hagyatéki tárgyalás

Köszönöm szépen a válaszokat, kicsit megkönnyebbültem, mert nem tudtam mivel érveljek az anyósomnak, miért kell megnevezni a másik örököst. Az nem volt neki elég hogy ez a szabály.

A hagyatéki eljárást nem tudom ki kérte, valószínű még ő amikor itt volt, a papíron meg van adva 2 dátum is, amikor lefolytatható.

Az hagyaték tényleg csak ennyi, a nagymama az anyósom nevén lévő itteni lakásban lakott haszonélvezőként. Ami maradt, egy folyószámla, valamennyi összeggel és pár régi bútor.

A halotti torkor a leányunoka anyja mondta hogy semmi nem kell, de azért ezt jobb hivatalosan is rögzíteni.
A temetési költségbe nem szálltak be.

Mit tegyünk, hívjuk fel őket hogy jöjjenek el a hagyatéki tárgyalásra, vagy szóljunk a közjegyzőnek hogy nekik is küldjön egy értesítőt a tárgyalásról?

Köszönettel,

F Melinda

"A párom nagymamáját a múlt héten temettük el, nem sok minden maradt utánna, kevés ingóság, ami nem éri el a 300ezer ft-ot."
Mi az a "nem sok minden"? Mert ha van az örökhagyó nevén ingatlan, (akár 10 ft-ra értékelt is), vagy folyószámla (ami akár nullás is lehet) ez esetben hagyatéki eljárást kell indítani. Elhunyt nevén nem maradhat semmi. Viszont ha tényleg csak 300.000 Ft alatti ingóság maradt, akkor nem lesz hagyatéki tárgyalás.

F.R.

„Viszont most azt szeretné, ha nem lenne örökösnek megjelölve a leányunoka.”
Mégis, hogyan dönthetne úgy az egyik örökös, hogy a másik ne örököljön? És ha a másik szerint meg az egyik ne, akkor kire hallgasson közjegyző?

Akit kérdeznbek, az legjobb tudomása szerint számoljon be a számbajöhető törvényes örökösökről. Különben még az intellektuális közokirat-hamisitás gyanúja is felvetődhet.
Egyébként ha igaz, amit a hagyatékról mondasz, akkor nem is kellene eljárás. Kérte valaki?

A földhivatali betekintés ingyenes, a tul.lapról cerúzával akár minden adat kiírható. (Ha csak az utca/házszám van a bírtokodban, némi legális pénzért a helyrajzi számot is kikeresik, illetve azt a helyiség építési osztályán akár ingyen is megmondják.)

És arra külön figyelj, hogy az ingatlan adásvételének időpontja már "benne legyen" a házasságkötés időpontjában, mert ebben az esetben "legrosszabb esetben is" házassági közös vagyonról lehet beszélni - csak éppen a feleség nevén fut.

Tehát a telekvásárlásból megmaradt pénzzel mi lett?

Köszi a hozzászólásokat.
Monalisa, nem volt több házasság, csak az amiből én születtem. Volt egy telek a nevén amit az anyja eladatott vele, mert unokabátyámnak lakásvásárlásra pénz kellett, tehát ebből is meg lettem fúrva, viszont a megmaradt pénzből lett véve egy ház, és az nem tudom kinek a nevére lett vásárolva. Most a földhivatalnál fogom lekérni a tulajdoni lapot és ha az apám neve szerepel rajta mint tulajdonos, akkor eljárást fogok indíttatni.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A párom nagymamáját a múlt héten temettük el, nem sok minden maradt utánna, kevés ingóság, ami nem éri el a 300ezer ft-ot.
Örököse a párom anyja, és a mama korábban meghalt fiának a lánya.
Az anyósom a páromra hagyta az ügyintézést, és visszautazott a lakhelyére, így a hagyatéki tárgyaláson is ő fogja képviselni. Viszont most azt szeretné, ha nem lenne örökösnek megjelölve a leányunoka.
A kérdésem az lenne, hogy ez jogilag szabályos? Nem szeretném ha a végén a páromnak lenne baja belőle, mert ő fogja képviselni.

Köszönettel,

F. Melinda

Ha esetleg a hagyatéki tárgyalás már megvolt (...) de neked utóbb méis tudomásodra jut, hogy apukád tulajdonostársa lehetett valami ingatlannak és/vagy értékesebb ingóságnak (pl. autó), akkor lehet kérni póthagyatéki eljárást. De ezt az ügyvéd már fogja tudni.

