Gyermektartási per

(Minden nőgyógyászati rendelő ajtajára ki kellene tenni egy ilyesmi tartalmú figyelmeztető táblát - alapos megfontolás végett. Lehet hogy kevesebb lenne a világra hozandó gyermek, de ha már abban segít, hogy a meggondolatlan kapcsolat "kockázattal" jár - tán megérte.

Igen, a nő alapvetően magának szüli és neveli a magzatát, csak hát a boltban nem adnak semmit ingyen... Így ha semmi másra, de az "apukák" a t.díj miatt szükségesek lehetnek.)

Részemről zárva.

gyerek még...
reméljük majd felnő ahhoz a felelősséghez, amit a nyakatokba vettetek.

(én egyébként azt gondolom, hogy gyereket mindenki magának vállal, és csak akkor akarjon gyereket, ha képes egyedül is gondoskodni róla. Bármikor kiderülhet, hogy a másik szülő alkalmatlan, közbejöhet betegség, halál, munkanélküliség, bármi. És ez nem egy rendkívüli tragédia, hanem a dolgok lehető legtipikusabb lefolyása.)

Köszönöm a választ, igazad van, én is felelős vagyok a születéséért, de én meg sem próbálok kibújni a felelősség alól.kettőnk között ennyi a különbség.én mindent a pici érdekében teszek, ő meg csak azon van, hogy őt minél kissebb felelőség terhelje.csak ezt sérelmezem, és elnézést a nem ideillő stílusomért, csak kicsit elragadtattam magam.

bocimama

A gyermek fogamzásáért te éppen úgy felelős vagy mint az általad mamlasznak nevezett fiatalember. És hogy sarkítsak egy kicsit: a megszületéséért mégjobban...

Minden egyéb más amit írtál stimt.

Amúgy ma (= 2008 év végén 2009 év elején) külföldön munkát találni sokkal nehezebb mint pár évvel ezelőtt, mégha van nyelvtudás és megfelelő szakmai végzettség is. Az ismert gazdasági válság az EU országait is súlytja, ott is egyre több a munkanélküli ember.

Itthon sok a "munkaközvetítő" aki csak lehúzza a szerencsétlen delikvensről az x tízezernyi sápot, miközben munka az nincs...

a gyámügyesnek csak a volt gyámolt érdekeit kell néznie, valószínűleg ezért érzed így. A bíró meg fog vizsgálni minden szempontot, és meg fognak ítélni egy méltányos tartásdíjat a gyermeknek.

Az, hogy haragban vagytok, e kérdésben semmilyen jelentőséggel nem bír.

Köszönöm szépen a válaszokat, bár nekem nem célom minél több bőrt lehúzni az apáról, mert tényleg csak annyi kell, amit ki is tud fizetni és a gyerkőcnek elégséges, hanem jobban érdekel az, hogy a gyámügyis(az ex elmondása alpján)az ő érdekeit fogja szem előtt tartani, nem a gyermekét.Szóval szerintem elég necces, hogy a gyámügyi kirendelt inkább védi a 19 éves nagykorú mamlaszt, aki nem képes vállalni tetteiért a felelőségét, és inkább az anyát igyekszik lejáratni, minthogy egy pici lány érdekeit nézze, aki csonka családban él.Mindezt azért, mert haragban vagyunk.

Külföldi munkát végző kötelezett által fizetett tartásdíj alapján a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásra kötelezett által belföldi munkaviszonyára megállapított munkabért kell érteni. A fentiekből következik, hogy elsődlegesen a külföldi munkavállalók belföldi jövedelmét kell bizonyítani. Ha ilyen nincs, akkor a kötelezett korábbi belföldi jövedelmét kell feltárni, illetve a tartós külföldi tartózkodás után ugyanazon időszakra vonatkozó azonos munkakört betöltő dolgozók átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani.

Nem tartható az az álláspont, hogy a belföldi munkahely hiányában legfeljebb az alkalmi munkásnak - bírói gyakorlat által elfogadott - átlagos jövedelme képezné az elszámolás alapját. Sokszor a belföldön elért jövedelem kevesebb, mint a külföldi díjazás és az abból megállapítható gyermektartásdíj nem elégséges a gyermek tartására, ilyen esetben a Csjt. 69/C. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva, mindkét szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyainak figyelembe vételével kell a tartásdíj összegét - a tényleges teljesítőképesség alapján - megállapítani.
A munkahelyek megszűnéséből adódó elhelyezkedési nehézségek miatt a határmenti településen élők gyakran vállalnak külföldön - pl. Ausztriában - alkalmi munkát. A külföldön végzett alkalmi munka és a hazai viszonyok között végzett alkalmi munka között azonosság nem vonható. Amíg a külföldi alkalmi munkavállalásból származó jövedelmet a tartásra kötelezett valutában kapja, de ebből kell a külföldi tartózkodással felmerülő szállás-, élelmezési- és utazási költségeket is fizetni, addig a hazai alkalmi munka díját ilyen kiadások nem terhelik.
A külföldön végzett alkalmi munka tényleges értékét az indokolt kiadások levonásával kell meghatározni és az átváltásnak megfelelő forint ellenértékét kell a tartásdíj alapjául figyelembe venni. Az esetben, ha arra történik hivatkozás a kötelezett részéről, hogy a keresményét műszaki cikkek vásárlására fordította, azok ellenértékéből is lehet következtetni a ténylegesen elért jövedelem összegére.

