Rendkívüli láthatás

köszönöm mindenkinek. Tiszta a dolog. Látom a jogszabályi változást ami történt az ügyben.
A megállapodáskor temészetesen figyelembe vettünk minden szempontot amit végig lehet gondolni. Anyuka már elköltözött, így most 25 percre laknak (nem BP-en) szóval dugóra nincs esély. BP-en 25 perc alatt minden gyerek eljut az oviba? nem gondolom. A szervezés, különóra, tanfolyam, pakolás stb rész az szerintem csupán megfelelő szervezettség, elszántság és pénz kérdése. Már most sok dologból 2 van a gyereknek mert így egyszerűbb. Igen igaz ehhez fel kell nőni, amit úgy gondolom anyukával már meg is tettünk. ha már ennyire idióták voltunk korábban legalább most jöjjön meg az eszünk.
Az 5 nap folyamatos láthatás szép valóban szép, de az odafigyelés, gyermektartás és házból való kifizetés is szép részemről. SZerintem egy mai magyar átlagfizetést fizetni egy 3 éves gyermek után mint gyermektartási díj... hát ha julius - augusztusban ezt anyuka a gyermekre tudja költeni (ugye 1 hónapot lesznek együtt) akkor igen jó nyár lesz az idei. Nem panaszkodom és nem is neheztelek emiatt ebben állapodtunk meg és mivel példaértékű szerintem ahogyan kezeljük a helyzetet így a gyermekünknek tesszük ezzel a legjobbat.Igyekszünk. Köszönöm még egyszer.

Nincs mit.

bocsi figyelmetlen voltam és megnyugodtam ködzönöm Obudafan.

Szoma ,szerintem,ha ezt szokja meg a gyerek,akkor semmi se fog történni.A lényeg a rendszeresség.Én olyanról tudok,hogy szerda,csütörtök van megállapítva hétközben plusszban,a gyerek már iskolás,nincs semmi gond.Igaz apuka tanul vele,sőt talán szigorúbban veszi a gyakorlást,mint anyuka.A baj akkor van,ha néha viszik,néha nem.Ehhez fel kell nőni mindenkinek.

Az egy 2004-es hozzászólás volt, még igencsak eltérő jogszabályi környezetben.

Derill Esomosnak írt válasza után elbizonytalanodtam, mert a húsvéti szünet a tavaszi szünet része. Elírás történt, mely szerint a konkrét ünnepet említve van folyamatos kapcsolattartás ez idő alatt?

• VISSZACSOMAGOLÁSÁT.HÁT ÉN NEM TENNÉM EZT A GYERMEKKEL!!!Mint nekünk felnőtteknek is kell, hogy környezetváltozáskor áthangolodjunk,ez a gyereknek is kell. EZ AZ UGYMOND JOCSELEKEDET,SZERINTEM LELKILEG UGY TÖNKRETESZI MAJD A GYEREKET,AZTÁN JÖNNEK E BETEGSÉGEK....NA AKKOR HOGYAN TOVÁBB LÁTHATÁS????Hát nem irigylem a gyermek előtt állo időszakot. Vagy netán egy házban,de külön lakásban fogtok lakni???

Ha minden 14 napból 5 a Tied,akkor a gyerek 18 éves koráig nem lehet 2 hetet az anyjával,aki lényegében nevelni fogja.Hát nem furcsa?Egyezzetek meg ,hogy mindkettőtöknek van nyáron két hete,szerintem anyuka se fogja elutasítani.

Hiába furcsa,a leírtakból ez következik. Viszont a folyamatos kapcsolattartásra az 5 nap igen szép.

köszönöm a választ, sajnos még most sem tiszta számomra ez a dolog. A leírtak szeriint akkor semmi esélyem a gyermekemmel folyamatosan eltölteni 2 hetet amíg 18 éves nem lesz? (persze ha nem tudunk ebben megállapodni a gyermek anyjával)hiszen az én 2 hetemből mindig le lesz csípve 5 nap. Számomra igen furcsa volna ha így lenne...

