Öröklés

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Segítségüket szeretném kérni! Családunkban sajnálatos halál eset történt, de kezdem a legelejétől.
Nagynénikémnek volt egy férje és egy fia. A férj meghalt, így családi házuk felét a fiuk örökölte. A fiú megismert egy lányt aki terhes lett, ekkor egybe költöztek, de házasságot nem kötöttek. Rövid, 3 hónapi együtt élés után a fiú meghalt, ekkor a lány még állapotos volt a gyermekkel, de születését követően örökölte az édesapa után, ekkor a fele ház a nagynénikémé (nagymama), a másik fele a kisgyerek nevén volt, illetve a ház haszonélvezeti joga a nagynénikémé.
Roppant tragikus módon, 1 héttel ezelőtt a kisfiú 2 és fél évesen meghalt. Szombaton lesz a temetés és az anyuka már szólt a nénikémnek, hogy temetés után szeretne beszélni az örökségről, nem tudjuk pontosan mit szeretne, de szeretnénk addigra tisztábban látni a nénikénk jogait. A kérdésem a következő lenne.

Ki fogja örökölni a kicsi fiú házrészét?

Az édesanyja.

És a nagymama haszonélvezete továbbra is fennmarad azon a részen.

Ezt most nem értem! A gyermek édesapja részét is az anyuka örökli?
Ez a ház a nénikém és férje közös szerzeménye volt.

A gyermek után az édesanyja örököl, de mivel a nagynéni a férje halála után megszerezte a ház másik felének haszonélvezetét (tehát ami a férje tulajdona volt, és a fiuk örökölt), ez a haszonélvezet továbbra is fennáll, kivéve, ha időközben újra férjhez ment. Vagyis a végeredmény az, hogy az ingatlan tulajdonosai fele-fele arányban a nagynéni, és a kisgyermek anyukája lesznek, viszont a gyerek anyjának részén a nagynéninek haszonélvezeti joga lesz.

A gyermek részét, amit az édesapjától örökölt, a gyermek édesanyja örökli, a nagymama haszonélvezete fennmarad, ahogy írtam és ahogy etke is írta. Teljesen mindegy, kinek a szerzeménye volt.

Ági öröklés. Persze, az ági jellegre hivatkozni kell.

Ági öröklés nem csak leszármazó hiányában lehetséges, ha a házastárs örököl?
(mindjárt utánanézek a biztonság kedvéért, hogy jól emlékszem-e)

Oké, megnéztem. KBS-nek igaza lehet, feltéve, hogy tudjátok bizonyítani, hogy a nagymamától származott az örökség (de nem tőle, hanem a nagypapától). Ugyanis a kieső szülő (itt: nagypapa) helyén csak leszármazója örökölhet, de az itt nincs.

Lehet?! ;)

jó-jó :)
de mit szólsz a mondatom második feléhez? Túlbonyolítom?

Egyébként az már önmagában ági jellegűvé teszi a vagyont, hogy az elhunyt gyermek az apjától örökölte.

(Az ági öröklés sajátosan magyar jogintézmény; általában még jogászokban sem ötlik fel a tényállás értékelésekor elsőre a lehetősége. Én is szabályos dresszúrával építettem ki a reflexet, hogy ha nem a leszármazó örököl, akkor csekkolni, nem ági-e a vagyon.)

Arra gondolsz, hogy bár ági a vagyon, de van-e ági örökös is? Ott a pont. Az ági öröklés (oldalágon) megáll a nagyszülőnél.

Pont erre gondoltam, KBS. Itt mondjuk a nagymama él, de nem róla háramlott a vagyontárgy az unokára, hanem ha nagypapáról.

A zárójeles megjegyzéssel mélyen egyetértek. (Én sajnos rosszul építettem ki a reflexemet: csak akkor gondolok ági öröklésre, ha gyerek hiányában a házastárs örököl. De ezt most korrigálom: mindig gondolok rá, ha nem leszármazó örököl.)

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat! A gondom az, hogy nem tudom kihámozni a végeredményt, hogy akkor végül is mire számíthatunk. Segítene nekem ebbe valaki?

Még két dolgot hozzá fűznék az egészhez, hogy a nénikém nem ment férjhez azóta és annyit tudok hozzá tenni a történethez ami lényeges lehet, hogy ez az ingatlan eredetileg a nénikém és édesanyám szüleié volt, a szülők halála után a édesanyám és a testvérei lemondtak az örökségükről a nénikén javára. Később lebontották a régi házat és egy újat építettek, ekkor került a fél ház a férj nevére.

Még egyszer nagyon köszönöm a segítséget!

Azt az extrém esetet kizárva, hogy a nagyapa valamelyik szülője még él, az anya lesz az örökös.

Bocs. Ha hozzáolvasom azt is, amit utoljára írtál, akkor semmi leszámítás. Az anya az örökös.

KBS: akkor tulajdonképpen végülis jót mondtam, nem? ;)

Mondtam, hogy ott a pont.

Értem! Köszönöm még egyszer!

Bár megmondom őszintén azért értetlenkedtem, mert ezt borzasztó igazságtalannak tartom, dehát a törvény az törvény. Még azt megjegyzem, ezért a házért a nénikém nagyon megdolgozott, mert a fia még csak 13 éves volt amikor a férje meghalt, a ház akkor még épült, nem is volt lakható, de akkor ez nem volt érdekes (az hogy a férje nevén maradt a fél házrész), hiszen a fiára szállt, a fia halála után a kisgyermekre, de most végső soron egy idegen család tulajdonába kerül, teszem azt, az édesanya meghal, akkor egy vad idegen fogja megörökölni azt a házat, amiért a nénikém dolgozott egy életen át.

Nem kellett volna a férje íratni. Akkor a fele még mindig a nagyanyáé lenne.
Egyébként pedig a haszonélvezet mellett az örökös nem sok mindent tud kezdeni a tulajdonával.

Valami félre értés történt, mert a fele ház a nagymama nevén volt és van.
Hiába van a nevén a haszon élvezet, ha öregségére be szeretne menni egy nyugdíjas házba, ahhoz az ingatlant el kellene adni, mire kifizetné az édesanyát, nem maradna semmire sem elég, mivel a ház Bp.-től távoli kis településen van, nem nagy értékű házról beszélgetünk. Igaz ez a dolog ezelőtt is fenn állt, de legalább volt egy kis unokája neki, de most már az sincs neki.

A közös tulajdon megszüntetését azt lehet kérni, és akkor legalább a ház felének az értékét megkaphatja. Más kérdés, hogy ha megállapodni nem sikerül, akkor évek múlva. És a haszonélvezet mellett kérdés, hogy megéri-e.

Obudafan! Köszönöm!

Nincs mit.