(forrás: Csjt kommentár)

Egy eltartott gyermek esetében a kötelezett mindenkori havi jövedelmének 15-25%-a állapítható meg t.díj címén, a 20% középarányos. Csak írtam...

„legalább 20%-ot, ezt jó ha tudod.”
az az ítélkezési gyakorlat szerint LEGFELJEBB 20 százalék, de méginkább sokkal kevesebb.

Hát további érdekelt fél nincs a dologban... Vagyis ha velük meg tudsz egyezni az okés, és azt a bíróság el is fogadja., jogerős végzést hoz, annak alapján ha a továbbiakban esetleg nem fizet a fiatalember, ráküldheted a végrehajtót., előbb utóbb csak lesz majd saját kocsija, lakása stb. (Ha ügyes egy végrehajtó egy követelés akár soha sem évül el...)

Az apa kinti jövedelméből is kapnod kell legalább 20%-ot, ezt jó ha tudod.

A t.díj elmaradás visszamenőleg 6 hónapig érvényesíthető.

Monalisa
laikus hozzászóló

Jó napot mindenkinek!A történet dióhéjban:
A párommal együtt éltünk, és lett egy pici lányunk.Szakításunkkor megállapodtunk a gyerektartás összegében, a fizetéséhez és a gyerkőc szükségletéhez mérten.csakhogy:az első hónapban nem fizetett, a 2.-ban igen, a 3.-ban megint nem.ekkor a bírósághoz fordultam, mert sehogy nem tudtam elérni a volt páromat, úgy véltem, le kíván "lépni".sajnos a peres eljárást meindítottam, de utána már rendesen fizetett, minden hó.-ban.mivel ő gyámgyerek volt(most 19. éves)és ő külföldre megy dolgozni, így a bíróságra nem jön el, csak egy gyámügyis(aki őt képviseli)és a nevelőanyukája.még nem kaptunk idézést, de peren kívüli megegyezést szeretnék.A gyámügyissel és nevelőanyukával tárgyaljak erről??

A tárgyaláson mindenképpen jelezze az apa, hogy összesen hány gyermeket tart el - ebbe beleszámit az is, aki a háztartásában nevelkedik, és az is, aki nem. Összesen a jövedelme 50 százalékáig terjedhet a tartásdij összege. A biróság vizsgálni fogja, hogy melyik gyerek után mennyi tartásdijat fizet. Visszamenőleges tartás megállapitása ilyenkor azért nem jöhet szóba, mert ha már esedékesként vonják a jövedelme 50 százalékát, akkor ennél többet már nem vonhatnak le. Egyébként azt is jelezze, hogy milyen kötelező fizetnivalói vannak, a biróság ezt is figyelembe szokta venni, amennyiben szükséges kiadás pl. lakástörlesztés. A biróságoknak ugyanis nem az ellehetetlenités a céljuk. Igaz, azt is figyelembe fogja venni, hogy a bevallott jövedelem és az életszinvonal mennyire fedi egymást. Ha minimálbért vall be valaki, közben mercivel jár és 5 szobás házban lakik, akkor a biróság is körberöhögi, és az életszinvonal alapján fogja megbecsülni a tényleges jövedelmét.

Köszönöm Derill, elnézést ha kicsit heves volt a válasz, de én mindkét oldalt egyszerre látom és benne élek, az apa aki fizet és az anya aki nem kap semmit. Lenne még egy kérdésem. Az anya a jelenlegi tartásdíj összegének a dupláját kéri. Lehet hogy közhely, de nem arról van szó, hogy nem akarunk annyit fizetni, csak egyszerűen nem tudnánk. Van még két gyermeke páromnak, akik után szintén fizeti a tartásdíjat. Õk külön háztartásban élnek más városban. Ha jól tudom a törvény úgy szól, hogy nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe egyik gyermek sem, főleg ha más háztartásban élnek. Ha a bíróság megadja a kért összeget, akkor azt hárommal megszorozva, nemhogy nem marad semmi, még minuszban is vagyunk. Hitelünk van, de sajnos ritka aki anélkül boldogul. Szerinted mire számíthatunk? Párom felajánlott egy magasabb összeget, ami kb. 4 ezer forinttal lenne kevesebb mint amit az anya kér, de ha azt három gyermekre nézem nekünk már 12 ezer forint. Előre is köszönöm a válaszokat. Még egy kérdés: mi a helyzet a tartásdíj visszamenőleges megítélésével? Az minden esetben megtörténik 6 hónapra visszamenőleg?
Köszi

