Válás utáni közös ingatlan és annak eladása

„Amit a gyerekek után igènyeltem adókedvezmènyt,azt követeli tölem.ez jogos-e?”

Tényleg viccel. Hiszen megkapta már.

"... or both" - hogy egy klasszikust idézzek.

Vagy te viccelsz velünk, vagy ő veled.

,,közösen" bocsánat.

Termèszetesen az igènybe vett adókedvezmènyt kötösen föl èltük.

Jó napot kívánok.
El vettem a felesègem kèt gyermekèvel.közös nincs.
Ő othon van a kèt gyermekkel csak a csaladija van,nincs jovedelme.
En tartom őket.
A kèrdèsem az lenne,
Válni szeretnèk mert a kapcsolatunk megromlott,a viselkedese miatt en lelkileg- idegileg elèggè tönkre mentem ès már nem bírom,
Amit a gyerekek után igènyeltem adókedvezmènyt,azt követeli tölem.ez jogos-e? annak ellenère hogy en ugy gondolom eltartottam őket,ez a konnyítès jár nekem.
A válás beadást követően meddig vagyok köteles tartani őket?
Kártèrítèst követelhetek-e tőle ahogy bánt velem,ès ha igen,hogy tudom azt bizonyítani?
Pszichologusi velemènyre gondolok.
A lelki serelmek mellett az anyagi kihasználással együtt.
Segítő válaszokat előre is köszönöm.

Így nem jó a kérdés.
De igen, ahhoz, hogy egy törvény szerint közös szerezményi dolog különvagyon legyen, házassági vagyonjogi szerződést kell kötni. HOgy aztán az "külön" szerződés-e, és hogy "erre az egy darab ingatlanra" vonatkozik-e, teljesen mellékes.

(Én a házastársad helyében nem írnám alá. Mi oka lenne rá?)

Akkor hogy lehet csinálni, hogy az legyen? Külön házassági szerződés kell arra az egy darab ingatlanra?

Bármit beleírhatsz az adásvételibe. De attól az még nem lesz az.

Köszönöm, viszont azt beleírhatom az adásvételibe, hogy az 1/1 tulajdonrészemmel együtt ez egyben a különvagyonom is legyen?

kuda,

Igen. Főszabály szerint az is közös, ő ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos lesz, ha hivatkozik rá, be is jegyzik.

Házastársak esetén csak kivételes esetben "veszel". Azt "veszitek".

Üdvözlet!
Ha a házasságkötés után keresett pénzemből veszek pl. egy garázst, ahol az adásvételiben én vagyok a 100%-os tulaj, akkor így is a fele a házastársamé lesz? Köszönöm.

Az utolsó lakóhelyül szolgáló ingatlan használatának rendezése olyan járulékos kérdés, amelynek rendezésétől a bíróság csak akkor tekinthet el, ha a felek közösen kérik. (Lényegében tehát akkor, ha megegyeznek peren kívül.)

A közös tulajdon megszüntetése pedig egy másik kérdés, amit a bontóperrel összevonni nem is lehet.

Válás esetén, ha az egyik fél a házat el akarja adni, míg a másik ragaszkodik a közös házhasználathoz, akkor kikényszertíhető-e a ház eladása?
Illetve, ha a feleség ki tudja fizetni a ház értékének a felét a férjnek, akkor kötelezhető-e a férj a ház elhagyására?
A gyermek már nagykorú, de felsőoktatási intézményben tanul.

Máté89

Nem tudom mennyi idős vagy, talán családalapítás előtt. Ez később majd tovább fokozódhat, ha esetleg később nagyobbra cserélitek, CSOK-ot is igénybe vesztek stb. Én is a házassági szerződést javaslom, az ügyvéd segíteni fog.

Máté89,

A házasság (vagy ha élettársi kapcsolat előzi meg, akkor a kapcsolat) előtti vagyonod a különvagyonod, az váláskor külön számolandó.

De ezzel is mindig a vita van : ha most az 3/4 rész (mondjuk) 10 milliót ér, de a váláskor 30-at fog, akkor a 40 milliós ingatlanból mennyi jár neked külön : a 3/4-e, 30millió, vagy csak a befektetett pénzed, a 10 millió, és a többi feleződik?

Szóval a legtisztább az, ha erről házassági vagyonjogi szerződést köttök. Abban bárhogyan szabályozhatjátok a kérdést.

De önmagában elvileg elég az, ha _igazolhatóan_ a különvagyonodat tetted a közös ingatlanba (ezért célszerűen ne 50-50% legyen a tulajdonrész sem!).

Tisztelt ügyvéd úr.

