nyári kapcsolattartás alatt külföldre?

Előszőr is nyugi - mi mást tudnál tenni. Másodszor nem biztos, hogy az orvos a gomba szót/kifejezést alkalmazta - egy 6 éves még nem mindig szószerint idézi vissza a felnőttek beszélgetését. Harmadsorban az apa nyaralása is el lesz rontódva ha valami nyári vírusfertőzés a probléma., a gyermekért való aggódáson kívül gyakorta moshatja a kisgatyákat...

Aztán mire ismét itthon lesznek addigra remélve semmi baja már a srácnak.

Más. Pszichológustól kellene tanácsot kérni miként lehetne kezelni (...) az exed maximális elzárkózását.

Ismert: ok nincs okozat nélkül.

Ezt csak leírtam mint magánvélemény, és nem mint külön megvitatandó téma.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tudtam én, hogy apa, ahogy kézbe kapja az útleveleket, folytatni fogja a kisded játékát.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, lehet túlreagálom a dolgot, de már nagyon elegem van apa viselkedéséből.
A lényeg:
Holnap indulnak Horvátországba. A gyerekek már 6 napja nála vannak, ma végre sikerült beszélnem velük telefonon, és a kisebbik (most volt 6) elmondta, hogy apa elvitte ma valami doktorbácsihoz, aki megállapította, hogy gomba van a hasában, és gyógyszert kell szednie. ????
Hogy lehet ezt megállapítani tenyésztés nélkül? És milyen gyógyszert kapott? Természetesen hiába szerettem volna apától megtudni, közölte, hogy nem beszél velem.

Most idegeskedhetek egy héten át, míg haza nem jönnek, hogy mi van a gyerekkel. Mert persze telefonon nem fogom tudni elérni őket.
Esetleg a családgondozót reggel megkérhetem, hogy érdeklődjön apánál. Ennyit tehetek.

Mielőtt túlságosan aggódónak tartanátok, azt azért leírom, hogy volt már ilyen eset, és akkor is a gyerek itta meg a levét dolognak. Akkor elmondták apának, hogy köteles értesíteni, ha bármi baja van a gyerekeknek, már csak azért is, mert mégis csak döntő részben velem élnek, és jobban ismerem a gyerek kórtörténetét. Persze az jó, hogy orvoshoz viszi, csak a minimum, hogy szól róla.
De őt semmi nem érdekli.
Azt hittem, mert most már nem hiszem, hogy ha azt látja, hogy adok, engedek felé mindig, akkor abbahagyja ezt az öntörvényű, mindenfajta kommunikálást, együttműködést megtagadó viselkedést, már csak a gyermekek érdekében is.
De sajnos, azt kell mondjam, ez nem célra vezető nála.
Még mindig csak egy élteti, engem ahol lehet, megbántani, felidegesíteni. És együttműködni egyedül, egyoldalúan képtelenség bárkivel is.
Ti mit tennétek?

Kedves Verde!

Jók a hírek, kis örömként könyveld el, melyre majd máskor is tudsz hivatkozni.
Ha másképp nem megy, akkor a családgondozón, vagy gyámhivatalon keresztül intézd a további ügyeket. Arra is figyelj, hogy a gyerekek a lehető legkevesebbet érezzék a köztetek fennálló feszültségből, nézeteltérésből.
Tovbbra is írj volt férjednek levelet, küldj SMS-t, hivatkozz kellemes emlékekre, jó példákra. Előbb-utóbb el fog mindenen gondolkozni. Hosszútávon Te vagy a nyerő, melyet még a gyerekek előtt is könnyű lesz igazolni, ha majd egyszer véletlenül arra kerül a sor, hogy megértsék a történteket.

A helyzet nálunk sem volot könnyű, azonkívül, hogy sokat bosszankodtam, persze nem magamat féltettem. Számtalan alkalommal nem találkozhattam a gyerekekkel - természetesen volt nejem ügyvédjének tanácsára - bár végzés szerint jogom lett volna. Ilyenkor mindig bejelentést tettem a gyámhiv-ban és kötelesek voltak az anya ellen eljárni. A végén megegyeztünk, nem maradt exemnek más lehetősége. Ma minden úgy működik, ahogyan egy ilyen esetben a gyerekek érdekében kell.

