hagyatéki tárgyalás

Üdvözlök mindenkit! Hosszú és szövevényes az ügy,amelyben tanácsot kérnék a munkatársnőm számára. Férjével 13 évi házasságuk alatt közös gyermekük nem született. Amikor összeházasodtak, a férj már évek óta fizetett gyermektartást egy "ifjúkori botlás" miatt.. A férfi néhány hete hirtelen meghalt. A tulajdonában (nevén) volt egy családi ház fele (feleségé a másik), egy nagy értékű autó, melynek tulajdonosa a férj, de természetesen közösen vették, egy rendkívül nagy értékű ingatlan 1/4 része (a férj apai öröksége). Összességében nem kevés pénz... A lány (a férj házasságon kívüli gyermeke-28 éves) már "jelentkezett" a helyi Polgármesteri Hivatalnál hagyaték után érdeklődi.(!) A halálesetig soha nem tartották a kapcsolatot a férj 18 évig fizette a gyerektartartást és ennyi, viszont az özvegy most szembesül azzal, hogy osztozkodnia kell egy idegennel. Mit tehet az özvegy? Hogyan jöhetne ki a legjobban a dologból? Egyezkedhet-e esetleg a lánnyal a hagyaték átengedéséről? (A lány rendkívül szerény körülmények között él, még az illetékek megfizetése is komoly gondot fog valószínűleg jelenteni neki).. Köszönöm előre is a tanácsot! Ági

A későbbiekben esetlegesen "elherdálni" amit a közeljövőben kaphat., akár még egy haszonélvezettel terhelt ingatlant is el lehet adni - igaz mélyen áron alul csak -, ha lesz aki hajlandó az adásvételre, mert a vétellel "övé" a haszonélvezeti joggal rendelkező...

1. A gyermekek az anya teljes vagyonát egymás között egyenlő mértékben.
2. Hogyan lehetne eszmei 1/6 tulajdoni hányadot "kipótolni"? Hozzáteszi a saját 1/2-ét? S hogyan lehet ebből másik ingatlant venni? Elcseréli valakivel?

Szerintem kihagytál egy lépést.

Kedves KBS!

Igazad van, két külön dologról van szó.
Tehát:

1. Ki mit örököl? Milyen mértékben,
2. Az örökséget kipótolva vesz apa új házat a gyerek nevére, hogyan biztosíthatja, hogy gyerek nem herdálja el?

Köszönöm. Ilona

Bocsáss meg, nem értem a kérdést. Pontosabban nem látom az okát, miért fűzöd egybe az öröklést meg azt, hogy az apa házat akar venni a gyereknek.

Kedves Szakértők!
Egy kedves ismerősöm évekkel ezelőtt elvált feleségétől, van egy közös gyermekük, aki most 14 éves. Az anyuka 3 hete autóbalesetben meghalt, a hagyatéki tárgyalás előtt állnak. Az anyának volt az előző házasságából még 2 nagykorú gyereke. A ház amelyben laktak a második férjjel közös fele-fele arányban, de az utóbbi években az anya és a közös gyerek lakták.
Ki mit örököl /milyen mértékben/ az ingatlanból?
Az apa úgy számolja, hogy a fél házat örökli a 3 gyerek.
Gondolom ez így van. A közös gyerek része kb. 6 millió ebben az esetben, az apa szeretne a gyerek nevére vásárolni az örökséget jóval meghaladó mértékben /kb. 25 millió/ egy másik ingatlant, de erre örökös haszonélvezeti jogot szeretne. Vagy valami biztosítékot, hogy a gyerek 4 év múlva nem kótyavetyéli el. Van erre lehetősége, vagy az örökséget külön kell kezelnie?
Várom megtisztelő válaszaitokat.

A teljes hagyatékot ő örökli. Ha úgy tetszik: mindent.
Az ingatlan használatára, hasznosítására, hasznai szedésére a haszonélvező jogosult - amíg a haszonélvezete fennáll.
A kiskorú vagyonát a törvényes képviselője (ez általában a szülő) kezeli, de a gyámhatóság felügyeli.

Köszönöm a gyors választ. Akárkinek tényleg ne, de olyan örökség esetén, amik jelenleg a mi gondozásunkban vannak, furcsa, hogy nem kaphatunk egy példányt. Kérdezném: mit örököl? Jöhet a mi házunkba lakni a gyerek anyja azzal, hogy itt neki helye van? Mivel a gyermek kiskorú, az anyja kezeli az örökséget? Válaszadásod köszönöm előre is, Balázs

A gyermek a törvényes örökös.
Nem vagytok érintettek, miért adnának nektek a végzésből? Vagy akárkinek adni kellene, aki kéri?

