hagyatéki tárgyalás

Segítség!
Van egy hagyaték ahol az örököst megtaláltuk. De végrendeletileg nem Ő örököl, de jár a köteles rész.

Meghalt a nagypapa aki a nagymamára hagyta végrendeletileg a fél lakást. Ott az unokának járt volna a köteles rész ami 1/4 rész, de nem keresték meg. Mindez volt 2010-ben.
Most meghalt a nagymama,de hagyott végrendeletet és még a vagyon a közjegyzőnél van mert előkerült az unoka. (Ő az egyetlen leszármazott)és sikerült annyi időt nyerni, hogy megtaláljuk.
Kérdésem
Most az unka kérheti hogy ebből a vagyonból a köteles részét megkapja a nagypapa után is? Vagy ennek milyen módja lehet? Mivel a vagyon ugyanaz.

Nagypapa után 1/4 rész jár neki kötelesrészben.
De most az 1/2 rész jár köteles részben.

Az előbb nem írtam, de a közjegyző ugyanaz.

Mind a két kötelesrész jár, de közjegyző előtt csak egyezséget lehet erről kötni, ha vita van, az bírósára tartozik.

gabaan

Az a kérdés, hogy mikor történt ez az ajándékozás, mert ha 5 éven belül, akkor édesanyád jogutódjaként követelhetsz az örököstől kötelesrészt.

„Szerintem akkor is fel lennél háborodva, ha két gyereked közül az egyiknek akarnád ajándékozni a vagyonodat, és a jog ezt megtiltaná. Pedig most épp valami ilyesmit szeretnél.”
OFF
Én biztos nem tennék ilyet... Szerintem az a normális, ha egy anya egyformán részesíti a gyerekeit a javakból. Vagy legalábbis megpróbálná, még ha nem is tudja egyformán szeretni őket. Az öröklési jog ebből a szempontból humánusabb, mint némely szülő... Hisz a leszármazók legalább "egyformán örökölnek". Így visszaszívtam, azért nem annyira rossz ez a jog... Csak nekem nem volt szerencsém vele.
Szvsz ilyen durva dolgot nem szabadna egy szülőnek se tenni, hogy az egyiknek mindent, a másiknak semmit sem. (na, halottakról jót, vagy semmit).
Lehet, hogy te sem viselted volna jól ezt a megkülönböztetést, ha veled történt volna. Így viszont nem is értheted, milyen érzés is ez. De nem is kívánom neked, félre ne értsd. Viszont tapasztalatból mondhatom, elég sz@r.
De ha citromot kapsz, csinálj limonádét belőle, így most annak örülök, hogy a jog "jóvoltából" legalább egy fél részem lesz.
ON

Obudafan
Sajnos nem 5 éven belül történt, 25 évvel ezelőtt...
De ezt öröm hallani, hogy erre is van legalább jogszabály, még ha kissé le is késtem róla.

Köszönöm a válaszokat.

Sziasztok!

A következő ügyben kérném a segítségeteket. Nagyapám testvére meghalt. Leszármazója nincsen. Három élő testvére van az elhunytnak. Tudomásunk szerint az egyik testvér még az örökhagyó életében magára íratott minden ingatlant, valamint birtokba vett minden ingóságot, amiről állítólag készült valamilyen papír is, bár ezt nem tudjuk, hogy ajándékozási szerződés, vagy viszterhes vagyonátruházás keretein belül történt. Nem tudjuk azt sem, hogy készült-e végrendelet. Nagyapámnak még a testvére életében adott egy összeget, hogy majd azon temettesse el, ha meghal. Most ezt a pénzt is elkérte tőle az a testvér aki az örökhagyó vagyonát "kezelte", mondván, hogy azt az örökhagyó a temetésére szánta. A nagyapám az összeg nagy részét át is adta neki.
Az lenne a kérdésem, hogy a másik két testvér, kap e idézést hagyatéki tárgyalásra, vagy egyáltalában lesz-e hagyatéki tárgyalás, mert az is lehet, hogy az örökhagyónak halála idejére már nem maradt vagyona, legalábbis olyan aminek a birtokába, tulajdonába nem a harmadik testvér volt.
Jól tudom azt, hogy az öröklésre jogosultak bármelyike kérheti a közjegyzőtől a a hagyatéki tárgyalás megtartását a meglévő vagyontól függetlenül, illetve azt, hogy az ajándékozással kapott vagyont a hagyatéki leltárban fel kell tüntetni, mert az a kötelesrész részét képezi?