Sok sikert.

Fenyo29

Dűlőre jutottunk!
Apa a családgondozón keresztül tájékoztatott a nyaralási úti célról, tegnap meg is kapta az útleveleket, illetve a családgondozó segítségével írtunk egy nyilatkozatot, melyben én engedélyezem a külföldre vitelét a gyermekeknek, ő pedig vállalja, hogy a határozat szerinti időpontra, a kapcstartás végére, IDŐBEN, ÚTI OKMÁNYOKKAL EGYÜTT hazahozza a gyerekeket.
Mindezt úgy, hogy egyetlen szót nem szólt hozzám. Érdekes volt.
Még szóban megkértem, hogy biztosítást kössön rájuk. Természetesen reakció nem volt rá.
Remélem minden rendben lesz és jót nyaralnak a gyerekek!

Kedves Fenyo29!

Sajnos nincs olyan közös ismerősünk, akire hallgatna apa. A családja még támogatja ezt a viselkedését, sajnos.
A mediátor segítségét már többször felajánlották neki, de mindig elutasítja, és az ugye csak akkor eredményes, ha mindkét fél mutat egy kis hajlandóságot az együttműködésre.
A leveleimet át sem veszi, nem hogy elolvasná, az sms-eket egyből kitörli.

Amikor legutóbb - szó nélkül századjára hozta haza a srácokat órákkal később, és betelt a pohár nálam - a gyámhivatalhoz behívtak minket - évek óta próbálják apát az öntörvényűségről és a nem kommunikálásról lebeszélni - ott kijelentette, hogy ő soha nem fog egy senkivel, számára egy halottal, beszélni, még akkor sem, ha a gyerekek érdeke ezt kívánná...
Erre mit lehet mondani?
Hogy a senki a gyerekei anyja?! Egyébként.

(Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a velem szembeni agresszivitása miatt váltunk el, ezért nem is nagyon vitáznék vele. Inkább hozzám se szóljon.)

Kedves Verde!

Én a mási oldalról szólok, mint apa!
Volt nejem a válás alatt és azt követően 4 éven át nem adta át az útleveleket.
Esetemben a PKKB jogerősen kimondta, hogy az anya köteles átadni - más okmányokkal együtt (TAJ kártya, diákigazolvány) - azokat. Ugyanis, ha lehetőségem van, hogy a gyerkekkel külföldre utazzak, akkor miért is ne tehetném?
Megértem féltő aggódásod, helyedben megpróbálnék úgy egyezkedni a gyerekek apjával (akár írásban, ha másképp nem megy), hogy rendelkezésére bocsátod a kért okmányokat, de szeretnéd előzetesen tudni, a tartózkodási helyüket, szeretnél időnként a gyerekekkel telefonon beszélni. Volt férjeddel azt kellene megértetni (akár külső segítséggel), hogy mekkora kárt tesz a gyerekekben, ha tiltja a Veled való kapcsolattartást.
Nekem amiatt volt szerencsém, mert jogszabály változás volt a kapcsolattartás akadályozásában, akorábbi szabálysértésből 1 év letöltendő szabadságvesztést is lehet már kapni. Ekkor pedig volt nejem ügyvédje sem javasolta már a totális tiltást.
Keress olyan közös ismerőst, akire hallgat a volt férjed.

Sok sikert és szerencsét!

Kedves Verde!

Ez csak és csakis rajtad múlik, hogy elengeded-e.

Nincs jogszabály ami erre kötelezne.

Egyik oldalon ott az apa, aki nem óhajt együttműködni veled a gyermekek érdekében, másik oldalon ott a (szintén) gyermekek érdeke, hogy mehessenek külföldre nyaralni. Előbbi ugye gátolja az utóbbi kivitelezését.

Levonva a következtetéseket: akár mediátoron, akár családsegítőn keresztül az apával jó volna megértetni, hogy etikai minimum, hogy annak fejében, hogy Te legyőzöd az aggodalmaidat, és elengeded a gyermekeket (amire semmi nem kötelez) ő is korektebbül kell álljon a dologhoz.