Tisztelt szakértők,

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Az öcsém tavaly összel meghalt. Volt egy élettársa, akivel nem élt együtt, de van tőle egy kétéves kisfia. Az öcsém után az ingatlanunk egy része maradt, a következő elosztásban: édesanyámnak haszonélvezeti joga van, plusz az én és a másik öcsém 1/3-1/3 tulajdonrésze mellet a meghalt öcsémnek is volt 1/3 tulajdonrésze. Emellett a meghalt öcsém után maradt személyes holmi és egy párszázezer forint értékű autó. Az kérdésem: ki örököl és mit, milyen mértékben? A második kérdéshez: a hagyatéki tárgyalásról az önkormányzat nekünk (édesanyámnak, a másik öcsémnek és nekem) nem szólt, viszont ott volt az elhalt öcsém élettársnője. Hoztak hagyatékátadó végzést. Nekünk egyrészt nem is szóltak a hagyatéki tárgyalásról, másrészt nem küldtek a hagyatékátadó végzésből egy példányt sem. Amikor édesanyám kérte az önkormányzattól, megtagadták a hagyatékátadó végzés átadását. Kérdésem: jogszerű-e a hagyatékátadó végzés? Tényleg, mint közvetlen hozzátartozók, nem kaphatunk belőle egy példányt sem? Mit csináljunk, hogy legalább tiszta képet kapjunk az egész tényállásról? Kérem segítségüket. Köszönöm, Balázs

A közjegyző bármelyikőtökön behajthatja a teljes összeget, aki így többet fizetett, a többletet követelheti a másikon.

Tisztelt szakértők.

A következő kérdésem lenne. Volt egy hagyatéki tárgyalás, ahol ketten voltunk örökösök. A közjegyzői illetéket teljes egészében nekem számlázták ki. Mivel a másik féllel nem vagyok jó viszonyban, így csak az illeték felét fizettem ki. A másik fél a mai napig nem fizette meg a másik felét és a közjegyző rajtam akarja behajtani. Van erre valami féle jogszabályi, illetve ki kell -e fizetnem a másik felét?

Elnézést - összekevertem a kft-vel.

Ugyanakkor az örökhagyó tartozásaiért az örökösök a már kifejtettek szerint felelnek. Függetlenül attól, hogy a tartozás beltagi, vagy más minőségben keletkezett.

Kbs: "Ha a társasági szerződés nem zárja ki az öröklést, akkor a szülők - hacsak vissza nem utasítják az örökséget - a hagyaték megnyíltával a bt tagjai lettek, méghozzá beltagjai."

Ezt a Gt. 108.§ (3) bekezdése szerint alkalmazandó 103. §-a kizárja:

103. § A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet.

Tehát az örökösök nem válhatnak automatikusan a Bt. tagjává. Ugyanakkor

Nem tudjuk, hogy a bt társasági szerződése kizárja-e a betét öröklését. Ha kizárja, akkor a szülők nem váltak a bt. tagjaivá a hagyaték megnyíltával - nincs közük a társaság tartozásaihoz.
Ha a társasági szerződés nem zárja ki az öröklést, akkor a szülők - hacsak vissza nem utasítják az örökséget - a hagyaték megnyíltával a bt tagjai lettek, méghozzá beltagjai. Vagyis teljes vagyonukkal - és nem csak az örökség erejéig - felelnek azokért a tartozásokért, amelyekre a társaság vagyona nem nyújt fedezetet.

1.) Az Ön húga után a szülei örökölnek egyenlő arányban - tehát a lakás 1/6 - 1/6 illetőségét.
2.) Az örökösök (itt a szülők) hagyatéki hitelezőként a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felelnek a hitelezőknek. (pl. APEH) Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
3.) Eladható a lakás, de ilyenkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
4.) Szerintem a köztartozás is hagyatéki tartozás, ezért az örökösök felelnek érte. (ld. 2. pont)
5.) Az Ön húga után mindkét szülő örököl, függetlenül attól, hogy elváltak.

Tisztelt Szakértők!

Tavaly nyáron édes húgom tragikus körülmények között elhunyt. Ő egy Bt – ben volt beltag, ennek a társaságnak „kis tartozás” (APEH, Tb, Stb..) állt fent. Hárman voltunk testvérek mindannyiunk 1/3 részben lakás tulajdonos melyet jelzálog terhel. Szüleink élnek. Húgomnak családja nem volt csak élettársa. Kérdésem az lenne önökhöz, hogy a lakásrészt ki örökli? Az APEH igényt tarthat a lakás részre? Eladható a lakás? A köztartozást, örökli valaki a családból? Az édesanyám a haszonélvező a lakáson, miután szüleink elváltak az édesapám örökölhet a lakás részből?

