit tehetünk? Apósomnak megjár ugye az ½ része + holtig tartó haszonélvezet anyósom után házasság révén. De hogyan örökölhet az anyósom után egy olyan személy, akinek sem jogilag sem biológiailag nem volt köze hozzá? Hogyan hozhat a közjegyző úgy valamiről határozatot, hogy vélelmezi, hogy anyósom fia talán elfogadta volna az örökséget? Mit tehetünk akkor, amikor a kedves fogszakorvos rokon, eltitkolta a tényt (mert az persze kiderült, hogy ők folyamatosan tartotta a számunkra nem létező rokonnal a kapcsolatot), hogy anyósom fiának van egy élő rokona?
Indíthatok-e a közjegyző ellen fegyelmi eljárást, vagy akár alkalmatlansági eljárást? Perelhetem-e őt polgári úton károkozásért? Ha van féltestvér, akkor fizeti-e az életjáradék szerződés megkötése előtti költségeket és akár a temetési költségeket is rásózhatom?
Én nem vagyok része a hagyatéki eljárásnak, hogyan érvényesíthetem az igényeimet – mindig minden számlát én fizettem, mindenen ott van a nevem, címem.
Amennyiben valaki átlátja ezt a szövevényes ügyet, akkor kérem, hogy legyen kedves jelezni, merre tovább, hogyan tovább. Vérlázító, hogy egy olyan személy örökölne anyósom után, akinek soha semmi köze nem volt a családhoz, amikor megápolni, meggondozni kellett volna a testvérét, lapított nagyokat a kedves fogszakorvos nagynénivel együtt. És az is vérlázító, hogy egy jogilag soha ki nem mondott személy után vélelmezési alapon hoz egy döntést a közjegyző ….

Várom szíves visszajelzéseiteket!
Tisztelettel és köszönettel!