hagyatéki tárgyalás

Szerintem egyszer már válaszoltunk neked. Vagy manapság mindenkinek ugyanaz a problémája az özvegy anyjával.

Az ingatlanban lévő dolgokat hangcuccokat stb. el akarja adni. Meg tudom valahogy akadályozni, hogy mivel édesapám meghalt az ő cuccait ne herdálja el?

Törvényileg erre van valami megoldás?

Sajnos igen azzal fenyegetőzik, hogy csak 12 milliót vall be és hogy csak ő van meghívva a hagyatéki tárgyalásra. És hogy Ő rendelkezik minden felett Ő dönt arról hogy mit csinál a házakkal majd ő eladja és nem ad belőle semmit. Mivel Ő haszonélvező neki van joga mindenhez. Ezért szeretném tudni milyen jogaim vannak.

köszönöm a válaszát

Az ingatlanokta nemigen lehet eltitkolni, mert megnézik a telekkönyvben. A gyerekeket meg az anykönyvben.

Megjegyzem, ha mégis sikeresen tenne bárki olyan nyilatkozatot, amelynem eredmnyeképp a hagytaéki leltár nem a valóságot tükrözné, akkor az alaposan gyanúsítható lenne közokirathamisítással.

Egyébként nem vagytok anyáddal beszélő viszonyban? Adott rá okot, hogy előre ilyen szándékkal gyanúsítsd?

Szeretném kérdezni, hogy a hagyatéki leltárt az önkormányzat indítja automatikusan vagy be kell jelenteni?
Kötelező-e a leltár vagy édesanyám megteheti-e, hogy csak bediktál 1 ingatlant 12 millió forintért a többi ingatlant és autót nem jelenti be, ki mennek-e ellenőrizni? hivatalos adatokat bekérnek-e?
Megteheti-e édesanyám, hogy nem jelenti be a gyerekeket és azok elérhetőségeit?

köszönöm a válaszát

Nem feltétlenül csak akkor merülhet fel az Állam, mint örökös, hanem akkor is, ha formahibás a végrendelet.

Egy hagyatéki ügy körüli bonyodalmak miatt írok. Az elhalálozottnak nem voltak törvényes örökösei, és utólag sem sikerült egyenes ági leszármazottak nyomára bukkanni. Családunk csak oldalágon kapcsolódik az elhalálozotthoz (a korábban elhalálozott feleség révén), így nem örökölhet semmit.
Valamilyen módon előkerült egy magánvégrendelet is, amelynek eredetisége azonban kétséges.

A kérdésem a következő:

Milyen esetben vesz részt hagyatéki tárgyaláson a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és egyben a Magyar Állam nevében eljáró ügyvéd? Őt a hagyatéki eljárást levezető közjegyző kéri fel olyan esetben is, ha az örökhagyó után saját kézzel írt magánvégrendelet maradt hátra?
Vagy csak abban az esetben, ha magánokirat-hamisítás gyanúja merül fel?

Pert lehet indítani az elmaradt munkabér kifizetése iránt.

Üdvözlöm a fórumozókat!

Édesanyám halála után a volt munkáltatójától ki nem fizetett munkabér maradt hátra. A hagyatéki letárba bekerült a munkabér követelés hagyaték, aminek következtében a közjegyző írásban megkereste a volt munkáltatót, hogy nyilatkozzon az ügyben.
Már több mint 3 hóap eltelt a megkeresés átvétele óta, de a volt munkáltató a mai napig nem nyilatkozott.
Milyen jogi eljárást kezdeményezhetek (kezdeményezhetek-e én), amivel a nyilatkozatot kikényszeríthetem a volt munkáltatótól?

Büntetendő-e a hagyatéki eljárás lefolytatásának hátráltatása és ebből követekezően egy adóhatósági eljárás hátráltatása?

Előre is köszönöm a segítséget.

Köszönöm!

A hagyatékba semmiképpen nem számít bele. De a köteles rész alapjába beleszámít, ha a halálát megelőző 15 évben ingyenesen juttatta valakinek. Az már mindegy, hogy előbb megvette, és aztán ajándékozta neki, vagy eleve neki vette. (Utóbbi esetben, persze, a bizonyítás nehezebb.)

Ez azt jelenti, hogy ha eladta vagy eleve neki vette, akkor nem számít bele a hagyatékba, és így a köteles rész alapjába sem, ha viszont ajándékozta, akkor 15 éven belül igen (ez utóbbit, a korábbi bejegyzésekből vontam le)?
És nagyon köszönöm az eddigi segítségeket is!

A kötelesrész szempontjából az ingyenes és a visszterhes elidegenítés között igen nagy különbség van.

Még egy dologban szeretnék tisztán látni (tényleg nem ugrálni meg követelőzni szeretnék, hiszem nem kötelező örökséget hagyni, csak azt szeretném tudni, hogy át vagyok-e b.-va). Apukánk életében házakat gyűjtött (mint más bélyeget). De azt nem nagyon akarta, hogy az első házasságából született gyerekei örököljenek. Ezért eléggé valószínű, hogy a házakat vagy a felesége vagy a második házasságából született gyereke nevére vette, vagy eladta nekik, vagy elajándékozta nekik (az özvegy egyébként háztartásbeli, tehát önálló keresete nem volt soha). Ez így korrekt? Vagy van különbség aközött, hogy eladta, vagy a nevükre vette, vagy odaajándékozta?

Az igazság az, hogy itt a fórumban visszaolvasva találtam a közjegyzői díjakról egy postot, és abból visszakövetkeztetve úgy tűnik, hogy apukánknak szinte semmije se volt.

Köszönettel.

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!

