hagyatéki tárgyalás


puffancs # 2007.12.27. 16:46

Üdvözlöm!
Édesanyám hagyatéka ügyében kaptam idézést.Én már eldöntöttem, hogy az örökséget visszautasítom és ezt gyermekeim is megteszik.Ilyen esetben engem is terhel az eljárás díja vagy csak az így maradt 3 örököst? Köteles vagyok-e ezek ismeretében közölni a személyi számomat amire a közjegyző kér?
A temetést teljes egészében én fizettem, érdemes-e a számlákat bemutatni, ha az örökölt ingatlanon a zálogjog összege nagyobb,mint a ház értéke?
Előre is köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2007.12.27. 16:59

Az fogja fizetni, aki végső soron örököl. Be kell mutatni a számlákat, bár így nem sok esély van, hogy megtérülnek.

juditkol # 2007.12.28. 10:20

Sziasztok,
édesapám betegsége kihat ítélőképességére (negatívan), egészségi állapota nem bíztató! :(
Emiatt eszeveszett költekezésbe kezdett hitelt hitelre és jelzálogra halmoz maga körül - megállíthatatlanúl - és számlákat egyáltalán nem fizet...
Ha betegségét túléli nagy bajba kerül (már van), ha még sem, akkor a felhalmozott adósságokat kinek kell megtéríteni? Az örökösöknek az örökségen túl is, vagy "csak" az örökség nagyságáig?
Édesapám életjáradékot kap az államtól, aminek egy része (ha ő egyszer majd nem lesz) édesanyámat illetné meg. Adósságai törlesztésének fejében lehetséges, hogy ez nem jár majd neki?
Sajnos soksoksoksok milliós addosságokról van szó és csak ezért szeretném tudni, hogy nagyjából mire lehet számítani akár a legrosszabb esetben is :(
köszönettel: J.

ObudaFan # 2007.12.28. 13:49

Az örökös a hagyatéki tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Ugyanakkor ha szeretnétek is örökölni valamit, akkor fontoljátok meg, hogy a gyámhatóságon elindítjátok a gondnokság alá helyezési eljárást.

tópart # 2007.12.29. 19:56

Érdeklődni szeretnék hagyatékkal kapcsolatosan. Édesapám a hónap közepén meghalt. A második házasságakor az új feleség házába költözött, 30 évig éltek együtt. Az özveggyel jó a kapcsolatunk, s nem is szeretném, ha elromlana. Több helyről hallottam, hogy ilyen esetekben is az együtt töltött 5 év után közös vagyonba megy át az ingatlan. Amiről tudok, mint "örökség", az 1 darab 25 éves trabant, és a hozzátartozó utánfutó. Az autóra nem tartok igényt, az utánfutóval kapcsolatosan "mostohaanyám" azt mondta, hogy apám nevelt-lányáé lenne. Nem áll szándékomban veszekedni, vitatkozni a családdal, csak szeretnék tisztába lenni a helyzetemmel, mielött bármilyen lemondó nyilatkozatot aláírnék. Szeretném tudni, hogy pl. az utánfutó kit is illet meg, ill. az ingatlannal kapcsolatosan mi igaz abból, amit innen onnan hallottam. Próbáltam utána nézni, de vagy nem értem a jogi szövegezést, vagy nem találok olyan esetet, ami emgem érdekelne. Válaszát előre is köszönöm.

tomas64 # 2007.12.29. 20:01

A házastársi külön ingatlan vagyon nem megy át közös vagyonba.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.12.29. 20:01

Több helyről hallottam, hogy ilyen esetekben is az együtt töltött 5 év után közös vagyonba megy át az ingatlan.
Tévedés.

tópart # 2007.12.29. 20:15

Köszönöm a válaszokat. Az örökhagyó nevén lévő autó és az utánfutóvl kapcsolatosan nincs írásbeli végrendelet, akkor az az egyenesági leszármazottat illeti?

tomas64 # 2007.12.29. 20:19

Igen.

