férjem ellopta a gyereket

Nem. A karhatalomnál csak akkor viszik be, ha akadékoskodik, és akadályozza a hatósági tevékenységet. A karhatalom funkciója kizárólag az, hogy biztositsák a végrehajtást. Tehát ha csak azzal, hogy a ház előtt megáll a rendőrautó, el tudják érni, hogy odaadja a gyereket, akkor be sem mennek (ez lenne legalábbis az ideális a gyermek szempontjából. Persze ha a rendőr alaptermészete olyan, hogy be akarja bizonyitani, hogy neki hatalma van, be fog nyomakodni, és "intézkedni" fog. A gyermekre ez nem tul kedvező. Voltam pár karhatalmi beszállitáson - gyermek intézetbe vitele - nem szép látvány. Gyereksirás, üvöltözés, örök élmény marad a gyermek számára.) Tehát javaslom, hogy mivel Ön is ott lesz, kérje meg a rendőröket, hogy csak akkor lépjenek közbe, ha az apa önként nem hajlandó a rendőri jelenlét tudatában sem intézkedni. A szolgálati szabályzat szerint kötelesek végrehajtani a rendőrségi eszközökkel. Tehát jelen esetben betörhetik akár a lakás ajtaját is (az uj szabályzatot ugyan nem ismerem, de a régiben ez volt, viszont tudom, hogy azóta változott, csak nem tudom melyik része). De jobb ha nincs szükség erre.

Volt kint a gyámhatóság, és nem történt semmi. Nem adta oda a gyereket.
Most újabb levelezés következik az ottani bíróság és az ügyvédem között.

mit mondtak a gyámhatóságon, hogy miért nem? Voltak kint rendőrök is? Azok miért nem intézkedtek?

Nem, a rendőrök nem voltak kint mert a gyámhatóság ebben az esetben nem kérhet karhatalmat, csak akkor ha Õk hoznak határozatot pl. kiskorú veszélyeztetése stb. címen.
Most majd a helyi bíróságra kell beadni egy kérelmet ahol eldöntik, hogy kirendelik a karhatalmat, vagy esetleg pénzbírságot szabnak ki rá, aminek megint semmi értelme nincsen. Nem értem, hogy miért gondolja bárki, hogy ezek után a férjem megijed egy pénzbírságtól és csikorgó kerekekkel hozza vissza a gyereket.

Na ezt nem tudom ki mondta, de egy jó nagy baromság. A gyámhivatal bármikor kérhet karhatalmat, bármely határozata végrehajtására, vagy amennyiben az ő feladata a birósági határozat végrehajtása akár arra is. Jelen esetben van egy végrehajtható birói végzés, annak végrehajtására bármikor kérhet karhatalmat. Ha elméleti sikra helyezem a dolgot, az Államigazgatási Eljárás (Áe.) szabályait államigazgatási ügyekben használhatja a gyámhivatal. Itt szerepelnek a végrehajtási eszközök is. Tehát hoznék egy határozatot, amelyben megállapitom, amiben: "megállapitom, hogy az előzetesen végrehajtható birói döntésnek a kötelezett a mai napig nem tett eleget. Megkeresem az x. kerületi rendőrkapitányságot, hogy a birói végzésnek megfelelően haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy a gyermek xy szülőhöz kerüljön. Határozatom azonnal végrehajtható, ellene fellebbezésnek helye nincs, azonban afelek 3 napon belül kifogást terjeszthet elő, melyet a megyei (II. foku) gyámhivatalhoz kell cimezni, de hivatalomnál kell benyujtani." Az áe. szabályai szerint ugyanis a végrehajtás körében hözött határozatok ellen nincs helye fellebbezésnek, kivétel ez alól a birság kiszabásáról szóló határozat. Ott is elvileg csak az összeg ellen lehet fellebbezni, bár ezt konkrétan maga az Áe. nem tartalmazza, csak az indokolása. Az egyéb végrehajtási határozatok ellen kifogásnak van helye (mondjuk azért, ha a kötelezett közben önként teljesitett.)

Légyszi kérdezd meg a gyámhivataltól, hogy szerintük milyen jogszabály tiltja, hogy karhatalmat vegyenek igénybe. Nem fognak tudni ilyen jogszabályt mutatni.

