hagyatéki tárgyalás

Béla,
köszönöm, igyekszem megjegyezni...

Akkor meg az, hogy maradt-e örökség az elhunyt után?! (Ha esetlegesen semmi, akkor a leszármazó köteles-e a temetés költségét megfizetni - csak mint viszont kérdés.)

Én azt a temetésről SEM szóltak kitételt úgy értelmezem, hogy a sajnálatos elhalálozásról sem...

Tévedsz, monalisa. A temetési költségek az örököst terhelik, az pedig végrendelet hiányában nem az özvegy, hanem a leszármazó. Az elévülése meg 5 év, vagyis négy év után még vígan lehet követelni.

Elsősorban a feleségnek/élettársnak a kötelessége a temetést lerendezni, erkölcsi és anyagi oldalról egyaránt. (Ha neki nincs miből ill. nincs elég, akkor szóba jön az elhunyt gyermeke/i/ költséghozzájárulása, arányos mértékben.)

Véleményem szerint a temetés után 4 évvel gusztustalan bármit is követelni, annál is inkább, mert a temetésről SEM szóltak.

Ha nagyon- nagyon forszírozza, akkor előbb mutassa be a temetés számláját, valamint hitelt érdemlően igazolja, hogy az önkormányzattól temetési segélyt nem vett fel. Mindezek után - és figyelemmel a fent leírtakra - esetlegesen szóba jöhet némi pénz juttatása, bár...

Monalisa
laikus hozzászóló

Szép Napot!

Olyan ügybenm kérek segítséget, hogy édesanyám mostohaanyjától kapott egy fenyegető levelet, melyszerint 4 éve meghalt apja temetési költsége ráeső részét fizesse ki. És ehhez kapcsolódik kérdésem, hogy ezt jogosan követelheti.??Bár a temetésről sem szóltak és édesanyám 7 éves kora óta kapcsolata megszakadt apjával.

Azt, hogy a közjegyzői munkadíj egyébként rátok eső díját meg kell-e fizetnetek a nővéreddel - mely független az örökölt hagyatéktól -, vagy a m.díj 1/3-át a harmadik testvéretek lesz köteles megfizetni, ezt nem tudom.

Ha te is és a nővéred lemondtok az örökségről a harmadik testvéretek javára, akkor az egyébként benneteket terhelő örökségi illetéket ő lesz köteles megfizetni. (Indokolt esetben kérhet részletfizetésre engedélyt.)

A nővéreddel közösen írt, és két tanú előtt aláírt nyilatkozatot tértis levélben küldjétek el a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek, egyben külön pár sorban kérve, hogy a két pici babára tekintettel a személyes megjelenéstektől tekintsen el.

Monalisa
laikus hozzászóló

Még egy valamit elfelejtettem
Hogyan lehetne azt megoldani hogy ne kelljen megjelennünk, mivel két kisgyerekkel nem lenne túl jó(2 és 3 hónapos) viszont a levélben idézés szerepel amin tudommal kötelesek vagyunk megjelenni.

Jó napot kívánok!

Segítséget szeretnék kérni.
Az ügy az alábbi: nagypapám halála után örököltem amire nem tartok igényt.Három gyereke volt, az egyik az édesanyám aki már meghalt így az őt illető rész hármónkra szállt(3-an vagyunk testvérek).
Sem én sem a nővérem nem tartunk igényt semmire sem, viszont ha lehet szeretnénk ha azt a hugunk kaphatná meg.
Még egy apróság: semmiféleképp sem szeretnénk fizetni.

Előre is köszönöm a segítséget.

:)
Volt egy gyanúm rá...

Köszönöm szépen!
További szép napot!

Ha perelnek, a pert 100% (na jó: 99,99999999%) valószínűséggel megnyerik, és Önt fogja terhelni a perköltség valamint a késedelmi kamat is.

Már csak pár kérdésem van...:)
Ha esetleg én úgy döntök, hogy mégse adom önként a köteles részt, akkor annak mik a következményei, milyen procedura kell és mennyi esélyük van hogy a köteles részt megkapják?

Köszönöm a pontos válaszát!
Tisztelettel
Laszkovics

Tehát az ingatlan 1/2 eszmei hányada a hagyaték, az örökhagyó ezt végrendeletben Önre hagyta. Végrendelet hiányában a törvényes örökös az örökhagyó életben lévő gyermeke, és elhalt gyermekének három gyermeke, köztük Ön lenne 1/4-1/12-1/12-1/12 arányban.
A végerendelettel az öröklésből kizárt örökösök köteles részre jogosultak,a minek mértéke a gyermek esetében 1/8, a két unokák számára 1/24-1/24 hányad illetve annak értéke.