monalisa1 # 2007.12.29. 20:22

Az autót és az utánfutót fele-fele arányban a mostohaanyáddal közösen örököltétek, részedről azzal a problémával, hogy azokon az özvegynek haszonélvezeti joga van életet végéig...

monalisa1 # 2007.12.29. 20:26

30 évig éltek együtt, a Trabi 25 éve lett vásárolva, ergó házassági vagyonközösség részét képezi. És bár az édesapád nevén "futott" az autó+utánfutó, attól még az ezen ingóságok fele részben a megözvegyült tulajdona is volt. Az édesapád örökségéként pedig a másik fele tulajdonjogot most megörölted.

tópart # 2007.12.29. 20:34

monalisa1, köszi! Ez akkor egy érdekes felállás lesz, ha a haszonélvezeti jog az övé, vagy a fele. Akkor ezekszerint azért ajánlotta fel nekem az autót, s mondta, hogy a lányáéké lesz az utánfutó. Köszi az infókat mindenkinek, így legalább nem kell feleslegesen agyalnom a miérteken. Nyugodtan lemondhatok az apai örökségemről. Még így is marad nekem még egy hagyatéki tárgyalásom, mert a férjem is meg halt apukám elött 1 héttel. A helyzet hasonló, mert a lakás amiben élünk, éltünk az én nevemen van 1/4 részben, s maradt a férjem révén egy autó hitellel együtt. A gyerekek velem élnek, bár nem kiskorúak, de tanulnak. Az autóra a hitellel együtt én tartok igényt. Szóval az Ó év rosszul végződött, talán az Új év nem hoz már sok-sok nehézséget. Mindenkinek köszi mégegyszer, és BUÉK!

monalisa1 # 2007.12.29. 21:06

Kedves Ani!
Fogadd ismeretlenül is őszinte együttérzésemet. Nagy csapás lehet szerető férjet és apát rövid egymásutánban elveszteni.

A lakás melyben élsz, 3/4 részben a gyerekeid öröksége, de az 1/4-ed tulajdonrészeden kívül, a 75%-ra életed végéig haszonélvezet illet meg, háborítathatalanul.

Az autó fele eleve a tiéd mint házastársi vagyonközösségi ingóság, az 50%-ot a gyerekek örökölték. Egyben ők örökölték meg a fele hiteltartozást is... A hagyatéki tárgyaláson jogukban áll a tulajdonrészről javadra lemondani, te meg a hitelt átvállalod - amennyiben a bank ehhez hozzájárul majd.

Vélem családon belül gond nélkül megoldjátok a dolgokat.

Én is kívánok jobb új esztendőt neked!

tópart # 2007.12.30. 13:06

Kedves Monalisa1.
Köszönöm együttérző szavaidat. A tegnap este írt utolsó hozzászólásomban nem részleteztem a saját lakáshelyzetemet, csak annyit írtam, hogy 1/4 rész van az én nevemen. Ez egy családiház, amit a szüleink építettek a 60-as évek elején. Mikor elváltak a szüleink, akkor az apai részt ajándékozás formájában a testvéremmel megkaptuk. Így van nekem 1/4 részem, a testvéremnek szintén, as anyukámé a fele. Igaz, hogy a 80-as évek elején tetőtérbeépítés történt, s az én nevemen lett a kölcsön megkérve, mert akkor váltam keresővé, de a földhivatalnál minden úgy maradt, mint eredetileg volt, vagyis fél, negyed-negyed. Amikor férhezmentem, költöztünk ide, a családi házba, így férjem nevére semmi nem került. Ha a gyerekek örökölnek majd, az csak az én nevemen lévő rész után. Bár anyukám az elmúlt hetek eseményei után úgy döntött, hogy közjegyző elött tesz végrendeletet. De remélem ezzel a dologgal nem mostanában kell foglalkoznom, bár amit mesélt, hogy milyen megfontolásokból akarja a fele-fele részt osztani én nem értek egyet vele, de ezzel most nem foglalkozom. Sztem az elmúlt 20 évben, amióta itt laktunk, mi is tettünk a ház érdekében, költöttünk rá, és történtek korszerűsítések, bővítések. Az én véleményem az, hogy az anyai ágról pl. 6/10 részt örökölnék én, s 4/10 részt a testvérem, ez lenne a minimum, de majd az időre bízom ennek megoldását. Ez még remélem messze van. Most a saját családom, gyerekeim biztonsága, lelki békéje fontosabb nekem. Bocs a hosszú hozzászólásért, e-mailban szívesebben tettem volna, de hát a tied nem jelenik meg. Köszi mindent! Ani