Köszönöm a sok tanácsot.
Örömmel közlöm, hogy tegnap délután a férjem önként és dalolva visszahozta nekem Dávidot.
Valszeg beszélhetett valakivel aki ezt tanácsolta neki.
Most éppen az a gondom, hogy a végzés szerint minden szombaton 10-17 ig elviheti a gyereket, és nem tudom, hogy ezek után bízhatok e abban, hogy visszaadja. Persze ha nem adom oda akkor sem lesz belőle semmi bajom a körülményekre való tekintettel. Még a héten beadok egy fellebezést a láthatás megváltoztatására, de ebben csak összel fog döntés születni. Addig is mit tegyek? Adjam vagy ne adjam. Ha nem hozza vissza láthatásról mit tehetek?

Mások jogsértése nem indok arra, hogy Te is megsértsd a szabályokat.

Tehát mindenképpen oda kell adnod.

Téves álláspont, hogy ha nem adod, nem lesz belőle bajod.

Nagyon is lesz, megbirságolhatnak, és ugyanigy karhatalmi végrehajtást rendelhetnek el, sőt akár beszállhatnak a perbe az apa oldalán, sulyosabb esetben ideiglenes hatállyal nála helyezhetik el.

A gyámhivatal ugyanis köteles a végrehajtható határozat végrehajtására, és ennek az ideiglenes intézkedésnek nem csak az a része volt végrehajtható, hogy a gyermek nálad van ideiglenesen elhelyezve, hanem a kapcsolattartási része is, ha van ilyen. Persze ha nincs, akkor nyilván nem.
De ha van, a gyámhivatal semmiféle körülményre nem lehet tekintettel.
Még arra sem, ha esetleg nem megfelelően látja el az apa a gyermeket. Egyetlen dolgot tehet a végrehajtási eljárás során: ha az apa jelzi, hogy az anya akadályozta a kapcsolattartást, akkor megnézi, hogy az apa mikor ment kapcsolattartásra, megnézi, hogy a végzés szerint akkor volt-e kapcsolattartási joga, és ha mindkettő stimmel, akkor azt, hogy tanu igazolta-e, hogy a kapcsolattartást az anya akadályozta meg. Ha igen, akkor végrehajt. A tanu bárki lehet, akár a rokona, barátnője, anyja is. A tanu ez esetben nem köteles tanuskodni, de ha tanuskodik, köteles igazat mondani. Ha nem tanuskodik, az neked jó. Ha tanuskodik, és szerinted hazudik, feljelentést tehetsz ellene a rendőrségen, ha megállapitják, hogy hamisan tanuskodik, akkor viseli annak büntetőjogi következményeit. Tehát a gyámhivatal azt sem vizsgálhatja, hogy igazat mond a tanu vagy sem. Egyet tehet, ha te azonnal ellentanukat állitasz, megszünteti a végrehajtási eljárást bizonyiték hiányában, és figyelmezteti a feleket, hogy kölcsönösen feljelenthetik egymás tanuját hamis tanuzásért. Ha a büntetőeljárás lefolyt, akkor a hamis tanu figyelmen kivül hagyásával befejezik az eljárást a rosszhiszemü felet - akinek a tanuja hamis volt - megbirságolhatják.
Ha véleményed szerint nem megfelelően foglalkoznak a gyermekeddel, tehetsz bejelentést a gyermekjóléti szolgálatnál - az apa tartózkodási helye szerintinél - és ők alapellátásban vizsgálják. Ha megállapitják, hogy a gyermek a kapcsolattartás során veszélyeztetett, közlik az apával, hogy mit kell tennie, hogy a veszélyeztetettség megszünjön. Ha erre nem hajlandó - mármint a veszélyeztetettség megszüntetésére - akkor a jegyzői gyámhatóságnak (nem azonos a gyámhivatallal) jelzik, aki védelembe veszi a gyermeket, és most már kötelezi az apát arra, amit eddig önként nem volt hajlandó megtenni. Ha a kötelezésre sem teszi meg, akkor a védelembe vételt megszüntetik, és átadják az ügyet a gyámhivatalnak egy javaslattal, ami tartalmazhatja a kapcsolattartás korlátozását, vagy akár felfüggesztését ill. megvonását is sulyosabb esetben.