Tudnám javasolni: próbáld megtudni, hogy a családnak - mármint édesapádon kívül... - hol és mi van a nevén, és hogy az mikor is lett vásárolva ill. építve. Mert ha a házasságuk ideje alatt, és a rávaló nem a második feleség kizárólagos különvagyonából származott, akkor nagy a valószínűsége, hogy édesapádnak is pénze volt benne, talán nem is kevés. Csak éppen nem írták az ő nevére...

Ezért kell ügyvéddel beszélned.

Niccy

Édesapádnak a második házasságból azért még lehetett tulajdona, pl. lakás- és/vagy cs.házrész mint földhivatalon kívüli tulajdonlás fogalma.

Vagyis a házassági vagyonközösség alatt esetleg közösen vásároltak lakást vagy építettek egy házat és/vagy nyaralót, de "papíron" minden a második feleség nevén- esetlegesen a közös gyermek(ek) nevén
futott - okkal ok nélkül... Ennek kellene utána járni.
Beszélj ügyvéddel.

Az önkormányzattól megtudod, hogy melyik közjegyzőnek szígnálták ki a hagyatéki eljárást, tőle pedig azt, hogy mikor is lesz az. És mint édesapád gyermeke - esetleges hagyatékának úgyszintén törvényes örököse, te is jelen lehetsz azon.

Monalisa
laikus hozzászóló

Monalisa
laikus hozzászóló

Ha nincs hagyaték, akkor minek a hagyatéki tárgyalás? Ha viszont van, akkor azon a törvényes örökös részt vehet. Nem a polgármesteri hivatalt kérdezd - nekik ehhez nem sok közük van - hanem a közjegyzőt.

Kedves kbs, már munkaügyben egyszer kértem itt tanácsot, most hagyatéki tárgyalással (eljárással) kapcsolatban is szeretnék egy kis segítséget kérni. Az első és legfontosabb kérdésem, hogy van e olyan esetben is hagyatéki tárgyalás, ha az elhunyt nevén nem volt semmi? Nekem az tűnik logikusnak, hogy nem szokás a semmiről tárgyalni, de persze meglehet, hogy tévedek.
Hogy kicsit konkrétabban lásd a helyzetet megpróbálom röviden összefoglalni mi a is történt.
Édesapám tavaly áprilisban meghalt, mivel szüleim elég korán elváltak, így apámmal csakritkán tartottam a kapcsolatot. Mikor elhunyt a család értesített róla. Majd mikor kértem a családot, hogy adjanak egy fénymásolatot a halotti anyakönyvi kivonatról (munkahelyre kértem), megtagadták. Tehát ezt magamnak kellett újból kikérnem. Mivel nem tudtam hogyan kell, így a polgármesteri hivatalt hívtam fel, ahol közölték velem, hogy hamarosan kitűzésre kerül a hagyatéki tárgyalás időpontja is. Mikor kérdeztem, hogy erről kapok e értesítést, közölte velem a hölgy, hogy nem, mert csak azt értesítik, aki eltemettete. A család váltig állítja nem volt semmi a nevén. (gyanús nekem ez nagyon) Kérlek, ha van valami ötleted az esettel kapcsolatban várom visszajelzésed.
Köszönöm

Nem szívesen írom le így nyilvánosan, de számomra sem túl életszerű a védekezése.
nem önmagában a külön lakásban élésssel van baj, bár azzal is. De ha elfogadjuk is z objektív okokkal magyarározott kényszerű különlakást, hihető-e, hogy az egyébként házastársi életközösségben élő személyek annyira nem tartják egymással a kapcsolatot, hogy egyikük nyolc hónap után értesül arról, hogy a másik meghalt?

Ha erre is talál meggyőző magyarázatot, akkor lehet szó a kötelesrészről.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Kissé bonyolult a dolog sztem. Hagyatéki tárgyalásra 8 hónap után kaptam idézést az állandó lakcímemre,ui. vidéken,az anyja lakóhelyén meghalt a férjem, amiről nem szóltak, állítólag "nem találtak" meg - a közjegyzők sem - (én ugyan nem voltam állandóra bejelentve a hagyatéki vidéki házban csak ideiglenesen)és hirdetmény útján kerestettek.Hagyatéki leltárról sem értesítettek.
Ezen a - sztem túl késői - tárgyaláson az özvegyi haszonélvezeti jogomat vitatták a férjem felnőtt gyermekei, akik 28 évig egy képeslapot sem küldtek az apjuknak, és mindent kipucoltak a házból a tudtom nélkül. A vgzésben a Ptk. 601 (1)-re és a Ptk.600 b.-re hivatkozással. Ez úgy igaz, h kényszerűségből éltünk külön, mert a ház leamortizálódott, benne nem volt sem víz, sem villany és a téli hónapokban fűtés nélkül??? Szétfagytak víz- és fűtéscsövek stb. Ezért volt telente az anyjánál - ideiglenes megoldásként. Nem igazán az került leírásra, amire a tárgyaláson hivatkoztam.Bíróság előtt megtámadhatom, de azt is a közjegyzőhöz kell benyújtani - írják.
Mi a véleménye a kötelesrészről? Megtámadhatom erre hivatkozással?
Nagyon köszönöm a válaszokat, és ha valaki tapasztalt hasonlót, írjon...

