hagyatéki tárgyalás

Amíg a haszonélvezet fennáll, addig ezt is a haszonélvező használhatja, más kérdés, hogy a tőkeösszeget nem élheti fel. Amennyiben elkezdi felélni, akkor a haszonélvezet korlátozását kérheted.

Obudafan

Köszönöm a választ.

Sziasztok! Számomra egyre bonyolultabb az özvegyi jog kontra örökös kérdése.. elég idióta ez a törvény amúgy is, úgyhogy most kérdeznék. Bankszámla. Valaki magyarázza el ezt nekem, de mint az ötévesnek, hogy mi van akkor ha van egy örökös és egy özvegyi haszonélvező egyetlen bankszámlára. Fogom magam bemegyek a bankba a hagyatéki végzéssemmel, és akkor mi történik? Átutalhatom magamnak a pénzt vagy sem? ha igen mennyit? ha nem, miért nem és mikor igen? és az özvegy? Ha tudom bizonyítani, hogy ez az apám saját szerzeménye volt, akkor azt figyelembe veszik? Előre is köszönöm a válaszokat!

neverhood!

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Ebben a perben az ingatlan - és így annak 1/4-e - értékét ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg.

Többlethasználati díjat akkor érvényesíthetsz, ha te bizonyíthatóan használni kívántad 1/4 részben az ingatlant, de ettől elzárt.

A felújítás növeli az ingatlan értékét, de ennek 1/4 értékét érvényesítheti rajtad.

Meg esetleg egy-két afrikai országban.

T. ObudaFan!

Nem szívesen hagynék veszni kb. 10 milliót!
A börtön (adósoké) csak regényekben pl. Dickensnél?

Tisztelt fórumozó Szakértők!

Ha ismétlődő kérdést tennék fel, akkor elnézést...
1993-ban meghalt édesapám, aki után a családi ház felét örököltük testvéremmel 1/4-1/4 elosztásban édasanyám haszonélvezetével. Ezután testvérem édesanyámmal eltartási szerződést kötött. Édesanyám 2004-ben elhunyt.Halála után hagyatéki tárgyalás nem volt, gondolom az eltartási szerződés miatt. Testvéremmel többször próbáltam megegyezni az én 1/4 részem ügyében, sikertelenül. Elöször nevetséges összeget akart fizetni, anyám halála óta már beszélni sem lehet vele erről a dologról. Természetesen ők már 22 éve ott laknak.
Kérdéseim:
Ha nem fogadja el az általam kért összeget, de hajlandóságot mutatna a megvásárlásra, hogyan lehet elfogadható kompromisszumra jutni? (hivatalos értékbecslő?)
Ha teljesen elzárkózik a megvételtől, hogyan lehet mégis valahogy az örökrész kifizetésére szorítani?
Az örökség elvileg 2004-ben, anyám halálakor nyílt meg.(ha nem jól tudom, bocs) Lehet-e használati díjat felszámítani az eltelt 4 évre felszámítani az részem után?
Ha azóta felújításokat végeztek, növeli-e ez azt az árat,amit én kérnék a részemért? Tudom,hogy ez nem etikus, de a nemfizetés sem az.
Előre is köszönöm válaszukat!

balinta!
Akkor az van, hogy megpróbálog végrehajtani rajta, vagy hagyod a fenébe.

Kérdésem lenne: a közjegyzői hagyatéki eljáráskor a közjegyzőnek fizetendő összegbe beletarozik az elhunyt folyószámláján szereplő összeg is? Az is alapját képezi a munkadíjnak, ami után nem kell illetéket fizetni? Tud valaki segíteni? Köszönöm.

Még az előzőhöz, a csalárdság vélelme?
Mindig is tudott rólam a végrendeleti örökös, a kiadásra/megegyezésre való felszólítás pedig kb. másfél éve indult. Per kitűzve. Reagálás: 0

T. ObudaFan!

Nem igazság van, hanem jog.

Az eladott vagyon híján, ha megítélik a köteles részt, de az semmivé lett (papíron) akkor mi van? Börtön, ledolgozás?

A végrendeleti örökös leszármazói neked a végrendeleti örökös életében nem tartoznak. Halála után meg a hagyaték erejéig, vagyis ha vagyontalan, akkor megint nem tartoznak.

Tisztelt ObudaFan!

Ez azt jelenti, hogy el kell kótyavetyélni a vagyont (a végrendeleti örökösnek) és kész. Futhatok a pénz után. Vagy rosszul értelmezem?

„Vajon a végrendeleti örökös vagyontalansága esetén a leszármazói is kötelesek nekem kiadni a megítélt örökséget?”

Nem.

„Az nem indok az érvénytelenségre, hogy a végrendeletben foglalt kikötést a végrendeleti örökös nem teljesítette?”

Érvénytelenségre nem. Ugyanakkor ha a végrendeleti meghagyás azt tartalmazza, hogy az abban foglaltak megsértése esetén az örökös elesik az örökségtől, akkor elesik. Ha nem tartalmazza, akkor nem.

T. Kovács Béla Sándor !

Az nem indok az érvénytelenségre, hogy a végrendeletben foglalt kikötést a végrendeleti örökös nem teljesítette?

T ObudaFan!

A tárgyalás kitűzve. Egyelőre igazolnom kell, hogy ki vagyok, iratokkal, tanukkal a Bíróság előtt szóval a jogos követelésemet.
Az ügyvédem már ismertette az örökössel a követelésem mibenlétét iratokkal egy éve, még sincs reakció (peren kívüli egyezség), valószinűsítem az időhúzásra való játszást. Félek nem lesz semmi vagyon mire lezajlik az ügy.
Vajon a végrendeleti örökös vagyontalansága esetén a leszármazói is kötelesek nekem kiadni a megítélt örökséget? A minimumm 7 millió Ft.- ami járna nekem. Az APEH kutakodhat-e az esetlegesen elúszott vagyon miatt?

balinta!