Még ugyan a hagyatéki tárgyalás a jővőben lesz, de azért gondolni kell rá.
Amikor nincs hagyatéki felsorolás, azaz végrendelet, akkor a közjegyző szokta az ilyent csinálni ??
Tehát lesz egy eljárás : ingóságokról és az ingatlanról. Ilyenkor lehet e jelezni különigényt . azaz az elhúnyt tartását és temetési költségeit ?
Nagyjából mindent lehet számlával igazolni. Nade mivan egy időszak munka ráfordításával - mondjuk 1,5 - 2 év ? Ezt is lehet számszerűsíteni. ??
Van egyáltalán erre egy elfogadott norma ?
pl. betegápolás, 24 órás készenlét ??
Ha van valakinek tipje megköszönném előre is !

Ezt a kérdést egy kicsit még csiszolni kell.

Hagyatéki hitelezői igényt lehet érvényesíteni a hagyatéki eljárás során. Csak ezt pontosan meg kell határozni (jogcím, összeg, stb.).

A közjegyző kötelezni fogja az örököst? Vagy eleve kielégíti a hagyatéki hitelezőt, és csak a maradékot adja át az örökösnek?

A közjegyző hagyatéki hitelezői igénnyel szerintem csak akkor tud mit kezdeni, ha egyezséget kötnek a felek, mert egyébként ilyen bizonyításnak hagyatéki eljárásban nincs helye, ez peres útra tartozik.

„Amikor nincs hagyatéki felsorolás, azaz végrendelet, akkor a közjegyző szokta az ilyent csinálni ??”

Ha nincs végrendelet, akkor a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint adja át a hagyatékot.

„Nagyjából mindent lehet számlával igazolni. Nade mivan egy időszak munka ráfordításával - mondjuk 1,5 - 2 év ? Ezt is lehet számszerűsíteni. ??
Van egyáltalán erre egy elfogadott norma ?
pl. betegápolás, 24 órás készenlét ??”

Ha vita lesz róla, majd a perben a bíróság kirendel egy szakértőt erre.

Lehet, hogy nem volt hagyaték.

Tisztelt Jogi Fórum!
Férjem halálával, végrendelet és köteles részről lemondó szerződés alapján, én örökölnék kettő ingatlant. Sajnos az ingatlanok egy kölcsönszerződés alapján hitellel vannak terhelve, illetve a banknak mindkét ingatlanra külön-külön vételi és opciós joga van. Tehát egy kölcsönszerződés amiben mindkét ingatlan szerepel fedezetként, külön két jelzálogjogi szerződés és két vételi, opciós szerződés. Tulajdoni lapok alapján mindkét ingatlan a teljes hitelösszegre és járulékaira terhelve van. Kérdésem a következő: ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson lemondhatok-e csak az egyik ingatlanról, míg a másikat megtartanám?

Előre is köszönöm válaszukat.

Nem.

Hagyatékból nem lehet mazsolázni, valamint nem a bank dolga a hitellel terhelt egyik-másik ingatlanra vevőt találni - ekként a hitelt egalizálni.

Bizonyára lesz valami megoldás a problémára, de ahhoz a banktól segítő együttműködést kell remélni...

A legégetőbb: a férje halálától a megörökölt ingatlanokra a hiteltörlesztőt "zökkenő nélkül" fizetni kell tudni tovább., elég csak egy havi elmaradás és beállhat a cach.

• laikus hozzászóló

Tisztelt Jogi Fórum!

Lezajlott hagyatéki tárgyalás után keresnék pár kérdésemre választ ezen a fórumon.

Édesanyám idén februárban végrendelet nélkül elhunyt.
Hárman vagyunk édestestvérünk,és nevelőapánk nevelt fel,akivel 1982-től végig házastársi kapcsolat fennállt.

A hagyatéki eljárás során nevelőapánk házassági vagyonközösségi igényt nyújtott be,ami alapján a tárgyalás során az összes leltárba vett hagyaték 50 %-a a tulajdonába került,a maradék 50 %-on pedig 1/3 arányban testvérek osztozunk.,2 ingatlanról,és 2 gépkocsiról van szó.

Nos,mivel úgy gondoltuk,hogy az ő halála esetén úgyis mindent mi öröklünk,ezért nem tettünk kifogást a vagyon közösségi igény ellen.

