drbjozsef
2021.06.02. 11:11
A 33% nem közteher, tehát a mostani 0% köztehernél a 4% sokkal több szerintem...
ajándékozás halál előtt
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.06.02. 10:07
A nav nemigen foglalkozik vele, ha a szerződés tartalma szerint más, mint a címe szerint; különösen nem foglalkozik vele, ha a tartalom szerint kisebb lenne a fizetendő közteher.
drbjozsef
#
2021.06.02. 09:40
Van ez így - pedig a 4% most szinte biztos, hogy jóval kevesebb, mint pár év múlva a 33%...
És még a 4% is lehet, hiszen ez a címével ellentétben továbbra sem ajándékozás. Egyértelműen visszterhes, okosan még bele is írtátok, úgyhogy csak el kell olvasnia valakinek a NAV-nál...
Missy02
#
2021.06.02. 08:48
Sajnos ott 4% lett volna az illeték, nem lett volna rá pénzem. Ajándékozásnál meg a kormány eltörölte az illetéket. Ez volt az egyetlen oka az ajándékozásinak. Hát, most már mindegy. A csekkeket persze elrakom, amúgy is a közös képviselettől már az én nevemre és címemre jönnek, meg az E-on-tól is, valamint a rezsitartozásról is már az én nevemre érkezik minden, és megvan a papír, amit küldtek, hogy mekkora tartozással vettem át.
drbjozsef
#
2021.06.01. 09:33
Missy02,
A köteles résztől nem teljesen. Nem is értem, az ügyvéd hogy csinálhatta ezt így meg, tudnia kellett volna hogy nem a legjobb megoldás. Bár az ügyfelek néha jobban tudják - vagy legalábbis azt hiszik...
Ha ez ajándékozás, akkor 10 éven belül hozzászámít a köteles rész alapjába.
De ennek a szerződésnek hiába "ajándékozási szerződés" a neve, a tartalma alapján ez egy életjáradéki szerződés. Már pedig a szerződéseket a tartalmuk szerint kell értékelni, ne ma címük szerint.
Mivel az életjáradéki szerződés egy ún. "szerencseszerződés", ezért az új Ptk. egy kivételt léptett életbe rá :
„7:80.§(4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.”
Ha 10 éven túl hal meg az "ajándékozó", akkor nincs kérdés.
Ha 10 éven belül, akkor az ajándék hozzászámít a köteles rész alapjához, már ha ajándéknak vesszük, és te hivatkozhatsz arra, hogy ez egy életjáradéki szerződés. Csak itt jön egy fogós kérdés, mert a köteles részi jogosult meg arra hivatkozhatna, hogy akkor a kedves eltartó ugyan miért ajándékozási szerződést kötött, és miért nem életjáradékit? Ugye, kellő gondossággal eljárás.
(arról nem is beszélve, hogy az életjáradékival szinte bizonyosan jobban jártál volna eleve, kivéve, ha két éven belül hal meg az eltartott. De akkor sem buksz rajta)
Mindenesetre egy tanács : minden az eltartottra költött fillérről tedd el a blokkot, számlát, csekkszelvényt, bizonylatot. Lehet, jól fog jönni.
Más tanácsot meg nem lehet adni, hiszen ez egy megtörtént dolog. Majd ha esetleg per lesz belőle, akkor...
Mindenesetre nem így kellett volna. Érdemes előbb kérdezni, aztán cselekedni.
Missy02
#
2021.06.01. 07:14
Már elkészült az ajándékozási szerződés ügyvéd által, be van jegyezve a tulajdon, valamint a haszonélvezeti jog. Csak a bátyám előtt nem akartam az ügyvédet kérdezni,nehogy az t higgye, a halálát várom. Az ajándékozási szerződésen belül van beleírva, hogy fizetem a rezsit, áramot a lakással kapcsolatban, valamint a felhalmozott tartozást is kifizetem. Ez véd valamennyire?
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.05.31. 17:08
Ez nem ajándékozás, hanem inkább életjáradéki szerződés. De akár egyik, akár másik, csak úgy jegyzik be a tulajdonjogodat, ha a szerződést ügyvéd ellenjegyzi.
Célszerű tőle kérdezni.