Ez neked nem kötelességed, neki pedig nem joga...

A gyermekek érdeke pedig mindkettőtök számra mindenek előtt való........

Mindeközben (...) el ne legyen felejtve a gyermekekre betegség és balesetbiztosítást kötni a kinttartózkodás idejére.

Kedves Kalamayka, a felügyeleti jog nem közös.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Ha a felügyelet nem közös, akkor csak a felügyeleti joggal rendelkező szülő tudja a személyit is megcsináltatni a gyermeknek, nem? Tehát elvileg ugyanott vagyunk.
Egyébként a családgondozónk - csakis rajta keresztül tudok apával kommunikálni - felhívta apát ez ügyben, de ő még semmi pontosat nem tudott, vagy nem akart erről nyilatkozni.
Én pedig igenis szeretném tudni a világ melyik végében van a gyermekem, csakis a biztonság kedvéért!
Úgy hogy, muszáj lesz apa nyilatkozni felém...egyébként is elég szánalmas helyzetnek tartom, hogy nem hajlandó kommunikálni a gyermekei anyjával, már csak a gyermekek érdekében is...

Igen. Ez is igaz.....

Kedves Verde (és Kalamalyka)!

A helyzet az, hogy e téren elég nagy a káosz. A Pk 284 ugyan azt mondja ki, hogy a gondozó szülőnek kell a hozzájárulása a külfödre virtelhez, viszont ezt a legtöbb bíróság nem tartja be, mondván, hogy elavult, és nem jogszabály. Most nagyjából bírósága válogatja, milyen döntés születik e téren, a gyámhatóság meg a jogerős határozatot hajtja végre, ami a gyermek kapcsolattartásakor született. Manapság már legtöbbször beleveszik, hogy a gyermeket az útlevelével (is) együtt köteles kiadni, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EU-ba személyivel is lehet utazni, ami július 1. óta a gyermeknek is csináltatható életkortól függetlenül. Ráadásul az EU szabad mozgást biztosító alapelve alapján a D'Hoop eset óta ez a gyermekekre is alapelv. Úgyhogy nem olyan egyszerű ez. :-) Üdv:

Kedves Verde!

Én nem szeretném itt a jogászok véleményét keresztül húzni. Meghajlok szaktudásuk előtt. Nekem azonban már nem egy ilyen ügyem volt (családsegítőben),aminek bírósági eljárás lett a menete. Tapasztalataim szerint az Ön (amennyiben nem közös a szülői felügyelet) a hozzájárulása nélkül nem viheti külföldre az ex a gyermekeket. A beleegyezésének egyik legkézenfekvőbb mozzanata, hogy az útlevelet a kezükbe adja.
Fentiek tekintetében az a minimum az ex részéről, hogy legalább közölje hová szeretne menni velük.
Az, hogy Ön bölcsen hozzájárul a gyermekek külföldre viteléhez okos döntés. Etikailag a MINIMUM lenne, hogy közölje a férj hová mennek.

Feltéve ha nem közös a felügyelet.

Kedves ügyvéd úr!

Én nem meghatározni szeretném apa nyaralási úti célját, egyszerűen azt gondolom, hogy mindenre gondolva, azért jó, ha tudom, hogy hol vannak a gyerekek a világban.
Most nem arra gondolok, hogy apa nem hozná őket vissza, hanem arra, hogy bármi történhet velük,vagy éppen körülöttük, én pedig azt sem tudom, hogy merre vannak. Nem a szálloda címét szeretném tudni, csak egy icurka infót arról, hogy hol tartózkodnak.
És ebben semmi felügyelői, ellenőrzői mánia nincs, csak egyszerű anyai aggódás...

Egyébként ön többet tud, mert én Horvátországot még nem hallottam, egyszer Korfut említette apa a srácokon keresztül:)

Kedves Verde!