A tárgyalás végén megtudtuk,hogyha ő nem fog végrendeletet készíteni,nem jár semmi alanyi jogon.

A kérdésem az lenne,hogy utólag lehetséges-e,és érdemes -e írásban azt közölni ,hogy mégsem értünk egyet a hagyatéki eljárás során megállapított dolgokkal.
Ennel legfőbb oka pedig az lenne,hogy édesanyánk apai részről külföldről örökölt pár éve,amiből vették az egyik lakóingatlant,és így úgy érezzük,hogy arra esetleg nem lenne vonatkoztatható a vagyonközösségi igény.
Ennek esetleg van jogi lehetősége,vagy a 31 év házasság miatt ez is jár,ezért felesleges bírósághoz fordulni ?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm !

Természetesen az örökség az különvagyon, a házastársi együttélés időtartamától függetlenül.
De hogy lehet-e még igényt érvényesíteni, az attól függ, pontosan milyen nyilatkozatot tettetek a hagyatéki eljárásban.

Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.

"édesanyánk apai részről külföldről örökölt pár éve,amiből vették az egyik lakóingatlant,és így úgy érezzük,hogy arra esetleg nem lenne vonatkoztatható a vagyonközösségi igény." Jó helyen kapizsgálsz. A örökség különvagyonnak számít. A különvagyon helyébe lépett dolog (örökségből vásárolt lakás) is különvagyonnak számít. Az már egy külön kérdés lehet, hogy a lakást édesanyád teljes örökségéből vásárolták, vagy kellett valamennyit még hozzátenni?
"Ennek esetleg van jogi lehetősége,vagy a 31 év házasság miatt ez is jár,ezért felesleges bírósághoz fordulni ?"
Ingatlan esetében nincs jelentősége a 31 év házasságnak.

Most július 9.-én volt a tárgyalás,és sajnos jogerőre is emelkedett,a tárgyaláson nem említettük,hogy az ingatlan 3 éve ebből a készpénzből lett véve,mert nem kérdezte meg a közjegyző,hogy a felsorolt tárgyak mikor és miből lett vásárolva :(
Mi úgy voltunk vele,hogyha nevelőapánk irat egy végrendeletet majd,akkor megkapjuk a másik felét úgyis,de amit már most utólag megtudtunk,hogy ebben az esetben jelentős adózási terhet jelent majd,arról a közjegyző egy szót sem szólt,tehát téves tájékoztatást nem adott,csak nem mondott el minden lényegeset.
Pillanatnyilag most már abban sem vagyunk biztosak,hogyha tényleg azt akarja a nevelőapánk,hogy halála után hozzánk kerüljön,akkor miért jelentette be egyáltalán az igényét,hiszen az özvegyi jog alapján úgyis használhatná,az ellen semmi kifogásunk nincsen.

Az ingatlant kizárólag az örökségből vásárolták,a berendezéstárgyakat is,az egyik hitellel terhelt autót is abból fizették ki,és még a régi lakás felújítására is jutott belőle.
Különböző adózási dolgok miatt mi valószínűleg csak az átutalás tényét tudnánk bizonyítani,ha a pénzintézet ilyet kiadhat hasonló esetben.

Castellum

Tudni kellene, pontosan milyen nyilatkozatok kerültek jegyzőkönyvbe.

Sajnos minden olyan,amivel önként hurokba dugtuk a nyakunkat,rögtön a legelején szerepel,hogy " tájékoztatja az örökösöket a törvényes öröklés rendjéről,a házassági vagyonközösség szabályairól,az özvegyi jog megváltásának,valamint a hagyaték visszautasításának,a Hetv . 94. (3)bekezdése szerint Állam javára felajánlásának,az egyezség,illetve osztályos egyezség kötésének lehetőségeiről,és azok illetékvonzatairól,valamint a Hetv.65 (1)bekezdésében foglaltakról.Az érdekeltek a tájékoztatást megértették." :(
És természetesen alá is írtuk,és még a fellebezési jogunkról is lemondtunk :(

Nem ezt kérdezte a kolléga.

Nyilatkozatokat nem találtam,olyasmi van hogy

• A törvényes örökösök a házassági vagyonközösségi igényt elismerik,és 1/2 tulajdoni hányad házastársi vagyonközösség címén az örökhagyó túlélő házastársat illeti meg.

Az időnek van bármilyen szerepe esetleg,vagy miután fellebezésről lemondtunk,így tulajdonképpen nincs ?