Amennyiben nyílt örökbefogadás volt, jár a kötelesrész. Amennyiben ezt az örökös nem adja ki, polgári perben érvényesítheted. Ha már legalább egy elsőfokú ítéleted lesz - vagy enélkül is, ha a hagyatékátadó végzés a kötelesrészi igényedről rendelkezik - akkor kérhetsz biztosítási intézkedést, és akkor a végrehajtó feladata lesz megakadályozni az elkótyavetyélést.

Kedves Szelényi Tamás!

Hagyatéki eljárás megismétlésének 1 éven túl a He. szerint nincs helye.

Igen, a két "apa" ismerte egymást anno. Amikor a vér szerinti 20 éve előkerült, akkor mindenki a gyerekek (unokák) miatt összejárt.

Az örökbefogadás nyílt volt?

Hello!
Egyenesági öröklés lenne a téma...
A nagyanyám meghalt, én vagyok az egyetlen hozzátartozója (a fia, apám korábban elhalálozott). Házassságon kívül születtem, aztán anyám férje örökbe fogadott, még babaként. Mivel apám egyetemista volt a születésem idején, a nagyanyám fizetett utánam gyerektartást az örökbefogadásig. Nagyanyám egy idegen nő javára végrendelkezett, a végrendeletben az szerepel, hogy senki leszármazója nincs. (96 évesen halt meg.) Be tudom bizonyítani, hogy tartottuk családilag a kapcsolatot. Fiamat, lányomat is ismerte a dédnagymama, összejártunk már csak azért is, mert a szomszéd utcában laktunk. A Svédországból hazalátogató apám magyarországi tartózkodásakor rendszeresen az édesanyjánál lakott, az unokákkal és férjemmel is több közös programot csinált, ahogy velem is. Mindezekről számtalan dokumentum (fényképek, levelek) vannak a birtokomban és több tanu is tudja bizonyítani a kapcsolatot.
Az ügyvédem szerint jár nekem köteles-rész, de attól tartok a végrendeleti örökös elkoótyavetyéli a vagyont, hiába nyerek, ha nem tud kifizetni. A másik baj, hogy a lánya ügyvéd.
Ja még az is érdekes, hogy a végrendeleti örökös ismer engem, csak nyilván anyagi érdeke fűződött az én megtagadásomhoz. Az utóbbi években más városban éltem, a nagyanyámmal különböző okok miatt feszült volt a kapcsolat. Nem kitagadott az örökségből, hanem úgy tett, mintha nem is léteznék.
Szóval a kérdés van-e remény?

szia edenke!
itt egy mármajdnem dr. joghallgató ír!

Nem is csak a 405.000 forint jár nektek, hanem a 905.000 forintnak a fele, tehát 452.500. De gondolom ezzel nem mondok újat. Tehát ha a mostohaapa nem adja ki önként nektek a betétkönyvet, akkor ismét a bírósághoz kell majd fordulnotok, de előbb véleményem szerint meg kell majd ismételni a közjegyzői eljárást, aminek költségét az OTP fogja állni..
De van itt egy fontosabb dolog is. Mégpedig az, hogy milyen családi kapcsolatban volt édesanyád a mostohaapával mikor elhunyt, mert ha házasságban éltek, akkor még a ti részetekre ráadásul holtig tartó haszonélvezeti joga is van..ez pénzösszegnél kiváltképp érdekes lehet.

üdv

Nem ő hibázott, de a pénz felett ő rendelkezik. Elkerülheti ő is a pert azzal, ha rendelkezésetekre bocsátja ezt az összeget.

Édesanyám meghalt 2005.06.14.-én A hagyatéki tárgyalás 2006 -ban volt, ahol kiderült, az OTP -nél volt egy betétkönyve 905000 Ft.-ról. Amikor jogerőre emelkedett, mentünk a testvéreimmel - 3 an vagyunk, kivenni a pénzt. Ott közölték, hogy nem adják ki, mert a férje is szerepel rajta. Menjünk vissza a közjegyzőhöz és csináltassunk egy új hagyatéki végzést, mert nem adják ki. Ők elismerik, hogy tévedésből írták a közjegyzőnek az 1/1 -ben vagyis csak az anyukánk nevén lévő betétkönyvet. Közöltem, hogy engem hol érdekel, hogy tévedtek? Én honnan tudjam mikor tévedtek? Nem mentünk vissza, hanem írtunk Bp-re a központi OTP nek. Azok azt írták vissza, hogy az ő részükről volt a tévedés és ismételjük meg a tárgyalást a költségeinket állják. A következő levélben azt írták, hogy nem kívánnak foglalkozni az ügyünkkel. Akkor a bírósághoz fordultunk. A bíróság elutasította a kérelmünket., mondván, az OTP elismerte, hogy hibázott, minket pedig erről tájékoztattak és elnézért kértek. Van egy jogerős végzés a kezemben a közjegyzőtől és nem ér semmit az OTP hibájával szemben. Az OTP jogásza azt mondta, hogy kérjük el a férjtől, aki a mostohaapánk, a betétkönyvet és a benne lévő 405000 Ft -ot akkor kiadják. A többit a férj már kivette. Nem adta oda a betétkönyvet. Most mi legyen a teendőnk? Pereljen a mostohaapámat? Az nem lenne jó, Nem ő hibázott.