Missy02
#
2021.05.31. 16:42
Bátyám nehéz anyagi helyzetben volt alkoholizmusa miatt. felhalmozott 200 ezer közös költség tartozást, valamint nem is tudta fizetni, mivel 50 ezer Ft-ot kap, mint nyugdíj előtti támogatást. 1/1 tulajdona van, anyukám halála után megvásárolta a részem, és odaköltözött. Ezt úgy oldotta meg, hogy a felesége és a fia kifizette őt a közös lakásból, ahol ő is élt, abból vette meg a részem. Az mellett, hogy a rezsit nem tudta fizetni, még ennie sem volt mit. Fiával haragban van, ennek ellenére megmondtuk neki, támogassa az apját anyagilag, vagy elveszik a lakás. tudni kell, hogy összeszűrte bátyám a levet kétes alakokkal, akik mobilt és még mást is vettek a nevére, ami miatt a végrehajtó fele pénzét vitte fél évig. a fia nem segített. most mi írtunk egy ajándékozási szerződést, amelyben lefektettük a haszonélvezeti jogot haláláig, valamint én fizetem, ameddig él a rezsit és az áramot, ami kb. 35 ezer Ft/hó. Ezt is beleírtuk, valamint az elmaradt 200 ezer Ft-ot is, amit felhalmozott. A fia tud róla, azt mondta, őt nem érdekli a lakás, igaz, ezt szóban mondta. az a kérdésem, ha pár éven belül (10 éven belül) bátyám meghal, ő követelhet-e a nekem ajándékozott lakásból. ha igen, beleszámít-e, hogy én fizetek mindent, hiszen azért volt szükség erre az egészre, hogy neki maradjon pénze a megélhetésre. levonásra kerül, az addig kifizetett havi költség? és még azt kérdezném, hagyatéki tárgyaáson neki kell jelezni, hogy én kaptam egy lakást, vagy az automatikusan megy? Köszönöm a segítséget!
drbjozsef
#
2020.03.27. 08:16
SlyRotnak,
Kibővítve az előző hozzászólást : mindenki életében azt csinál a vagyonával, amit csak akar. Ha akarja, apád egy idegennek is adhatta volna az ingatlanát, a pénzét meg elégetheti is akár. Neked ehhez nincs közöd.
Nincs olyan, hogy téged megillető örökség - csak akkor, ha az örökhagyó tényleg meghalt. Addig semmi.
Ez ilyen szempontból nem is jogi kérdés : ha sérelmezed azt, hogy te nem kaptál, ezt elsősorban apáddal kell megbeszélned. Az, hogy "befolyásolták" kevés, az, hogy "aláírattak" vele valamit csak akkor üldözendő, ha egy pisztolyt is szorítottak a fejéhez, vagy más módon kényszerítették.
Amit jogilag tehetsz az annyi, hogy ha édesapád az ajándékozás után 10 éven belül hal meg, akkor majd járni fog az ingatlanból köteles rész. Ha utána, akkor az sem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.03.27. 07:54
Its not your business.
SlyRotnak
#
2020.03.27. 07:50
Kedves József!
Pontatlanul fogalmaztam. Az ingatlan 3/4 része apám néven volt. Ezt ajándékozta el. Az 1/4 rész anyám halálával feleződött, így most a korábbi helyzettel szemben nekem is van 1/8 rész tulajdonom a házban.
SlyRotnak
drbjozsef
#
2020.03.27. 05:55
SlyRotnak,
Ezt egy kicsit pontosítani kellene, mert valami zavar van.
Adott egy ingatlan, aminek ha jól értem édesapád, és édesanyád is tulajdonosa volt. Ez esetben édesapád nem ajándékozhatta az ingatlan tulajdonjogának 100%-át a testvérednek, hiszen édesanyád részével nem rendelkezhet.
Édesanyád nem írt alá semmit? Hamisított valaki? Mi van most az ő részével?
SlyRotnak
#
2020.03.26. 22:39
Üdvözletem!
Tájékoztatást szeretnék kérni egy ingatlan ajándékozással kapcsolatban, amellyel édesapám - még él - kizárt engem az öröklésből.
Ketten vagyunk testvérek, a testvérem 2011 januárjában előkészített és aláíratott apámmal egy ajándékozási szerződést, amelyben 100%-ban neki ajándékozza az ingatlan tulajdonát, így én kvázi kikerültem az öröklésből. Rossz viszonyról vagy méltatlanságról nincs szó, épp ezért az ellenem elkövetett csalárdságon fel is háborodott a fél család. Édesanyám a válásuk miatt akkor már nem élt az ingatlanban, bár tulajdona volt benne, az állandó lakcíme is oda volt bejelentve. Így az édesanyámnak hivatalból küldött tájékoztató levél a tulajdoni viszony megváltozásáról a testvérem kezébe került, aki a 30 nap fellebbezési időn túl (!) adta át neki a már felbontott (!) levelet. Édesanyám nem tudott/akart lépést tenni ez ellen, míg néhány hónapja meg is halt.
Kérdésem az, hogy van-e bármilyen esélyem arra, hogy az engem megillető örökségemből bármit is megkapjak, illetve azt mikor, milyen módon és költséggel tehetem meg.