Maice: olvasd el még egyszer:))) Nem azt irtam, hogy a gyerek kellemetlen, hanem azt, hogy a kötelezettségek kellemetlenek, és itt kimondottan a tartásdij fizetésére gondoltam.

Az egy levegő szivásról pedig csak annyit, hogy sajnos ez a dologgal jár. Amikor a gyermek ballag, vagy amikor a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről kell majd egyezséget kötni, akkor is egy levelegőt kell szivni az anyával. Tudomásul kell venni, hogy már nem szeretik egymást a szülők, de attól még szülők maradnak. Nem kell, hogy szeressék egymást, de a gyermek érdekében kötelességük együttmüködni.

Aki végigolvassa az általam leirtakat - nem csak ezt, hanem mindent amit irtam - az láthatja, hogy egyáltalán nem vagyok anyapárti, de apapárti sem. Egyszerüen ugy gondolom, hogy nemre tekintet nélkül egyformán kellene elbirálni a kérdéseket, kizárólag a jogszabályok, a körülmények és a gyermek érdekei alapján. Természetesen mindenki a gyermek érdekére hivatkozik, csakhogy a mai magyar közhatalmi szerveknél döntően nők dolgoznak, és a régi szokásjogokm iatt ugy gondolják, kizárólag az áll a gyermekek érdekében, ha azokat a nők nevelik. Ha egy férfi és egy nő teljesen azonos mértékben allkalmas a gyermek nevelésére, minden esetben - kivétel nélkül - az anyánál helyezik el a gyermeket. A jogszabályok is teljes mértékben diszkriminativak és nők irányában kedvezőek, hiszen a kapcsolattartás esetében általában a nők vannak kötelezetti helyzetben. A Gyer. például kizárólag azt tisztázza, hogy mi a helyzet, hogy ha a jogosult oldalán marad el a kapcsolattartást, a kötelezetti oldalt meg sem emliti, tehát nem tudni, hogy mikor marad el jogszerüen a kötelezett oldalán. Kizárólag a joggal való visszaélés szabályának alkalmazása ad segitséget ez ügyben. Ugyanez a helyzet a kapcsolattartás miatti veszélyeztetés kimondásánál, amikor csak azt tárgyalja, hogy ha a gyermeket nevelő szülő ellen nevelik a gyermeket, akkor az büncselekmény. Szintén csak analógia alapján állapitható meg az, hogy nyilván az is büncselekmény, ha a jogosult ellen nevelik.
Ugyanakkor a tartásdij fizetési kötelezettségnél tényleg jellemző, hogy a fizetési kötelezettség alól a kötelezettek megpróbálnak balamilyen mértékben kibujni. Tartásdijnál viszont általában a férfiak vannak kötelezetti helyzetben, hiszen általában a nőknél helyezik el a gyermeket, saját tapasztalataim szerint egyébként még akkor is, ha a férj alkalmasabb volna a gyermek nevelésére, ha kicsi korától ő gondozta, ő pelenkázta, akkor is az anyánál helyezik el, kizárólag azért, mert ő az anya, és persze mert általában a döntéshozó is nő. Amikor nem ilyen itéletet láttam - eddig csak kettőt - akkor mindig meglepődtem. Aztán amikor megnéztem ki hozta az itéletet, mindkét esetben férfi volt.
Ugyanakkor férfi birótól is láttam már olyan itéletet, amely egyértelmüen anyapárti volt. Az ana bejelentése alapján, az anya által vitt szakvéleményre tekintettel korlátozta a biróság az apa kapcsolattartási jogát, és előzetesen végrehajthatónak nyilvánitotta a végzést. Pedig ekkor már a kezében volt egy másik szakvélemény a Szegedi Orvosszakértői Intézettől, mely leirta, hogy nyilvánvalóan szakmaiatlan az anya szakvéleménye. Később a biróság meghallgatta az anya szakértőjét, aki közölte, hogy szakvéleményét bár fenntartásokkal, de fenntartja. Nem tudom, hogy milyen szakvélemény az, amit saját készitője fenntartásokkal fogad el. Ezután a biróság a korlátozást megszüntette, de "elfelejtette" azonnal végrehajthatóvá tenni. Ennek következtében az apa ugyan nyáron két hetet lehetett gyermekével egyhuzamban, azonban szeptembertől ujra csak kéthetente két órát láthatta a gyermekét, mert az anya ragaszkodott hozzá, hogy a jogerős korlátozó végzés szerint adja oda a gyermeket. Természetesen a korlátozás megszüntetéséről szólót pedig megfellebbezte. Azt csak megemlitem, hogy egyébként az apa szülész-nőgyógyász, aki naponta segit világra gyermekeket, és mindenki gyermekét láthatja, csak a sajátját nem, mert az anya igy döntött, a hatóságok pedig képtelenek érvényt szerezni a jogerős birói határozatban foglaltaknak.