„Kérdés nyáron (jul, aug) a gyermekem 2szer 2 hetet lehet velem, vagy ezen felül még a páros heteken szerdától vasárnapig is, ahogyan az a rendes kapcsolattartásból következne?”

Az utóbbi, azzal az eltéréssel, hogy az anyát is megilleti az időszakos kapcsolattartás (pont olyan mértékben, mint az öné), és akkor az ön folyamatos kapcsolattartása szünetel.

Kérdésem az alábbiakhoz nagyon hasonló. Válásunk folyamatban van, közös megegyezéshez a szüséges megállapodást aláírtuk és beadtuk a bírósághoz. A gyermek az anyjával él de én is sok időt próbálok a gyermekemmel tölteni. Gyermekünk 2 hetente 5 napot van velem rendes kapcsolattartás címén továbbá megállapodtunk a rendkívüli kapcsolattartás részleteiről is.(ovodai/iskolai szünet második fele, nyáron 2szer2hét). A megállapodásunkban szerepel egy érdekes mondat, hogy a rendkívüli kapcsolattartás alatt a rendes kapcsolattartás szünetel. Kérdés nyáron (jul, aug) a gyermekem 2szer 2 hetet lehet velem, vagy ezen felül még a páros heteken szerdától vasárnapig is, ahogyan az a rendes kapcsolattartásból következne?

Kincs nem egészen a kérdésére válaszolt. Tehát a válasz: attól függ, hogy szól a jogerős kapcsolattartást szabályozó határozat. A határozatok sajnos pontatlanok. A lényeg: mindig a jogosult (jelen esetben az apa) kapcsolattartási jogát szabályozza a hatóság. Ebből születnek jogértelmezési problémák. Ugyanis mindaz jár az apának, ami a jogerős határozatban szerepel. Nézzük például a husvéti szünetet. Ha az apa folyamatos kapcsolattartási joga páratlan hétvégén van péntek este 6 órától vasárnap este 6 óráig, továbbá időszakosként a páros ünnepek második napja jár neki, és a szünidő második fele, akkor az a helyzet is előfordulhat, hogy egyáltalán nincs az anyánál a gyerek. Ugyanis 8-13-ig volt szünet. 8-a péntek volt. Ekkor délután 6-kor már az apáé a gyermek, és folyamatos kapcsolattartáson van nála. Szombaton és vasárnap ugyszintén, este 6-ig. Hétfő husvét második napja, ekkor mint a páros ünnep második napjaként időszakos kapcsolattartáson, és ha kedd 13-ig van szünet, onnan visszafelé számolva két és fél nap van, tehát vasárnap déltől lenne szünidei kapcsolattartáson. Vasárnap déltől tehát több jogcimen is az apánál van a gyermek: folyamatos kapcsolattartáson és időszakoson mint a szünidő fele.
Azt azonban ne felejtsük el, hogy általában a legjobb esetben is maximum 100 nap körül van egy apánál a gyermek egy évben, mig az anyánál a maradék 265 napot. Ez rugalmas hozzáállással megoldható, ami azt jelenti, hogy az anya, akinél egyébként is jóval többet van a gyermek mint az apánál odaadhatja mindig az apának a gyermeket, amikor egyébként nem tud vele lenni (amikor tehát a családtagjaira bizná). Ekkor nyilván az apa is beleegyezne, hogy ilyenkor egy-egy napot, például a páros ünnep első napját az anyánál töltse a gyermek. Vagy van egy másik lehetőség, kérni kell a kapcsolattartás hatósági szabályozását ilyen módon: az apa jogosult folyamatos kapcsolattartásra minden páratlan hétvégén, kivétel, ha az a páros ünnepek első napjára esik, ezen a napon kapcsolattartási joga nincs (a páros ünnepek első napját az anyánál, második napját az apánál tölti a gyermek).
Ugyanilyen problémás kérdés kapcsolattartás során a szenteste kérdése. Sok biróság már kivédi azzal, ha ugy szabályozza, hogy minden páros évben a páros ünnepek második napja, páratlan évben első napja illeti meg az apát.