Részemről nincs mit.

Köszönöm szépen!

De, valóban, az érvénytelenné teszi. Úgyhogy nem kell reklámozni, hogy a te kézírásod. Ha nem támadják meg a törvényes örökösök, akkor nincs gond.

Nem minősül az közreműködésnek, ha valaki maga írja a javára szóló végrendeletet? Nem teszi ez a körülmény a végrendeletet érvénytelenné?

Örökölhetsz, de a törvényes örökösöknek a kötelesrészt ki kell fizetned a hagyatékból, kivéve, ha tudod igazolni, hogy az örökhagyó tartására fordított összeg még azt sem érte el, ami efölött megmaradna.

Unokabátyámat gondoztam évek óta .2 lánya nem törődött vele. Még egészségesen ,évekkel ezelőtt úgy gondolta, rám hagyja összes vagyonát. Velem iratta meg a végrendeletét, melyet saját kezűleg aláírt. 2 tanú hitelesítette a végrendeletet.
Ezután a végrendeletről közjegyző készített hiteles másolatot.
Mikor 1 évvel ezelőtt kórházba került, akkor is én látogattam, láttam el minden szükséges felszereléssel:törülköző, pizsama stb.
Idén tavasszal meghalt. A 2 lány megjelent, minden mozdíthatót vitt.
Az illetékes polgármesteri hivatalhoz a végrendelet hiteles másolatát benyújtottam. Azt szeretném tudni ezek után örökölhetek-e. A közjegyzőhöz 68ezer Ft-ot kell vinnem. Nem kidobott pénz lesz-e?

Haszonélvezet visszterhes szerzéséért és visszterhes elidegenítéséért is kell fizetni.

Köszi Obudafan! Az zavart meg, hogy valahol olvastam olyat, hogy a haszonélvezetért vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az mire vonatkozhatott? (ott nem volt világosan megfogalmazva). Vagy az csak haszonélvezet alapítására vonatkozik, az öröklésnél keletkező haszonélvezet ingyenes csak?

Mind a kettő illetékmentes.

Légyszi segítsen valaki az alábbi haszonélvezet-kérdésben! Tehát a kérdés: az világos, hogy a haszonélvezet csökkenti az öröklési illeték alapját 20-40%-kal, de aki a haszonélvezetet megkapja, annak kell illetéket fizetnie? Milyen esetben és mennyit? Halála után automatikusan "ingyen" megszűnik a haszonélvezeti jog mint terhelés, vagy akkor lesz ennek illetéke? Köszi.

90 éves emberről lévén szó a haszonélvezet értéke 20%. Tehát lényegében az örökösök "megspórolnak" 20%-nyi illetéket, de az öreg viszont befizeti azt? Azaz összességében az illeték mindenképpen az egész megállapított érték után kifizetendő? Létezik olyan eset, amikor a haszonélvezet illetékmentesen kerül bejegyzésre? Teljesen belebonyolódtam már...

igen növeli. Édesapja életkora függvényében kell a vagyonszerzési illetéket megállapítani.

Sziasztok,
a következőkben kérnék szépen segítséget:
Most lesz a hagyatéki tárgyalás, ahol (illetve előtte) egyezséget kívánunk kötni a testvéremmel, de nem tiszták az alapvetések.
A szóban forgó nyaralóingatlan kizárólag az elhunyt édesanyánk nevén van, így megörökölhetjük az egészet, ha édesapánk másként nem kéri (tehát házassági vagyonközösségi igényt nem jelent be). Ő ebbe beleegyezik, tehát ez nem gond. A haszonélvezetet viszont megtartaná, ez csökkenti a mi illetékterhünket (ami ugye nyaraló után 11%), de kérdés, hogy neki keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége és milyen mértékű, mivel ez vagyoni értékű jog?
Előre is köszi, üdv, Gábor