Szóval sok fura dolgot láttam már.

Még egy gondolat. Elég durva feltételezés, hogy egy gyerek kellemetlen. A gyermek jogait nem sértem, ha nem vagyok hajlandó kapcsolatot létesíteni a kedves anyukával.

A választ köszönöm. De az utolsó pár mondat... A körülményeket nem ismeri ön sem. Párom mindenféle végzés és hivatalos kötelezettség nélkül is fizetett tartásdíjat évek óta és fog is minden szó nélkül. A kérdést nem azért tettem fel mert ki akarom játszani az "anyát", hanem mert nem akarunk vele egy levegőt szívni a tárgyalóteremben. Érdekes dolog, hogy elvált szülők esetében valahogy mindig az anya a szent és a szegény akit sajnálni kell, de a körülmények ismerete nélkül, nem biztos hogy így kellene nyilatkozni!!

Nem. Tehát nincs arra lehetőség, hogy a felperes jelenléte nélkül nyilatkozzon, csak akkor, ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson a saját hibájából. De ez esetben is kézbesitik részére a tárgyalás jegyzőkönyvét.

Ugyanis a felperes kérdéseket tehet fel a tanuként meghallgatott személynek, illetve az alperes által előadottakra nyilatkozhat. Jelen esetben pedig vagy ügyfélként (mint alperes), vagy tanuként hallgatják meg az alperest. Ha ügyféli pozicióban, akkor elvileg azt hazudik amit jónak lát, viszont a rosszhiszemü pervitel esetén (például ha rendszeresen nem jelenik meg a tárgyalásokon, és ezzel huzza az időt) a biróság komoly birságot szabhat ki vele szemben. Ha tanuként, akkor viszont hamis tanuzásért felel.
Maice válaszát értem. Nem véletlenül volt "kedves". Egyértelmü az Ön leveléből, hogy ki akarják "játszani" az anyát. Márpedig a gyermek jogai elsődlegesek. Ugy gondolom, hogy ha az Ön párja nem akart gyereket, akkor talán védekeznie kellett volna, ha viszont a gyermek már megvan, akkor teljesitenie kell a kötelezettségeit, még akkor is, ha ez kellemetlen.

session id!
Kerülhetsz még te is ilyen helyzetbe, remélem akkor majd te is hasonlóan kedves választ kapsz!!!!!!!!!

Akkor fuss egy ügyvédhez.

Sziasztok!

Nem vagyok türelmetlen, de sürgősen tudnom kéne a választ, közel van a tárgyalás!!!!

Sziasztok!

Sürgős segítségre lenne szükségem a következő dologban.
Párom az alperes egy jelenleg folyó gyermektartási és gyermekelhelyezési perben. A volt élettársa a felperes. Az elhelyezés nem vitatott, a gond a gyermektartással van. Párom és a felperes között a viszony nagyon nagy mértékben elmérgesedett, a felperes sokszor társaságban sem tud kultúráltan viselkedni a párommal szemben. Eddig két per zajlott le, de a felperes vitatja párom havi kiadásait, holott az első tárgyaláson még egyetértett mindennel. (meg lehet változtatni a véleményt egyik tárgyalásról a másikra?) Párom éppen a fent leírtak miatt nem jelent meg személyesen egyik tárgyaláson sem, de természetesen szabályos nyilatkozattétel mindkét esetben megtörtént. Most a felperes követeli, hogy a következő tárgyaláson párom személyesen jelenjen meg, hogy a bíróság személyesen hallgassa meg, a havi kiadásokat illetően. Ezt a bíróság jóváhagyta és most személyesen beidézte. Természetesen így párommal együtt meg is jelenünk az adott időpontban, de kérdésem az lenne, hogy kérhetjük-e azt a bíróságtól, hogy páromat egy olyan időpontban hallgassa meg a bírónő, amikor a felperes nem tartózkodik a tárgyalóteremben. Ez nagyon fontos lenne nekünk! Ha van erre bármilyen lehetőség, írjátok meg légyszíves milyen módon érhetjük ezt el, s mire lehet hivatkozni!

Előre is köszönöm mindenkinek
Mónika