Pontosan annyira határozhatja meg, hogy a kapcsolattartó szülő hová vigye a gyermeket a kapcsolattartás alatt, és pont annyira kell ezt neki bejelentenie előre, mint Önnek, amikor Önnél van, vagyis semennyire. Ezzel együtt azt mondom, hogy normális szülők között ez nem jelent gondot, felnőtt emberek módjára a lényegről tájékoztatják egymást, de erre jogilag nem kötelesek. És ugye ép ésszel Ön sem gondolja, hogy ha odaadja az útlevelet, akkor diszidálni fognak a gyerekkel Dél-Amerikába. Ennél lényegesen valószínűbb, hogy nyaralnak egy hetet Horvátországban, és attól nem lesznek nagyobb biztonságban, hogy Ön előre tudja a szálloda címét. Üdvözlettel:

Kedves Verde!

Pontosan annyira határozhatja meg, hogy a kapcsolattartó szülő hová vigye a gyermeket a kapcsolattartás alatt, és pont annyira kell ezt neki bejelentenie előre, mint Önnek, amikor Önnél van, vagyis semennyire. Ezzel együtt azt mondom, hogy normális szülők között ez nem jelent gondot, felnőtt emberek módjára a lényegről tájékoztatják egymást, de erre jogilag nem kötelesek. És ugye ép ésszel Ön sem gondolja, hogy ha odaadja az útlevelet, akkor diszidálni fognak a gyerekkel Dél-Amerikába. Ennél lényegesen valószínűbb, hogy nyaralnak egy hetet Horvátországban, és attól nem lesznek nagyobb biztonságban, hogy Ön előre tudja a szálloda címét. Üdvözlettel:

Tisztelt hozzáértők!

Gyors segítséget kérnék:
köteles vagyok-e odaadni a gyerekek apjának az útlevelüket (nekem van felügyeleti jogom, nem közös), ha az, mivel nem hajlandó kommunikálni velem, nem hajlandó azt sem közölni, hogy mikor, hova, mennyi időre vinné a gyerekeket?

A családgondozónk kérte apát, hogy ha már velem nem kommunikál, akkor rajta keresztül értesítsen a lehetséges külföldi úti terveiről, hogy "beleegyezésemet adhassam" a dologra, de apa elzárkózik minden mediációs dologtól is.
Maximum kijelenti, illetve követeli,hogy kell az útlevél, de semmi több.
Nem akarom a gyermekeket megfosztani semmilyen élménytől, de mindenképp tudni szeretném, hogy a világ mely pontján vannak és mikor.

kerdora,

Nem kell ilyen papír. Az apa beleegyzésére a te esetedben legfeljebb akkor lenne szükséged, ha tartósan külföldön szeretnél letelepedni.

Kedves Fórumozók!
Szombaton utazunk 1 hétre Rodoszra 2 kislányommal(6 és 9 évesek) és a párommal. 2006 ban elváltam, a gyerekek apjáról több mint egy éve nem tudunk semmit, nem jelentkezik.(A gyerekenként minimum 9000 Ft/hó már kb. 1,5 éve nem fizeti, akkor munkanélküli lett, a segélyéből olyan 3-5000 Ft körüli összeg jött havonta egy darabig) A válási papírokban az áll, hogy a felügyeleti jog az enyém, ezért tudtam tavaly szeptemberben megcsináltatni a gyerekek útlevelét anélkül, hogy bármiféle engedélyre lett volna szükség az apától. Felmerült bennem, hogy esetleg a repülőtéren becsekkoláskor kérhetnek-e ilyen papírt (mármint beleegyezést az apa részéről)? Úgy érzem, nem, hiszen a válási papírok ( amik nálam lesznek) tisztázzák a helyzetet, de napok óta nem tudok ez miatt aludni, mi van ha mégis, és ez miatt nem tudunk elutazni. Eleve lehetelen volna ilyen papírt beszerezni tőle, hiszen sem telefonszáma nincs, és azt sem tudom, hol lakik. Válaszaitokat előre is köszönöm!