Segítségüket előre is megköszönve,
Sly
drbjozsef
#
2019.08.10. 09:58
horvátzsolt,
Szerintem az (1) bekezdés nem az örökhagyó által adott ajándékra vonatkozik, hanem az örökhagyó által KAPOTT ajándékra. Ha felmenődtől szokásos mértékű ajándékot kapsz, akkor az nem kerül be az ági vagyonba esetleges halálodkor.
horvátzsolt
#
2019.08.10. 09:24
drbjozsef,
Gondolok itt különösen arra, hogy a szokásos (kisebb) mértékű ajándék nem tartozik az ági vagyon körébe. Ennek a bekezdésnek mi értelme, ha nagy mértékű ajándék sem tartozik oda?
horvátzsolt
#
2019.08.10. 09:21
drbjozsef,
Ebben az esetben mi szükség van az (1) és (3) bekezdésekre, hiszen a felvázolt logika mentén, a (2) bekezdés alapján semmire nem lehet igényt tartani ami nem az örökhagyó tulajdona a halál beálltakor.
7:70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]
(1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára.
(2) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
(3) Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.
drbjozsef
#
2019.08.10. 08:49
horvátzsolt,
„Ptk. 7:70.§(2) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.”
A "nincs meg"-et persze ne úgy fordítsuk, hogy szublimált és a világűrbe kisugárzott, hanem a KBS-féle értelmezés szerint : nem az örökhagyó tulajdona.
Ha ági öröklés alá eső tárgyat halála előtt elajándékoz, akkor annak se a helyébe, se az értékén vásárolva nem lép semmi. Nem lehet rá követelés.
A köteles részhez hasonló követelés akkor jöhetne szóba, ha az ági vagyont visszterhesen idegeníti el, akár cserével, akár eladással. Csere esetén a helyébe lépő vagyontárgy esik ági öröklés alá, eladás esetén pedig olyan tárgy, ami egyérelműen és igazolhatóan az eladási árból lett vásárolva.
Szerintem, de én ámátőr vagyok.
horvátzsolt
#
2019.08.10. 08:24
Tisztelt Válaszadók!
Köszönöm a segítséget mindenkinek aki egy percet is foglalkozott a kérdésemmel, hálás vagyok. Külön köszönöm Kovács_Béla_Sándor és aprilismajus segítségét.
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor, én csupán próbálom felvázolni a sajnálatos helyzetet. Az ingatlanrész ági vagyonnak minősül és a "fogadott" nagymama jó eséllyel meghal egy hónapon belül. Arra a kérdésre kutatom a választ, hogy megoldható e az "átruházás" úgy, hogy a testvéreknek ne legyen követelése, akár ági vagyonra, vagy bármi másra hivatkozva.
Tudomásom szerint nincs akadálya annak, hogy a halál előtt rövid idővel elajándékozott vagyontárgy vonatkozásában 3. személy, kötelesrész (tudom ez ebben az esetben nem áll fenn), vagy ági vagyonra hivatkozással igényt érvényesítsen bíróság előtt. Annak ellenére sem, hogy az adott vagyontárgy nem képezte a hagyatéki eljárás részét.
Sajnos továbbra is bizonytalan vagyok a kérdés kapcsán, még egyszer köszönöm az eddig nyújtott segítséget.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 17:31
„Nem győzött meg,”
Az nem az én bajom.
aprilismajus
#
2019.08.09. 17:14
(S még annyit, nem biztos, hogy felesleges idehozni az osztályrabocsátás intézményét, hisz azzal azt bizonyítom, a Ptk.-tól nem idegen, hogy olyan vagyontárgyat vonjon az örökség körébe, ami már nincs a halálkor az örökhagyó tulajdonában.)
aprilismajus
#
2019.08.09. 17:08
Nem győzött meg, se az osztályrabocsátásnál nem írja, hogy meg kell lennie a vagyontárgynak, se az ági öröklésnél. Az ági öröklés kapcsán a törvény nem szól hagyatékról, csak vagyontárgyakról.
De valószínű, én se vagyok túl meggyőző.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 17:03
A hagyatékba azt tartozik bele, ami az örökhagyó halála pillanatában az ő tulajdona. Amit életében elajándékozott, az a halálakor már szükségszerűen nem az övé. (Legfeljebb a köteles rész alapjába számítana bele - de a testvér köteles részre nem jogosult. Ha ági örökös, akkor se.)
(Fölösleges idekeverni az osztályrabocsátás intézményét, az nem az öröklés tárgyát vagy rendjét határozza meg, az egy, a törvényes örökösök közötti elszámolási kötelezettség.)
aprilismajus
#
2019.08.09. 16:55
No, például ezen én is gondolkoztam, de ott van az osztályrabocsátás, ott nem csak az az örökség tárgya, ami az örökhagyó halálakor megvan, s itt se mondja a törvény, hogy az ági öröklés alá csak azok a vagyontárgyak tartoznak, melyek a halálkor az örökhagyó tulajdonában voltak, azt mondja pusztán a törvény, a felmenőtől kell származni ajándékozással vagy örökléssel.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 16:50
Lépjünk vissza pár lépést: mit örökölhet bárki is? Másképpen: mi tartozik a hagyatékba?
aprilismajus
#
2019.08.09. 16:31
Én elég sokat gondolkodtam, s ha az ingatlanrész ági vagyon, akkor a szülő örökli a vagyontárgyat, de a szülő már nem él, ezért a két testvér lesz az örökös.
