Öröklés

Meli54,

Ez egy szabad ország - amit nem tilos, azt lehet.

Mindenki úgy ad magánkölcsönt, ahogy akar.

Írjátok meg az ügyvédnek, hogy legyen szíves küldjék el azt a közjegyző által ellenjegyzett szerződése, és akkor meglátjátok.

Az tiszta sor, hogy ti nem tudjátok bizonyítani, hogy az elhunyt fizette- egy kanyit is vissza - az élettárs meg nyilván azt fogja mondani, hogy dehogy.

Tényleg kevéssé életszerű, hogy 13 év alatt ne rendezték volna ezt, legalább részben törlesztve - de teljesen valószínűleg nem, mert akkor a földhivatali bejegyzést is töröltették volna.

Ha nincs megegyezés, pereskedhettek. De a körülményektől függően lehet esélyetek is. Sajnos a 13 év jegybanki alapkamata alapján (2008-ban 11%, onnantól folyamatosan csökkent 0,6%-ig) törlesztés nélkül lehet akár 9millió körüli a tartozás is simán.

Viszont pl. ha a szerződésben van szó törlesztés ütemezésről, akkor egyrészt az élettársnak kell megmagyaráznia, hogy mégse kapta meg a pénzt, és miért nem, másrészt akár a bankszámlakivonatok is kikérhetők (nem neked, de a bíróság által), amiből akár igazolható is, ha mégis volt törlesztés.

Kellene az a szerződés.

Nem értem. Mi az, hogy "nincs szó törlesztésről"?

Ugye, érzed, hogy nem jók ezek a kérdések? De ha a jó kérdést tennéd fel, arra sem tudnánk válaszolni, hiszen a kölcsönszerződést nem ismerjük, a tényállás pedig rendkívül hiányos.

csucsfej79,

Édesapádat nem illeti meg köteles rész, mert a testvér nem jogosult rá (csak leszármazó/házastárs/szülő jogosult rá).

Az öröklési illeték általános mértéke lakóingatlanra 9%, minden másra 18% (Tehát a nem lakó ingatlanra is).

Üdvözletem!

Nagynéném elhalálozott és ügyvéd előtt végrendelkezett amiben engem mint az unokaöccsét jelölt meg minden ingó és ingatlan vagyona örökösének.A szülei és férje már elhunytak saját gyermekük nem volt.
Azt szeretném tudni, hogy nagynéném testvérét (édesapám)
ilyen esetben megilleti e a köteles rész?
Az ingatlan és az értékpapír után mennyi illetéket kell fizetnem mint oldalági leszármazott (ha jól sejtem) ha van végrendelet.

Köszönöm a segítséget!

Köszönöm! Azt hiszem így már értem.

Persze, hogy rendben van. A nevelt gyerek nem örökös.

Köszönet a gyors reakcióért.

Anyukám szemszögéből nézzük a dolgot: anyukám testvére a nagyapám halálával örökölte meg az ingatlan felét. Rendjén van, hogy ő a nagyapám után nem örökölt?
Ha netán ez így rendben lenne, akkor hogy lesz tovább?

Ki után? Nem mindegy.

Üdvözletem!

Szeretnék a családom ügyében tisztán látni, ehhez kérném a segítségüket:

A nagyszüleimnek egyetlen ingatlanja volt/van, és két gyerekük, az egyikük, /anyukám/ nem édesgyermeke a nagyapámnak, aki időközben meghalt.
Mi ilyenkor az öröklés normál rendje?
Jelenleg a nagymamám birtokolja az ingatlan felét és a másik testvér öröklés címen a másik felét.

Ehh, csak a szokásos...

Semmilyen személyeskedést nem látok. Mutass már rá.

Kogeza

„jogosan követeled a kötelesrészt.....mivel az öröklési szerződés megkötése óta 2 év nem telt el”

Nos, az én esetemben 5 év is megvolt a szerződés megkötésétől, ezért is nem merülhetett akkor ezek szerint fel a köteles rész kérdése, bár nálunk szó nem volt kitagadásról, szimplán ki akarta anyukám mindenféle öröklésből zárni a testvéremet.

Ha a kitagadás érvénytelen, akkor jogosan követeled a kötelesrészt (feltéve, hogy a tartás ellenértéke nem haladja meg a hagyatékot), mivel az öröklési szerződés megkötése óta 2 év nem telt el. A hagyatéki tárgyaláson bejelentheted majd az igényedet, ha nem ismerik el, akkor fmh/per. Csak bizonyítani, hogy a kitagadás érvénytelen, az valószínűleg nem lesz egyszerű menet...

fogó12

Csak én tudom jól, csak hát napközben nem tudtam utána nézni, mert dolgoztam. Én nem jogász vagyok, csak érintett voltam a kérdésben. Anno édesanyámnak is ez volt a célja, hogy a testvéremet teljesen kizárja az öröklésből és az ügyvéd ezt a lehetőséget javasolta neki. Szóval öröklési szerződés esetén nincs szükség külön kitagadásra.

„Az öröklési szerződés tipikus esetben meghatározott – egy vagy több – vagyontárgyra jelöli ki az örököst, azonban lehetőség van arra is, hogy az örökhagyó a teljes vagyonára örökösnek nevezze meg eltartóját, vagyis a vele szerződő személyt. Utóbbi szempontból érdekes a kötelesrész intézménye, ugyanis ebben az esetben – amennyiben a teljes vagyon az eltartót illeti – a törvényes örökösöket megillető kötelesrész nyújtására nincs kötelezettsége.”