Iratbetekintési jog: az ügyféli jogok nem csak a szülőt illetik meg, hanem indenkit, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti és ezt bizonyitani tudja (1957. évi IV. törvény - Áe. 3. §). Az iratbetekintési kérelem tartalmától függ, hogy mit mutat meg a gyámhivatal. Ha az ügyfél az egész iratot meg akarja tekinteni, és az egész irat tekintetében tudja bizonyitani, hogy a jogát, vagy jogos érdekét érinti, akkor az egész iratot megnézheti. Például: a gyámhivatalok általában egy kiskoru iratanyagát teljes egészében együtt tárolják, függetlenül attól, hogy milyen ügye van a gyereknek (vagyoni, családi jogállás, átmeneti nevelés stb.). Ha családi jogállás ügyében nyilatkoztatja a gyámhivatal a vélelmezett apát (azt a személyt, akit az anya apaként nevezett meg), az ő iratbetekintési joga csak a saját, és az anya családi jogállással kapcsolatos nyilaktozatának megtekintésére terjed ki, ugyanakkor nem tekinthet bele a gyermek vagyoni ügyébe. De ha például a vér szerinti bejegyzett szülő akar betekinteni, ő a teljes iratanyagba bármikor betekinthet (néhány kivételt az Áe. 41. § (3) bekezdés szabályoz.

Szia!:)
Nem igazán derül ki az írásodból, hogy egyáltalán már VAN-E kapcsolattartást szabályozó gyámhivatali határozat avagy bírósági végzés/ítélet. Ha nincs, akkor mérvadó, hogy egyezzenek meg a szülők szóban. Ha ez az egyezség nem tetszik valamelyik félnek, na, akkor jön a hatóság. Mégpedig: ha van gyermekelhelyezést kimondó ítélet, akkor a jogerőre emelkedésétől 2 évig számítva csakis annál a bíróságnál kezdeményezheted/kérheted a kapcsolattartás szabályozását (rendes és rendkívüli), amelyik a gyermekelhelyezésben döntött. Ha elmúlt 2 év, akkor a lakhely szerint illetékes gyámhivatalhoz lehet bemenni és kérelmezni. Mindig az a gyámhivatal jár el, akinek az illetékességi területén van az állandó lakóhelye annak a szülőnek, akinél elhelyezték a gyermekeket. Erről bővebbet (mármint a kérdésed első felét megválaszolni) nem tudok, ameddig a fentiekhez nincs támpont.
Más: iratbetekintési jog. Ügyfélnek számítasz? Te vagy az apa avagy az anya vagy valamelyik szülő élettársa/házastársa? Akkor nyerhetsz betekintést az iratokba, ha ügyfélnek számítasz, azaz: te vagy valamelyik szülő, tehát: érintett vagy. Ellenkező esetben nem!
Ha pedig szülő vagy, akkor - hacsak az ellentétes érdekű ügyfél (másik szülő) - nem kérte adatai bizalmasan történő kezelését, akkor betekinthetsz a jegyzőkönyvbe, sőt: másolatot is kérhetsz róla!

Szeretném megtudni, hogyan számítandó az óvodai/iskolai szünetekből a látogató szülő rendkívüli láthatásának napjai.
Egészen konkrétan, ha a két hetes szünetből a fele illeti az apát, létezhet-e, hogy a gyermek jog szerint csak 4 napot tölt otthon és 10-et az apánál? Ha rendkívüli láthatás van, akkor ahhoz még extrában számolandó a rendes láthatás hétvégéje, illetve a páros ünnepek megosztása?

Még egy kérdés: a gyámhatóságnál külön-külön iratonként kell kérvényezni az iratbetekintést, vagy egyszeri kérelem után kötelesek minden jegyzőkönyvet az érintettnek bemutatni?

Köszönöm.