A segítséget elöre is köszönöm.

Annyi, hogy csak a hagyaték értékéig áll fenn a tartozás. Az önkormánzat egyrészt nem hibázott, másrészt ha hibázott is volna, azzal sem ért volna kár , mert ha korábban jelentkezett volna a bank, akkor is fizetni kellett volna.

Pénztartozás 5 évig visszamenőleg követelhető. Azzal a 15 nappal pechetek van... Kérjetek a banktól részletfizetésre lehetőség, külön is tekintettel arra, hogy az adós nem ti voltatok. (Remélve késedelmi kamatot nem számítanak fel,külön is nfigyelemmel arra, hogy a követelés majd' 5 évig történő "ültetése" nektek nem róható fel.)

közben meg kiderült hogy a bank aki most követeli a pénzt annak tudnia kellet arrol hogy az adósuk már 15nap hijján 5 éve elhunyt mert találtunk egy a hitelhez tartozó életbiztosíttást amivel kapcsolatban a biztosíttó írt nekünk hogy nem járöngyilkosság után kifizetés és erről ŐK ÉRTESÍTETTÉK a bankot .ilyenkor is kérhetik enyi idő után a tartozást mert ezekszerint már akkor tudtak a banknál arrol hogy meghalt az adósuk

Kedves Akela76

Az Önkormányzat arról készít Hagyatéki leltárt, amit a hozzátartozók az eljáró ügyintézőnek bediktálnak. Tehát, azokat az örökösöket, azokat az ingókat és ingatlanokat rögzíti, amelyeket az idézett ügyfelek - leggyakrabban hozzátartozók - tényként bejelentenek.
A hagyatéki előadót szokta megkeresni a Bank, (bármelyik) hogy "tudomására jutott" ügyfele halálesete. Ilyenkor a Bank kéri az eljáró Közjegyző adatait, és onnan már nem tudom a folyamatot. Tehát az Önkormányzatnak nem kötelessége a Bankok értesítése a halálesetről.
Az elhunyt tartozása a hagyatéki vagyon erejéig követelhető az örököstől.

Tisztelt hozzáértők!
A kérdésem a következő lenne ha meghal egy hozzátartozóm ésa hagyatéki tárgyalás vagy végzés során az önkormányzat nem tájékozatatott minket arrol hogy az elhunytnak volt egy tartozása és 4 év mulva most kaptunk az egyik bank által képviselt ügyvédtöl egy levelet amiben 160000ft hitel tartozásrol van fizetési felszóllítás akkor ez megtámadható-e vagy kikell fizetni? Az ügyvédet aki küldte felhívtuk és azt mondta hogy annak idején az önkormányzat aki intézte a hagyatéki ügyeket ők hibáztak mert nem értesítették a bankot a halálozásrol át lehet-e terhelni ezt a tartozást az önkormányzatra? kérem szíves segítségüket.

Egyjogász: köszönöm!
st

A halál anyakönyvezése után az Anyakönyvi Csoport értesíti a Polgármesteri Hivatal Hagyatéki Csoportját, aki annak, akinek a halotti anyakönyvet kiadták (általában az eltemettető) küld egy nyilatkozatot.

Ebben kell a Polgármesteri Hivatal felé nyilatkozni, hogy van-e olyan örökéség, ami hagyatéki eljárás megindítását teszi szükségessé (általában ingatlan, autó, bankszámla), illetőleg, hogy a megkeresett jelentse be az általa ismert lehetséges örökösöket.

Ha a megkeresett személy azt jelenti be, hogy szükséges a hagyatéki eljárás, megidézik a Polgármesteri Hivatalba, ahol felveszik vele a részletes hagyatéki jegyzőkönyvet (ha nem szükséges helyszíni eljárás).

Ezt küldik tovább a közjegyzőnek, aki ugyan kutat a lehetséges örökösök után (pl. végrendeti nyilvántartás megnézik, stb.), de ha a hagyatéki leltár felvételekor egy lehetséges törvényes örököst nem jelentettek be, akkor arról a közjegyző nem tudhat.

Célszerű ugyanakkor minden örököst bejelenteni, mert ha utóbb bukkan fel valaki, az elbonyolítja a dolgokat.