Hahaha..
Én - sajnos - a gondnokság intézményével viszonylag közelről találkoztam...
Úgyhogy, tudom, hogy mi a kettő közt a különbség. :)
Én már gondnoksági per tárgyalásán is ültem már..
Számtalanszor volt alkalmam a gondnokság Ptk.-béli szabályozását forgatni...
Kérem határolja el egymástól a gondnokság és a gyámság intézményét! (4p)
Külön térjen ki a gondnokolt és a gyámolt által tett jognyilatkozatokra, a gondok és gyám azokkal kapcsolatos jogaira, kötelezettségeire. (8p)
Lehet-e gondnok a gyám, vagy gyám a gondnok? Írjon példá(ka)t!. (1p)
Érzed Te azt a párhuzamot szerintem Béla, annak ellenére is. ;)
Nekem amúgy nem kell mondanod, nagyon jól tudom. :)
Sőt, túl jól...
A gondnok nem gyám.
De a hivatásos gondnok igen, drága Béla.. :D :(
És azokat ki foglalkoztatja..
Nem tudom megállni, hogy ne idézzem az egyik kedvenc jogi maximámat: "az állam nagykorú polgárainak gyámja nem lehet".
(Nem úgy értem, hogy én mondtam. :) )
bigdady,
Ha megegyeztek a felek, és ezt a bíróság jóváhagyta, akkor közös megegyezés híján akkor van esély megváltoztatni azt, ha az egyik fél körülményeiben lényeges és méltánylandó változás áll be. Az, hogy "rájön" hogy elszámolta, az egészen konkrétan az így járt kategória. Mindig előbb gondolkodunk, aztán cselekszünk. Nagykorú, cselekvőképes állampolgár viseli ennek következményeit.
A felek közös megegyezéssel - törvény szabta minimális keretek közt - azt csinálnak amit akarnak. Korábban bíróság által jóváhagyott egyezség közös megegyezéssel történő módosításához per sem kell szerintem, hanem elég egyezségi kísérletre idézést kérni. Ez alapján a bíróság nemperes eljárásban, rövid időn belül jár el.
De itt nincs válás téma szerint ;)
Egyébként ha itt megegyeznek pl a felek és bíró szentesíti, akkor annak az újratárgyalása miként megy? Pl egyik fél rájön hogy aránytalan volt. Köszi
@drbjozsef: Pontosan. Egyedi körülmények alapján mindig, a 15-25% az egy átlag.
Ez annak a függvénye alapvetően, hogy:
A tartást a bíróság ítélettel minden esetben határozott összegben állapítja meg, a jogosultnak akként is kell kérnie a keresetében.
Megegyezés keretében van már csak lehetőség százalékos mérték meghatározására.
Van 15-20 ezres, de akár 100 forint körüli tartásdíj is, sőt, elvétve talán még 100 forint feletti is.
Egyedi ügy körülményeit ismerve lehet mit mondani erre, annyira egyediesített elbírálás alá esik a tartásdíj összegének meghatározása. Nincs erre egy kógens vagy fix "tarifatáblázat", mint pl. a postán a feladási díj képzésére...
OFF
A bíró a bíróság nevében jár el, tehát a mi dönt, annyira nem is helytelen. A bíróságot képviseli, még akkor is, ha ezt a független ítélkezési tevékenységeként teszi. Az attól még jogilag a bíróság döntése. :)
A körülmények alapján. Az összes alapján. De egyébként szabadon dönt, nincs neki előírva semmi.
Kivéve ha megegyezve mennek a bíróhoz ;)
Egyébként mi alapján dönti el mi a szokkás?
„vagy mi határozza meg hogy 15-25? Köszi”
Nem mi. Hanem ki. A bíró.
„válás nélkül is el lehet e intézni a gyermektartás díjat hivatalosa”
Igen.
Sziasztok
És ez a 20% átlagosan mitől függ? Pl apa jól keres, de gyerek igényei szabják meg? Tehát ha pl 500e ezer a kereset és a gyerek nem igényel 100e Ft-ot havonta akkor kevesebb vagy mi határozza meg hogy 15-25? Köszi
@Grófné: Pénzbeli tartásra - alapvetően - a különélő szülő kötelezhető. Nem feltétel véleményem szerint a válás.
Kivételesen azonban, ha igazolható, hogy természetben csak az egyik szülő tartja a gyereket az együttélő szülők esetén, akkor helye lehet meglátásom szerint pénzbeli tartásban való marasztalásnak kiskorú eltartott esetén.
És fordítva is.
Jó napot kívánok!