Sajnos a gyámügyet már járjuk-több okból is: ő nem viszi a nálam elhelyezett gyereket láthatásra: természetesen kimentve magát írásban- munkahelyi elfoglaltságokra hivatkozva-illetve engem jelent fel mert több mint 10 perc késéssel tudom(vagy nem tudom mert már nem adja ide)sokszor elhozni illetve visszavinni a gyereket(mert csak a kicsi jön-5 éves-a 11 éves már nem hajlandó.
A nyáron új családjával- élettársa és annak 11 éves lánya+ az én két nála elhelyezett fiainkkal megy nyaralni, de arra az időre visszaküldi hozzám az akkor nála tartózkodható középső gyerekünket. Tehát ő már nem fér bele a nyaralásba, de annak a lehetőségét is elvágja, hogy én menjek velük legalább a nagyszülőkhöz haza.( a nyári láthatás 2 hetes váltásokkal van szabályozva)

Tisztelt ügyvéd úr!
Úgyis odaadom, hiszen nem foszthatom meg a gyerekeket egy ilyen gyönyörű (látványban biztos az lesz, a többit pedig remélem) utazástól. Csak egyszerűen felháborít, hogy miért kell nekem apa állandó megalázó viselkedését eltűrni, miközben tényleg mindig mindenben partnerként, az ő érdekeit figyelembe véve igyekszem a gyerekekkel való kapcsolatát erősíteni, építeni, ápolni.
Ő miért nem tud ilyen lenni?
Tudom, éppen ezért váltunk el.

Kedves Katinka71! A

A gyámhatóságnál lehet kérni a kapcsolattartásra vonatkozó problémák rendezését. Ez esetben mindkettejüket beidézik majd, és jegyzőkönyvet készítenek. Apuka minden bizonnyal oda fogja adni az útleveleket, már csak azért is, hogy fordított esetben ő is megkaphassa az önöknél levő gyerekét. Üdv:

Kedves Verde!

Higgadjon le! Ez eddig nem volt jellenző Önre! Azért Korfu nem a világ vége. És ugye nem képzeli, hogy apuka itthagyva egzsiztenciáját kizárólag az Ön bosszantására oda disszidál? (Arról az aprócska körülményről nem is szólva, hogy a Hágai és New Yorki Egyezmények alapján igen gyorsan hazahoznák a gyerekeket.) Szóval nyugi! Apuka olyan, amilyen, valószanűeg nem fog megváltozni, pont azért foja ezúttal is visszahozni a gyerkeket, miként eddig. Üdv:

Hasonló kérdésem lenne: fordított esetben ha az apa nem adja ide a nála elhelyezett gyerekek útlevelét, mit tudok tenni? 3 gyerekből 2 nála van elhelyezve-a nagyszülőket szeretném meglátogatni!

Azért nem olyan fényes a dolog.
Amint megkapta apa, amit akart - megígértem, hogy csináltatok a gyerekeknek útlevelet - máris újra visszaváltott az ő igazi, hamisíthatatlan fenyegetőző, alázó viselkedéséhez.
Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy mi van, ha - mint már máskor is - magasról tesz majd a kapcsolattartás szabályozására, és nem hozza haza a gyerekeket időben? Hiszen úgysem tudok értük menni, azt sem tudom a világ melyik csücskében lesznek. Az én beleegyezésemmel, hiszen odaadtam az útlevelüket...
A gyámhivatalnak nem kell ilyen külföldi utazási terv előtt szólni, esetleg valami megegyezést, engedélyt aláírni előttük?
Annyiszor tettem már a kedvére, és annyiszor vert már át, hogy nem tudok bízni benne, bármennyire is a gyerekek érdekét nézve a szívem azt diktálja, hogy hadd utazzanak, hadd lássanak világot...túl bizonytalan az egész, és bennem erősen villog az anyai féltés.
Már az elrettenti egyébként a gyerekeket, hogy 2 héten keresztül nem beszélhetnek velem - apai tiltásra, ne zavarjam a köreit címszóval.
Lehet mégis be kellene mennem a gyámhivataloshoz, aki már jól ismeri apa öntörvényűségét?!
Köteles vagyok kiengedni őket? - sajnos el kell ezen is gondolkozzam.