gondnokság alá helyezés

Apukád nyugdíját saját érdekében már most neked kellene kezelni és csak napi szinten hagyni nála egy kis költőpénzt, ha azt elveszti ill. ellopják akkora baj még nincs. A pénz nagyrészét általad a rezsijére, a megélhetésére fordítani.

A gondnokság alá helyezés a gyámhatóságnál indul, lesz bírósági eljárás - azon belül is igazságügyi elmeszakorvosi vizsgálat. Szóval nem egyik napról a másikra az ezen eljárás. Van amikor nem a családtagot és/vagy a rokont jelölik ki gondoknak.

Nem. (Majd ha meghal - de akkor is csak az örökség erejéig.)

Tisztelt Hölgyek és Urak!
A következőre szeretnék választ vagy tanácsot kapni:
Apám egyetlen, egyenesági leszármazottja, gyermeke vagyok.Anyám már jó ideje meghalt.Apám mostanra ért olyan állapotba, hogy már nem ért a hivatalos ügyek intézéséhez, elhagyja a pénzét, ellopják tőle, mert nem figyel, elfeledkezik pénzügyei állásáról...stb.Sok adósságot, tartozást halmozott fel, amit a nyugdíjából képtelenség kifizetni, még részletekben is.
Semmilyen tulajdona, vagyona nincs, csak a nyugdíja.
Ha én vállalom a gondnokságot, akkor ezek a tartozások átterhelődhetnek rám?
Köszönöm a válaszokat és tanácsokat előre is!

Fogadj ügyvédet.

Csak vannak gondnok visszaélések. Mint ahogy Mimóka is leírja. "Obudafan" is tudna biztosan több esetet de ö lehet, hogy fél amit meg is lehet érteni. Ebben a korrupt országban nagyon sok embert gyám alá lehet tenni. Elég az elmeorvost meg a bírónőt lefizetni. Ennyi...
Tisztelt Szakértők!
Segítséget kérek az alábbi témában!
Édesanyám haláláig cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állt.Egyedüli gyermeke vagyok,gondnoka mégsem én lehettem,bár én törődtem vele.Ahogyan az lenni szokott,egy "rokon" kihasználva Édesanyám szellemi teljes leépülését teljesen rátelepedett Édesanyáőmra,anyagilag is kihasználta,behízelgő modorával bizalmába férkőzött,az egész család ellen fordította Édesanyámat.Hiába kértem a gyámügyet,ne ezt nevezzék ki gondnoknak,hisz ismerem életvitelét,viselt dolgait,figyelembe sem vették.Pedig Édesanyámnak van egy testvére,ő is lehetett volna.
Édesanyám életének utolsó hónapjaiban lórházban volt,a gondnok fölvette a nyugdíjat,a fizetési fölszólítók meg sorba jöttek,semmi közüzemi számlát nem fizetett ki.
Rendre beküldtem ezeket a fölszólítókat a gyámügyre,kértem váltsák le a gondnokot,azt hiszem ez elég alap lett volna,hisz megszegte kötelességét.Nem tették meg.
Végül kértem eseti elszámoltatását.
Ennek az lett a vége,hogy büntető följelentést tettem ellene.A rendőrségi vizsgálat lezárult,460.000 Ft-os sikkasztást állapítottak meg,az ügyet vádemelési javaslattal küldték át az ügyészségre.
Felelős a gyámügy a történtekért,hisz nekik ugyanazt kellett volna látni,mint nekem.Ha leváltja,nem tud ennyi kárt okozni?
Kérhetem a gyámügy felelősségének a megállapítását,ha bírósági szakaszba jut az ügy??
Az érthetőbbség kedvéért megjegyzem,van egy rossz érzésem,miért volt a gyámügy ennyire a gondnok mellett!
Édesanyámnak velem közösen volt egy takarékbetétje,tehát a kettőnk nevén volt,csak együtt vehettünk ki belőle,és elhalálozási rendelkezés is volt rajta.A gyámügy engem arra szólított föl,vetessem le a nevem a betétkönyvről,mert így a bank nem tudja a gyámügyi fenntartásos betétkönyvet megnyitni.Természetesen én ezt nem tettem meg,pontosan azért,mert már akkor láttam,mit akar a gondnok,be is bizonyosodott,hogy ő ezt az egészet anyagi haszonszerzés miatt csinálta.
Történtek próbálkozások a betétkönyvvel a bankban,de természetesen nem tudtak hozzájutni a pénzhez.
Vajon mi volt a gyámügyes és a gondnok közös terve??
A hagyatéki végzés után sem számolt el felém,mint egyedüli örökös felé.Édesanyám halála napján vette föl az utolsó nyugdíját,hiába volt benne a gyámügy fölmentő határozatában,hogy majd a hagyatéki végzés után el kell számolnia,nem történt meg,Édesanyám családi ékszereit sem adta vissza.
A gyámügynek nem kellett volna kontrollálni,hogy megtette-e az elszámolást?
Azt az eseti elszámolást,amit én nem fogadtam el,följelentést tettem,meg is állta a helyét a rendőrségen,a gyámügy miért fogadta el?
Nem kellett volna nekik följelentést tenni??
Megjegyezni kivánom mélységesen fölháborítónak tartom,kihasználni valakinek szellemi leépülését,egy gondolkodni nem tudó embert pont az károsít meg,akire azt bízták,hogy kezelje a vagyonát a gondnokoltnak.
Hát kezelte saját maga javára.
Legfölháborítóbb,hogy a gyámügy ehhez segítségére volt.
Gond lehet a gyámügy körül,azt hiszem.Ebben az időben történt városunkban,hogy a szoc.otthon vezetője fölakasztotta magát,mert kipattant,hogy nincsenek rendben a gondnokság alá helyezett idős emberek pénzei.Ebben a gyámügyynek is benne kellett lenni,úgy gondolom.
Természetesen az ügy agyon van hallgatva,de hát ez kis város,és a megkárosított emberek hozzátartozói nem fogják befogni a szájukat.
Kérem írják le véleményüket,és adjanak tanácsot arra vonatkozóan,hogy jól gondolom-e,van felelőssége a gyámügynek a történtekben
Mimóka

„Pd. egy gyám alatt levő betelefonáló elmondta, hogy a Kft-jét minden indok nélkül a gondnoka a saját nevére íratta. ”

Az azért nem olyan egyszerű, ahhoz eseti gondnokot kell kirendelni a gondnokolt részére, különben érvénytelen lesz a szerződés.

Tisztelt Fórumozók!!
Lenne egy kérdésem. Tud-e valaki olyan esetekről amikor a gondnok a gondnokolttal szemben vissza élést követett el, vagyis magyarul mondva elcsalta a pénzét.
Tudom, hogy sokk becsületes ember van de gondnoknak szerintem csak nagyon ritkán felelnek meg. Oda csak, rokon, barát és ismerősök jöhetnek számításba, mint ahogy a jó működő maffiánál szokás.
A gyám ügyekkel már a Kossuth rádió is foglalkozott. Pd. egy gyám alatt levő betelefonáló elmondta, hogy a Kft-jét minden indok nélkül a gondnoka a saját nevére íratta. A másik, két eset amit én tudok. Gondnokság alatt levő nevezzük Palibácsinak kb.75 é esete. Egy régi ismerősöm akinek már sajnos nem voltak rokonai. Több mint 2,5 éve feküt a kórházba és mint bányász havi kb. 120 e Ft. nyugdíja és egy családi háza volt.
A gondnoka nagyon ritkán csak könyörgésre látogatta meg és vitt be neki pár apróságokat. De azt a kívánságát már nem teljesítette, hogy mielőtt meghalna elvigye a házát megnézni!! Nem gondolok mindjárt rosszra de azt nagyon szeretném tudni, hogy hová könyvelték el az öreg 30 havi nyugdíját meg a házát. Egy 45-éves rokonomat mivel ura halála nagyon megviselte és depresszióba esett gyám alá akarják helyezni úgy, hogy a rokonai közül senki sem akarja. Ezt a gyámügyes teljesen egyedül mint egy megszállott csinálja. Talán nem a házáért? Már a második elmeorvos szakértői vizsgálaton van túl és kb. Januárba lesz a negyedik tárgyalás amit senki sem ért.
Szerintem ha a családi házak és autók élárverezéseknél már rengeteg csalás volt akkor miért ne fordulna elö a gyámhatóságnál ahol ezt még könnyebben megtehetik.
Nem is nehéz nekik ha ilyen sok § védik őket. "A gondnokot feladata ellátása során a gyámhivatal felügyeli. A gondnok - fö szabály szerint- évente köteles elszámolni a gondnokolt vagyonával".
Szóval csak minden év végén le kell adni a számlákat és hogy a gondnok egész évben miket és kiknek vásárolt őrajta kívül senki sem tudja. Ha meg a gondnokolt elhalálozna megkapja a gondnok rokona vagy cimborája a 7 mil-ós házat kb. 2 mil-ért.!!

Kedves Tyepa!

Az alábbiakat tájékoztató jelleggel másoltam be.

Ápolási díj
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot?
Alanyi jogon járó ápolási díj esetén az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal, a méltányosságból megállapított ápolási díj esetében pedig a lakóhely szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete.

Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra?
A jegyes kivételével – az a hozzátartozó,
aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

• súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
• tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?
A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
Akinek

• segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
• hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
• mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,
• és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?
Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2013-ban 29.500,- Ft.

Kinek állapítható meg az emelt összegű ápolási díj?
Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?
Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-val (38.350,- Ft).

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

• étkezni, vagy
• tisztálkodni, vagy
• öltözködni, vagy
• illemhelyet használni, vagy
• lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

Ki állapítja meg, hogy a súlyosan fogyatékos ápolt fokozott ápolást igényel?
Az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő.

Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani?
A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.

Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti- e jövedelmi feltételhez?
Igen, az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?
Aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege?
A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a (23.600,- Ft).

Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül?
Csak abban az esetben, ha a folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Ebben az esetben a rendszeres pénzellátás összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig.
Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljen?
A törvény az ápolási díj megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen az önkormányzat megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.

Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?
Ha a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a fenti ellátás megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?
Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak, az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?
A saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

• súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
• arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?

• az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
• a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
• a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Sziasztok!
Nem tudom, hogy idevaló a téma vagy sem, nem értek hozzá, bocsánat, ha nem.
Egyik ismerősöm 76 éves anyukáját ápolja otthon (nem tudja magát ellátni, pelenkázni kell stb.) és emiatt nem tud elmenni dolgozni.
Kérdésem, hogy milyen járulékok illetik meg őt? És ezeket melyik szervnél kell igényelni?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Tyepa

Annyit külön: a cselekvőképtelenség nem azonos a mozgáskorlátozottsággal.

evia35

Javasolnám kombi autót vegyetek aminek a nagy csomagtartójába az összecsukott tolókocsi fektetve könnyen- jól elfér, valamint az egyéb utipoggyász is. (A küszöb alacsonyabb mint egy limuzin autónál, nem kell a t.kocsi be- és kirakásakor akkorát emelni.)

Pl. egy Opel Classic III 2-3 évesen 2.5 M forint körül nagyon jó választás lehet.

Ha a beteg orvosilag kerekésszék használatára szorul igényelhető részére parkolási igazolvány, az autót családtag vezetheti. (Természetesen az autót a rokkant nevére kell megvenni.) Ebben az esetben az éves súlyadóból 13e Ft-ig kedvezmény kapható.

Ha tudtok várni (...) az autó vásárlással, és ha a rokkant tagja a megyei rokkantszövetségnek, akkor a nevében pályázni lehet az Országos Szövetségnél egyszeri 600e Ft vissza nem térítendő állami támogatásra - használt autó vásárlásakor.

Az illetékes orvosszakértői bizottság határozata alapján közgyógyigazolvány valamint fogyatékossági támogatás igényelhető.

Némi utánjárások de valószínűséggel 3-4 hónap alatt megvan minden.

A gyámhatósággal kellene egyeztetni.

Szép napot Kívánok mindenkinek.
Férjem testvérét ápolom teljes ellátásra szorul cselekvő képtelen a mi gondnokságunk alatt áll.Kész pénz vagyonnal rendelkezik, fenntartásos betétben gyűjtjük a pénzét. Szeretnénk egy nagyobb kényelmesebb autót vásárolni. a kérdésem, milyen feltételekkel vásárolhatnánk az ő készpénz vagyona terhére , ugyan is az ő szállítása így lenne megoldott a mi kis opel corsa- b még a kerekes széke sem fér bele, sajnos. így nehézkes, csak betegszállítóval tudunk orvoshoz járni. El utazni meg nem is tudunk sehová pedig szívesen vinnénk a hegyekbe kirándulni ahol a szüleimnek saját kis házuk.
válaszukat előre is köszönöm

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat

• a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
• a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az előző pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

Szép napot,

olyan kérdésem lenne, hogy a gyámság alatt lévő személy valamilyen úton módon - hogyha ő i szeretné és megengedheti magának - nem támogathatja anyagilag a gyermekeit, akik már elmúltak 18 évesek?
Ez a kérdés azért jött, mert édesanyám a gyámja apukámnak, aki delirium tremens-szel került kórházba 1,5évvel ezelőtt, mi vittük be. A rövidtávú memóriája annyira megsérült, hogy délután arra sem emlékszik, hogy mit evett reggelire, ebédre. Emiatt a probléma miatt nem szívesen hagynánk otthon egyedül, így egy otthonban van jelenleg. Anyukám lett a gyámja. Én már képes vagyok eltartani magam, 24éves vagyok, jelenleg nem tanulok, viszont a húgom még csak most múlt 18éves és tanulna tovább. Viszont apukám nem tudja támogatni anyagilag, mivel a gyámügyön anyukámnak azt mondták, hogy mivel elmúlt 18éves a húgom, így el tud menni dolgozni és el tudja magát tartani - novemberben lett 18, és januárban vitte anyu a papírokat a gyámügyre, hogy apukám jövedelmét mire költötte és nagy nehezen fogadták csak el, hogy a szalagavató költségeinek felét apukám állta, akkor még nem tudtuk, hogy mivel elmúlt 18, így semmit nem költhet ránk, a gyerekeire édesapánk. Ez ellen nem lehetne valamit tenni?! Édesapám mindig mondja anyukámnak, hogy vegyél a lányoknak ezt meg azt, meg hogy adjon nekünk pár ezer FT-ot, de anyu mindig mondja, hogy sajnos nem adhat, mert hogy ezt mondták neki, s így nem tudja elszámolni. Erre tudna valaki valamilyen megoldást javasolni? Mert hogyha anyukám aláírat vele valamilyen papírt, akkor az visszaélés anyukám részéről - bár elviekben apukámmal nem lehetne aláíratni semmit, mégis az áfás számlákat alá kell vele íratnia anyunak, függetlenül attól, hogy gyámság alatt van, ezt se túlzottan értjük-. Legalábbis mi így gondoljuk. Vagy ügyvédhez kellene fordulni?

Előre is köszönöm, hogyha valaki tud válaszolni ebben a kérdés körben.
Üdvözlettel: Zoooldike

A gyámhatóságnak erre megvan a hatásköre.
A gondnok nem elveszi ezt a pénzt, a gondnokoltra kell fordítania. Hogy a gondnokolt rendelkezhet-e önállóan a jövedelme egy részével, az már a gondnokság alá helyező ítélet pontos tartalmától függ.

Tisztelt Szakértök!
Lenne egy kérdésem. Rokonomat 43 éves Hölgy (mivel nálam lakik albérletben én cselekvő képesnek tartom) ezen a héten gondnokság alá helyezték. Most attól fél, hogy a gondnoka elfogja venni a szoci segély felét az az 11 ezer Ft.-ot. Van olyan táblázat ami kimutatja, hogy mennyiből menyit vehet el a gondnoka?
Különben a gondnokság alá való helyezést a rokonai közül senki sem indította el, ezt teljesen egyedül, állítólag orvosi javaslatra a gyámügyi ügyintéző tette. Kérdésemre, hogy ha a rokonom nem örökölt volna az apjától 1/3 a házból és nem lenne egy fél családi ház (urától) a nevén, akkor is elindította-e volna a gondnokságot? Erre a kérdésre nem akart válaszolni. Azzal vigasztalt, hogy fellebbezhetünk ha úgy akarjuk.
Válaszokat előre is köszönöm. Üdv. Deni

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 134. § (1) bekezdése alapján: "Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel."
A Korm rendelet 131. §(3) bekezdése alapján: "A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával meghatározott személyeken kívül meghallgatja - ha mentális állapota lehetővé teszi - a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt."
Feltételezem, hogy a gyámhivatal megítélése szerint te - valamilyen okból - alkalmatlan lehetsz a gondnoki feladatok ellátására.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám gondnokság alá helyezése miatt szeretnék tanácsot kérni. 3 éve bekövetkezett agylágyulás miatt demenciális zavarokkal küzd, ne,tudja hol van, a hozzátartozóit sem ismeri meg sokszor. A kórházban mondták, hogy a gyámság alá helyezést ők hivatalból elindítják, és vállaltam, hogy leszek a gondnoka. Otthonban történő elhelyezése vált szükségessé. Egy évre rá sikerült az otthonba elhelyezni, de a gyámság alá helyezés valahol elakadt. Ezért levélben kérdeztem rá az otthon vezetőjére, hogy mi a gond, amire azt válaszolta hogy ez hosszú időt vesz igénybe. Utólag viszont kiderült, hogy nem is történt eljárás,pedig a jogszabály erre kötelezi a gyámhivatalt. Csak 2 évvel a betegség után indították meg a gyámság alá helyezést. Voltunk a bíróságon, mert az akkori orvosi vizsgálatokat is újra le kellett folytatni. Egyeztettem a Gyámhivatallal, mert nem kaptam semmilyen értesítést a tárgyalás után, ahol azt mondták, hogy természetesen a közeli hozzátartozó lesz elsődlegesen a gyám, ha szeretném. Azóta eltelt újabb egy év, és ma tudtak meg az egyik szobatársától, hogy anyukám hivatásos gondnokot kapott, mert Őt, aki nem beszámítható megkérdezték, hogy ki legyen a gondnoka és Ő így döntött. Azt sem tudja szegény, hogy miről kérdezik, mégis ilyen előfordulhat, és engem meg sem kerestek a hivataltól, pedig azt ígérték, hogy ez meg fog történni. Én ezzel a döntéssel nem értek egyet. Mit tudok tenni, hogyan tudok a döntés ellen kifogással élni.
Kérem adjanak tanácsot.
Köszönöm

Sziasztok!

Tanácsra lenne szükségem:

65 éves édesanyámat a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte (a a korlátozás valamennyi ügycsoportra vonatkozik). Ketten vagyunk testvérek, a nővéremet elutasította nyilatkozatban, mint lehetséges gondnokot (aki nagyon akart gondnok lenni), és engem, a fiát választotta. A gyámhivatal - amely a nővéremet "pártolja" - , fanyalogva, de engem nevezett ki gondnoknak. A nővérem és köztem évekkel ezelőtt megromlott a viszony, nem tartjuk a kapcsolatot egymással.
A gondnokság alá helyezési eljárásról engem nem értesített senki, véletlenül, az édesanyámtól tudtam meg nagy nehezen, aki szintén nem értette, miről van szó, csak azt mondták neki, írjon alá különböző papírokat (környezettanulmány, orvosi vizsgálat, felvételi kérelem a szociális otthonba, stb.). Amikor tudomást szereztem az ügyről, az eljárás már hónapok óta tartott. A gyámhivatal engem nem értesített (noha címem és telefonszámom ismert).
A nővérem beszélte rá az édesanyámat a szociális otthonra, alá is írta a szerződést, miszerint a nyugdíja és az otthon költségeinek különbözetét ő fogja állni. Édeasanyám ingatlanának 1/3-ában a nővérem élettársa a tulajdonos (erről is csak később értesültem), a maradék 2/3-ot édesanyám nekem ajándékozta (szabályosan, ügyvédnél megírt szerződés alapján, haszonélvezeti joggal terhelten) még akkortájt, amikor a gondnoksági eljárás megindult, de még nem zajlott le. Ideiglenes gondnok és vagyonzárlat nem volt, mint utóbb kiderült. Édesanyám az ajándékozást azzal indokolta, hogy a nővéremnek nagyon sok anyagi és nem anyagi támogatást nyújtott idáig (pénzzel, gyermekneveléssel, tartással több mint 20 éven keresztül), én pedig nem kaptam tőle ennyit, és ezzel tudna nekem és családomnak segíteni.
Amikor kiderült, hogy én vagyok a gondnok, a nővérem azonnal felbontotta a szociális otthonnal a szerződést, akinek a nyugdíja nem elegendő a bentlakáshoz. Új szerződést kötöttünk az otthonnal (édesanyám és én), amelyben jeleztem, hogy a fennmaradó költségeket nem tudom vállalni tekintettel két kiskorú gyermekem eltarttására. Egyben megegyeztünk a vezetővel, hogy a kialakult új helyzetre tekintettel kér egy határozatot a fenntartótól, hogy mi legyen édesanyám bentlakásával, költségtérítésével. Kb. másfél hónap elteltével sem kaptam még meg a fenntartó határozatát, azonban a mai napon kaptam a szociális otthon vezetőjétől egy levelet az alábbi szöveggel:

"Tisztelt...!

Gondnokoltja, ... után fizetendő térítési díj összege az Intézmény számlájára megérkezett.
Tájékoztatom, hogy a ...-i Idősek Otthona Önnel, ...-val, mint gondnokkal kötött megállapodást. Az ön kötelezettsége a gondnokolt térítési díj megfizetése az intézmény felé. Kérem, hogy a továbbiakban szíveskedjen eszerint eljárni, és édesanyja után a költségeket megfizetni.

Kelt...."

A nyugdíja fele összegével én rendelkezem, amelynek 80 %-át át is utaltam a meghatározott MÁK-számlára.Azért csak ennyit, mert a lakóhelyem szerinti gyámhivatal tájékoztatása szerint ennyit utaljak át, és várjam meg a fenntartó határozatát, másrészt édesanyám haszonélvezeti ingatlanával kapcsolatban költségek merülnek fel havonta, pl. közös költség, alap-rezsiköltség.

Felhívtam telefonon a vezetőt, akivel nem tudtam beszélni, mert több mint egy hétig szabadságon van. A helyettesét kérdeztem, mit jelent ez a levél, hiszen úgy tudom, nem kötelezhetnek a fennmaradó közel 30 ezer Ft megfizetésére havonta, és ezt nem is vállaltam a szerződés erre vonatkozó pontjában. A helyettes egy jogszabályra hivatkozik, mégpedig a 29/1993-asra, amelyben viszont én nem olvastam atz, hogy köteles vagyok fizetni, mint gondnok.

Kérdéseim:

• Kötelezhet engem a gyámhivatal vagy a szociális otthon a különbözet megfizetésére?
• Ha nem fizetek (mert anyagi helyzetem nem teszi lehetővé), akkor megvonhatják tőlem a gondnoki kinevezést? Édesanyám ragaszkodik hozzám, és ellenem nem is merült fel eddig semmilyen kifogás, a nyugdíjával pontosan el tudok számolni akár azonnal is. A lánya egyáltalán nem látogatja, elmondása szerint az intézeti kérelmet is azért írta alá egykor, mert a nővérem megfenyegette, hogy "leveszi róla a kezét".
• Mit lehet tenni ebben az esetben? Úgy tűnik, a gyámhivatal a szociális otthonnal és a nővéremmel karöltve azon "fáradozik", hogyan tudnának engem, mint gondnokot "kikészíteni", hogy aztán méltatlan legyek erre a tisztségre.