Érdeklődni szeretnék, hogy válás nélkül is el lehet e intézni a gyermektartás díjat hivatalosan, vagy kötelező hozzá elválni?
A gyermektartás általában gyermekenként a nettó jövedelem 15-25%-a, ami azt jelenti, hogy átlagos esetben kb. gyerekenként 20%.
eltérhet oly módon, mely a jogszabály lényegi tartalmát nem sérti, tehát pl. nem felel meg olyan egyezség a jogszabályoknak, amely egyébként kizárt, semmisséggel fenyegetett joglemondásra irányul.
Így például egyezségben a kiskorút illető tartásdíjról nem lehet lemondani.
És szerintem olyan tartási összegben sem, ami nyilvánvalóan elégtelen a kiskorú tartásának szükséges fedezéséhez.
Comic001: Az egyezség meg kell feleljen a hatályos jogszabályoknak és , azonban azoktól abban az irányban, vonatkozásban el is térhet,
Visszásság emlegetése azért nem helytálló jogilag, mert a felek közt egyezség kizárólag mindkettejük közös akaratából jöhet létre.
Az egyezség pedig bármikor módosítható, de csak közösen, illetve a rendszeres szolgáltatáson alapuló jogviszony (pl. tartás) tekintetében hozott ítéletben vagy egyezségben meghatározott szolgáltatás kapcsán per is indítható az alapul szolgáló jogviszony, a szolgáltatás lényeges tartalmának megváltoztatása iránt (felemelés, mérséklés az összegszerűség tekintetében, megszüntetés, teljesítés módja (kiskorú nagykorúvá válása után magának követeli) iránt), amelyben hozott ítélet jogerőre emelkedésével a korábban hozott ítélet, illetve egyezség hatályát veszti.
A tartásdíjas ügyek amúgy tipikusan azok, ahol érdemes lehet egyezkedni, a 30%-os arány egész jó, a bíróságnak kb. 25%-ot kell megítélnie, arra van iránymutatás.
Persze a jogosulti igényekhez, helyzethez képest ez lehet több vagy kevesebb is, de utóbbi a jellemzőbb.
Minden tisztelettel, de jól értem, hogy vannak irányadó törvények és rendeletek, de gyakorlatilag a gyermeket nevelő fél saját igényei alapján hoz(hat) határozatot a bíróság egy esetleges perben, még akkor is, ha azok az igények nem a gyermek, hanem túlnyomórészt a másik szülő érdekeit és/vagy pl. kényelmét szolgálják, függetlenül a másik fél anyagi helyzetétől, valamint jóindulatától? Ez nagyon visszásan hangzik.
„kifejezetten igényt tartok a közös felügyeletre.)”
Na, hát például az anya a perben simán megkapná a szülői felügyelet gyakorlásának a jogát. Ez "több". És valószínűleg magasabb tartásdíjat is kaphatna.
„A lényeg az, hogy 30%-os bevételéhez képesti arányban, százalékben meghatározott tartást hivatalossá teheti-e, plusz a lakáshitel-törlesztést vállalja.”
Köszönöm!
Egyezséggel szinte mindent lehet. De - ahogy te is mondtad - a bíróság gyerektartás mértékét havonta és gyermekenként fix összegben határozza meg. (Peren kívüli, bíróság által jóvá nem hagyott egyezségként működhet a százalékos mérték is.)
@ObudaFan
Mit takar, hogy többet? Ha jól értelmezem az ide vonatkozó szabályokat, akkor a tartásdíj mértéke nem érintheti hátrányosan a nagyobbik gyermeket.
(Mind az anyagi, mind a természetbeli juttatások aránytalan különbsége - 22.000,- szemben 80-95.000,-, valamint a másik apuka bíróságon mondott le a közös nevelésről, én viszont kifejezetten igényt tartok a közös felügyeletre.)
A másik pedig, amit kivettem belőle, hogy az ilyen irányú teherviselés nem veszélyeztetheti egyik fél megélhetését, legfőképpen a gyermekét.
Márpedig az én értelmezésemben vett "több" esetén, ez fennállna, hiszen minden közös vagyont (ingó és ingatlan egyaránt), a gyerekre való tekintettel ott hagytam.
Egyedül az ingatlan tulajdonjoga az, amiről jelen állásban nem vagyok hajlandó lemondani, hiszen most úgy látom, hogy csak így biztosítható, hogy egy-egy ballépés ne járjon a gyermekem otthonának elvesztésével.
Comic001
Valószínűsítem, hogy jóváhagyná a bíróság az egyezséget, de egyébként annyiból nem reális, hogy perben az anya jóval többet tudna elérni.