Párommal házasságkötés után szeretnénk vásárolni egy ingatlan.
Kettőnk közül csak nekem van önerőm ami a ház vételárának 3/4 részét teszi ki. (igazolható banki megtakarítás) A fennmaradó 1/4 részét közös hitelből finanszíroznánk
Ha esetleg válásra kerülne sor akkor fele fele arányban kellene osztozni?
Vagy esetleg figyelembe vennék az én házasság előtt szerzett megtakarításom

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

dominika26

„A közös tulajdonszerzés ugye 2004-ben történt, ami alapján elvileg már nem kellene adózni”

Ez az állítás szerintem akkor lenne igaz, ha a másik rész még mindig a volt feleség tulajdona lenne. A 2018-as rész az ismerős számára 2023-ban lesz teljesen adómentes. Illetve most is az, ha a szerzett értéken adja csak el, mert adózni csakis a jövedelem után kell adózni, ami a szerzett és eladott érték közötti pozitív különbség.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egyik ismerősöm 2004-ben vásárolt egy közös lakást a volt feleségével. A válást 2017. decemberében mondták ki. Ezt követően 2018. júliusában az ismerősöm megvásárolta az exe részét a lakásból 3 millió forintért. (Ha jól tudom, a lakás értékét az ingatlanbecslő 15 millió forintban határozta meg.) A lakáson jelenleg még mindig van hitel, természetesen azt átvállalta.

A kérdésem az lenne, amennyiben most el szeretné adni a lakását, akkor hogyan kell adózni utána? A közös tulajdonszerzés ugye 2004-ben történt, ami alapján elvileg már nem kellene adózni, de ilyenkor mi a helyzet az 5 éven belül szerzett rész adózásával kapcsolatban?

Köszönöm!

Köszönöm szépen, ezek szerint egyelőre valószínűleg nincs min aggódni (az ifjabb gyerek nevében). Attól félek, hogy adott esetben (pl a nagyszülő halála után) a helyzetet akként kezelik majd, hogy ráutaló magatartással felosztották a vagyont (bár ez ellen esetleg segíthet még az is, hogy az elköltöző szülőnek a mai napig saját kulcsa van a házhoz, és be is jár, amit például az ottani gyerek által készített mindenféle videófelvételeken is lehet látni). (És igen, tudom, hogy legtisztább az lenne, ha az elköltöző szülő tenne aktívan azért, hogy a kisebbik gyerekét se semmizzék ki, és ráadásul ezt ő is tudja, de sajnos pont csak ezen a téren nem kifejezetten a cselekvés embere, pedig minden másban pillanatokon belül cselekszik.)

o-ren ishii

Tulajdonostársak között csak meglehetősen egyértelmű esetekben lehet elbirtoklást megállapítani.
Amíg haszonélvezet áll fenn, addig szerintem egyáltalán nem, mert jogcímmel használja a teljes ingatlant.

Kedves Szakértők,
egy 2007-ben indult válóperben kb 2010-ben (vagy 2011-ben) mondták ki a válást (ha fontos a pontos időpont, utánanézek). Vagyonmegosztás írásban nem történt, a gyereket gondozó szülő maradt a fele-fele tulajdonú közös házban, a (2008-ban) elköltöző szülő elhozta a bankszámláit (amelyek értéke akkor amúgy az ő házrészének kb a fele volt) (egyébként minden létező ingóság (a legutolsó törülközőig bezárólag) is a gyereket gondozó szülőnél maradt, köztük nagyobb értékű cuccok (pl antikvitások) is). Ez azért történt így, mert a gyereket gondozó szülő nem tudta volna kapásból kifizetni a másik fél részét (nyilván hitel vagy elköltözés szóba jöhetett volna), a másik fél meg nem akarta a vég nélküli pereskedéseket, épp elég volt az a pár év, amíg a válás kimondásáig eljutottak (úgy, hogy szinte semmilyen részletkérdésben nem vitázott semmit). Ráadásként a házon a bennmaradó szülő anyjának haszonélvezeti joga is van (amellyel amúgy soha nem élt, ő most már bőven 80 felett van, egy másik, önálló lakásban él, itt nem fizetett és nem is fizettetett soha semmit).
A kérdésem, hogy 15 év elteltével az elköltöző szülő fele házát elbirtokolja-e a bent élő szülő?
Ha igen, lehet-e ez ellen anélkül tenni, hogy egy sokéves vagyonmegosztási pert indítanának? (Nem cél sem a gyerek, sem a gondozó szülőjük kirakása a házból, viszont az elköltöző szülőnek azóta született újabb gyereke, és az nem mindegy, hogy ő esetleg mit örököl vagy sem, lesz-e fedél a feje felett vagy sem, ha az elköltöző szülő mostani lakásából a régebbi gyerek örököl de visszafele nem.)
Ha a válasz a haszonélvező léte miatt a nem, akkor az ő halála után már elbirtokolhatja, vagy esetleg akkor kezdődik elölről a 15 év?
Köszönöm szépen a hozzászólásokat.

További pozitívum számomra, hogy (ha jól értelmezem), így még illetékmentes is lesz a vagyonszerzés.
(házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése)

„Náluk ez a gyakorlat.”

Akkor már nincs is kérdés.

Az imént beszéltem az Unicredit ügyintézőjével.
Náluk ez a gyakorlat. A házas felek ügyvéd előtt nyilatkoznak a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről, az érintett ingatlan tekintetében. Ezek után bármelyik fél önállóan kaphat hitelt a kivásárláshoz.