Tudtommal a nővéremnek semmilyen munkaviszonya nincs évek óta, az élettársa tartja el őt és a gyermekeket is (az egyik gyermek az övé, a nagyobbik gyermek már nagykorú, egy másik férfitól van.) Tehát a költség-hozzájárulást sem ő fizette eddig, hanem máshonnan származó jövedelemből. Sajnos, édesapánk cselekvőképességet kizáró gondnokság alá került évekkel ezelőtt (akitől édesanyám még korábban elvált és elköltözött). Egyszer összeesett otthon, kórházba került, nem votl magánál, és ezalatt a nővérem betetette a szociális otthonba (ahová édesanyámat is). Amikor erről tudomást szereztem, és meglátogattam, láttam, hogy szörnyű állapotban van, ezért elindítottam a gondnokság alá helyezési eljárást, mert a nővérem addig (hónapokig) nem tette meg, a nyugdíját viszont felvette (mint egyedüli hozzátartozó!), a földjeit bérbe adta. Amikor elindult az eljárás, kiderült, hogy a nővérem is "véletlenül" éppen aznap adta be a kérelmet, és nyilatkozatot, miszerint ő szeretne lenni a gondnok. Engem a továbbiakban már csak tanúként hallgattak meg egy alkalommal, majd a gyámhivatal közölte, a nővérem lesz a gondnok és kész. Ehhez természetesen joga volt.

Kérem, segítsenek, adjanak tanácsot!

Köszönöm!

Üdvözlöm Önöket!

Édesapámat szeretnénk gondokság alá helyezni.Én eltartási szerződést kötöttem vele,így automatikusan nem lehetek gondnok,mindamellett,hogy évek óta velem él,én ápolom,viselem gondját.
Gondnoki igénye van,édesapám húgának is.Ő évek óta nem látogatta,pár héttel ezelőtt a kórházban úgy felzaklatta,hogy nyugtatózni kellett aput,az orvosok is kérték,hogy lehetőleg szóljak neki,hogy ne látogassa.Mióta hazahoztuk a kórházból volt,hogy beállított hozzánk egy szelet csokival,aminek apu úgy örült(mindene megvan,nem éhezik meg hasonló,itthon is vsn csoki:),hogy azt hajtogatta a testvérét szereti a legjobban a világon,vele akar lenni,máskor ismét szinte dührohamot kapott tőle.
Jeleztem a gyámhatóságnál és a bíróságnál is ezt a tényt.Tisztában vagyok vele,hogy a gyámhatóság megkérdezi aput,ezért is vagyok tanácstalan.Olyan lett,mint egy óvodás,egy szelet csokival,süteménnyel le lehet venni a lábáról..Így van rá esély,hogy a gyámhivatalnak is azt mondja,hogy a testvérével szeretne lenni.
Én viszont bizonyítani tudom,hogy évekig rá sem nézett,kórházban is az orvosok küldték ki stb..
Ki lesz ebben az esetben a gondnok?Mit tegyek?Mit tanácsolnak?

Köszönöm!Végre egy jó hír,hogy valami gyorsan fog menni.

Az már gyorsan megy. De ha indokolt, akkor a bíróságtól már a per során is lehet kérni, hogy intézkedjen ideiglenes gondnok rendelése iránt.

Az ügyvédemnek még arról sem volt fogalma,míg utólag kiderült,hogy a bíróságon is be lehet nyújtani a gondokság alá helyezést,és nem a gyámhivatal ennek az első lépcsője..
Szívesen otthagynám,csak ugye hónapokkal ezelőtt kifizettünk neki x összeget,azért,hogy az ügy végéig képviseljen minket..Bár valószínű ott is fogom,mert,ahogy a Te írásodból is értelmezem ezek elég alap dolgok lennének egy ügyvédnek..Na mindegy
Szóval a lényeg,hogy a bíróság csak elrendeli,hogy gondnokság alá kell helyezni,és majd a gyámhatóság dönt a konkrét személyről..
Ez mennyi idő egyébként?
Ha hétfőn kimondja a bíróság,hogy gondokság alá kell helyezni,kedden intézkedik is a gyámhivatal,vagy ez megint hosszú hetek-hónapok "harca"...
Ha nem egyik napról a másikra megy,van valami ideiglenes gondnok,személy aki felügyeli addig a gondnokoltat és vagyonát(ez ki lehet?) vagy nincs?
Ha nem az ország másik végén lennék,Kisvárdán meg is bíználak a képviseletünkkel..

Köszönöm a válaszodat!

Andika, a bíróság nem dönt a gondnok személyéről - majd a gyámhatóság. De ezt az ügyvéded is meg tudná mondani.