monalisa1 # 2007.12.30. 15:23

Édesanyáddal szépen beszélgessétek át az általa tervezendő végrendelkezést, annál is inkább, mert az évtizedek óta együttlakó család erőfeszítéseit- kiadásait/költségeit a ház dolgában ő is ismeri jól. Tehát a jognyílatkozata ennek szellemében majd...

Pjani # 2008.01.02. 10:45

üdv-)

ide is beírom a helyzetemet, lehet, hogy előzőleg nem jó helyen kértem segítséget:

Apám írt egy végrendeletet keresztfia nevére.
A keresztfia először kicsalt tőle 2millió forintot, majd ellopta az ékszereit. Apám mind a két esetben feljelentést tett, de a rendőrök bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozásokat.
Ezután apám visszavonta a végrendeletet, de elfelejtette odaírni, hogy Budapesten készült a visszavonás. Apám is, a két tanú is budapesti lakos volt, egy házban laktak.
Apám halála után a közjegyző alakilag aggályosnak minősítette a végrendelet visszavonását, így kimondta, hogy a végrendelet hatályos.
Feltétel is volt a végrendeletben - hogy halála után az örökösnek kell eltemetni apámat, de az örökös már akkor megszakította a kapcsolatot apámmal, amikor először szóba került a pénz visszaadása.
A temetést én intéztem.
A bíróság ilyen esetben kimondja-e a végrendelet érvénytelenségét? Tudom, ehhez már ügyvéd kell, de előzetesen mire számíthatok?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.02. 12:15

Nagy valószínűséggel a visszavonás érvénytelenségét mondanák ki. Köteles részre és a temetési költségek megfizetésére viszont igényt tarthatsz.

edenke # 2008.01.02. 13:25

Édesanyám meghalt 2005.06.14.-én A hagyatéki tárgyalás 2006 -ban volt, ahol kiderült, az OTP -nél volt egy betétkönyve 905000 Ft.-ról. Amikor jogerőre emelkedett, mentünk a testvéreimmel - 3 an vagyunk, kivenni a pénzt. Ott közölték, hogy nem adják ki, mert a férje is szerepel rajta. Menjünk vissza a közjegyzőhöz és csináltassunk egy új hagyatéki végzést, mert nem adják ki. Ők elismerik, hogy tévedésből írták a közjegyzőnek az 1/1 -ben vagyis csak az anyukánk nevén lévő betétkönyvet. Közöltem, hogy engem hol érdekel, hogy tévedtek? Én honnan tudjam mikor tévedtek? Nem mentünk vissza, hanem írtunk Bp-re a központi OTP nek. Azok azt írták vissza, hogy az ő részükről volt a tévedés és ismételjük meg a tárgyalást a költségeinket állják. A következő levélben azt írták, hogy nem kívánnak foglalkozni az ügyünkkel. Akkor a bírósághoz fordultunk. A bíróság elutasította a kérelmünket., mondván, az OTP elismerte, hogy hibázott, minket pedig erről tájékoztattak és elnézért kértek. Van egy jogerős végzés a kezemben a közjegyzőtől és nem ér semmit az OTP hibájával szemben. Az OTP jogásza azt mondta, hogy kérjük el a férjtől, aki a mostohaapánk, a betétkönyvet és a benne lévő 405000 Ft -ot akkor kiadják. A többit a férj már kivette. Nem adta oda a betétkönyvet. Most mi legyen a teendőnk? Pereljen a mostohaapámat? Az nem lenne jó, Nem ő hibázott.

ObudaFan # 2008.01.02. 20:51

Nem ő hibázott, de a pénz felett ő rendelkezik. Elkerülheti ő is a pert azzal, ha rendelkezésetekre bocsátja ezt az összeget.

szelényitamás # 2008.01.03. 21:05

szia edenke!
itt egy mármajdnem dr. joghallgató ír!

Nem is csak a 405.000 forint jár nektek, hanem a 905.000 forintnak a fele, tehát 452.500. De gondolom ezzel nem mondok újat. Tehát ha a mostohaapa nem adja ki önként nektek a betétkönyvet, akkor ismét a bírósághoz kell majd fordulnotok, de előbb véleményem szerint meg kell majd ismételni a közjegyzői eljárást, aminek költségét az OTP fogja állni..
De van itt egy fontosabb dolog is. Mégpedig az, hogy milyen családi kapcsolatban volt édesanyád a mostohaapával mikor elhunyt, mert ha házasságban éltek, akkor még a ti részetekre ráadásul holtig tartó haszonélvezeti joga is van..ez pénzösszegnél kiváltképp érdekes lehet.

üdv

balinta # 2008.01.04. 07:25

Hello!
Egyenesági öröklés lenne a téma...
A nagyanyám meghalt, én vagyok az egyetlen hozzátartozója (a fia, apám korábban elhalálozott). Házassságon kívül születtem, aztán anyám férje örökbe fogadott, még babaként. Mivel apám egyetemista volt a születésem idején, a nagyanyám fizetett utánam gyerektartást az örökbefogadásig. Nagyanyám egy idegen nő javára végrendelkezett, a végrendeletben az szerepel, hogy senki leszármazója nincs. (96 évesen halt meg.) Be tudom bizonyítani, hogy tartottuk családilag a kapcsolatot. Fiamat, lányomat is ismerte a dédnagymama, összejártunk már csak azért is, mert a szomszéd utcában laktunk. A Svédországból hazalátogató apám magyarországi tartózkodásakor rendszeresen az édesanyjánál lakott, az unokákkal és férjemmel is több közös programot csinált, ahogy velem is. Mindezekről számtalan dokumentum (fényképek, levelek) vannak a birtokomban és több tanu is tudja bizonyítani a kapcsolatot.
Az ügyvédem szerint jár nekem köteles-rész, de attól tartok a végrendeleti örökös elkoótyavetyéli a vagyont, hiába nyerek, ha nem tud kifizetni. A másik baj, hogy a lánya ügyvéd.
Ja még az is érdekes, hogy a végrendeleti örökös ismer engem, csak nyilván anyagi érdeke fűződött az én megtagadásomhoz. Az utóbbi években más városban éltem, a nagyanyámmal különböző okok miatt feszült volt a kapcsolat. Nem kitagadott az örökségből, hanem úgy tett, mintha nem is léteznék.
Szóval a kérdés van-e remény?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.04. 07:42

Az örökbefogadás nyílt volt?

balinta # 2008.01.04. 09:06

Igen, a két "apa" ismerte egymást anno. Amikor a vér szerinti 20 éve előkerült, akkor mindenki a gyerekek (unokák) miatt összejárt.

ObudaFan # 2008.01.04. 20:56

Kedves Szelényi Tamás!

Hagyatéki eljárás megismétlésének 1 éven túl a He. szerint nincs helye.

ObudaFan # 2008.01.04. 21:00

balinta!

Amennyiben nyílt örökbefogadás volt, jár a kötelesrész. Amennyiben ezt az örökös nem adja ki, polgári perben érvényesítheted. Ha már legalább egy elsőfokú ítéleted lesz - vagy enélkül is, ha a hagyatékátadó végzés a kötelesrészi igényedről rendelkezik - akkor kérhetsz biztosítási intézkedést, és akkor a végrehajtó feladata lesz megakadályozni az elkótyavetyélést.