Igen, kicsit bonyolult...
Szóval a nagypapám meghalt 10 éve, de valami okból kifolyólag nem volt hagyatéki tárgyalás.
Ez akkor derült ki miután a nagyim elhatározta hogy rám haggya a lakását...
Nagyikám félt hogy esetleg büntetés lesz a vége amiért elmaradt a hagyatéki így nemis feszegettük tovább...
Ő megírt kézzel egy végrrendeletet de mivel a hagyaték másikfele még elvileg nagypapájé volt így a felett nem rendelkezhetett így én "csak" a lakás felére kaptam végrendeletet.
Amit most a többiek csak köteles résszel fogadnak el...

Nem biztos, hogy jól értem.
A nagymama 1/2 hányadban volt tulajdonosa az ingatlannak? Ezt hagyta önre végrendelettel? Ez volt a teljes hagyaték?

Kedves Kovács Béla Sándor Úr!

Köszönöm a gyors válaszát!
Még egy kérdésem lenne...elég bonyolult a helyzet állása egy kis történet hozzá...
Anyukám meghalt kedden Nagyikám pénteken.
A Nagyi után örököltem egy fél lakást -a másik fele törvényes öröklésen ment - ami után a nagyi másik lánya és a két nővérem köteles részt nyújt be.
Ígyis jár a köteles rész hogy anyu előbb halt meg mint a nagyim?

Köszönöm

Kedves Kovács Béla Úr!

Köszönöm a válaszát!
Még egy kérdésem lenne...elég bonyolult a helyzet állása egy kis történet hozzá...
Anyukám meghalt kedden Nagyikám pénteken.
A Nagyi után örököltem egy fél lakást -a másik fele törvényes öröklésen ment - ami után a nagyi másik lánya és a két nővérem köteles részt nyújt be.
Ígyis jár a köteles rész hogy anyu előbb halt meg mint a nagyim?

Köszönöm

Az unoka a köteles részre jogosultak körébe tartozik - feltéve, hogy törvényes örökös lenne.
Természetesen, ha az örökös önként kiadja a köteles részt, akkor nincs szükség perre.

Szép napot mindenkinek!

Én arra szeretnék választ kapni, hogy köteles rész kinek jár?
Jár e az unokának a nagyszülők hagyatékából?
A köteles részt hogy lehet érvényesíteni?
Mindenképp polgári peres úton vagy elég ha a felek megegyeznek egymásközött?
Köszönettel
Laszkovics

:) Bocsánat. A "visszterhes" az "ingyenes" ellentéte, szóval az, amikor fizetsz azért, amit szerzel. Veretes jogi zsargon.

Köszönöm a választ.
Már csak azt szeretném tudni mi az a viszterhes szerzés?
Köszönettel. Ilona

Csakhogy nincs "összeg". A gyermek nem készpénzt örökölt, hanem az ingatlan osztatlan közös tulajdonának 1/6 eszmei hányadát.

Ha az apa megvásárolja a másik két gyermek tulajdoni hányadát - persze, ehhez az is kell, hogy hajlandóak legyenek eladni; akkor neki 5/6, ennek a gyermeknek meg 1/6 tulajdoni hányada lesz. Ez még mindig nem készpénz, ezen vásárolni értelemszerűen nem lehet.

A kiskorú vagyonának elidegenítéséhez illetve a viszterhes szerzéséhez gyámhatósági hozzájárulás szükséges; szigorúak ugyan, de feltételekkel meg szokták adni.

Kedves KBS,
Úgy gondolja az apa, hogy kipótolja a nem túl nagy összeget, hogy ingatlant lehessen belőle venni. /A halálesettől megijedt, bárkivel, bármikor történhet hasonló. Szeretne gondoskodni a gyerekről/
A kérdés az, hogy az anyai örökséget kipótolva vásárolt ingatlanra bejegyeztethet-e haszonélvezeti jogot. Ez ellen lehet-e kifogása a gyámhatóságnak, vagy pl. a nagy testvéreknek /anyai ágról/?
Esetleg megvásárolná a két nagyobbik gyerek részét ami gondolom 1/6-1/6 rész, és így adná el az ingatlant, mert azóta megnősült és az új feleség érthető módon nem akar a régi házába költözni, de talán így érhető el leggyorsabban a megoldás.
Köszönöm. Ilona

Köszi mindenkinek a választ.

Bericse!

Azt gondolom, ha nincs végrendelet minden a lányé, akár tartották a kapcsolatot akár nem.

A feleség haszonélvezetre jogosult, amíg él.
Egyezkedést meg lehet próbálni, de szerintem a lány nem fog. Illetékre meg kérhet részletfizetést, ha valóban olyan nagy értékű az örökség, megéri!

Ha nincs végrendelet, akkor minden a lányé, az özvegy haszonélvezetével terhelten. És bármelyik fél kérheti a haszonélvezet megváltását, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy az özvegy haszonélvezete megszűnik, viszont a hagyaték fele az övé.