Forrás: https://jogaszvilag.hu/…kotelesresz/

Akkor nem kellett volna kitagadnia

fogó12

Én úgy tudom, hogy öröklési szerződéses öröklés esetén nem nagyon van köteles rész lehetősége.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Kedves Fórumozók!
Problémám a következő:
Az édesapám kitagadott a köteles részből. Előzőleg készített egy öröklési szerződést életjáradékra és abban.
A szerződés megkötése után 1 évvel meghalt. Tarthatok e igényt a köteles részre, vagy a fölötti részre, hogyan? Tudom bizonyítani hogy a kitagadás oka nam valós. Be kell e adnom a keresetet még a hagyatéki tárgyalás előtt?

Sirga,

„Mire számítsunk abban a sajnálatos esetben, ha a hitel teljes visszafizetése előtt édesanyánkat elveszítjük?”

Szomorúságra és gyászra.

„Tehetek valamit annak érdekében, hogy testvérem fennálló tartozásának felét "megörököljem"?”

Annak érdekében? Szeretnéd örökölni a hitelt? Biztos nem ezt szeretnéd.

Nem fogod megörökölni. A kérdés, tudod-e pontosítani a leírásod. Ha édesanyád nem adóstárs vagy kezes a hitelben, csak az ingatlanát ajánlotta fel fedezetként, akkor zálogkötelezett. Meg fogod örökölni az ingatlan rád eső részét, a zálogkötelezetti teherrel együtt. Vagyis ha baj lenne a hitel visszafizetésével, csak és kizárólag az ingatlannal felelsz a hitelért, ahogy most édesanyád is. Más vagyonotokkal nem.

Ha édesanyád adóstárs vagy kezes, az természetesen más tészta. Ez esetben most édesanyád minden vagyonával felel a hitelért, ha elhunyna, és örökölsz utána, akkor főszabály szerint az örökölt vagyon erejéig felelsz. A jelzálog miatt az ingatlannal mindenképpen, de ha mást is örökölsz, azt még vihetik, de a saját vagyonoddal nem felelsz az örökölt tartozásért (csak kivételesen, hibás vagy rosszhiszemű eljárásod esetén esetleg).

Sirga,

„Édesanyámmal osztatlan közös telken élünk, kétlakásos családi házban. (A mi nevünkön csupán a mi házrészünk van.)”

VAGY osztatlan közös, egy helyrajzi számon, és akkor nem csak a saját házrészed van a neveden (hanem eszmei hányadod az egészben). VAGY nem osztatlan közös.

Nem jó az a kérdés, amely téves állításokat tényként tartalmaz. Hát még amelyik több téves állítást.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Kedves Fórumozók!
Problémám a következő:
Testvérem hitelből vásárolt ingatlant, amit még 12 évig törleszt. (2007-ben vette fel, svájci frankban.) Fedezetül jelzálogjogot jegyeztek be a vásárolt házra, és édesanyánk házára is.
Édesanyámmal osztatlan közös telken élünk, kétlakásos családi házban. (A mi nevünkön csupán a mi házrészünk van.)
Mire számítsunk abban a sajnálatos esetben, ha a hitel teljes visszafizetése előtt édesanyánkat elveszítjük? Tehetek valamit annak érdekében, hogy testvérem fennálló tartozásának felét "megörököljem"? (Van némi tartalékunk, talán a teljes tartozást fedezné, de - bizonyára érthető, hogy - nem szeretnénk rááldozni saját megtakarításunkat más hitelére. A várható örökség kiváltására valószínűleg nem lenne elég.)
Kérem, szíveskedjen tájékoztatni a lehetősége(in)kről, hogy - amennyiben módunkban áll - a nagyobb bajt elkerüljük! Előre is köszönöm!

Olyan pénzösszeget, ami nincs meg, nyilván nem vesznek be a hagyatéki leltárba, hiszen a hagyatékba azt tartozik bele, ami az örökhagyó halálakor a vagyona. (Az, amit még életében eladott, elajándékozott, elvesztett, elégetett, elkártyázot stb.) nem.

(Ez nem egy összetett probléma. Ez egy nagyon egyszerű probléma. "Anyám meghatalmazás birtokában bonyolította az adás-vételt, a vételárat pedig a bankszámlájára utaltatta" - írod. Ha ebben biztos vagy, akkor keress fel egy ügyvédet az iratokkal.)

Tisztelt Fórum,

Összetett problémára szeretnék megoldást találni hagyatékkal kapcsolatosan. Édesapám nemrég húnyt el. Van egy családi házunk, amiben Anyám és a Hugom él. Elkészítették a hagyatéki leltárt, azonban van itt egy olyan tétel, ami nem került bele. Édesapám 2015-ben megkörökölte családja házát, melyet értékesítettek 2016. évben. Édesapámnak nem volt bankszámlaszáma, s meglehetősen megrendült egészségi állapota volt már ekkor is. Anyám meghatalmazás birtokában bonyolította az adás-vételt, a vételárat pedig a bankszámlájára utaltatta. Édesapám életében soha nem férhetett hozzá az adás-vételből származó összeghez, s Anyámhoz intézett kérdésemre, hol van ezen összeg, csupán félrevezető válaszok érkeztek. Magyarán hazugságok. Amennyire tudom a fenti tétel édesapám különvagyonát képezte. Hogyan, milyen módon tudom felderíteni, hol található ez az összeg, hogy bekerüljön a hagytéki leltárba.
Megtisztelő válaszát megköszönve.

Tufi76,

Ha nincs házastárs se leszármazó, akkor a szülők örökölnének, de ha ők se élnek, de vannak nekik más leszármazóik, akkor a helyettesítés elve szerint a leszármazó mindig a felmenője helyén örököl.

Édesanyád 1/3 részt örököl, a 2-2 gyerekek fejenként 1/6 részeket. Már ha nincs végrendelet, vagy egyéb szerződés.