Már csak egy kérdésem van (elnézést, jogban nagyon nem vagyok járatos). Ön azt írja, hogy "házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg" Mi a törvényes örökrész? (A végrendeletben csak az egyik gyereke van megjelölve örökösnek).
Köszönettel.

A kötelesrészre jogosult az kötelesrészre jogosult, és nem örökös. Egyébként szerintem ez a kioktatás nem helytálló, szerintem nem mondanál le ezzel az igényedről, de a biztonság kedvéért menj el, vagy írj erről egy levelet. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

Elnézést, az előző üzenet véletlenül kétszer ment el. Ha van moderátor, kérem, hogy az egyiket törölje.

Több kérdésem lenne, megpróbálom pontokba szedni:

1. a hagyatéki tárgyalásról mennyivel előtte kell, hogy értesítést kapjak?
2. az értesítésben az áll, hogy amennyiben nem nyilatkozom a tárgyalás napjáig, úgy tekintik, hogy elfogadtam a végrendeletet, és lemondtam a köteles részről is. (Hárman vagyunk testvére, ebből csak apám második házasságából született gyereke örököl mindent, így kettőnknek csak a köteles rész jár). Ez így korrekt? Erről nem csak lemondani lehet?
3. A feleségnek is jár köteles rész? A levél úgy fogalmaz, hogy a két
   • örökségből kizárt -- testvér, és az özvegy nyilatkozzon arról, hogy igényt tartanak a köteles részre.
4. Amennyiben a köteles részre igényt tartok, milyen arányban kell a közjegyző díjába
   • ill. kell-e -- beszállnom. Azt írja a közjegyző, hogy "az örökösöknek egyetemlegesen kell megfizetni", ill. "bármely örököstől a teljes összeg követelhető"

Elnézést a sok kérdésért. És nagyon megköszöném,, ha valaki gyorsan tudna válaszolni, ui. a tárgyalás holnapután reggel lesz, de csak ma tudtam meg, hogy egyáltalán lesz.
Köszönettel.

Több kérdésem lenne, megpróbálom pontokba szedni:

1. a hagyatéki tárgyalásról mennyivel előtte kell, hogy értesítést kapjak?
2. az értesítésben az áll, hogy amennyiben nem nyilatkozom a tárgyalás napjáig, úgy tekintik, hogy elfogadtam a végrendeletet, és lemondtam a köteles részről is. (Hárman vagyunk testvére, ebből csak apám második házasságából született gyereke örököl mindent, így kettőnknek csak a köteles rész jár). Ez így korrekt? Erről nem csak lemondani lehet?
3. A feleségnek is jár köteles rész? A levél úgy fogalmaz, hogy a két
   • örökségből kizárt -- testvér, és az özvegy nyilatkozzon arról, hogy igényt tartanak a köteles részre.
4. Amennyiben a köteles részre igényt tartok, milyen arányban kell a közjegyző díjába
   • ill. kell-e -- beszállnom. Azt írja a közjegyző, hogy "az örökösöknek egyetemlegesen kell megfizetni", ill. "bármely örököstől a teljes összeg követelhető"

Elnézést a sok kérdésért. És nagyon megköszöném,, ha valaki gyorsan tudna válaszolni, ui. a tárgyalás holnapután reggel lesz, de csak ma tudtam meg, hogy egyáltalán lesz.
Köszönettel.

Nem kötelező. De célszerű.

HAGYATEKI TARGYALASON AZ OROKOSNEK JELEN KELL LENNIE?

Köszi szépen a válaszokat!

És ha a másik fél nem ismeri el, vagy nem fizet, a kötelesrészt is csak polgári perben tudjátok érvényesíteni.

A biztosítás egy szerződés, nem vagyonelem, azon nincs mit leltárba venni. A köteles részi igényt meg bejelenthetitek a hagyatéki tárgyaláson (sőt az elévülési időn belül később is). De ha nem akarjátok a közjegyzőt heccelni, akkor inkább hamarabb, lehetőleg írásban.

Üdvözlet!
Férjem nagymamájával eltartási szerződést kötött egy telekért,melyben vállalta a mama eltemettetését is,ezért a hagyatéki leltár felvételére is őt hívták be,de apósom megjelent egy végrendelettel,amit állítólag aznap írt a mama,mikor nagyon súlyos állapotban (mozgásképtelenül)bekerült a kórházba agyi és szívinfarktussal,majd a kórházban elhunyt,a végrendeletben minden vagyonát férjem öccsére hagyta,akinek előzőleg a fél házát odaajándékozta(5 éven belül),most így megörököli a másik felét is.Mielőtt a végrendelet megszületett a srác megkérdezte a két testvérét,hogy lemondanak-e jogos örökségükről,mert neki az egész ház kell,ők persze nem akartak.
Valószínűleg a végrendelet megtámadható lenne(több sebből vérzik),de nem szeretnénk pereskedni.
A köteles részre viszont igényt tartanánk,és kaptunk egy tippet,hogy a már elajándékozott ingatlanrész után is jár a köteles rész.
A kérdés az lenne,hogy a hagyatéki tárgyaláson jelezhetjük-e ez irányú igényünket,ha a leltárkor férjem nem jelezte,hogy volt ilyen ajándékozás?
Illetve azóta derült ki számunkra,hogy lakásbiztosítása volt a mamának(véletlenül a mi postaládánkba dobott be egy levelet a postás)ezt jelezni kellett volna-e a leltárkor?
Esetleg lehet ezeket a hagyatékin jelezni,vagy a leltárt felvevő hölgynek kell jelezni,vagy már csak póthagyatéki eljárásra van lehetőség,ha módosítani szeretnénk a leltárt.A hagyatéki tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.Köszönöm előre a válaszokat.