Azt viszont a biróság a gyermek elhelyezésénél köteles figyelembe venni, hogy Te milyen mértékben teszel eleget szülői kötelességednek, és milyen mértékben veszed figyelembe gyermeked érdekeit. Tehát ha megtagadod a gyermekedtől, hogy apjával kapcsolatot tarthasson, akkor ezt negativumként kell értékelnie a biróságnak.

Jelen esetben attól már nem kell félned, hogy az apa nem viszi vissza a gyermeket neked, és nem fogod tudni érvényesiteni a jogaidat, hiszen erre végrehajtható határozat van, bármikor megtagadja a gyermek visszavitelét, a rendőrség köteles közbelépni, ill. intézkedni.

Azonban ha ő nem tartja be a végzésben foglaltakat (ha a kapcsolattartásról is van rendelkezés), kérheted, hogy korlátozzák a kapcsolattartási jogát (vagy a lakásodra, vagy más semleges helyre, pl. gyermekjóléti szolgálat, vagy kapcsolat alapitvány stb.). Ezt most a gyermekelhelyezési per befejezéséig, illetve a végleges kapcsolattartási határozat jogerőre emelkedésétől számitva még két évig csak a biróságtól kérheted.

Az a reakciód, amiben azt irod, hogy korlátoztatod a láthatást, viszont egyértelmüen arra utal, hogy el akarod a gyermeket tiltani az apjától. Jelenleg olyan minimális az apa láthatása, hogy még ezt is korlátoztatni teljes mértékben ellentétes a gyermek érdekeivel. Gyermekednek ugyanis joga van megismerni, és kapcsolatot tartani az apjával, akkor is, ha az apa ilyen, ugyanis ne felejtsd el, hogy Te választottál a gyermekednek ilyen apát, attól, hogy neked nem felelt meg - vagyis Te neki - még a gyermekednek apaként nagyon is megfelelhet.

Én a helyedben igyekeznék az apával jó kapcsolatot kialakitani, ugyanis a gyermeked nagykoruságáig még sokszor kell vele kompromisszumra jutnod, vannak dolgok, amikhez akkor is a beleegyezése kell, ha a gyermeket véglegesen neked itélik. Ráadásul ha veled valami történik, akkor azonnal a gyermeked apja lesz a gyermek törvényes képviselője, ő fogja gondozni nevelni. Ha gyermekednek nincs vele kapcsolata, vagy csak minimális, nagy megrázkódtatás lenne számára, ha egyszercsak hozzá kell költöznie.

Ezen felül gyermeked apjának státusát egyetlen más férfi sem lesz képes átvenni, mert ha neked lesz is másik férjed, az sosem lesz a gyermeked apja.

Tehát jobban teszed, ha a bosszuállást elfelejted, mert vissza fog ütni rád. Gyermeked ellened fordulhat, ha eltiltod apjától, és Te is elveszited őt. Erre nagyon sok példa van, és általában a kamaszkorban okoz gondot.

Nem beszélve egy másik indokról: köteles vagy a kapcsolattartásra a gyermeket felkésziteni. Ha pedig eleve Te is ugy állsz a dologhoz, hogy nem akarod, gyermeked sem fog akarni menni, mert megpróbál neked - a Te elvárásaidnak - megfelelni, miközben belül küzd saját magával, hisz szereti az apját, de neked nem fogja merni elmondani. Emiatt gyermeked szorongóvá válik, és soha nem fogja veled a problémáit megbeszélni.
Zárkózott lesz, és azt sem fogod tudni igazából, hogy miért.

Tehát felkésziteni is ugy tudod a legkönnyebben a kapcsolattartásra, ha elfogadod, hogy Ti ugyan elváltatok, de attól még a gyermekednek ő az apja, és nagyon fontos, hogy jó kapcsolatotok maradjon.

És persze gyermeked apját is kérheted, hogy jobban figyeljen oda gyermeketekre. Elmondhatod neki, hogy mit tartasz helytelennek, és hogyan szeretnéd. Ha nem állandóan támadsz, hanem látja, hogy jót akarsz, valószinü, hogy ő sem fog ellenségesen viselkedni veled.

Igazából nem akarom korlátozni a kapcsolattartást, és nem is akarom, hogy elidegenedjenek egymástól. A férjem tényleg szereti a gyereket ezzel nincs gond. Egyszerűen csak tartok attól, hogy megint nem adja vissza esetleg.
Én az eltelt 6 hét ellenére sem nevelem ill. hangolom a gyereket az apja ellen. A gyerek a múltkor megkérdezte az apját, hogy miért nem vagy itthon, mire a férjem azt mondta neki, hogy Én nem akarom, hogy itthon legyen. Szóval vannak ilyen húzásai.
Ez a 6 hét egyébként a gyerekre olyan hatással volt, hogy azóta nagyon ragaszkodik hozzám, és csak negatívban beszél erről a 6 hétről, ha egyáltalán beszél. Én nem szoktam kérdezni, majd amikor akarja akkor mondja.
Egyébként kikértem az ismerősök tanácsát és úgy döntöttem, hogy továbbra is törvénytisztelő maradok, és odaadom a gyereket. Annyit próbálok megbeszélni a férjemmel, hogy a végzésben ugyan szombat van írva, de legyünk egy kicsit rugalmasak és legyen szombat VAGY vasárnap. Remélem belemegy.

Na ez a hozzáállás már tetszik:))
Ha rugalmasan akarod kezelni, ő is és Te is sokkal jobban jártok. Főleg, ha nem ragaszkodsz percre pontosan a végzéshez, tehát néha kicsit többet is engedsz, néha meg ő enged, pl. amikor a gyermekeddel valami programot szeretnél csinálni.

Ugyanis előbb-utóbb (ha még nincs) neked is lesz barátod, akivel szeretnél elmenni esetleg hosszabb időre nyaralni. Vagy bármi közbejöhet. A barátság igy megmarad a férjeeddel, ha maga a kapcsolat szét is ment.

És ki tudja. Még sok minden történhet. Sose hallgass uszitó barátnőkre. Azt gondold át, hogy neked mi a jó.

A fellebbezés pedig ugy gondolom csak arra irányulhatott volna, hogy mást akarsz, nem jó a végzés szerinti. Tehát korlátozni akarod ami a végzésben van. Örülök, hogy meggondoltad. Hidd el, gyermekednek is jobb lesz. Próbáld neki elmagyarázni, az ő nyelvén, hogy ti már nem éltek együtt, de azért barátok vagytok, és attól neki még az apukája marad, Te pedig az anyukája. Csak nem egy házban fogtok lakni. És persze meséld el a férjednek, hogy mit mondtál a gyereknek. Jó lenne, ha ugyanazt mondanátok.

Igen ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, de sajnos a férjem egyáltalán nem tiszteli az eltelt 15 évet. Tegnap kaptam meg a fellebezést amit a végzés ellen nyújtott be és mondhatom, hogy kishiján lefordultam a székről amikor olvastam. Szinte minden szava hazugság. Olyan dolgokat enged meg magának, hogy felháborító. Ezek után nagyon nehéz kedvesnek és barátkozónak lenni.
Odáig elment, hogy még a válást is az Én hibámból akarja kimondatni, holott Õ csalt már legalább fél éve a barátnőmmel, és Õ ment el. Egyszóval nem egyszerű eset de sajnos a gyerek érdekében kénytelen vagyok felülemelkedni a hazugságain és a gonoszságán.
Ismerem őt eléggé (15 év) és tudom, hogy itt az ügyvédje keze is vastagon benne van, mert azt hiszem, hogy magátol ennyire nem mocskolódna. Még most is abban bízik, hogy neki ítélik majd a gyereket.
Egyébként a kisfiamat lelkileg úgy látom, eléggé megviselte az eset, mert sokkal ragaszkodóbb lett, látszik, hogy attól fél, hogy megint elveszíthet.

15 év. Akkor lehet, hogy elég jól ismered. Ha pedig elég jól ismered, akkor beszélj vele. Ügyvéd nélkül. Az ügyvédnek egyetlen célja van, hogy megnyerje az ügyet bármi áron. Ez természetes is valahol, hiszen akkor jó ügyvéd valaki, ha képes a jogot ugy csavarni, hogy bármilyen ügyet megnyerjen. Amikor egy büntetőügyvéd egy gyilkost mentet fel ugy, hogy tulajdonképpen ő is tudja, hogy gyilkos, akkor is arról szól a történet, hogy képes-e a jogi tudását ugy kihasználni, hogy eredményesen megnyerjen bármilyen pert. A gyilkost ő is elitéli, de nem lelkizik, hanem dolgozik. Ettől jó ügyvéd, és ettől mennek hozzá az ügyfelek.

Tehát az ügyvédnek jelen pillanatban két érdeke van: egyik az, hogy megnyerje a pert
másik pedig, hogy ne lépjen vissza a férjed, hiszen ha visszalép, nincs szüksége ügyvédre. Na meg egy harmadik - minél tovább tart a dolog, annál többet kaszál.

Tehát próbáld megbeszélni a férjeddel. Lépésről-lépésre a levelét, hogy ezt, ezt, meg ezt miért irta.

Az is természetes, hogy a Te hibádból akarják kimondatni a válást. Ugyanis ha az Õ hibájából mondják ki, kicsi az esélye arra, hogy nála helyezik el a gyermeket. Ha a Te hibádból, akkor már nem.

Mindenesetre a hazugság nézőpont kérdése is. Biztos vagyok benne, hogy egy részét igaznak gondolja, ha nem az egészet. Csak nem a Te szempontodból, hanem a sajátjából. Próbáld onnan nézni a dolgot, az legalább arra jó, hogy megértsd mit miért tesz, és lehetőséged legyen készülni, és védekezni.

De azt gondolom, hogy a tárgyalás még mindig megoldás. A lehető legjobb megoldás.

Egyébként a kulturáltság bizonyos foka ott kezdődik, amikor valaki képes felülemelkedni a másik hazugságain és gonoszságán.

Azért mert mások gyilkolnak, nekem ügye nem kell?

Vasárnap megvolt az első láthatás, és szerencsére símán visszahozta a gyereket. Féltem attól, hogy a kicsi esetleg sírni fog ha az apja elmegy, de őszintén rá se bagózott. Hazaértek és rohant ki a kertbe a szüleimhez akik éppen itt voltak nálunk. Meg sem kérdezte, hogy hol van az apja.
Én teljesen őszintén beszélek a gyerekkel (az ő 3 éves szintjén) és azt tapasztaltam, hogy elfogadja a helyzetet a lényeg, hogy Én ott legyek vele.
Az exemmel való beszélgetést egyenlőre nem nagyon látom célravezetőnek, mert ő nem elég intelligens ahhoz, hogy felfogja ennek az értelmét. Õ azt gondolja, hogy az ügyvédnek szívügye ez a per és nem fogja fel, hogy csak egy ügy a sok közül. Talán a nyár folyamán lehiggad és még a tárgyalás elött tudok vele beszélni. Õ igazából nem haragszik rám (nincs is oka rá) hanem inkább a szüleimre. Úgy érzi, hogy a szüleim tartottak vissza attól, hogy ráirassam a "fele királyságot" amiért a szüleim dolgoztak az elmúlt 30 évben.
Egyszóval most itt tartunk. Csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb észhez tér, és normálisan el tudunk válni.

Jó taktika. Egyetértünk. Az idő sok mindent megváltoztat. Próbáld fenntartani a jó kapcsolatot.

Egy mellékes megjegyzés: Magyarországon a válásnál nem vizsgálják a vétkességet, így közömbös, és a bíróság nem is állapítja meg, hogy kinek a hibájából történt a válás. A férjed túl sok amerikai filmet néz. Hiába kaarná a abválást a te hibádból kimondatni, az nem fog neki sikerülni, mert a válásnál érdektelen kinek a hibája.

Viszont a gyermekelhelyezés szempontjából jelentősége lehet annak, hogy a bíróság milyennek ítéli a szülők viselkedését.

Látod big? Sajnos csak kellene. Ha a nő hibázik, nem láttam még példát, hogy figyelembe vette volna. Ha pl. a nő önhatalmulag kivonja a gyereket a közös szülői felügyelet alól, mert pasija van, akkor nem veszi figyelembe a biróság, és a nőnél helyezi el a gyereket. Ha ugyanezt a pasi teszi, akkor is nagy valószinüséggel a nőnél helyezi el a gyereket.