Az ügyvédek körében elég elterjedt, hogy amikor időszakos kapcsolattartás van, folyamatos nem jár. Ez nem igy van. Egyszerüen meg lehet állapitani, hogy mikor jár a kapcsolattartás. Fogni kell egy naptárat, és behuzni a páros hétvégéket (ha páratlan jár, akkor azt). Ezután a páros ünnepek első vagy második napját, attól függően, hogy melyik van megitélve. Ezután a szünidőkből az első vagy második felét (attól függ melyiket itélték meg). Ezután még a nyáriból annyit amennyit megitéltek. Ekkor rögtön kiderül, hogy pontosan mely napok járnak. Ami be van jelölve, az mind. Ha mondjuk a folyamatost és az időszakost más-más szinnel jelöljük, még azt is lehet tudni, hogy mikor jár a gyerek két jogcimen is.
A nézet viszont azért terjedt el, mert sokan ugy gondolják, hogy ha az ünnep második napja az apának jár, az első napja az anyának. Ez tévedés, bár logikus lenne. Csakhogy akkor az itéletnek ugy kellene szólnia, hogy az apát megilleti a folyamatos kapcsolattartás joga minden páros hétvégén, kivétel ha az a páros ünnep első napjára esik, ezen a napon nem jár kapcsolattartás semmilyen jogcimen.
Ez vitaalapot ad a nyári kapcsolattartásokra is. Nyáron általában egy hónapot van az apánál a gyerek, és az anyák ugy gondolják, hogy ezután ők is elvihetik egy hónapra. Igen. Ha az itélet ugy szól, hogy például minden páros hétvége, kivétel augusztus hónap, amikor folyamatos kapcsolattartás nem jár. Tehát a lényeg, hogy mindig jelölni kell, ha a szabályozott valamilyen oknál változik. Ha nem jelölik, akkor mind jár, amit ilyen módszerrel a naptárba be lehet jelölni. Ugyanis a gyámhivatal - akár tetszik neki akár nem - egyet tehet csak. Végrehajtási kérelemnél az itéletet szó, sőt betü szerint tartatja be.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu